Új Szó, 1974. július (27. évfolyam, 153-179. szám)

1974-07-02 / 154. szám, kedd

L apunkban már beszámol­tunk róla, hogy a prá­gai vár az elmúlt héten jelen­tős tu1 álkozó színhelye volt: a párt és a szövetségi kormány vezető képviselői neves művé­szeinket lá'ták vendégül. A cseh és n szlovák írók, költők, zeneszerzők, festő- és szobrász­művészek, színészek és film­alkotók, évit észmérnökök olyan fogadtatásban részesültek, amelyre bizonyáig sokáig fog­nak visszaemlékezni. Sok művész jött el és ott­honoson éreztek magukn* a vár pomvás termeiben, ahol régi jó ismerősökként, barátodként, üdvözölhették egymást. Ismert regényók és verseskötetek cí­mei röDködnek a lever/őben és csakhamar kiderül, hogy iro­dalmunk nagyjai éppolyan jól ismerik a képzőművészek let/- fobb alkotásait, mint a szob­rász- vaay festőművészpír a kor­szerű onerákat és baletteket. Es bár nem mindenki ért min­denkivel egyet — hiszen az íz­lések és a nézetek is lobét ”->V különbözők — becsületükre vá1- fon. hogy őszinték. Megmond­ják enymásnak kertelés nélkül a véleményüket, kifoi/dsaikat sem hallgatják el, hogy Uy- módon is segítségükre lengenek egymásnak, s el non dől kodásra késztetik művésztársaikat. Később a párt és a kormány képviselőit veszik körül, hogy az ő véleményükéi is meghall­gassák s okuljanak belőle. Az pgi/ik teremben CUST Áv HU­BÁK elvtárs MARIÉ PODVAhO­VÁVAL, a prágai Nemzeti Szín­ház Operaházának kiváló éne­kesnőjével beszélget. Őszinte elismerését fejezi ki alakításá­ért, melyeket Husák elvtárs — nagy elfoglaltsága ellenére is — jól ismer. Csak ezzel ma­gyarázhatók a zenét kedvelő emberekre jellemző hozzáértő megjegyzései és kérdései. BAR ATI HANGON Eay másik teremben JOZEF LEN ÁRT elvtárs körül csopor­tosulnak sokan, de vannak, akik PETER COLOTKA elvtárs- sai, mások pedio JOZEF KF.MP- NY elvtárssal beszélgetnek. Az egyik színészesono-tosuiásban fi Rí NA ŠVORCOVÄ érdemes művész és VLADIMÍR Š MERAL — mindketten a prágai Vino- hradyi Színház fanjai — együt­tesük legutóbbi mexikói útjá­ról és ottani sikereiről számol­nék be bratislavai társaiknak. Az idősebb művészek közt talál­tuk IÁN C1KKER és EUGEN SUCHOŇ zeneszerzőt Is. Raj­tuk is mealátszik, hoay ottho­nosan érzik magukat ezen a fogadáson, mely azonban az ő részükre nem olyan újdonság, mint például a fiafalok számá­ra, akik közt csakhamar a fia­tal VÁCLAV HUDBÖRK hegedű- művészt ts felfedeztük. Ez a fiatalember csodálatos tehetsé­gével Dávid Ojsztrah figyelmét is magára vonta. E képességé­nek köszönhette, hogy a Szov­jetunió nemzeti művésze tanít­ványai közé fogadta. Ez való­ban a legszebb elismerés szá­mára. Természetesen JARO­SLAV GRUSS festőművész és még sokan mások sem hiányoz­tak a menhívottak, illetve ün­neplők közül a prágai várban. Valamennyi művészt azonban lehetetlen volna felsorolnunk. De ez nem is fontos, ennél sokkal lényegesebb az az öröm­teli tény, hogy művészeink döntő többsége a szocializmus építésének ügyét a sajátjának tekinti. Husák ebitárs szavai szerint egyre többen vannak, a művé-. szék között, akik alkotó mun­kájukat a dolgozók millióinak ajánlják fel. E folyamat azon­ban nem tekinthető befejezett­nek — mondotta —, mert a művószek körében már nevel­kedik az ifjú nemzedék. Társa­dalmunk ioyekszik a fiatalokat az előző nemzedéknél politikai- iga jobban és szakszerűbben előkészíteni, mert minden te kintetben igényesebb feladatok várnak rájuk. yf baráti találkozó szívé­rt. lyes és eredményes volt. Művészeink ismét megbizonyo­sodhattak róla, hogy párt- és állami szerveink támogatják el­kötelezett alkotómunkájukat. KARDOS MARTA A cseh zene éve Kiállítás a prágai Hybemium palotában A minap zárult a prágai Hy- bernium palotában a Cseh zene éve nevet viselő igen impozáns kiállítás. A nagy érdeklődés miatt az eredeti határidőn túl, több mint egy hónapig tartott nyitva 1974 legrangosabb zenei kiállítása, melyet a Cseh Mű­velődésügyi Minisztérium ren­dezett. A kiállítás látogatóját először a magas esztétikai színvonal ragadta meg. Áttekinthető vit­rinek. szép tablók, a zsúfoltság legkisebb jele nélkül. A kiállított anyag három te­matikai csoportra oszlott'. Az első rész fényképek eredeti szövegemlékek, magyarázó szö­vegek és régi hangszerek se­gítségével megismertetett ben­nünket a cseh zene múltjával, kezdve a legrégibb cseh daltól a gótikán, huszitizmuson, rene­szánszon, barokkon, klassziciz­muson keresztül egészen a fel­világosodásig. Itt láthattuk a kiállítás egyik legértékesebb darabját, a Kde domov műj ere­deti kottáját, a szerző Skroupa kéziratát. Figyelmet keltő volt a gitár egyik elődjének, a XVII. századi sokhúros ehitaronénak egyik szép példánya. Láthat­tuk Itt a chitarra mandola, vagy chitarra battente öt fém­húros gitárfajtát is, mely Ca- labrlában még ma is használa­tos. A kiállítás ötletes átgondolt rendezésére vall, mert a láto­gatók nem csak vizuálisan kap­tak , áttekintést az adott kor­szakról, hanem az egyes tab­lók mellett elhelyezett fülhall­gatók segítségével meghallgat­hatták a kor egy-egy jelentős zenei alkotását. Az első részt a cseh zene éve jubilánsainak panteonja zárta. Betekintést kapott itt a látogató Tomáüek, Smetana, Suk, Nedbal, Blodek, Dvorák, Foerster, Nnvák, Ostr- ötl, Martinü és Janáöek életébe és életművébe. A kiállítás második része a szocialista Csehszlovákia zenei életének fejlődését tárta elénk. Fényképek és plakátok segítsé­gével megismerkedhettünk leg­jelentősebb zenekarainkkal, szó­listáinkkal, a cseh és szlovák zenei élet fiatal képviselőivel, a Pragokoncert tevékenységé­vel. Jelentős helyet foglalt itt el a Prágai Tavasz története, amelyet világhírű vendégművé­szek fényképei illusztrálnak. A harmadik részt az impo­záns kamara koncertterem ké­pezte. A Cseh Filharmonikusok kvadrofon felvételeit hallgat­A kiállítás egyik értékes tár­gya, az öt fémhúros úgyneve­zett chitarra battente. hatta itt a látogató, amikor fia­tal cseh és szlovák előadómű­vészek adtak élő hangversenyt állandóan telt nézőtér előtt. Vladimír Bystrov, a kiállítás igazgatója elmondta, hogy tech­nikai okokból ebben a helyi­ségben nem állíthatják ki már tovább ezt az értékes anyagot. Az érdeklődők pedig még min­den bizonnyal sokáig benépesí­tenék a Hybernium termeit. Előrelátható'ag azonban a rati- borfcei várban kap helyet a kö­zeljövőben ez a szép kiállítás. (Cs. Gy.) LENGYELORSZÁGBAN SZEREPEL A CSMTKÉ Három kontinens énekkarainak vetélkedője A Csehszlovákiai Magyar Ta­nítók Központi Énekkara ma reggel indult útra, hogy részt vegven a lengyelországi Medzy- zdrojeban három kontinens énekkarainak vetélkedőjén. Az elindulás előtt Viczay Pál, a kórus titkára a következőket mondotta a CSMTKÉ előtt álló igénves feladatokról: — Énekkarunk állami kikül­detésben vesz részt a Medzy- zdrojei Nemzetközi Énekkari Fesztiválon, éppen úgy,' mint 1971-ben az ír köztársaságbei 1 Corkban, ahol a női kar el­nyerte az első díjat, a vegyes kar pedig a negyedik helyen végzett. Csakúgy mint Cork­ban, Itt Is három kontinens, Európa, Afrika és Ázsia leg­jobb énekkarai szerepelnek, a