Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-02 / 22. szám, Vasárnapi Új Szó

Brazília a rangsor élén

Az eddigi kilenc labdarúgó-világbajnokságon mindössze 42 ország vett részt: Brazília az egyetlen, amely minden rajtnál ott volt és a lejátszott mérkőzések alapján, valamint az elért sikerek szerint is őt illeti a világelsőség. Az első oszlop a részvétel, a második a lejátszott mérkőzések számát jelöli, majd a győzelem, a döntetlen, a vereség következik, míg végül a gólarány és a pontszám van feltüntetve a táblázaton.

i "razili a 9 38 26 5 7 103:49 57

2. NSZK 5 28 19 4 5 76:43 43

3. Olaszország 7 26 .15 4 7 48:30 34

4. Uruguay 6 26 14 4 8 56:33 32

5. Magyarország 6 23 14 2 7 70:34 30

6. Anglia 6 24 10 6 8 34:28 20

7. Szovjetunió 4 19 10 3 6 30:21 23

8. Jugoszlávia 5 19 9 3 7 33:27 21

9. Svédország 5 19 9 3 7 40:37 21

10. Csehszlovákia 6 22 8 3 11 32:36 19

11. Argentína 5 16 8 2 6 31:27 18

12. Chile 4 15 7 1 7 22:22 15

13. Spanyolország 4 15 6 2 7 20:23 14

14. Ausztria 3 12 6 1 5 26:26 13

15. Franciaország 6 17 6 1 10 35:35 13

16. Svájc 6 18 5 2 11 28:44 12

17. Portugália 1 6 5 0 1 17:8 10

18. Mexikó 7 *21 3 4 14 19:50 10

19. Németország 2 6 3 1 2 14:13

20. Paraguay 3 7 2 2 3 12:19 6

21. IJSA 3 7 3 0 4 12:21 6

22. Wales 1 5 1 3 1 4:4 5

23. Románia 4 8 2 1 5 12:17 5

24. É. Írország 1 5 2 1 2 6:10

25. Peru 2 6 2 0 4 10:13

26. Koreai NDK 14 112 5:9

27. Belgium 5 9 1 1 7 12:17 3

28. Kuba 1 3 1 1 1 5:12 3

29. Törökország 13 10 2 10:11

30. Izrael 1 3 0 2 1 1:3 2

31. Bulgária 3 9 0 '2 7 7:24 2

32. Kolumbia 1 3 0 1 2 5:11 1

33. Marokkó 1 3 0 1 2 2:6 1

34. Skócia 2 5 0 1 4 4:14 t

35. Lengyelország 110 0 1 5:6 0

36. Norvégia 110 0 1

37. Egyiptom 1 1 0 0 1 2:4 0

38. Hollandia 2 2 0 0 2 2:6 . 0

39. Hol. Kelet-Indiía 1 1 0 0 1 0:6

40. Salvador 1 3 0 0 3 0:9

41—42. Bolívia 2 3 0 0 3 0:16 0

Dél-Kor ea 1 2 0 0 2 0:16 0

A nézöcsúcsot Mexikó tartja

Csaknem 8 millió néző tekintette meg a 232 világbajnoki mérkőzési. Sokáig Brazília tartotta a nézőcsúcsot, de aztán jött Anglia, majd legutóbb Mexikó, ahol a közönség száma meghaladta a másfél milliót. (Táblázatunk első oszlopában a mérkőzések, másodikban a nézők számát, majd a találkozónként! átlagos nézőszámot tüntettük fel, végül pedig a döntőkön megjelent szurkolók száma található.)

1930 'Uruguay 18 547 000 30 400 90 000

1934 Olaszország 17 408 000 24 000 45 006

1938 Franciaország 18 375 000 21000 65 000

1950 Brazília * 22 1120 000 51000 220 000

1954 Svájc 26 745 000 28 000 65 000

1P58 Svédország 35 821000 23 000 50 000

1962 Chile 32 903 000 28 000 80 000

1966 Anglia 32 1462 000 45 500 100 000

1970 Mexikó 32 1 570 000 49 000 90 000

Mérkőzések, gólok, átlagok

Amint az alábbi táblázatunkból kitűnik, a legtöbb gólt az 1954. évi világbajnokságon rúgták, számszerűit 154 et. Ezt a rekordot csak négy évvel később tudták úgy ahogy megközelíteni és azóta bizony jóval szegényebb a „gólszüret“ a VB ken. (Az első oszlopban a mérkőzések, a másodikban a gólok száma van feltüntetve, majd a találkozónkéiul átlag zárja táblázatunkat.) <

1930

Uruguay

18

70

3,88

1934

Olaszország

17

70

4,11

1938

Franciaország

18

84

4,66

1950

Brazília

22

88

4,00

1954

Svájc

26

140

5,38

1958

Svédország

35

126

3,60

1962

Chile

32

89

2,78

1966

Anglia

32

89

2,78

1970

Anglia

32

95

2,96

Igazság szerint Kocsis ...

A világbajnoki góllövőlista élén a francia Just Fontaine áll, de ha az egy mérkőzésre eső átlagot vesszük alapul — ami feltétlenül igazságosabbnak tűnik — akkor Kocsis Sándor vezeti a mesterlövők mezőnyét, aki 1954-ben öt találkozón tizenegyszer volt eredményes és ez mérkőzésenként 2,20 gólt jelent.

1.

Kocsis (magyar)

11

5

2,20

1954

2.

B'ontaine (francia)

13

6

2,16

1958

3.

Stabile (argentin)

8

4

2,00

1930

4.

Zsengellér (magyar)

7

4

1,75

1938

5.

Müller (nyugatnémet)

10

6

1,66

1970

6.

Eusebio (portugál)

9

6

1,50

1966

7.

Leonidas (brazil)

7

5

1,40

1938

8.

Morlock (nyugatnémet)

6

5

1,20

1954

9.

Probst (osztrák)

6

5

1,20

1954

10.

Nejedlý (csehszlovák)

7

6

1,16

1934

11.

Ademir (brazil)

7

6

1,16

1950

MIÉRT A FUTBALL?

Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Btzotlsaga Szerkeszti o szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Lórii,ez Gyula. Szerkesztőség. 893 38 Bratislava, Gorki) utca 10. Teiefon: 169, 312-52, 323-01, föszmkesztő 532-20. titkárság: 550-18, sportrovat: 505 29 gazdasági Ügyek: 506-39 Távíró 092308 Pravda Kiadéváliatat. Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda IMyomdavállalat bratislavai üzeme Bratislava, Štúrova 4. Hirdetőiroda: Vajanského nábrežie 13/A, II. emelet telefon: 55! 83 544 51. Előfizetési díj havonta 14,70 korona a Vasárnapi Üj Szó negyecMine «.*- korona. Terjeczti a Posta Hirlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postát kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedícia tlače, Bratislava, Gottwaldovo námestie 46/VU.

A háromszoros világbajnok Brazília válogatott ja a mexikói VB döntője előtt. Ebből a csapat* bői heten nem lesznek ott az idei világbajnokságon.

Százféle játék létezik, százféle játékért lelkesedik az emberiség. De miért éppen a labdarúgás a játékok királya? Miért éppen a futball, a „gömbölyű esztelenség“ a legelterjedtebb és a legnagyobb figyelemmel kísért sport a világon? Mién van az, hogy a világbajnokságok idején a foci, mint valami járvány, mint valami fertőző láz mindenkit elkap, még azokat is, akik máskor védettek vagy közönyösek a s|>orl, a labdarúgás e hatásával szemben? .

Nehéz a felelet. Pedig van, meri ok nélkül nincs okozat.

Miért játsszák a futballt ősidők óla? Talán mert az ember fogékony a labda iránt? Lehet. De akkor miért nem a kosárlabdát, vagy a kézilabdát választották távoli őseink? Hiszen a kéz ügyesebb, mint a láb, kézzel legalább kétszer olyan jól lehetne uralni a labdát, mint lábbal.

Láttak már valakit, aki lábbal olyan hosszú ideig tudná birtokolni a „bőrt“ mint kézzel? Kölve hisszük.

Es itt vagyunk a labdarúgás népszerűségének a kulcskérdésénél.

Futballozás közben a labda állandóan játékban van, nem lehet azt hosszabb ideig birtokolni, nem lehet „eldugni“ az ellenfél elöl. Egyszóval, nem lehet úgy birtokba venni, hogy az ellenfél bármelyik pillanatban el ne érhesse a labda egy másodpercre sincs „magántulajdonban“. És ez a tény alapjában véve és képletesen szólva demokratikus valami: a sportpályán senki sincs kiváltságos helyzetben, mint mondjuk az élet más területén. A futballpályán a labda elérésének a lehetősége mindenki előtt egyforma ...

Játék közben a futballista szabadon dönthet, saját akarata szerint cselekedhet. így a labdarúgás és általában a sport lehetővé teszi a nézők számára is, hogy szabad elhatározásuk szerint valakinek és valaki ellen legyenek, hogy saját hajlamaik szerin* az egyik csapatnak vagy sportolónak szurkoljanak, a másiknak nem, hogy ezt ki is nyilvánítsák és ezáltal valamit és valakit lelkesítsenek, egy másikat pedig ne. A néző a maga nézeteit, gondolatait szabadon fejezheti ki a lelátón, ahol a társadalmi öncenzúra mértéke szinte minimális. így a sportjátékokban, főleg a labdarúgásban megtalálhatjuk azt, amit a hétköznapokban öntudatlanul és észrevétlenül elvesztettünk: győzelmeinkei, magabiztosságunkat, verhetetlenségünket, a magunk férfiúd „felsőbbrendűségünket".

Igen, férfiúi „ f éls ő bbrérid Ű ség ti n ke t“, mert úgy látszik, hogy a labdarúgás agresszív férfidolog. Hogy miért? Nézzük csak a kézilabdái és a futballt. A labdarúgás és a kézilabda közötti különbség éppen a labdával való bánásmódban vau; abban, hogy a kézilabdázók dobják a. labdát, elkapják, megfogják, míg a futballban rúgják, rálépnek, eltaszítják, kirúgják. Ilyen értelemben a labda rúgása agresszívebb, mint a dobása. Talán éppen ebből következik, hogy a kézilabdát játszhatják, játsszák és magukénak vallják a nők is, míg a női labdarúgás egyelőre inkább rendkívüli látványosság, amelyen a férfiak csak mosolyognak.

A labdarúgás ősidőktől kezdve a tömegek sportja, tehát már a kezdet kezdete óta népi játék volt. Ráadásul a labdának különböző korszakokban különböző méretei voltak és ennek következtében előtérbe kerülhetett az erő, a lelkesedés, az egyéni alakítás lehetősége, tehát olyan tulajdonságok, amelyekkel a legegyszerűbb emberek is rendelkeznek.

Persze a futball csak azok számára izgalmas, akik ismerik és értik ezt a játékot. És a labdarúgás szabályai könnyen érthetők, így a mérkőzéslátogató előbb-utóbb szakemberré válik, és mint ilyen dicsér, helyesel, lelkesedik, bosszankodik, kritizál vagy korhol, aszerint, hogy kedvencei milyen teljesítményt nyújtanak.

Ha az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy a futball népszerűségének egyik jelentős tényezője a „dicsőséges bizonytalanság“, aminek értelmében nincs előre lefutott meccs, akkor érthető a futball varázsa, mágikus, szug- gesztív hatása a nézőkre.

Közeledik a X. világbajnokság; és ahogy telnek a napok, úgy fokozódik az érdeklődés az emberiség modern ópiuma iránt. A foci mint valami járvány, mint valami fertőző láz mindenkit elkap, még azokat is, akik máskor védettek és közönyösek a sport, a labdarúgás e hatásával szemben ...

Olyannyira kezd „belázasodui“ az emberiség, hogy az előrejelzések szerint a Brazília—Jugoszlávia nyitómérkőzésnek több mint egymilliárd tv-nézője lesz. És ez „világcsúcsnak“ ígérkezik! A jelenlegi „rekordot“ a Frazier — Clay ökölvívómérközés tartja 975 millió nézővel ...

TOMI VINCE

A francia just Fontaine az 1958. évi világbajnokságon 13 gólt lőtt. Ilyen eredményességgel senki sem dicsekedhet a VB-k történetében.

Hányszor fog így ürülni az idei világbajnokságon a nyugatnémet Gerd Müller, a „nemzet gólgyárosa“?

VILÄGBAIN0KSÁG0K A SZÁMOK TÜKRÉBEN