Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-04 / 130. szám, kedd

MUNKÁVAL ÜNNEPELNEK... A nemzeti bizottságok 1973. évi versenyében kiváló helye­zést ért el a trebišovi járás egyik legnagyobb községe, Streda nad Bodrogom (Bodrogszerdahely}. Eredményeikért május 6-án a bratislavai várban, DUBIK SÁNDOR, a hnb elnöke álvette az SZSZK kormányának díszoklevelét s az ezzel járó százezer korona jutalmat... A Bodrog parti nagyközség arculata az utóbbi években va­lóban sokat változott. A község vezetői és a társadalmi munkát végző lakosság igyekszik folya­matosan megvalósítani a vá­lasztási programban meghatá­rozott feladatokat. Bármikor jártunk ebben a faluban, min­dig találkoztunk járdát, utakat, parkokat építő brigádosokkal. Akkor is, amikor a napokban ott jártunk. DUBÍK Sándor elv társi ól be szélgetésünk elején azt kérdez­tük: milyen érzésekkel vette át a kormány elismerő oklevelét? — Első ízben ért bennünket Ilyen nagy megtiszteltetés. Ez a magas kitüntetés igen nagy örömet váltott ki a község ve­zetőiből és első sorban a lakos­ságból. Hiszen az ő érdemük, az általuk végzett társadalmi munka eredménye ez a magas­fokú elismerés. Úgymond idejé­ben is jókor jött, mert ebben az évben számos, nagy jelentőségű jubileumot ünnepel községünk. Az SZNF 30. évfordulójának ke­retében ünnepeljük Bodrogszer- dahely fennállásának 700. év­fordulóját. a dicső szovjet had­Hangyaszorga lommal, csaknem 29 000 órát ledolgoztak közsé­günk lakói ennél az akciónál. kosság csaknem 86 000 órát ledolgozott. Mindez arra utal, hogy a kormány elismerése el­sősorban a lakosságot illeti. Velük együtt szertnénk gyü- mölcsöztetni községünk felvirá­goztatása érdekél>en az aján­dékba kapott százezer koro nát... A község új óvodája De a legtöbb munkát — a falu apraja-nagyja, férfiak és nők egyaránt — községünk szépíté­sénél, a munka- és életkörnye­zet szebbé tételénél, egészsége­sebbé változtatásánál végezték. Átadták rendeltetésének az áj orvosi rendelőt sereg által történt felszabadítá­sa 30. évfordulóját. Fél évszá­zada lesz annak, hogy falunk­ban megalakult a kommunista párt, negyedszázada alakult meg nálunk az efsz és a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság Ál­lami Gazdaságunk is az idén lesz „tízéves“ ... Ennyi sok jubileum ün­neplése közepette jut majd idő a jól végzett munka foly­tatására? — Nem akarunk mi annyi sokat ünnepelni, — habár be­vallom, községünk választási programja feladatainak zömét — éppen a jubileumokra való tekintettel —, igyekeztünk az 1973-as évben megvalósítani. Ez a szándékunk sikerrel járt, így valóban lesz mit megünne­pelni, mert akkor jó az ünnep­lés, ha arra a jól végzett mun­ka eredményeinek jegyében ke­rül sor. — Elnök elvtárs, soroljon Jel néhányat a tavaly meg­valósított legfontosabb fel­adatok közül... — Tervbe vettük községünk­ben az utak portalanítását, ezt tíz kilométeres szakaszon sike­rült teljes mértékben befejez­ni. Ennél a lakosság 7460 órát ledolgozott, 112 000 korona ér­téket meghaladó társadalmi munkát végeztek. A sportpálya építésénél 150 000 korona rá­fordítással csaknem 360 000 ko­rona értékű munka elvégzését terveztük. Ezzel szemben több mint 403 000 korona értéket előállítottunk, éppen a sikeres társadalmi munka jóvoltából. A járda építése régen óhajtott kívánsága lakosságunknak. Ta­valy terveink alapján a község legforgalmasabb, de a járóke­lők biztonsága szempontjából a legveszélyesebb útszakasza mentén építettünk járdát, csak­nem 3500 méter hosszúságban. Kiültettek több száz rőzsabok- rot, díszfát, gyümölcsfát, zöld pázsitokat létesítettek, átfestet­ték a kerítéseket, házakat. Ezeknél a munkálatoknál a la­— Végezetül arra kérnék választ, milyen feladatokat terveznek erre az évre? — Folytatjuk a járdák építé­sét. Szeretnénk befejezni a sportpálya kiépítését. A rava­talozó építése sem tűr halasz tást. A volt Véchey kastély he­lyiségeinek felújításával zene­iskolát, könyvtárral, olvasóte­remmel, ifjúsági és nyugdíjas­klubbal ellátott új kultúrközpon­tot létesítünk. Erre feltétlenül szükség van, mert legnagyobb örömünkre fellendült közsé­günk kulturális élete