Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-07 / 133. szám, péntek
Néhány „ titok nyitja Mi minden veszett el Ko ka Mari an bán? ... Tan neves, élestollú publicista, élsportoló, humorista, színész, költő? Nehéz lenne megmondani. Maradjunk inkább annál, ami „maradt“, igaz ugyan, hogy a Žiar nad Hronom-i SZNF Művek kiváló újítója, a kettes számú feltáró részleg vezetője sem a toliról, sem a sportról, sőt a „világot jelentő deszkákról“ sem mondott le. Élete valóságos pergőtűz — delejes száguldás a munkahely, a család és a társadalmi tevékenység háromszögében. A feltáró részleg tulajdonképpen az tizem szíve. A bau- xitból itt nyerik a timföldét, amely innen indul el hosszú útjára, amíg a kohók lávafolyamából előesillan századunk férne, az alumínium. Nap mint nap kapcsolatba kerülünk vele. Csupán összehasonlításként: az első párizsi világkiállítás egyik szenzációja egy kilogramm alumínium volt. Ez az egy kilograipm jelentette egyúttal a földkerek ség egész készletét. 1888 bán — sárgult statisztikai kimutatások lapjai szerint — tizennégy tonnára „emelkedett“ a világ alumíniumtermelése; 1958-ban 3 millió 560 ezer tonnára becsülik a termelést a kimutatások. Ma közömbösen hajítjuk a szemétbe elhasználódott alumínium tárgyainkat. Fel sem ötlik bennünk, mennyi lelemény, energia szükséges hozzá, hogy egyetlen grammot is kicsikarjunk belőle a természet karmaiból. Koka Marian ezt teszi. — Több mint húsz esztendeje, a selmeci vegyészeti szak- középiskola befejezése óta dolgozom a žiari üzemben. Ekkor még nem volt feltáró részlegünk, tulajdonképpen „semmink“ sem volt, csak akaratunk, konok elszántságunk. Szakemberek hiányával küzdöttünk, korszerűbb gépi berendezésről, modern techA Ziur nad Hronom i SZNF Művek „madártávlatból“. Felvételünkön balra a feltáró üzemegység egyes részlegei 'ČSTKj nológiai folyamatok bevezetéséről ábrándoztunk. ...és tulajdonképpen ekkor kezdődött, Koka Marian ekkor nyújtotta be első újítási javaslatait, amelyek értéke a mai napig mintegy három millió koronára duzzadt. — Közben fél esztendőt töltöttem a Szovjetunióban. Krasznoturinszkban és Tihlin ben tanultam, hogy a feltáró részleget egyáltalán be tudjuk indítani. Hiszen ekkor még egy fikarcnyi tapasztalattal sem rendelkeztünk. Bátran kijelenthetem, hogy a szovjet kollégák önzetlen segítsége nélkül bizony nehéz, nagyon nehéz napok vártak volna ránk. A kettes számú részleg harminckét százalékkal teljesítette túl a tervét. Vajon mi ennek a titka? — A mi részlegünk az egyedüli az üzemben, ahol minden egyes kollektíva versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Semmi különös nincsen tehát abban, ha a munkaversenyben rendszerint az elsők között végzünk — attól függetlenül, hogy munkaerőhiánnyal küszködünk... Az imént Koka elvtárs újítási javaslatairól esett szó. Nos, amint a fenti példa bizonyítja, a kettes részleg vezetője, a „Példás újító“, „Az SZNF Művek példás dolgozója“ és számos elismerő oklevél tulajdonosa szerényen elhallgatja saját érdemeit, amelyek többek között lehetővé tették, hogy a felkelés tiszteletére tekintélyes felajánlást tegyenek — háromszáz tonna timföldet állítanak elő terven felül. — Az újítási javaslataim? ... Higgye el, sokszor csekélységeken múlik... Áthelyez, kicserél az ember néhány szelepet, csapot... aztán kész! Vitába kell szállnom Koka elvtárssal. Három millió korona megtakarítása feltételezhetően nem ennyire egyszerű dolog és főként nem csekélység, pláne ha egyetlen ember csinálja. Végül belátja, nem engedek a negyvennyolcból. — Nézze, kétszázharmihc embernek vagyok a ... főnöke, ha úgy tetszik. Én ezt a kétszázharminc embert személy szerint ismerem. Ismerem gondjaikat, bajaikat, tudom. milyen nehéz és felelősségteljes munkát végeznek. Ezek után , nyilván megérti, hogy egy pillanatra sem hagy nyugodni! ,a gondolat, hogyan, miképp tehetném könnyebbé munkájukat, életüket. Úgy könnyebbé, hogy a lehetőség szerint még többet termeljenek és a fizetési boríték se lássa a kárát. Például komoly problémát okozott az elekt- lizáló cellák, vagy grafit kádak cseréje. A termeléskiesésről nem is szólva! . .. Néhány „trükkel“ sikerült alapvetően leegyszerűsíteni a dolgot. Ma a kádakat is cseréljük és a termelés sem áll le. Ez a „trükk“ másfél milliót hozott. — Rendkívül fontos a csővezetékekben és a keverők- ben a lerakódás megakadó lyozása, illetve lassítása. Ezt megfelelő anyalúgok körforgásával érjük el. Ismétlem, nem nagy találmányokról van szó ... Elsősorban az embereimért, a munkakörülmények megjavításáért érzem magam felelősnek. Hát ezért „spekulálgat“ az ember. Persze szépszerivel akadnak problémák is. Koka elvtárs a megfelelő pótalkatrészek hiányát, a leszállított berendezések műszaki „fogya. tékosságait“ kifogásolja elsősorban. Mert ha valaki nem, ő végképp nem érti meg a felelőtlen, hanyag munka „lé. lektanát“. Ebből azután időnként kisebb-nagyobb összekoccanásai is támadnak. Koka elvtárs ugyanis többek között az üzemi újság szerkesztőbizottságának a tagja, s ha éppen szükség mutatkozik rá, bizony „oda-oda sóz“ néhány epés mondatot a lap hasábjain. — Az egyik legutóbbi cikkem tán kissé élesebbre sikerült. Hiába, nem tehetek róla! ... Néhány napig többen ferde szemmel néztek rám. „Felülről“ is. Ez viszont nem zavarta a szerkesztőséget, hogy különleges prémiummal jutalmazzon meg. Tudni kell még, hogy Koka elviárs, a milliós értékeket elővarázsoló újító otthonosan jár-kel a rímek, ritmusok birodalmában is. Csasztuskái nem maradhatnak el a klubestek műsorairól, sőt egyfelvonásos jeleneteket, egész estét betöltő programokat ír, állít össze. — Hát igen, én vagyok a részleg házi költője. Születésnap, névnap, esküvő ... mind-mind a „hatáskörömbe“ tartozik, jönnek a fiúk, aztán csak .kötélnek állok, még lia oly sok is a munkám, egy-egy tréfás hangú táviratra, versikére futja az időmből. Nem t 'i t o k, hogy Koka elvtársnak nincsenek különösebb „elakadásai“ a munkafegyelem betartását illetően sem. Beosztottjai nem a „megtestesült szigort“, az „élő számonkérést“ látják benne, hanem az előrelátó, gondos és mindig víg kedélyű vezetőt. Azt az embert, aki magabiztosan és kellő szakértelemmel áll a részleg bármelyik gépe meillé, aki nem res- telli kezébe venni a lapátot sem, nekivetkezik ha egy-egy nehezebb gépet kell elmozdítani a helyéről, viszont feltétlenül becsületes munkát követel társaitól is. Azoktól az emberektől, akikkel jóban- rosszban együtt van. És ilyen embernek ismerik Koka elvlársat lakóhelyén is. Hisz oly sokszor láthatták és láthatják, amint brigádosként a sporttelep építésén, bővítésén szorgoskodik, vagy éppen valamelyik társadalmi szervezet gyűlésére siet, egyenest a munkahelyéről. • » * Az út mentén hosszan, nagyon hosszan húzódik a gyár. Füstöt, vörös salakot ont magából. És iparunk egyik legértékesebb kincsét, az alumíniumot. Benn, a csővezetékek rengetegében ezrek és ezrek végzik napi teendőiket. Koka Marian elvtárs is egy közülük. Egy, aki elsősorban másokért tesz. Egy, aki sokrétű képességeit, tehetségét mindenkor a köz javára fordítja. BALOGH P. IMRE A választási programok sikeres teljesítése és a lakosság kezdeményezésének nagyméretű növekedése hűen tükrözi a párlszerveknek, az SZNT- ne.k és a szlovák kormánynak a nemzeti bizottságokról való gondoskodását. Az elmúlt évben a választási programok teljesítése során szép eredményeket értek el a nemzeti bizottságok. A szlovák népgazdaság számos tervmutatójának túlteljesítése, az ipar és az építőipar gyorsabb fejlődése, a mezőgazdaságban és a közlekedésben elért sikerek, a termelés és a teljesítmények általános növekedése kedvezően befolyásolta az állami terv és a nemzeti bizottságok költségvetési feladatainak megvalósítását. A lakosság növekvő jövedelme hatással volt az életszínvonal további emelkedésére, amivel viszont — főleg a szolgáltatások terén — együtt jár az igények növekedése is. Különösen a közhasznú, maradandó alkotások létrehozásában, a város- és községszépítésiben értek el igen szép sikereket. Az üzemek, a föld- művesszövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói, az iskolák diákjai egyaránt törődtek környezetük szépítésével. Erre vonatkozóan jelentős ösztönzésnek számít a martini és Banská Bystrica-i versenyfelhívás, amelyet „Mindenki szocialista módon“ jelszóval hoztak nyilvánosságra a februári győzelem 25. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának alkalmából. A felhívás a járásokban és községekben mindenhol jelentősen hozzájárult a szocialista verseny, az újító mozgalom elmélyítéséhez és fejlesztéséhez, valamint újabb szocialista munkabrigádok alakításához. A lakosság nagyfokú aktivitása a szocialista demokrácia alapelveinek elmélyítéséhez, valamint a dolgozóknak a szocialista rendszerbe vetett bizalma megszilárdításához vezetett. Örvendetes ténynek tekinthetjük -a Szocialista Ifjúsági Szövetség tagjainak részvételét a választási programok feladatainak megvalósításában. At ifjúság által szervezett ócskavasés hulladéküveg gyűjtésnek megvolt a maga gazdasági jelentősége és nevelő hatása. Kedvező visszhangot váltott ki a SZISZ kezdeményezése: tavaly december elején versenyt hirdettek az SZNF és hazánk felszabaA kerületekben, a járásokban, a városokban és a községekben elsősorban a kulturális-népművelési, a testnevelési és a szociális létesítmények építésére helyezték a fő stúlyt. így pl. Bratislavában 231 épüAz együttműködés eredménye TELJESÍTJÜK A NEMZETI FRONT VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁT dítása 30. évfordulójának alkalmából. A verseny keretében az ifjúsági munkaközösségek és a szocialista műn k abc igá dók vállalták, az ötéves tervidőszak két uitolsó éve feladatainak teljesítését, illetve túlteljesítését. A pionírok hulladékanyaggyűjtő és fásítási versenyt szerveztek. A Szlovákiai Nőszövetség a „Jó ötlet aranyat ér“ akció keretében járult hozzá a lakosságnak nyújtóit szolgáltatások fejlesztéséhez. A szocialista verseny elősegítette, hogy szép eredményeket értek el a Nemzeti Front választási programjainak teljesítésében. Az elmúlt évben Szlovákiában több mint 6000 különböző közhasznú építkezésen dolgozott a lakosság, ami községenként átlag két építkezést jelent. Ezen alkotások értéke a múlt évben 1 milliárd 692 millió 743 ezer korona volt. Összesen mintegy 303 km hosszúságú vízvezeték- és csatornahálózat, 583 km útvonal, továbbá 371 auló- buszvárakozó, 88 gyermekjátszótér, 83 művelődési otthon, 39 sportpálya, 21 strandfürdő és úszómedence, 28 helyi gazdálkodási üzemrészleg, 50 nemzeti bizottsági épület, 80 ravatalozó, 27 szertartásterein, 32 népművelési intézmény, 6 politechnikai tanműhely és több más társadalmi létesítmény épült. A lakosság nagy számban vett részt a parkosítási munkálatokban, a parkok és a virágágyak karbantartásában, a termésbegyűjtésben stb. is. letet, 7 gyermekjátszóteret, 2 ravatalozót, 21 sportpályái és sportlétesítményt adtak át rendeltetéséneik. A nyugat-szlovákiai kerületben 22 kultúriház, 10 népművelési intézmény, 85 különböző sportlétesítmény, 7 strandfürdő és úszómedence, stb. építését fejezték be. A topoľčanyi járásban 5 művelődési otthon' és két műjégpálya épült, Hlohovecban sikeresen folyik a Polgári Honvédelmi Szövetség épületének ós egy kézilabdapályának az építése. Piešťanyban kultúrközpont, Trnavában viszont a szövetkezeti dolgozók klubja épül. A közép-szlovákiai kerületben tavaly 25 kultúrházat, 9 sportpályát, 123 kisebb sportlétesítményt, 5 strandfürdőt és úszómedencét, 28 he- lyigazdálkodási üzemrészleget, 20 nemzeti bizottsági épületet, 2 ravatalozót, valamint több más létesítményt adtak át rendeltetéséneik. A kelet-szlovákiai kerületben 1973- ban 20 népművelési intézmény, 32 kultúrház, 14 sportpálya (54 000’ néző befogadására) és 129 egyéb sportlétesítmény épült. Az elért eredmények a lakosság munkaaktivitását és alkotókészségét bizonyítják. A nemzeti bizottságok felelősséget éreznek a választási programok teljesítésért. A feladatok teljesítése jelentős mértékben függ a több mint 61400 nemzeti bizottsági képviselő aktív munkájától, akik a választási programok megvalósítása során a lakossággal való személyes kapcsolataik elmélyítésére törekednek. Az 1973-ban elért eredmények kétségtelenül bizonyítják a lakosság aktivitását, a képviselők áldozatkész munkáját. A lakosság önkéntes munkája nyomán városaink, községeink szépülnek, csinosodnak. De azt is látni keill, hogy a nemzeti bizottságoknak még 1973-ban sem sikerült kiküszöbölniük bizonyos hibákat. Még mindig gyakran került sor a terv- és pénzgazdálkodási fegyelem alapelveinek megszegésére, gyakran vették be a tervbe nagy építőipari kapacitást igénylő építkezéseket, sokszor túlértékelték a társadalmi munka eredményeit, nem használták ki kellően a helyi forrásokat, az építészek az építőipari és más szakemberek szakismereteit, szervező képességét. Különösen kedvezőtlen a helyzet a „Z“ akció nagyszámban megkezdett, de be nem fejezett építkezésein. Az 1972. évvel szemben a megkezdett, de be nem fejezett építkezések száma tavaly újabb 834 akcióval növekedett. A nemzeti bizottságok sem érték el a kitűzött célokat az építkezési beruházásokkal. Mindennek az építőipari kapacitás hiánya és a lassú tervelőkészítós az oka. Az elkezdett, de be nem fejezett építke>- zósek száma a feltételezettnél lassabban csökken. Problémák mutatkoznak a lakótelepek közművesítésében is. Az itt felsorolt hibák és fogyatékosságok kiküszöbölését határozott intézkedésekkel, valamint a nemzeti bizottságok, a képviselők és a lakosság még tökéletesebb együttműködésével lehet megoldani. A választási programok teljesítése, az elért eredmények a nemzeti bizottságoknak és a lakosságnak a község- és városfejlesztésben kifejtett aktivitását bizonyítják. A választási program és a szocialista verseny is lehetőséget nyújt a dolgozóknak az iránvftásba való fokozottabb bekapcsol. .sí\’a, elősegíti a lakosság politikai és társadalmi munkakezdeményezésének fejlesztését. Dr. VOJTECH KOVÁČIK 1974. VI. 7.
