Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-08 / 134. szám, szombat

A politikai nevelés szolgálatában A Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járásban a Politikai Nevelés Háza néhány éves fennállása alatt széleskörűen ki­fejlesztette tevékenységét, nagyban hozzájárnJ a járási párt- bizottság. politikai-nevelőmunkájának eredményességéhez. Most, az idei pártoktatási év befejezésének idején elbeszélgettem Ján Adaini elvtárssal, a PNH igazgatójával, aki munkájukról és céljaikról tájékoztatott. Jón Adami elvtárs bevezető­ben elmondotta, hogy a járás­ban a Politikai Nevelés Háza 1972 nyarától működik. Munka­terve — melyet a párt vezető szerveinek határozatai alapján dolgozott ki —, mindenekelőtt a párt ideológiai aktívájának, a járási pártbizottság, a váro­si, helyi és összüzemi pártbi­zottság lektorainak előkészíté­sére irányul, hogy a lehető legjobban teljesítsék a pártok­tatás magas színvonala által támasztott követelményeket. Figyelmüket ezen a téren fő képpen a módszertani előké­szítésre, a pártoktatás és a gazdasági propaganda tartalmi színvonalának növelésére össz­pontosítják. A fö munkaterület: a pártoktatás A Politikai Nevelés Háza te­vékenységének legfontosabb ré­sze a pártoktatással kapcsola­tos munka. Alapfokon a járási pártbizottság lektorainak köz­reműködésével előadássorozatot tartottak az utcai és a falusi pártszervezetekben a régi párt­tagok részére. Hasonlóképpen biztosították a párttagjelöltek és a tagjelöltségre kiválasz­tott fiatal elvtársak politikai nevelését is. Az oktatás első és második évfolyamában hat­hat körben több mint hatszáz fiatal, párttagjelölt és párton- kívüli tanult. Mindkét évfo­lyamban a múlt hónapban tar­tották meg a záróbeszélgetése­ket. A gazdasági ismeretek alapfokú tanulókörei számára a Politikai Nevelés Háza készí­ti elő a propagandistákat; min­den égyes tárgykörrel kapcso­latban szemináriumot szervez, amelyen módszertani és tartal­mi szempontból átveszik a tan­vonala még inkább növekedett. Ennek eléréséhez nagyban hozzájárult a járási pártbizott­ság elnökségének hatékony irá­nyító munkája. Az elnökség havonta rendszeresen értékeli a pártoktatás menetét, nemcsak a részvételt kíséri figyelemmel, hanem az oktatás színvonalát is, és azt is elemzi, hogy a ta­nítás anyaga mennyiben segíti a kommunisták mindennapi munkáját. Amennyiben valame­lyik alapszervezetben vagy ok­tatási alakulatban probléma merül fel, az elnökség azon­nal intézkedik a helyzet meg­javítása érdekében, Ez a rugal­mas irányítás nagyban fokozta „ a hallgatók érdeklődését a ta­nulmányok iránt. A most folyó záróbeszélgetések alkalmával megmutatkozik, hogy a hallga­tók jól felkészültek, gondosan tanulmányozták az előírt poli­tikai irodalmat, és a tanulta­kat alkalmazni tudják gyakor­lati munkájukban is. Igen eredményes tevékeny­séget fejt ki a járási politikai iskola. Elsősorban a pártalap- szervezetek tisztségviselőinek politikai nevelését végzi. Az idei tanévben az alapszerveze­tek bizottságainak csaknem négyszáz tagja vett részt egy­hetes tanfolyamon. A tagjelöl­tek háromnapos tanfolyamon ismerkednek meg a párt törté­netével, alapszabályzatával és a CSKP XIV. kongresszusa ha­tározatai teljesítésének idősze­rű kérdéseivel. A Politikai Nevelés Háza nagy gondot fordít arra is, hogy segítséget nyújtson az if­júság és a többi tömegszerve­zet tagjai politikai nevelésében is. Törődnek a lektorok előké­szítésével, gondoskodnak az oktatásról a SZISZ járási is­kolájában, módszertani-szerve- 7ésl segítséget nyújtanak az A helyi gazdálkodási üzemek szocialista munkabrigádjai és az e cím elnyeréséért versenyző kollektívák konferenciája részvevői­nek egy csoportja. anyagot. Az oktatásnál kihasz­nálják a rendelkezésre álló di­daktikai segédeszközöket is. Ügyszintén szemináriumokat szervez a középfokú pártokta­tás lektorai részére, ezenkívül megbeszéléseken is foglalkoz­nak az egyes témákkal az ok­tatás színvonalának emelése céljából. A járásban a közép­fokú pártoktatásban az idén negyvennégy tanulókörben több mint ezerkétszáz elvtárs vett részt. A Politikai Nevelés Háza gondoskodik a felsőfokú pártoktatásról: a Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemén és a propagandisták kétéves tan­folyamán az előadásokról és a gyakorlatokról. Ezen a szinten első, második és harmadik év­folyam működik a járási szék­helyen, Hnušťán pedig kihelye­zett osztály van. A propagan­disták részére szlovák és , ma­gyar nyelven rendeztek kétéves tanfolyamokat. A Politikai Nevelés Házának Igazgatója kiemelte, hogy a ri­maszombati járásban a pártok­tatás már az 1972—73-as tan­évben magas színvonalat ért el, s az idén az oktatás szín­oktatásban és szemináriumokat rendeznek a propagandisták részére. Fontos feladat: a világnézeti nevelés Nagy érdeklődés kíséri a nyilvános előadásokat, amelye­ket a pártszervezetek képvise­lőinek részvételével minden hónapban rendszeresen megtar­tanak. A Politikai Nevelés Há­za a pártszervezetek és az üzemek igényei szerint előadás­ciklusokat is szervez. Nemré­gen Hnúšťán egy szocialista munkabrigád kérésére a világ­nézeti nevelés kérdéseiről ren­deztek előadást. Erről a témá­ról előadást tartottak a Járási Iparvállalat fiatal dolgozói szá­mára, úgyszintén a Rimavan termelőszövetkezetben, az Er­dőgazdasági Üzemek hnúšťai üzemegységében, a második cik­lusú Iskolákban és sok más he­lyen. A világnézeti neveléssel kapcsolatban tavaly előadásso­rozatot rendeztek azokban a körzetekben is, ahol a legerő­sebben érződik a vallás hatá­sa. Nagy érdeklődés kísérte párttagok és pártonkívüliek ré­széről egyaránt. A „CSKP és a szocialista állam viszonya az egyházhoz és a valláshoz“ cí­mű előadásokat. A városi és az összüzemi pártbizottságok lek torcsoportjait arra vezetik, hogy rendszeresen gondoskodjanak a világnézeti nevelésről. Propa­ganda anyagot és módszertani segítséget is nyújtanak szá­mukra. Ezen a téren számos helyen céltudatos munkát vé­geznek. Nagy gondot fordít pél­dául a világnézeti nevelésre a tisoveci, a hnúšťai meg a torn­aijai városi pártbizottság és a hnúšťai Vegyigyárak összüzemi pártbizottságának lektorcso­portja, úgyszintén a Járási Egészségügyi Intézet pártalap- szervezete és több más párt- szervezet. A Politikai Nevelés Háza mellett a pártoktatás keretében a tanítók részére két esti is­kola működik a járási szék­helyen, egy pedig Šafárikovou (Tornaiján) magyar nyelven, ezenkívül két esti iskolát szer­veztek az orvosok részére, egyet pedig a tudományos-tech­nikai dolgozók részére. E két­éves iskolázás előadásait a já­rási pártbizottság lektorai tart­ják. A most folyó beszélgeté­sek is igazolják, hogy az esti iskolák hallgatói nagyon komo­lyan veszik a tanulást, és a szerzett ismereteket a gyakor­latban is hasznosítják: a taní­tók oktató-nevelőinunkájukban, az orvosok pedig főképpen az emberekkel való érintkezésük során. Sikeres akciók Az igazgató rámutatott arra is, hogy a Politikai Nevelés Há­za propagandamunkájában a jelentős jubileumokat is ki­használja a járás lakossága po­litikai öntudatosságának elmé­lyítése érdekében. Járási ide­ológiai konferenciát tartottak a müncheni árulás harmincötö­dik évfordulója, a KGST meg­alakulásának, valamint a CSKP IX. kongresszusának negyed év­százados évfordulója alkalmá­ból. Május közepén a Szlovák Nemzeti Felkelés harmincadik évfordulójával kapcsolatban rendeztek ideológiai szeminá­riumot, amelyen általános kér­déseken kívül behatóan foglal­koztak a kommunista párt ille­gális harca és a felkelés járási vonatkozású kérdéseivel is. Nagyon eredményes és ta­nulságos akciónak bizonyult a mezőgazdaságban, majd később a helyi gazdálkodási üzemek­ben dolgozó szocialista munka- brigádok és e cím elnyeréséért versenyző kollektívák képvise­lőinek járási konferenciája. E tárgyalásokat az illető ágazatok szocialista munkabrigádjai mozgalmának részletes elemzé­se alapján készítették elő. A tanácskozások nemcsak a szo­cialista munkaverseny jelenle­gi helyzetét mutatták meg, hanem a verseny fejlesztésének további útjait is feltárták. A részvevők a vitában sok kivá­ló eredményről számoltak be, ugyanakkor számos fogyatékos­ságra is felhívták a figyelmet, amelyek sürgős leküzdése fo­kozott erőfeszítést igényel. A Politikai Nevelés Háza tevékenységében jól kihasznál­ja az Irodalmat is. Könyvtárá­ban jelenleg mintegy három­ezer kötet található. A könyv- állományt rendszeresen gyara­pítják és a könyvek olvasását hatásosan propagálják. Az épü­let folyosóján az üzemek köz­reműködésével üvegezett szek­rénykéket helyeztek el, ame­lyekben az üzemek egyrészt termékeiket, másrészt eredmé­nyeiket és kiváló dolgozóikat népszerűsítik. Viszonylag rövid ideje tevé­kenykedik a rimaszombati já­rási pártbizottság mellett a Po­litikai Nevelés Háza, munkájá­val azonban máris széles körű elismerést szerzett a pártta­gok és pártonkívüliek között. Tevékenységével rendszeresen kapcsolatba kerülnek a párt- szervezetek, érzik segítségét, a járási pártbizottság lektorai lelkiismeretesen előkészülnek feladataik teljesítésére, arra törekszenek, hogy hozzájárul­janak a járás pártszervezetei ideológiai munkájának további fejlesztéséhez. GÁL LÁSZLÓ Előrelátóan gazdálkodnak Az utóbbi hetekben Nagy Lászlónak, a Cil. Radváň-i (Csi- lizradványi) Egységes Földmű­vesszövetkezet főagronómusá- nak homlokán Is kisimultak a ráncok. Számára a májusi eső az idén kétszeresen aranyat ért. Egyrészt mert uz utolsó pillanatban adta meg a lehető­séget, hogy érvényesülhessenek a talajba juttatott tápanyagok, és a nagy hozamú fajták. Más­részt, mert az esőt ilyen türel­metlenül még egyszer sem vár­ta, ami teljesen érthető. Hiszen eddig, mint agronómus „csak“ a klúeoveci (kulcsodij szövet­kezet növényzetéért felelt, ahol az 550 ha szántóból 160 ha volt a búza és 50 ha az árpa. 1974 januárjában a kulcsodi szövet­kezet társult további öt szö­vetkezettel, és az új csilizrad- ványi szövetkezetnek már 4887 ha szántója van, amely­ből 1354 ha a búza és 500 ha az árpa. — Tehát ennyiért felel mint főagronómus. — Felelünk — javít ki, s mosolyogva hozzáteszi — én, meg az időjárás. Pontos ember, bővebben is megmagyarázza, amit mondott. — Amiket megtanulhat és el­sajátíthat az ember, azok a ter­melési módszerek, amelyekkel az adott körülmények között a maximumot érhetjük el. Hogy milyen mértékben, ebbe az időjárás is beleszól. Persze an­nál kevésbé, minél Inkább is­merjük a termelés minden csínját-bínját. Szavait a gyakorlat és a kulcsodi szövetkezetben elért eredmények igazolják, ahol 1957 óta volt agronómus. 1973- ban búzából 62,2 mázsás átlag­hozamot, árpából pedig 58 má­zsásat értek el. Bűzaátlagho- zamukkal a járás szövetkezetei között a második helyre kerül­tek. A Jubilejnaja 50-ből pedig 21 hektáron 71 mázsás járási csúcseredményt értek el. Tehát Nagy László valóban az az ember, akivel érdemes elbeszélgetni arról, hogy mi minden tehető a nagy termés érdekében. Ö e teendőket két csoportba osztja. Az egyikbe azokat a feladatokat sorolja, amelyek általánosan ismertek, s teljesítésük mindenhol fon­tos. — Vagyis — mondja — in­tenzív és a helyi természeti adottságokat jól bíró fajtákat kell vetni, az agrotechnikai követelmények pontos megtar­tásával, tápanyaggal és vízzel jól ellátott talajba, lehetőleg úgy, hogy október 10-ig kiso­roljon a gabona. E feltételeket már az előző év őszén kell biztosítani. Úgy kell elosztani a növényzetet, hogy a követ­kező év búzatábláiba a koráb­ban begyfijthető vetemények kerüljenek. Csak így végezhet­jük el idejében a mélyszántást, hogy a vetésig a talaj még 4—6 hétig pihenhessen. Mindez közismert, aligha akad az országban agronómus, aki e feltételek megtartásának szükségességét ne tudná. Más kérdés azonban, hogy e felté­teleket miként teremthetjük meg a helyi körülmények kö­zött, vagyis egy bizonyos szö­vetkezetben. Ennek lehetősé­gét, módját csakis egyéni kez­deményezéssel és önként vál­lalt többletmunkával lehet biz­tosítani. Nagy László a teen­dők e második csoportjának megoldására is nagy hangsúlyt helyezett. — A kulcsodi szövetkezetben a búza és az árpa vetésterüle­te általában a szántó felét tet­te ki. E körülmények között kellett biztosítani a megfelelő előveteményt és vetésforgót. Megfigyeltem, hogy az agro­technikai műveletek szempont­jából inkább érdemesebb búza után búzát vetni, mint későn lekerülő növény után, rosszul előkészített és a vetőszántás után rövid ideig pihenő talaj­ba más kultúrát. Persze szó sincs itt valami monokultúrás búzatermesztésről. Hozamcsök­kenés nélkül csakis két éven át lehet ezt megismételni, s nem minden fajtával. Búza után a nagyüzemileg termesztett faj­ták közül csak a Libelulla, a Száva és a Jubilejnaja 50 jö­het számításba. Ezek ellenál­lóbbak a lisztharmattal és rozs­dával szemben. Ahová búzát vetnek búza után, ott vetőszántáskor 200— 250 q/ha mennyiségű istálló- trágyát is alászántanak. Ez csökkenti az előző vetemény hatását. A vetőszántást a mé­lyített tarlószántás után még augusztusban elvégzik, és szep­tember 20—25-e között elvetik a búzát. Tavaly az így elve­tett Jubilejnaja 50 adta az át­lagos 71 mázsás járási csúcs-’ hozamot. Az árpát általában cukorrépa és kukorica után ve­tik, elsősorban Ametistet. A bú­za másik felénél len, szója és egyéb hüvelyesek, tavaszi ke­verék, valamint lucerna az elő- vetemény. A hosszú éveken át szerzett elméleti tudást és a saját gya­korlatból szerzett ismereteket most a megnagyobbodott terü­leten fogják hasznosítani. A hat szövetkezet tavalyi hektár­hozamainak átlaga gabonafé­lékből 54,2 mázsa volt. Ez idén ezt az átlaghozamot minden­képpen tartani, és a további években fokozni szeretnék. Az egyesítés erre nagyobb lehető­séget ad. Megfelelő géppark áll rendelkezésükre, így bevárhat­ják az optimális vetési időt, s 4—5 nap alatt elvethetnek. E célból további négy új Skoda 180-as traktort vásároltak. Meg­felelő vetésforgót alkalmazhat­nak, vagyis azt, amitől nagy­ban függ a hektárhozam. A gabona vetésterületének nagy­ságát az optimális feltételekhez szabják, — Inkább a lehetőségekhez mért arányos területen, a leg­jobb feltételek közepette ter­mesztünk gabonaféléket nagy hektárhozammal. A nagyobb te­rületet kisebb hektárhozamért nem pazaroljuk, a kalászosok helyett inkább kukoricát ve­tünk — mondja a főagronómus. Ebben az évben 1168 hek­táron termesztenek kukoricát, 1975-ben már 2000 hektáron fog­ják vetni, persze monokultúrá­ban. Jövőre az árpa vetésterü­letét az ideihez viszonyítva a felére, a búzáét pedig 300 hek­tárral csökkentik. Azzal, hogy csökkentik az árpa és búza vetésterületét, az említett optimális feltételek biztosításával tovább növelhetik a hektárhozamot. A fennmara­dó részeken kukoricát fognak termeszteni, amihez ugyancsak minden feltételük megvan. A kukorica lehetővé teszi, hogy a silókukorica és a lucerna ki­vételével kiiktathassák a töb­bi takarmány termesztését, ami­vel további 250 ha területet nyernek. És végül így raktá­rozási gondjaikat is csökken­tik. A gabona fele ugyanis már eddig is a nyakukon maradt, mivel a felvásárló üzem kapa­citása túl kicsi. EGRI FERENC Megjelent a Partélet 11. szama A lapnak ez a száma rövid ösz- szefoglalóban ismerteti a CSKP KB és az SZLKP KB májusi plenáris ülését, majd közli a plénumok ha­tározatát a csehszlovák népgazda­ság tudományos-technikai fejlesz­téséről. Megtalálható a lapban a CSKP KB és az NF KB azon felhí­vása is, amelyet e szervek Cseh­szlovákia népei nemzeti felszaba­dító harcának kicsúcsosodása, va­lamint hazánknak a szovjet had­sereg által történt felszabadítása 30. évfordulója alkalmából fogad­tak el. A lap írásai közül első helyen kell megemlítenünk a Szlovákia Kommunista Pártja — a Szlovák Nemzeti Felkelés előkészítésének döntő tényezője c. cikket. A pártpolitikai és a gazdasági témájú Írások közül kiemelkedik A. Hlaváčnak, az SZLKP komárnói járási bizottsága vezető titkárának A konkrét eljárás növeli munkánk hatékonyságát, K. Stolbának, a CSSZK Kormányhivatala dolgozójá­nak A vezető dolgozók ciklikus felkészítése, a politikai nevelő munka része c. cikke, valamint A szociálpolitika eredményei az ötéves terv három évében c. írás, mely áttekintést nyújt a CSKP XIV. kongresszusa szociális programjá­nak, azaz lakosságunk életszínvo­nalának alakulásáról. Az ember és a társadalom c. so­rozatban jirí Loukotka Világnézeti és erkölcsi nevelés c. tanulmányá­nak első részét olvashatjuk. A testvérpártok életével egy-egy szovjetunióbeli, NDK-beli és len­gyelországi cikk foglalkozik. jkezesj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents