Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-07 / 133. szám, péntek

Néhány „ titok nyitja Mi minden veszett el Ko ka Mari an bán? ... Tan ne­ves, élestollú publicista, él­sportoló, humorista, színész, költő? Nehéz lenne megmon­dani. Maradjunk inkább an­nál, ami „maradt“, igaz ugyan, hogy a Žiar nad Hronom-i SZNF Művek kiváló újítója, a kettes számú feltáró részleg vezetője sem a toliról, sem a sportról, sőt a „világot jelentő deszkákról“ sem mondott le. Élete valóságos pergőtűz — delejes száguldás a munka­hely, a család és a társadalmi tevékenység háromszögében. A feltáró részleg tulajdon­képpen az tizem szíve. A bau- xitból itt nyerik a timföldét, amely innen indul el hosszú útjára, amíg a kohók lávafo­lyamából előesillan száza­dunk férne, az alumínium. Nap mint nap kapcsolatba ke­rülünk vele. Csupán összeha­sonlításként: az első párizsi világkiállítás egyik szenzáció­ja egy kilogramm alumínium volt. Ez az egy kilograipm je­lentette egyúttal a földkerek ség egész készletét. 1888 bán — sárgult statisztikai kimuta­tások lapjai szerint — tizen­négy tonnára „emelkedett“ a világ alumíniumtermelé­se; 1958-ban 3 millió 560 ezer tonnára becsülik a termelést a kimutatások. Ma közömbö­sen hajítjuk a szemétbe el­használódott alumínium tár­gyainkat. Fel sem ötlik ben­nünk, mennyi lelemény, ener­gia szükséges hozzá, hogy egyetlen grammot is kicsi­karjunk belőle a természet karmaiból. Koka Marian ezt teszi. — Több mint húsz esztende­je, a selmeci vegyészeti szak- középiskola befejezése óta dolgozom a žiari üzemben. Ekkor még nem volt feltáró részlegünk, tulajdonképpen „semmink“ sem volt, csak akaratunk, konok elszántsá­gunk. Szakemberek hiányával küzdöttünk, korszerűbb gépi berendezésről, modern tech­A Ziur nad Hronom i SZNF Művek „madártávlatból“. Felvételünkön balra a feltáró üzemegység egyes részlegei 'ČSTKj nológiai folyamatok beveze­téséről ábrándoztunk. ...és tulajdonképpen ekkor kezdődött, Koka Marian ek­kor nyújtotta be első újítási javaslatait, amelyek értéke a mai napig mintegy három mil­lió koronára duzzadt. — Közben fél esztendőt töl­töttem a Szovjetunióban. Krasznoturinszkban és Tihlin ben tanultam, hogy a feltáró részleget egyáltalán be tud­juk indítani. Hiszen ekkor még egy fikarcnyi tapaszta­lattal sem rendelkeztünk. Bát­ran kijelenthetem, hogy a szovjet kollégák önzetlen se­gítsége nélkül bizony nehéz, nagyon nehéz napok vártak volna ránk. A kettes számú részleg harminckét százalékkal telje­sítette túl a tervét. Vajon mi ennek a titka? — A mi részlegünk az egye­düli az üzemben, ahol minden egyes kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Semmi különös nincsen tehát abban, ha a munkaversenyben rendszerint az elsők között végzünk — at­tól függetlenül, hogy munka­erőhiánnyal küszködünk... Az imént Koka elvtárs újítá­si javaslatairól esett szó. Nos, amint a fenti példa bizonyítja, a kettes részleg vezetője, a „Példás újító“, „Az SZNF Mű­vek példás dolgozója“ és számos elismerő oklevél tulaj­donosa szerényen elhallgatja saját érdemeit, amelyek töb­bek között lehetővé tették, hogy a felkelés tiszteletére tekintélyes felajánlást tegye­nek — háromszáz tonna timföldet állítanak elő terven felül. — Az újítási javaslataim? ... Higgye el, sokszor csekélysé­geken múlik... Áthelyez, ki­cserél az ember néhány szele­pet, csapot... aztán kész! Vitába kell szállnom Koka elvtárssal. Három millió ko­rona megtakarítása feltételez­hetően nem ennyire egyszerű dolog és főként nem csekély­ség, pláne ha egyetlen ember csinálja. Végül belátja, nem engedek a negyvennyolcból. — Nézze, kétszázharmihc embernek vagyok a ... főnö­ke, ha úgy tetszik. Én ezt a kétszázharminc embert sze­mély szerint ismerem. Isme­rem gondjaikat, bajaikat, tu­dom. milyen nehéz és felelős­ségteljes munkát végeznek. Ezek után , nyilván megérti, hogy egy pillanatra sem hagy nyugodni! ,a gondolat, hogyan, miképp tehetném könnyebbé munkájukat, életüket. Úgy könnyebbé, hogy a lehetőség szerint még többet termelje­nek és a fizetési boríték se lássa a kárát. Például komoly problémát okozott az elekt- lizáló cellák, vagy grafit kádak cseréje. A termeléski­esésről nem is szólva! . .. Né­hány „trükkel“ sikerült alap­vetően leegyszerűsíteni a dol­got. Ma a kádakat is cserél­jük és a termelés sem áll le. Ez a „trükk“ másfél milliót hozott. — Rendkívül fontos a cső­vezetékekben és a keverők- ben a lerakódás megakadó lyozása, illetve lassítása. Ezt megfelelő anyalúgok körfor­gásával érjük el. Ismétlem, nem nagy találmányokról van szó ... Elsősorban az embe­reimért, a munkakörülmé­nyek megjavításáért érzem magam felelősnek. Hát ezért „spekulálgat“ az ember. Persze szépszerivel akad­nak problémák is. Koka elv­társ a megfelelő pótalkatré­szek hiányát, a leszállított be­rendezések műszaki „fogya. tékosságait“ kifogásolja első­sorban. Mert ha valaki nem, ő végképp nem érti meg a felelőtlen, hanyag munka „lé. lektanát“. Ebből azután időn­ként kisebb-nagyobb össze­koccanásai is támadnak. Koka elvtárs ugyanis többek között az üzemi újság szerkesztőbi­zottságának a tagja, s ha ép­pen szükség mutatkozik rá, bizony „oda-oda sóz“ né­hány epés mondatot a lap ha­sábjain. — Az egyik legutóbbi cik­kem tán kissé élesebbre sike­rült. Hiába, nem tehetek ró­la! ... Néhány napig többen ferde szemmel néztek rám. „Felülről“ is. Ez viszont nem zavarta a szerkesztőséget, hogy különleges prémiummal jutalmazzon meg. Tudni kell még, hogy Ko­ka elviárs, a milliós értéke­ket elővarázsoló újító ott­honosan jár-kel a rímek, rit­musok birodalmában is. Csasztuskái nem maradhatnak el a klubestek műsorairól, sőt egyfelvonásos jeleneteket, egész estét betöltő progra­mokat ír, állít össze. — Hát igen, én vagyok a részleg házi költője. Születés­nap, névnap, esküvő ... mind-mind a „hatásköröm­be“ tartozik, jönnek a fiúk, aztán csak .kötélnek állok, még lia oly sok is a munkám, egy-egy tréfás hangú távirat­ra, versikére futja az időm­ből. Nem t 'i t o k, hogy Koka elvtársnak nincsenek különö­sebb „elakadásai“ a munkafe­gyelem betartását illetően sem. Beosztottjai nem a „megtestesült szigort“, az „élő számonkérést“ látják benne, hanem az előrelátó, gondos és mindig víg kedélyű veze­tőt. Azt az embert, aki maga­biztosan és kellő szakérte­lemmel áll a részleg bárme­lyik gépe meillé, aki nem res- telli kezébe venni a lapátot sem, nekivetkezik ha egy-egy nehezebb gépet kell elmozdí­tani a helyéről, viszont feltét­lenül becsületes munkát kö­vetel társaitól is. Azoktól az emberektől, akikkel jóban- rosszban együtt van. És ilyen embernek ismerik Koka elvlársat lakóhelyén is. Hisz oly sokszor láthatták és láthatják, amint brigádosként a sporttelep építésén, bővíté­sén szorgoskodik, vagy éppen valamelyik társadalmi szerve­zet gyűlésére siet, egyenest a munkahelyéről. • » * Az út mentén hosszan, na­gyon hosszan húzódik a gyár. Füstöt, vörös salakot ont ma­gából. És iparunk egyik leg­értékesebb kincsét, az alumí­niumot. Benn, a csővezetékek rengetegében ezrek és ezrek végzik napi teendőiket. Koka Marian elvtárs is egy közü­lük. Egy, aki elsősorban má­sokért tesz. Egy, aki sokrétű képességeit, tehetségét min­denkor a köz javára fordítja. BALOGH P. IMRE A választási programok sikeres tel­jesítése és a lakosság kezdeményezé­sének nagyméretű növekedése hűen tükrözi a párlszerveknek, az SZNT- ne.k és a szlovák kormánynak a nem­zeti bizottságokról való gondosko­dását. Az elmúlt évben a választási programok teljesítése során szép eredményeket értek el a nemzeti bi­zottságok. A szlovák népgazdaság számos tervmutatójának túlteljesítése, az ipar és az építőipar gyorsabb fejlő­dése, a mezőgazdaságban és a közle­kedésben elért sikerek, a termelés és a teljesítmények általános növe­kedése kedvezően befolyásolta az ál­lami terv és a nemzeti bizottságok költségvetési feladatainak megvalósí­tását. A lakosság növekvő jövedelme hatással volt az életszínvonal to­vábbi emelkedésére, amivel viszont — főleg a szolgáltatások terén — együtt jár az igények növekedése is. Különösen a közhasznú, maradan­dó alkotások létrehozásában, a vá­ros- és községszépítésiben értek el igen szép sikereket. Az üzemek, a föld- művesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, az iskolák di­ákjai egyaránt törődtek környezetük szépítésével. Erre vonatkozóan jelentős ösztön­zésnek számít a martini és Banská Bystrica-i versenyfelhívás, amelyet „Mindenki szocialista módon“ jel­szóval hoztak nyilvánosságra a feb­ruári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából. A felhívás a járásokban és községekben mindenhol jelentősen hozzájárult a szocialista verseny, az újító mozgalom elmélyítéséhez és fej­lesztéséhez, valamint újabb szocialis­ta munkabrigádok alakításához. A lakosság nagyfokú aktivitása a szo­cialista demokrácia alapelveinek el­mélyítéséhez, valamint a dolgozóknak a szocialista rendszerbe vetett bizal­ma megszilárdításához vezetett. Örvendetes ténynek tekinthetjük -a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjai­nak részvételét a választási progra­mok feladatainak megvalósításában. At ifjúság által szervezett ócskavas­és hulladéküveg gyűjtésnek megvolt a maga gazdasági jelentősége és ne­velő hatása. Kedvező visszhangot vál­tott ki a SZISZ kezdeményezése: ta­valy december elején versenyt hir­dettek az SZNF és hazánk felszaba­A kerületekben, a járásokban, a városokban és a községekben első­sorban a kulturális-népművelési, a testnevelési és a szociális létesítmé­nyek építésére helyezték a fő stúlyt. így pl. Bratislavában 231 épü­Az együttműködés eredménye TELJESÍTJÜK A NEMZETI FRONT VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT dítása 30. évfordulójának alkalmá­ból. A verseny keretében az ifjúsági munkaközösségek és a szocialista műn k abc igá dók vállalták, az ötéves tervidőszak két uitolsó éve feladatai­nak teljesítését, illetve túlteljesíté­sét. A pionírok hulladékanyaggyűjtő és fásítási versenyt szerveztek. A Szlo­vákiai Nőszövetség a „Jó ötlet ara­nyat ér“ akció keretében járult hoz­zá a lakosságnak nyújtóit szolgálta­tások fejlesztéséhez. A szocialista verseny elősegítette, hogy szép eredményeket értek el a Nemzeti Front választási program­jainak teljesítésében. Az elmúlt év­ben Szlovákiában több mint 6000 kü­lönböző közhasznú építkezésen dol­gozott a lakosság, ami községenként átlag két építkezést jelent. Ezen al­kotások értéke a múlt évben 1 milli­árd 692 millió 743 ezer korona volt. Összesen mintegy 303 km hosszúsá­gú vízvezeték- és csatornahálózat, 583 km útvonal, továbbá 371 auló- buszvárakozó, 88 gyermekjátszótér, 83 művelődési otthon, 39 sportpálya, 21 strandfürdő és úszómedence, 28 helyi gazdálkodási üzemrészleg, 50 nemzeti bizottsági épület, 80 ravata­lozó, 27 szertartásterein, 32 népmű­velési intézmény, 6 politechnikai tan­műhely és több más társadalmi lé­tesítmény épült. A lakosság nagy számban vett részt a parkosítási munkálatokban, a parkok és a virágágyak karbantar­tásában, a termésbegyűjtésben stb. is. letet, 7 gyermekjátszóteret, 2 ravata­lozót, 21 sportpályái és sportlétesít­ményt adtak át rendeltetéséneik. A nyugat-szlovákiai kerületben 22 kultúriház, 10 népművelési intézmény, 85 különböző sportlétesítmény, 7 strandfürdő és úszómedence, stb. építését fejezték be. A topoľčanyi já­rásban 5 művelődési otthon' és két műjégpálya épült, Hlohovecban sike­resen folyik a Polgári Honvédelmi Szövetség épületének ós egy kézilab­dapályának az építése. Piešťanyban kultúrközpont, Trnavában viszont a szövetkezeti dolgozók klubja épül. A közép-szlovákiai kerületben ta­valy 25 kultúrházat, 9 sportpályát, 123 kisebb sportlétesítményt, 5 strandfürdőt és úszómedencét, 28 he- lyigazdálkodási üzemrészleget, 20 nemzeti bizottsági épületet, 2 ravata­lozót, valamint több más létesít­ményt adtak át rendeltetéséneik. A kelet-szlovákiai kerületben 1973- ban 20 népművelési intézmény, 32 kultúrház, 14 sportpálya (54 000’ né­ző befogadására) és 129 egyéb sport­létesítmény épült. Az elért eredmények a lakosság munkaaktivitását és alkotókészségét bizonyítják. A nemzeti bizottságok felelősséget éreznek a választási programok teljesítésért. A feladatok teljesítése jelentős mértékben függ a több mint 61400 nemzeti bizottsági képviselő aktív munkájától, akik a választási programok megvalósítása során a lakossággal való személyes kapcsolataik elmélyítésére töreked­nek. Az 1973-ban elért eredmények kétségtelenül bizonyítják a lakosság aktivitását, a képviselők áldozatkész munkáját. A lakosság önkéntes mun­kája nyomán városaink, községeink szépülnek, csinosodnak. De azt is látni keill, hogy a nem­zeti bizottságoknak még 1973-ban sem sikerült kiküszöbölniük bizonyos hi­bákat. Még mindig gyakran került sor a terv- és pénzgazdálkodási fe­gyelem alapelveinek megszegésére, gyakran vették be a tervbe nagy építőipari kapacitást igénylő építke­zéseket, sokszor túlértékelték a tár­sadalmi munka eredményeit, nem használták ki kellően a helyi forrá­sokat, az építészek az építőipari és más szakemberek szakismereteit, szervező képességét. Különösen kedvezőtlen a helyzet a „Z“ akció nagyszámban megkez­dett, de be nem fejezett építkezésein. Az 1972. évvel szemben a megkez­dett, de be nem fejezett építkezések száma tavaly újabb 834 akcióval nö­vekedett. A nemzeti bizottságok sem érték el a kitűzött célokat az épít­kezési beruházásokkal. Mindennek az építőipari kapacitás hiánya és a lassú tervelőkészítós az oka. Az el­kezdett, de be nem fejezett építke>- zósek száma a feltételezettnél las­sabban csökken. Problémák mutat­koznak a lakótelepek közművesítésé­ben is. Az itt felsorolt hibák és fogyaté­kosságok kiküszöbölését határozott intézkedésekkel, valamint a nemzeti bizottságok, a képviselők és a lakos­ság még tökéletesebb együttműködé­sével lehet megoldani. A választási programok teljesítése, az elért eredmények a nemzeti bi­zottságoknak és a lakosságnak a köz­ség- és városfejlesztésben kifejtett aktivitását bizonyítják. A választási program és a szocialista verseny is lehetőséget nyújt a dolgozóknak az iránvftásba való fokozottabb bekap­csol. .sí\’a, elősegíti a lakosság po­litikai és társadalmi munkakezdemé­nyezésének fejlesztését. Dr. VOJTECH KOVÁČIK 1974. VI. 7.

Next

/
Thumbnails
Contents