Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-09 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
RIPORTOK A SZOVJETUNIÓBÓL 1974. VI. 9. nyász munkásokkal eqyütt új fúrást módszereket dolgoztak ki — lejtős és bokros módszert. Ezek segítségével történik az olajbányászás a tengeri olajtelepeken, valamint olyan vidékeken, ahol a lelőhelyek fölött fekvő városnegyedek miatt fúrótornyok felállítása lehetetlen. Bakui tudósok szerkesztették a Hazar elnevezésű úszó „szigetet“ is, melynek segítségével 60 méteres tengeri mélységben is bányászható a kőolaj. Sok új fúrási módszert találtak ki és terjesztettek el Nyeftyanije Kam- nyiban, ebben a sajátos olajipari városban. Cölöpművei 200 kilométer hosszúságban vonulnak a tenger fölött. Több mint húsz éve folyik itt az olajbányászat. Ez a szovjetország legnagyobb olajtelepe. — A tenqerfenéki olajfejtés nagy távlatokkal kecsegtet — állítja Enver Gaszanov. — A bakui olaj 62 százalékát már a tenger fenekéről fejtjük, s örülünk, hogy ebben is munkánk eredményét látjuk. Bár nehéz az olajbányászok munkája, az új olajkútból kibuggyanó első csepp olaj láttán érzett öröm, az „örök tüzek" meghódítása és megfékezése láttán érzett öröm erőt ad az embernek, hogy újabb győzelmet arasson. TATJANA ALEKSZANDROVA A szociológusok véleménye szerint a sarkkörön túl, a 69. éézaki szélességi körön fekvő, 150 ezer lakosú No- rilszk város lakói különösen közlékeny természetűek. Ez annak a körülménynek hatása, hogy szinte valamennyien egy vállalatban, a norilszki kohókombinátban dolgoznak. Mindegyikük érzi, hogy köze van ahhoz, ami a városban és az üzemrészlegekben történik, érzi a maga jelentőségét, függetlenül attól, hogy konkrétan mivel foglalkozik. Egyszer maga az élet végzett érdekes kísérletet. Szabadságra ment a helyi televízió bemondója, s másnap már egyfolytában csengett a telefon a stúdióban, és a nézők szüntelenül érdeklődtek, miért tűnt el a képernyőről az ismerős arc. A szabadságra távozó helyi tv-bemondók most már évek óta hagyományosan előre figyelmeztetik a nézőket. Norilszk vidéke egyáltalán nem tartozik földünk édenkéirtjeihez. Évente kilenc hónapon át heves szelek dii- höngenek, 224 napig borítja hó a tájat, 103 napig tartanak a 30 fokos fagyok, s a hőmérő gyakran 50 fokos hideget mutat. Hatvanhét napon át sarkvidéki éjszaka borul Norilszkra. íme, a tények tanúbizonysága, mit jelent ez az emberek életében és munkájában. A kohőkombinát dolgozói évente február elején a munka termelékenységének nagyarányú emelkedését tapasztalják. Kezdetben azoknál, akik szabad ég alatt dolgoznak, mint a fúrőgépkezelők, autóvezetők, építők. Egy hét múlva a többieknél is. Ennek oka egyszerű: az emberek újra napfényt látnak. Mi vonzza az embereket erre a vidékre? Miért maradnak ott örökre azok, akik akár két telet is átéltek itt? Talán a nagy kereseti lehetőség? Valóban itt kétszer, két és félszer többet keresnek, mint a déli országrészekben. Sőt, még bizonyos kedvezményekben is részesülnek az északiak: hosszabb a szabadságidejük, előbb mehetnek nyugdíjba. Az Észak betelepítésének azonban más okai is vannak. A fiatalokat, a norilszkiak zömét a legészakibb észak meghódításának a romantikája, a zord sarkvidéki körülmények közötti lel lem próba lehetősége 1s vonzza. Azok, akik itt dolgoznak, mintha egyúttal határozottságból, akaraterősségből és kollektív szellemből is vizsgáznának. Norilszkot irigylendő sorsú városnak tartják. Az országnak rezet, nikkelt, kobaltot (a norilszki ércbányák 53 vegyi elemet tartalmaznakl) adó óriási kombinátnak képzett, energikus szakemberekre van szüksége. Itt megvannak a gyors alkotói és szakmai fejlődés feltételei. Tíz évvel ezelőtt állt itt munkába Vaszilij Rjabikin. Sofőr lett, beiratko zott az esti iskola 9. osztályába. Utána a főiskola következett. Nyolc év múlva már megvédte kandidátusi értekezését. Rjabikin docens ma a norilszki esti ipari főiskola tudományos kutatóközpontjának a vezetője, és doktori értekezését írja. Körülbelül ugyanennyi idő . alatt lett Vlagyimir Borbat technikus a fizikai—matematikai tudományok doktora. Hasonló életsorsok nem egyedülállóak No rilszkban: a város vezető beosztású dolgozóinak átlagos életkora nem haladja meg a 35 évet. Norilszk legnagyobb nevezetessége talán az, hogy a legészakibb északon van. A bősz szélviharban is menet- rendszerű pontossággal közlekednek az autóbuszok, a kombinát szünet nélkül működik. Az üzletekben minden kapható, ami csak tetszik: a narancstól a színes televíziós készülékig, a Moszkvában vagy Leningrádban éppen megjelent könyvújdonságoktól A Kászpi-tenger Apseron-félszigetén fekszik az ősi város, az Azerbajdzsán SZSZK fővárosa, Baku, a