különbség csupán az, hogy Corkban Ázsia helyett Amerika képviseltette magát. — Milyen lesz az énekkar részletesebb műsora Lengyelor­szágban? — A CSMTKÉ hetven taggal kelt útra, és mához egv hétre érkezik vissza Bratis'aváha. Lengyelországi tartózkodása alatt két ízben ad a kórus egész estét betöltő hangversenyt, még­pedig Medzyzdrojeban és Szte- tlnben. Az első szereplés a tu­lajdonképpeni versenyfellépés, amelynek folyamán minden elő­adott kórusmüvet értékel a nemzetközi zsűri. A kórus már most erre a fellépésére készül, hiszen nem mindegy, hogy ha­zánkról és rólunk, csehszlová­kiai magyarokról milyen hírt visznek a többi kórusok Ázsia és Afrika különböző vidékeire, országaiba ... — Milyen repertoárral utazik a kórus a versenyre? — Mindig arra törekedtünk, hogy énekkarunk műsora gaz­dag és változatos legyen. Klasz- szikus és kortárs zeneszerzők műveit egyaránt énekli a kó­rus. A hazai magyar, szlovák és cseh alkotók kórusművel mellett elsősorban Bartók és Kodály művei szerepelnek mű­sorunkon, és a világ zeneirodal­mának nem egy kórusművét eredeti (angol, olasz, latin, né­met, ukrán stb.) nyelven ének­li a CSMTKÉ A Lengyelország­ban bemutatandó műsor időtar­tama két óra. s ennek kereté­ben adjuk elő flengyelül) a két kötelező művet is. Köszönjük a tájékoztatást és sikeres vendégszereplést kívá­nunk a megalakulásának 10. évét ünneplő Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Ének­karának. (kmeczkó) ma 0 J FILMEK Nyár lévén, filmforgalma­zóink jobbára könnyű műfajú filmekből állították össze a mozik műsorát. Vígjátékok, lát­ványos, szórakoztató filmek, ze­nés produkciók — minden vál­tozatban és mennyiségben. Iga­zi kánikulai étrend: könnyen emészthető ételek, üdítő jég­kockák. Egyetlen céljuk a né dók közti határok s a múltbá a jelenbe, a mából pedig s mú'tba Tépjünk. így történik, horv a Rettegett Ivánnal egy? szö’Tsnk nz atomkorban talál­kozunk. nanjaink két emberké­je, a k'sszerű tolvaj és a }£y víthatat’an bürokrata pedig f 16. szíjad eseményeinek kellős k?'/' ľ a maró Az Ivan Vasziljevics állást változtat című szovjet filnikonuédi# egyik kockája. zők szellemi képességeit kevés­bé igénybe vevő könnyed szó­rakoztatás. Kellemes kikapcsolódást nyújt az Ivan Vasziljevics állást vál­toztat című szatirikus vígjá­ték is, bár ez a kimondottan igényes komédiák közül való. Hiszen az alkotók névsorában Mihail Bulgakov és Leonyid Gajdar nevét olvashatjuk s e szerzők szavatolják, hogy nem lehet szó semmitmondó „koty- valékról“ vagy híg „limonádé­ról“. Mihail Bulgakov az Ivan Va­sziljevics című komédiát 1935- ben írta, azokban az években, amikor Alekszandrov világsike­reket aratott vígjátékaival. Ei- zenstein pedig Rettegett Ivánról készült filmet forgatni. Ez a két tény befolyásolta Bulgako- vot, s ezzel magyarázható, hogy színpadi művének hőséül Rettegett Ivánt választotta s a cár féjelmetességéről a humor nyelven szólt. Leonyid Gajdaj néhány évtized múltán is lehe­tőséget látott abban, hogy meg­filmesítse Bulgakov alkotását. A komédia cselekménye egy fantasztikus találmány, az „idő­gép“ körül bonyolódik. Ez az elmés szerkezet időzavart okoz, illetve általa lehetővé válik, hogy elmosódjanak az évszáza­Már a film alapmotívuma sej­teti, hogy helyzetkomikumokra épülő vígjátékról van szó. A rendező a helyzetcseréből üde, dinamikus tempójú, mulatságos filmet kerekített; kihasználta a trükklehetőségeket s a humor gazdag eszköztárából merítve bebizonyította, hogy a régi gro­teszkek nyelvezetét sem kein lebecsülni, a negyvenes évek vígjáték-elemeit (hajsza, hely­zetcsere, gagek, felgyorsított ritmus) felhasználva, ma is le­het színvonalas komédiát készí­teni. Tűzijátékként peregnek a képek, a mai és a régi MoszkV va felvételei, melódiái és tán­cai. Leonyid Gajdaj érti a mos? térségét: a szórakoztatás mel­lett a szatíra éles fegyverével ostorozza a hibákat: a korrup­ciót, a kétszínűséget, az ala­koskodást. Az ember legben? sőbb énjébe hatol, anélkül, hogy ez sértő lenne. A rendező biztos kézzel „mozgatja“ a színészeket: Ju- rif Jakovlevet, Leonyid Kurav- levet, Mihail Pugovkint és Alek- szandr Gyemjavnyenkót. A szov­jet filmkomédia példázza, hogy a humor, az ötlet, a szatíra helyes mértékkel adagolva, nemcsak szórakoztatás, de ta­nulságos vígjátékot eredmé­nyezhet. -ymr Zágráb, 74 Az animáltfilmek második vi­lágfesztiváljára 600 külföldi és több mint 300 hazai vendég ér­kezett Zágrábba. A világ 23 or­szágából 434 filmet neveztek az öt kategóriában folyó versen­gésre, és mintegy százat mu­tattak be az „éjféli vetítése­ken“. A fesztiválon hétéves kezdők és hetven Télé közeledő mesterek munkáit láthattuk. A műsor felvonultatta a mai gra­fika minden lehetséges útját, stílusát, ábrázolásmódját. A fesztivál nagydíját Nedelj- ko Dragtő „Napló" című alko­tása nyerte. A jugoszláv művész ebben a filmben nem történe­tet mond, hanem emlékezik. Rangos kategória-díjat nyert az ugyancsak jugoszláv Bor’voj Dovnikoviő „Másodosztályú utas" című filmjével, mely bi­zarr ötletek tűzijátékával me­séli el egy rendhagyó vasúti út és utasainak sok epizódból álló históriáját. Nagy tetszéssel fogadta a kö­zönség az ugyancsak kategó­ria-díjjal jutalmazott magvar alkotást, Jankovics Marcell „Szlszifusz" című művét, meiy az ismert görög mitológiai bős példáját fordítja át napjaink va­lóságára, kitűnő grafikával. Az amerikai Róbert Bloom- berg különös című filmje, az „Animációs-kalács" hat-tíz éves gyerekek rajzfilmkészítő tevé­kenységének az ügyes króniká­ja: egyidejűleg mutatja az al­kotókat. alkotásmódjukat és műveiket. Az érdekes alkotás az Idei zágrábi fesztivál egvik legsikeresebb produkciója volt. A gyermekfilmek kategóriák Jában a szovjet Jurij Norsteis diadalmaskodott „A róka és a nyúl" című mesefilmjével, mely bűbájos alakjaival, fordulatos és izgalmas történetével külö­nösen a fiatalabb nézők köré­ben aratott rendkívüli sikert. A tizenhét további díjazottat nincs helyünk és talán nem is kell felsorolnunk. Inkább be­számolnánk a csehszlovák rész­vételről. A rendkívül rangos mezőnyben Miloš Macourek, Ja­roslav Doubrava és Adolf Born „Madarak élete" című alkotása harmadik díjat nyert, és ki­mondottan nagy sikert aratott az egyébként fesztiváll zsűri­tagként működő neves cseh mű­vész, Bretislav Pojar össze­gyűjtött műveiből rendezett külön vetítés a „Pojaf-retros- pektív“. E műsornak külön je­lentőséget adott, hogy az aní- máltftlmek idei világfesztivál­ján lóformán alig láttunk báb­filmet, s épp Pojaf munkái bi­zonyították a népes nézősereg­nek, hogy a bábfilmek egyre ritkuló műfajában ma Is lehet rangosat, sőt klasszikus értékűt alkotni. Az animáltfilmek második vi­lágfesztiválja — az előzőhöz képest — tematikai egy hely­ben topogást, de óriási grafi­kai fejlődést mutatott, ami az animációban a művészi minőség ugrásszerű javulásával járt egvütt De az ehhez nélkülöz­hetetlenül szükséges tematikai javulás egyelőre még várat ma­gára ... FENYVES GYÖRGY IVAN VASZILJEVICS ÄLLÄST VÄLTOZTAT (szovjet^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents