Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-09 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
Sok minden történhetett Földünk nyugtalanul változó felületén néhány millió évvel ezelőtt. A kőzetekben előforduló őskori leletek alapján csupán elképzeléseink van- nak, az akkori növény- és állatvilágról. Bár még napjainkban sem zárult le a kőolaj és a földqáz származásáról folyó vita, mégis biztosra vehető, hogy a lakónegyedek és hőerőművek fűtésére használt olaj, a gépeket hajtó benzin és gázolaj, a korszerű csomagoláshoz használt polietilén-fólia, a különböző műanyagokból készített használati tárgyak, a színpompás műszálas ruházati cikkek, a háztartási vegyszerek, mosószerek, illatszerek alapanyagai valamikor szerves élőlények, főleg tengeri növények és állatok testét képezték. A Föld felületét átalakító tektonikus folyamatok, a mélységekben ható erők, valamint a levegő nélkül élő mikroorganizmusok a felismerhetetlenségig átformálták a felhalmazódott szerves anyagokat, amelyek szén, kőolaj vagy földqáz formájában a világ különböző részein különböző mélységekben találhatók, s egyre nagyobb mértékben az emberiség javát szolgálják. A mat kor embere büszkén gondolhat arra, hogy a kőolaj és a földgáz energetikai és vegyipari felhasználása a huszadik század, elsősorban a ma élő és alkotó nemzedék vívmánya. N épgazdaságunk szocialista fejlődésének kibontakozása során a mezőgazdaság gépesítése, a növekvő közúti forgalom, valamint a vasutak diese- lesítése egyre töbtó hajtóanyagot igényelt, s így az ötvenes évek derekán már erősen érezhető volt a benzin és a gázolaj hiánya. A hazai termelésű kőolaj mellett az Ausztriából, Magyarországról, Romániából és Kuwaltból importált csekély mennyiségek, valamint a háború után felújított Apollo kőolajfinomító kis teljesítményű berendezései nem tudták kielégíteni a gyorsan fejlődő csehszlovák népgazdaság szükségleteit. A szocialista társadalom építésével járó feladatok teljesítéséhez döntő megoldásra volt szükség. A Szovjetunió kormánya 1905 végén államközi egyezményben évente több millió tonna kőolaj szállítását vállalta, de meg kellett oldani ennek korszerű és gazdaságos módját. Mivel más országokat is érintett a Szovjetunió kőolajszállítása, a KGST 1958-ban tartott X. ülésszaka határozatot hozott a „Barátság" nemzetközi kőolajvezeték megépítéséről. A szovjet kőolajszállítmányokról folyó tárgyalásokkal egyidőben több évi előkészítő munka eredményeként a Slovnaft nemzeti vállalat felépítésének koncepciója is megszületett. amelyben a tervezők figyelembe vették a világviszonylatban tapasztalt fejlődést, s ezt a hatalmas beruházási feladatot a csehszlovák kormány 1957-ben jóvá is hagyta. A Slovnaft teljesítményét évi 8,5 millió tonna kőolajra tervezték, ez 56,5-ször nagyobb az Apollo második világháború előtti teljesítményénél. A vasúton lebonyolított szovjet kőolajszállítások már a Barátság Kőolajvezeték építésének éveiben is gyorsan növekedtek. 1958-ban például 1,4 millió tonna, 1960-ban már 2,3 millió tonna kőolajat hoztunk be ciszternás vasúti kocsikban. Elképzelhető, milyen nagy megterhelést jelentett ez a vasúti forgalom, különösen kelet-szlovákiai szárazföldi kikötőnk számára. Ha például a Barátság Kőolajvezetéken jelenleg érkező mennyiséget vasúton kellene szállítani, minden órában egy hatvan kocsiból álló ciszternás szerelvény haladna át a szovjet—csehszlovák országhatáron. Ezeket azonban vissza is kellene juttatni, ami gyakorlatilag elképzelhetetlen. így hát nem is csoda, hogy a kőolajvezeték építési költségei az eltelt 12 év alatt már többszörösen is megtérültek, hiszen a csővezetéken át történő szállítás évente ötmillió korona értékű megtakarítást jelent a csehszlovák népgazdaságnak. Nemzetközi összefogással A Barátság Kőolajvezeték építését a szocialista országok óriási méretű nemzetközi ösz- szefogása jellemezte. A Szovjetunió többek között nagy teljesítményű berendezésekkel, kotrógépekkel és földgyalukkal, Csehszlovákia csövekkel és záróelemekkel, az NDK csövekkel és szivattyúberendezésekkel, Magyarország automatikus Irányító- és jelzőberendezésekkel járult hozzá a vállalkozás gyors és sikeres befejezéséhez. A csehszlovák szakaszon az első csövet 1959 októberében fektették le; két évvel később, 1961 őszén a csehszlovák és a szovjet építők találkoztak az országhatáron, s a két irányból épülő csővezetéket ünnepélyesen összehegesztették. 1982 elején az ukrajnai Brodi szivattyúállomás tartályaiból elindították az első olajszállítmányt. Egy hétig tartott, amíg a kőolaj a Kárpátok hegyvonu- iqtán át csehszlovák területre ért, és megkezdődhetett a kelet-szlovákiai tartályok feltöltése. Az első vezetékes kőolajszállítmány 1962. február 22-én érkezett a bratislavai Slovnaft- ba. Ma a Barátság Kőolajvezeték a világ egyik legnagyobb olajvezeték-rendszere. A Tatár ASZSZK területén fekvő Almetyevszkből indulva Kujbisev, Penza, Tambov, Brjanszk és Gomel mellett halad el, majd Mozimái északi és déli szárnyra ágazik. Az északi szárny Breszt mellett ér lengyel területre, ahonnan a Bug, majd a Visztula folyását követve a Plocki Vegyipari Kombinátba ér. Innen körülbelül 40Ü kilométert tesz meg nyugati irányban, hogy a „második Baku“ területén kitermelt „Romaskino“ kőolajat az NDK területén fekvő Schwedti Vegyipari Kombinátba is eljuttassa. A déli szárny, amely 1017 m tengerszint feletti magasságban halad át a Kárpátok hegyvonulatán, a bratislavai Slovnaft nemzeti vállalatba, a Záluží u Mostu-i Csehszlovák —Szovjet Barátság Vegyipari Művekbe, és az Ipolyság mellett elágazó vezetéken át a magyarországi százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalatba szállítja a kőolajat. A Barátság Kőolajvezeték állandóan bővül. Az első vezetékkel párhuzamosan már a második is jelentős szakaszon működik. Elkészült a Szovietuniót Magyarországgal közvetlenül összekötő Barátság II. Kőolajvezeték, s a Szovjetunió területén is építettek egy elágazást, amely a Brjanszk alatti Unyecsából kiindulva Ventspils lett kikötőbe vezet. A Barátság Kőolajvezeték tíz év alatt több mint 200 millió tonna kőolajat szállított Magyarországra, az NDK-ba, Lengyelországba és Csehszlovákiába. A legtöbb kőolajat Csehszlovákia veszi át. 1962-től 1974 februárjáig csupán a Slovnaft nemzeti vállalatba mintegy 58 millió tonna kőolaj érkezett. Az ötödik ötéves terv éveiben országos viszonylatban csaknem 67 millió tonna kőolajat kapunk a Szovjetuniótól, s az évi mennyiség 1975-ben eléri a 16,3 millió tonnát. Ennek több mint a felét a Slovnaftban, és az új vojanyi desztilláló üzemben dolgozzák fel. ^ A szovjet kőolajszállítások az 1973-as energiaválság idején sem csökkentek, s az átvett kőolaj ára 8 év óta változatlan maradt. A Szovjetunió a szocialista országokkal folytatott kereskedelemben következetesen teljesíti szerződéses kötelezettségeit, nem ól vissza a kapitalista piacokon kialakult konjunkturális helyzettel, nem használja ki az előnyösebb értékesítés lehetőségeit a testvéri szocialista államok rovására. S ez a megállapítás nemcsak a kőolajjal folytatott kereskedelemre vonatkonagyobb szénatomszámú seit, így kisebb molekúl lyekből újabb desztillálá bután keveréket, etánt, mékeket nyernek. E föl' böző nehezen hasznosít!] termékek is keletkeznek, lobogó fáklyákban égetil zék a környék levegőjét. Az említett eljárásod ezután további feldolgoz raff inok kisebb molekulá sál nyert benzin példán a motorok meghajtására 80-as, BA 90-es Speclál gépkocsibenzineket kors; rásokkal, hidrogénezésse szítik. Különösen az utói lyezett Reforming IV. i egyre keresettebb magi nek gyártását. A vállalatban a benzir mellett természetesen te gázolajat és repülőgép-f nak. A hajtóanyagok, a lönböző kenőolajok gy frakciókból fűtőolajokat jók gazdaságos felhaszri szerű példája a S*ovnafl üzemének a vojanyi de megépítése, amely a f két „megcsapolva“, hel*; olajat a Vojany II. hőé/ úttal a kelet-szlovákiai zi egyes termékekből. zik, hanem minden tekintetben jellemzi a szocialista államok közötti testvéri együttműködés, a tervszerűen épített szocialista gazdasági integráció megbonthatatlan szilárdságát. Gigantikus laboratórium 65® hektáron Aki bepillantást akar nyerni a Slovnaftban dolgozó modern alkimisták konyhájába, annak Ismernie kell a szerves kémia alapfogalmait, s még ha jól emlékszik is a középisko>- lában tanultakra, akkor sem lesz számára minden világos, mert a kémia és a vegyipar sokat fejlődött az utóbbi években. Ennek ellenére vegyünk egy kis bátorságot, és ismerkedjünk meg a Slovnaft 6500 dolgozójának sokoldalú tevékenységével. Ebben a szabad ég alatt felépített hatalmas laboratóriumban, a nappal ezüstösen csillogó, éjjel pedig ezernyi villanyégővel kidíszített, karácsonyi hangulatot idéző bonyolult technológiai berendezésekben először desztillálással, tisztítással részeire bontják a kőolajat, különböző típusú benzineket olajakat különítenek el. A nehezebb frakciók ezután visszakerülnek a még bonyolultabb lebontási folyamatokba, ahol termikus vagy katalitikus krakkolással felszakítják a Sokáig tartanai a különböző termékének közül legalább a pl as az útépítéshez ŕs a sz tumeneket, az extrahá használt technikai bť gázgyártásra, közvetlen kalóriaértékű gázok dí getikai benzineket kel] A petre komp Egészen külön fejeze kőolajipari termékek ] sa, az olefinkémia. Mii világháborút megelőző ipar alapanyagát első: Az iparilag fejlett áll áttértek a kőolaj vég' benzinek pirolízisével rogénekből ugyanis fo hetetlen termékek ké pirolízises lebontásáná zül legfontosabb az i propán, a propán-butá etilénből és a propilén etilént és polipropiléi Járásokkal pedig tov< '{A CSTK felvételei!