szovjetország ötödik legnépesebb városa. Baku — a 26 bakui komisszár, az azerbajdzsán nép jövőjéért életét áldozó bolsevik harcos élő emléke, Baku — az országnak kádereket képző 12 főiskola, hat színház, ötmillió kötettel rendelkező könyvtárak, Tudó niányos Akadémia városa. Sokat beszélhetnénk Baku felette érdekes történetéről, a múlt költőiről és filozófusairól, a város ősi építészetéről és műemlékeiről. Az óváros keskeny utcáiról, amelyek szomszédságában ragyog a földalatti „Bakui Tanács állomása“, a bakuiak büszke ség érői, a Tengeri parkról, amelynek zöld fasorai végigvonulnak a bakui öböl mentén. Baku neve még a gépgyártás és elektronikai ipart is jelenti, de elsősorban a kőolajat. Ősi legenda szerint egyszer villám csapott Apseron nap égette, kopár földjébe, és — csoda történt. A „holt“ földből Jángnyelvek törtek fel — egy, kettő, három, tíz, száz. Éjjel-nappal világítottak. Az „örök tüzek“ adtak nevet a tájnak is — Azerbajdzsán. Az emberek évszázadokkal később megismerték a „csoda“ forrását, a kőolajat, amely világhírűvé tette Azerbajdzsánt és Bakut. Aki először látogat el ide, a városba, már. a városba vezető utak mentén megcsodálja a rengeteg földi és tengeri fúrótornyot, olajtárolót, és felismeri: Baku a világ legnagyobb olajipari központja. Azerbajdzsán olajipara fennállásának egész ideje alatt egym'illiárd tonna kőolajat adott az országnak, ugyanakkor ennek a mennyiségnek a kétharmadát már a szov jelrendszerben termelték ki. Azerbajdzsán most évente 20 millió tonna olajat ad, ebből 17 milliót a bakui olajtelepek. A szovjethatalom előtti években csak a szárazföldön fejtettek olajat. A húszas években Lenin megbízásából Alekszandr Szerebrovszkij mérnök társaival együtt először fúrta meg a Kászpi-tenger fenekét. Most a tenger hullámai fölött 42 kilométeres hosz- szúságban húzódnak a Szerebrovszkij- ról elnevezett olaj- és gázipari igazgatóság cölöpművei. Enver Gaszanov, az igazgatóság helyettes vezetője ismerteti a helyzetet: — Bizonyára elcsodálkoznak azon, hogy a cölöpmüveken nem látnak embereket, de nálunk teljesen gépesítettek az alapvető termelési folyamatok. Ha pedig a fúrótornyok mellett embereket látnak, akkor ez azt jelenti, hogy a berendezés karbantartása folyik. Az igazgatóság általában kétezer embert foglalkoztat. — Bakui tudósaink sokat tettek un nak érdekében, hogy megkönnyítsék az olajbányászok munkáját — folytatja, Gaszanov. — Itt vannak például a turbófúrók és villamos fúrók, a nagy teljesítőképességű szivattyúk, szuperkemény fúrófejek. Most segítségünkre jött az elektronika és a számítástechnika. az automatika és a távvezérlés. Tudósaink a mérnökökkel é s- nlajbáa legújabb divatú cipőkig minden. A Pol járnij városmelléki szovhoz egész éven át gondoskodik róla, hogy friss tej, zöldhagyma, uborka, sárgarépa kerüljön a városlakók asztalái'a. Gyümölcsházakban egész éven át virítanak a virágok. Nyaranta a városi parkokban is láthatók. A növényeket a lefektetett csöveken át áramló forró víz melengeti. Norilszk a közművesítés terén is bármelyik országrész városával vetekedhet. Minden házban van melegvízszolgáltatás. Naponta 350 liter víz jut egy főre, s e tekintetben Norilszk sok európai várost túlszárnyal {London — 250, Párizs — 160, Brüsszel — 85 liter). A városban 40 ezer televíziós készülék van, vagyis minden család tudja fogni a helyi és országos tv- adásokat és az Intervízió műsorát. A norilszkiak, városukról beszélve, mindenkor kiemelik, hogy itt világméretben minden a legészakibb: a Norilszk—Dugyinka villamosított vasútvonal, a Messzojaha—Norilszk gázvezeték, a hantajkai vízerőmű, a drámai színház, fürdőmedence, sőt a botanikus kert is, amelyben 50 ezer növény, köztük pálma, banán és citrusz- félék is vannak. Norilszkot néha sarkvidéki Lenin- grádnak is nevezik: széles sugárútjait, tereit, sokemeletes díszes házait leningrádi építészek tervezték, ezért hasonlít valamiben a Néva-parti városra. Különös gondoskodás veszi körül a gyermekeket. Nagyszerűen berendezett iskolák és minden negyedben játszóterek is vannak. A sjjortpályákon, a fürdőmedencében, sőt még a városi kávéházban is bizonyos órákat a fiatalok számára tartanak fenn, itt rendezik meg a gyermekünnepélyeket. A nyári szünidőben mintegy hatezer norilszki fiatal a (eniszejen, gőzhajókon elindul a Krasznojarszk környéki Tajozsnij pionírtáborba. Több száz gyermek tölti a nyarat a krími Ar- tyekban. A norilszki kombinátnak saját szanatóriumai vannak a Fekete- tenger kaukázusi partvidékén Szocsi- ban, és 140 házikó várja a gyermekeikkel érkező szülőket. VLAGYIMIR KOVALJOVSZKIJ t APN) A norilszki Lenin tér 9 Olajbányászok Üdülőhelye Nyeftyanije Kamnyiban Tengeri olajtelepek