is. And- risko karnagy és Kendi Béla tanító kezdeményezésére meg­alakult az énekkar, újjáéledt a színjátszó csoport. A könyvtár és mozi iránt is nőtt az érdek­lődés. A művelődési ház nagy­termében folyik a filmvetítés és a színielőadásokat is ott rendezik. A jövőben itt marad­na a mozi, a többi kulturális intézményt pedig áthelyeznénk a felújított kastélyba. Bízunk abban, hogy az említett felada­tok megvalósításában is meg­értésre, támogatásra találunk lakosságunk körében. (kulik) Elkészült az új szabadtéri színpad Molnár János felvételei Érthetően szói mindenkihez Látogatás az újjászervezett Klement Gottwald Múzeumban Majdnem hat évig tartott a prágai Klement Gottwald Mú­zeum Fytírská utcai palotájá­nak tatarozása. Ezt az időt használták fel a Múzeum dol­gozói a kommunista és a mun­kásmozgalom forradalmi hagyo­mányait felelevenítő állandó ki­állításuk átrendezésére. És hogy fáradozásuk nem volt hiábavaló, azt a május elsején megnyílt tárlat iránti rendkívüli érdeklődés is bizonyítja. Meggyőződtünk róla, hogy a nagy hozzáértéssel kiválogatott és a művelődésre, a látogatók ismereteinek gyarapítására le­hetőséget nyújtó adatok, a szo­ciális szabadságért és a társa­dalmi haladásért vívott harcok sikereit, a pártnak a néppel való egybeforrottságát hirdető tények előtt senki sem halad el közömbösen. Az eredeti ok­iratokat, fényképeket, újságki­vonatokat és emléktárgyakat — számuk néhány ezerre tehe­tő — 17 teremben helyezték el a kiállítás tervezői, akik első­sorban a fiatal párttagok és a tagjelöltek fejlődését tartották szem előtt. Újabb alkalmat nyújtanak nekik arra, hogy megismerkedjenek a CSKP har­cos múltjának a részleteivel, és tanulmányozzák logikus stratégiáját, taktikáját Emellett a párt győzelmeinek és ideigle­nes vereségeinek okaira is rá­mutatnak. Természetesen az idősebbek köréljen is élénk visszhangra talál ez a tanulságos kiállítás, mely ugyan nem mond újat azoknak, akik jóban-rosszban kitartottak a párt mellett, még­is sokan szívesen ismét átélik az egykori izgalmas eseménye­ket. Ennyivel azonban nem éri be a szerénynek nem nevezhető kiállítás, mely külföldi, első­sorban a szocialista országok­ból hazánkba érkező vendé­geinkhez is szól. Élénk, érde­kes és korszerű eszközökkel — a hiteles adatokat élő szó és ze­ne egészíti ki — rávilágít né­peink és a CSKP történetére. De nézzük csak, mit látunk az egyes emeleteken! A kiállí­tás első része visszavezet az NOSZF korszakába,- annak vi­lágraszóló jelentőségére figyel­meztet. Népünknek a burzsoá­zia és a fasizmus elleni harcát is lépésről-lépésre figyelemmel kísérhetjük itt. Az exponátu- mok a demokráciáért és a szo­cialista haladásért vívott ke­mény osztályharcok átmeneti sikertelenségét, illetve a burzso­ázia eredményes védekezését, majd ezt követő terrorját sem hallgatják el. Plasztikusan rá­mutatnak az 1933-as németor­szági eseményekre, őva inte­nek a fasizmus borzalmaitól, amelyek — tapasztalatból tud­juk — bárhol, bármikor meg­ismétlődhetnek. Ezért nem hunyhatunk szemet felettük s ezért nem becsülhető le a ve­szély. A legmeggyőzőbb bizo­nyíték erre Chile tragédiája, melyre ugyancsak ráillik a J. Fučík itt elhelyezett mellszob­rán olvasható intelem: Embe­rek, legyetek éberek! A második emeleten hazánk­nak a hős szovjet hadsereg ál­tal történt felszabadításával kapcsolatos eseményeket éljük át újra. E rész jelszava: „A szo­cialista forradalom győzelme Csehszlovákiában“ és 1948 feb­A szocialista mezőgazdaság úttörőinek ünnepi gyűlése A Zemplínske Hradište-i Efsz művelődési otthonában több mint 360 ember vett részt a trebišovi járás szocialista me­zőgazdasága úttörőinek, a szö­vetkezet érdemes alapító tag­jainak járási aktíváján. Ondrej Plutko mérnöknek, a trebišovi járási pártbizottság titkárának megnyitója után Jo­zef Gazdík elvtárs, a járási pártbizottság vezető titkára ünnepi beszédében üdvözölte a negyed évszázaddal ezelőtt megkezdődött faluszocializálási folyamat aktív résztvevőit, az első efsz-ek alapító tagjait, majd értékelte a járás mező- gazdaságának fejlődését. Rá­mutatott arra, hogy a trebišovi Járásban 52 efsz, öt állami gaz­daság és három magtermesztő állami gazdaság csaknem 102 ezer hektár mezőgazdasági te­rületen biztosítja a termelést. Míg 1960-ban a járás mező- gazdasági üzemeiben 13 500 ember dolgozott, számuk ta­valy 7484-re csökkent, a terme­lés viszont jelentős mértékben növekedett. 1960-ban például 8500 tonna, tavaly pedig 28 500 tonna búzát értékesítettek. 1960-ban 18,7 millió liter, 1973- ban csaknem 40 millió liter te­jet, 1960-ban 8,5 millió, tavaly 19 millió tojást juttattak piac­ra. Gazdik elvtárs beszéde to­vábbi részében utalt az idei feladatokra Is, amely szerint az 1973-as évhez viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelést 3,6, a piaci termelést 5,8 száza­lékkal kell növelni. A kalászo­sok átlagos hektárhozamát 42,4, a kukoricáét 60 mázsában ha­tározták meg, az átlagos tejho­zam tehenenként legalább há­romezer liter lesz. — Az elmúlt negyed évszá­zad mérlege sikeresnek mond­ható — hangsúlyozta a szónok —, tehát a szocialista mező- gazdaság építőinek úttörő, ál­dozatkész munkája meghozta gyümölcsét. A járási Jubileumi ünnepsé­gen 269 alapító tagnak és 16 efsz-nek adtak át az efsz-ek megalapítása 25. évfordulójá­nak alkalmából kiadott jubi­leumi emlékérmet... _ (ik) ruárját, tehát azt az időszakot eleveníti fel, amelyben a nem­zeti és demokratikus forradal- lom a CSKP vezetésével szocia­lista forradalommá fejlődött. Az itt felsorakoztatott adatok arra is fényt derítenek, hogy a további fejlődés elképzelhetet­len volna a szocializmus sike­res építése nélkül. A kettő egy­mással összefügg. Elgondolkodva lépkedünk to­vább a süppedő szőnyegeken, majd betérünk első munkásel­nökünk: Klement Gotwald em­léktermébe is. Tisztelettel hajo­lunk meg annak az embernek a mellszobra előtt, akinek a ned­véhez a párt sikeres tevékeny­sége, harcaival aratott győzel­mei fűződnek. 1929-től, az V. pártkongresszustól kezdve Kle­ment Gottwald irányította bölcs előrelátással a párt har­cát a burzsoázia és a fasizmus ellen és kétségtelenül neki kö­szönhetők a proletár diktatúrá­val és a szocializmus építésével kapcsolatos eredményeink is. Továbbhaladva a kiállításon arra a kérdésünkre is félreért­hetetlen választ kapunk, miért indítottak az ellenforradalmi erők 1968-ban ádáz kampányt a párt ötvenes években kifej­tett tevékenysége ellen. Min­den kétséget kizáróan bebizo­nyosodott ugyanis, hogy ezek az elemek nem a túlkapások áldozatait siratták, hanem a párt vívmányait támadták, azo­kat, amelyekkel aránylag rövid időn belül valóra váltotta a szocialista forradalom céljait: népünk ezekben az években fogadta el első szocialista al­kotmányát, ebben az időszak­ban vert gyökeret a proletár hatalom, ekkor valósult meg a falu szocializálása és a szocia­lista tábor országai is ebben az időszakban mélyítették el köl­csönösen baráti kapcsolataikat. A kiállításon ismételten meg­győződhetünk arról is, hogy az ellenforradalom a hatvanas évek hibáira volt visszavezet­hető. Minden másként történt volna, ha a jobboldali opportu­nisták nem szivárogtak volna be a pártba. 1969 áprilisától a XIV. pártkongresszusig figye­lemmel kísérhetjük az esemé­nyeket, sőt a kongresszust kö­vetően azokat is, amelyeket Gustáv Husák elvtárs irányítá­sával a párt előrelátó, bölcs intézkedései jellemeznek. A kiállítás befejező része büszkeséggel tölt el valameny- nyiünket. A színes diapozitívu­mok népünk alkotómunkájáról, magas életszínvonaláról és gaz­dag társadalmi életéről beszél­nek. A szakszerű magyarázat a Múzeum képzett lektorainak a feladata, akik készségesen kí­sérik végig a látogatókat a ter­meken. Minden okunk megvan tehát arra, hogy otthonosan érezzük magunkat az újjárendezett ki­állításon, mely tanulságos mon­danivalójával érthetően szól mindenkihez. A párttagokhoz csakúgy, mint a pártonkívüliek- hez. KARDOS MÁRTA A jabloneci ipari középiskola a fiatal mintázók, tervezők, és műhelyvezetők szakoktatásáról Is gondoskodik. Az iskola há­rom szakágazatának 110 diák­ja van. Munkájuk eredményét minden évben bemutatják a Jablonec nad Nisou-i üveg- és bizsuműzeumban rendezett kiállításon. (Felvétel: ČSTK — Z. Humpálová)

Next

/
Thumbnails
Contents