Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-29 / 152. szám, szombat

A SZOCIALISTA ROMÁNIA OTJA Száztíz évvel ezelőtt Alexand­ru Ion Cuza, Moldva és Ha­vasalföld fejedelme dekrétumot bocsátott ki a feudális függő­ség megszüntetéséről, földre­formot hajtott végre, amely­nek értelmében az addig függő helyzetben levő parasztok ma­gas térítés fejében megkapták a földterület nyolcadrészét. Két év múlva azonban Cuzát a „hatalmas koalíció“, a bojárok és a nagyburzsoázia fegyveres csapatai megbuktatták és Kari von Hohenzollern-Sigmar ingen 1. Károly névert Románia feje­delme lett. Folytatódott tehát az évszá­zados elnyomás, amit nem tud­tak enyhíteni a 15. század óta gyakran fellángoló, de eleve bukásra ítélt parasztfelkelések, és a Román Királyság megala­pítása után (1881), amikor 1907-ben kirobbant az ország történetének legnagyobb pa­rasztfelkelése, a királyi csend­őrség 11 ezer (!) embert ölt meg. Ebbe az országba is keletről, a Szovjetunióból érkezett a szabadság! Szovjet anyák fiai áldozták életüket azért, hogy a nép örökre elűzhesse a min­den rendű és rangú rabtartókat, kizsákmányolókat, koronás és bojár heréket. 1944. augusztus 30-án vonult be a dicsőséges Vörös Hadsereg Bukarestbe és három évvel később a felsza­badult ország népe felszámolta a monarchiát és kikiáltotta a Román Népköztársaságot. Nyolc évvel később az ország felvette a Románia Szocialista Köztársaság nevet. A fejlődéshez, a Román Kommunista Párt vezette dol­gozók igyekezete, szorgalma mellett, jelentősen hozzájárult a szocialista országokkal való együttműködés. A KGST-orszá- gokkal folytatott árucsere­forgalom az 1950. évi 2,3 milliárd lejről 1960-ig közel 5,5 milliárdra nőtt, 1972-ben pedig elérte a 14,1 milliárdos értéket. Ez az 1951—1960-as időszakban évi 9.1 %, az 1961*— 1970-es szakaszban pedig évi 8.1 %-os átlagos növekedést jelent. Az utóbb említett idő­szakban a szocialista országok­kal folytatott kereskedelem vo­lumene a következőképpen alakult: a Szovjetunióval 2,15- szörösére, az NDK-val 3.15, Csehszlovákiával 2.4, Lengyel- országgal 3.9, Magyarországgal 1.9, Jugoszláviával 8.6, Bulgá­riával 5.6, Kubával (1966—72) 5.7, Mongóliával megközelítőleg 15-szörösére nőtt. A szakosodás keretében Csehszlovákiával közösen készí­tik a traktorokhoz használt mo­torok tengelyeit, az NDK-val fényképező objektíveket, Ju­goszláviával Diesel- és elektro­mos mozdonyokat, Lengyelor­szággal bizonyos típusú gépi berendezéseket, műszereket, hajókat, acélt, gyógyszereket, Magyarországgal turbinaalkat­részeket, különböző típusú gépi berendezéseket és konténereket gyárt közösen. Az ipar rendkívül dinamiku­san — évente átlag 12 %-kai — fejlődik. Néhány adat a fej­lődés szemléltetésére: ]948 1973 áramtermelés (milliárd kWó) 1,5 48,0 acélgyártás (1000 t) 280,0 8 000,0 traktorállomány (db) 5 000,0 113 000,0 A román ifjúság 50 százalé­ka folytatja tanulmányait az általános műveltséget nyújtó közép és szakközépiskolákban, 1947-től 1972-ig közel 3 millió lakás épült az országban, mint­egy 10 millió ember számára, vagyis a lakosság fele új ott­honba költözött. A mezőgazdasági termelés 25 év alatt háromszorosára nőtt és a múlt évben a legjob­ban gazdálkodó termelőegysé­gekben a búza hektáronkénti terméshozama 35—40 mázsa volt, a kukoricáé 40—45 mázsa, a napraforgóé több mint 30 mázsa. Egy hektáron 400 má­zsa cukorrépát és 300 mázsa burgonyát takarítottak be. Az idén 18 millió, 1975-re 20 mil­lió tonnás gabonatermést tűztek ki célul. A tervekben szerepel, hogy 1980-ban a nem öntözött területeken 60—80 mázsa búzát (öntözött területen 80—100 má zsát), kukoricából 90—120 má­zsát (150—200) takarítanak be. Beruházásokra az idén 121,3 milliárd lejt fordítanak, 20,7 %-kal többet, mini 1973-ban. Az országban 450 új ipari terme­lőkapacitást helyeznek üzembe, 85 termelőegység kezdi meg a működést a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben De az 1974. évi beruházások legfőbb jellemzője, hogy a be­ruházandó összegek legnagyobb részét az energiaipar, a gép­ipar, a fémfeldolgozó ipar és a vegyipar kapja. A román kül­kereskedelmi folyóirat ismer­tet néhány, az idén üzembe helyezett, illetve üzembe he lyezendő beruházást. Caracalban még az év vége előtt új kötöttárugyár kezdi meg működését. A gyár évi 12 millió konfekcionált kötöttárut készít nagy modell- és szín- választékban. A közelmúltban kezdték meg egy új műgumigyártósor mű­szaki próbáit Borzestiben. Az új kapacitás beruházási költsé­ge 10 százalékkal alacsonyabb más, hasonló itt működő ter­melősorokénál, és fele .akko­ra helyet foglal el. Oj objektumot adtak át a savinesti vegyi üzemben, a Caprolactama III. gyár szinté­zisberendezését. Ennek segít­ségével a műszaki próbák fo­lyamán elkészítették az első so­rozat relonszálat. Ugyancsak a savihesti vegyi gyárban ké­szült el a közelmúltban a Me- lana-lV. elnevezésű új gyár­egység, amely első szakaszában kitűzött termelési értékét 10 hó­nappal a határidő előtt elérte. A román faipar fellesrtési programja 15 gyár, illetve ter­melőegység énítését, és 40 meg­levő korszerűsítését, bővítését írja elő. Az utóbbi hónapokban he­lyeztek üzembe egy sor fontos objektumot a galaci kohókom­binátban. Megkezdte működé­sét a benzolgyár, a kénsavgyár egyik részlege és egy kishen- germű. Az élelmiszeripar ebben az évben 80 százalékkal több be­ruházási eszközt kap, mint ta­valy. Dolgoznak a bacaui újságpa­pírgyár építésén, teljesítménye 80 ezer tonna papír lesz. Az ú] gyár a Letea cellulóz- és papírkombinát keretében léte­sül, teljesen automatizált be­rendezésekkel. A konstancai cellulóz- és papírkombinát le­szállította az. első széria spe­ciális papírt a bukaresti épí­tőelemgyárnak. A speciális pa­pírt a betonöntésnél alkalmaz­zák. Sokáig folytathatnánk a téte­les felsorolást, a fejlődés, az alkotó lendület számokban ki­fejezett bizonyítását, de nem­csak az a fontos, hogy egy or­szág a fejlődésnek milyen ma­gas csúcsát hódította meg, ha­nem az is, hogy honnan indult! Egy negyedsz.ázaddal ezelőtt a lakosság 23 %-a még írástu­datlan volt. 1938-ban kétezer lakosra jutott egy orvos, de a nincstelenek többsége nem tud­ta megfizetni a gyógykezelést, nem volt miből gyógyszert venni, hiszen kenyérre sem ju­tott. A felszabadulás előtti Ro­mánia mezőgazdasága a legel­maradottabbak közé tartozott és a föld nagy része, a legter­mékenyebb földterületek, a ki­rály és a bojárok tulajdonát képezték (Marx a román bo­járok kizsákmányolási rendsze­rét a túlmunka fogalmának ki­rívó példájaként mutatja be.) I. Károly Romániát gazdasági­lag és pénzügyileg összekap­csolta a német Jinánctökqvel és az ország iparában a kél világháború között is az ide­gen töke dominált, az állam- kincstár pedig hatalmas köl­csönöket vett fel a külföldi bankoktól. A gazdasági világ­válság ezért különösen erősen érintette az országot. (Az ural­kodó körök, illetőleg a dolgo­zók közötti ellentmondások 1933 elején véres, osztályjelle- gű összecsapásokban kerültek kifejezésre.) Tehát, ha figyelembe vesz- szük, hogy honnan indult az RSZK dolgozó népe, akkor el­ismeréssel kell adózni szorgal­muknak, igyekezetüknek. A Szovjetunió nemcsak fel­szabadította Romániát, hanem következetesen és önzetlenül, a proletár internacionalista osztályteslvériség szellemében segítette a szocializmus építé­sében. A felszabadulás közeledő har­mincadik évfordulója ünnepkö- szöntö igyekezetre serkenti az RSZK népét. Galati megye ipar- vállalatai, Craiová kőolajipari dolgozói, a resicai acélolvasz- tárok, vagy Brassó megye gép­ipari dolgozói kimagasló ered­ményeket érnek el az évfor­duló alkalmából kibontakozta­tott munkaversenyben. Nem kell szakembernek len­nünk ahhoz, hogy megállapít­suk, az utolsó néhány évtized alatt milyen óriási méreteket ölt a vegyipar fejlődése. E tény megállapításához nem szükséges az egyes ipari ága­zatokat behatóan tanulmányoz­nunk, elég ha körültekintünk közvetlen k örnyezet ün k ben. Habkönnyű szilán függönyök az ablakokon, könnyen kezelhető, minden tekintetben praktikus műszálas ruházati cikkek, lé­nyegesen olcsóbb, s a valódinál is jobb tulajdonságokkal ren­delkező műbőrtermékek, nem is beszélve a inai háztartás számára szinte elengedhetetlen és nélkülözhetetlen háztartás­vegyipari termékekről — mo­só-, mosogató-, tisztítószerekről —s a modern nő és férfi min­dennapjainak szükséges tarto­zékairól — a különféle kozme­tikumokról. így tehát semmi csodálatra méltó nincs azon, hogy az In­cheba ’74 nemzetközi vegyipari vásár egyik leglátogatottabb pavilonja a „D“ pavilon volt. A laikus közönség számára ez volt a legvonzóbb, itt találkoz­hatott ugyanis a „mindennapok kémiájával“. A „D“ pavilon 800 négyzetméternyi területén hét KGST-tagállam — Szovjetunió, NDK, Magyarország, Lengyelor­szág, Bulgária, Románia és ter­mészetesen Csehszlovákia — vonultatta fel kozmetikai és háztartásvegyipari termékeit. A KGST-országok háztartás- vegyipari termékeinek integrált kiállítását idén rendezték meg harmadik alkalommal az Inche­ba nemzetközi vegyipari vásá­ron. A kiállítás célja, a KGST- tagállamok háztartásvegyipari termékeinek bemutatása és nép­szerűsítése volt. Idén másod­szor aranyéremért folyó ver­sennyel is egybekötötték a ki­állítást. A kiállítók összesen 138 háztartásvegyipari termé­ket neveztek be a versenybe. A 15-tagú nemzetközi szűri há­rom termékkategóriában — tisztítószerek, kozmetikai cik­kek, mosószerek — összesen 30 aranyérmet osztott ki: hár- mat-hármat a Szovjetuniónak és Bulgáriának, nógyet-négyet az NDK-nak és Romániának, ötőt-ötöt Magyarországnak és Lengyelországnak, hatot pedig Csehszlovákiának. A látogatóknak volt mit meg­csodálniuk a „D“ pavilonban. Különösen a nőket, fiatalokat és időseket egyaránt, vonzotta ez a kiállítási csarnok, de nem volt kevés az üvegvitrinek előtt álldogáló férfiak száma sem. A kiállított termékek ízlésesen és ami nem mellékes, jól átte­kinthetően voltak elhelyezve. Minden ország kiállítási részle­gén találkozhattak a hazai szemlélődök az új termékek mellett ismert, nálunk is kap­ható kozmetikai és háztartás- vegyipari cikkekkel. A szovjet részlegen ott sora­koztak a világhírű kölnik és parfümök, az autósok figyelmét pedig az autokozmetikai szerek színes palettája kötötte le. Az NDK vitrinjeiben felfedezhet­tük a nálunk is kaható Spee mosóport, a Red white fogkré­met. a Londan hajrögzltöt; a román termékek közül legfi­gyelmesebben az ismert Gerovi- tal krémkolekciót nézegették a látogatók, a Bolgár Népköztár­Egy pavilon - hét ország saság legelső vitrinjében pedig rögtön felfedezhettük a rózsa; olajat. A világhírű, s nálunk is jój ismert lengyel Pollena-termé; kék között sok volt az újdon? ság. S ezt a férfiak is észre; vették. A lengyel kozmetikai ipar ugyanis Wars jelzéssel férfi-kozmetikai cikksorozat gyártását kezdte meg. A soro; zat egyforma csomagolású é$ illatú termékeket tartalmaz: borotválkozás előtti és utáni vizet, normál és aerosolos kivi? telezésű borotvakrémet és köl? nivizel. A lengyel mosószerek között külön figyelmet érdé? melt az R elnevezésű mosópor, mely mindenféle textília hideg és meleg vízben való mosására egyaránt alkalmas. A magyar kozmetikai és ház.- tartásvegy ipari termékek scii| ismeretlenek nálunk. Csehszlo­vákia szappanokat, samponom kát, parfümöket, borotválkozási szereket, gyermekkozmetikai cikkeket, mosóport már évek óta importál Magyarországról, Az idei aranyérmes magyar termékek közül az AMO szap- pan, a Tomi-sztár, univerzális mosópor nálunk is ismert. Oj? donság azonban az Apollo bo­rotvahab, a Lady Camea deso- dór és az Ultra-hab szőnyeg* és kárpittisztító. A hazai termékek nem szó* rulnak külön bemutatásra. 11 is? a JÁR, a Corona, a Vanavan, Okena stb. tisztítószerek a ház­tartás mindennapi kellékei. AZ aranyérmet nyert Biomat mosó­port is jól ismerik már a házi­asszonyok. Ugyancsak megta­lálhattuk a vitrinekben a köz­ismert Nela Gold, Dilomat, Eli- da stb. szappanokat, az AB jel­zésű kozmetikai sorozatot, « különböző autokozmetikai sze­reket. A kiállítás látogatói tehát széles képet kaptak a KGST- tagállamok kozmetikai és ház- tartásvegyipari termékeiről. A kereskedelmi és vegyipari szak­emberek pedig kölcsönös ta­pasztalatokat szerezhettek nem­csak a kiállításon, hanem at idén első alkalommal megren­dezett kereskedelmi napon is, mely az árukivitel és -behoza­tal, s a KGST-államok piacának megfelelő minőségű kozmetikát és háztartásvegyipari cikkekkel való ellátásának szélesíléséhe* is hozzájárult. F. ni. m. Teljesítették a félévi feladatokat (ČSTK) — Teljesítették az el­ső fél év állami tervét a Koši­cei Mélyépítő Vállalat dolgozói. A vállalatot korábban a Mun­kaérdemrenddel tüntették ki. 385 millió korona értékű mun­kát végeztek, és a hónap hát­ralévő részében további 3 mil­lió korona értéket alkotnak. A vállalat ugyanis arra kötelezte magát, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban 500 millió koro­na értékű munkát végez el ter­ven felül. A košicei építőipari dolgozók jó eredményeket ér­nek el a prágai hővezet ék-há­lózat építésében, a Liptovský Mikuláš—Liptovský Ján közöt­ti autóműút megépítésében és más fontos építkezéseken. P. GY. A DACIA autógyár szerelőcsarnoka A kiállított kozmetikai cikkek szakszerű használatát a naponta többször tartott kozmetikai bemutatók alkalmával a gyakorlat=• bán is megfigyelhették a látogatók. Felvételünk a magyar ki: állítási részlegen készült. Tóthpál Gyula felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents