Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-26 / 149. szám, szerda

A LEGKORSZERŰBB ESZKÖZÖKKEL Gépesített állattenyésztés • Az öntözés lehetőségeinek kiaknázása • Gondot okoz a pótalkatrész hiánya • Az alkatrészek saját előállítása rendkívül költséges „A termelőerők a kollektivizálás kezdetétől gyors prog­resszív mozgásba lendültek, aminek eredményeképpen növe­kedett a termelés intenzitása, a munkatermelékenység, és en­nek alapján egyre jobban tudták ellátni a társadalmat mező- gazdasági termékekkel... Mezőgazdaságunk fejlődését az el­múlt tíz évben az jellemezte, hogy széles alapon kezdtük ér­vényesíteni a tudományos-műszaki haladás elemeit. Ebben az időszakban teljes mértékben érvényesült a gépesítés a mező- gazdasági termelés összes ágazatában, új technológiák és technikák alkalmazásának tanúi vagyunk, ezzel párhuzamosan sok automatikát alkalmaznak a növénytermesztésben és az ál­lattenyésztésben ... a tudományos-műszaki haladás elválaszt­hatatlan része lett a mezőgazdaság fejlődésének is.“ Ezeket a szavakat Štefan Fe­rencet elvtárs, a Dunajská Stre­da-i (dunaszerdahelyi) járási pártbizottság vezető titkára mondta az SZLKP KB májusi plenáris ülésének vitájában. Nem véletlenül látogattunk te­hát el a dunaszerdahelyi járás egyik kiváló szövetkezetébe, hogy az idézett szavakat konk­rét példával is igazoljuk. Mé­száros Antallal, a Králové Kra- čanyi-í (Királyfiakarcsai) Efsz üzemi pártbizottságának tagjá­val, a szövetkezet vezetőségi tagjával beszélgettünk. Vagyis olyan emberrel, aki alaposan ismeri a közös gazdaság fejlő­dését. Annál hj inkább, mivel 1959-től 1967-ig gépésztechni­kusként, utána a traktorosok brigádjának v ezet ő jek ón t d ol - gozott a szövetkezetben, jelen­leg pedig anyagbeszerző. A múltat a jelennel összehasonlít­va Mészáros elvtárs ezt mond­ja: — A sertéshús-eladási ter­vünk 1959-ben 7 vagon volt, ma pedig 55 vagon. Az űj, korszerű sertésistállókban 1200 hízóser­tést egyetlen nődolgozó etet. A másik sertésistállóban 500 hízó­sertésről két férfidolgozó gon­doskodik. Pedig az az istálló csak 10 éve épült. Az új istál­lóban a munka teljesen auto­matizált, tehát nem kimerítő. Ez a példa is bizonyítja, mit jelent a gyakorlatban a leg­újabb ismeretek, módszerek és eszközök alkalmazása. Hasonlóan korszerűek a te- hénistállóink is — folytatja Mé­száros elvtárs. — Nehéz mun­kát már ott sem kell végezni. Száz tehenet 3 ember gondoz: két fejő és egy etető. A trágya elszállítását az istállóból két ember végzi. Ma egy ember egy nap alatt 20 vagon trágyát szállít ki az Istállókból, régeb­ben két traktoros meg egy se­gédmunkás 6—7 vagonnal szál­lított el naponta. A takarmá­nyozást is gépesítettük. Jelen­leg négy személy végzi két traktoros segítségével az egész szövetkezetben a takarmányo­zást. Egyébként teljes mérték­ben áttértünk az úgynevezett monodiétás takarmányozási rendszerre, aminek következté­ben az óv minden szakában azonos a fejési átlagunk (11,8 liter az egy tehénre eső napi átlag). A monodiétás rendszer­ben ml mindig silótakarmányt etetünk. Vagyis nálunk nyáron sincs „zöldszezon“. Az állattenyésztés gépesítése nemcsak a munka megkönnyí­tésével és a termelékenység növelésével jár, hanem minősé­gi változást ts jelent. Például a mai módszerrel történő fejes­nél a tej a szűrőkön és az üvegcsöveken keresztül egyene­sen a hűtőbe folyik. Érthető, hogy az embereik szívesen fo­gadják az újat, s a szövetkezet a jövőben is lépést akar tarta­ni a fejlődéssel. Eddig három, korszerű istállót építettek, s már a negyediket is építik. 1975 végéig azt is át szeretnék adni. A sertéshizlalda már korszerű, csupán az ellető felépítése van hátra. A karcsaiak felismerték az öntözésben rejlő óriási tartalé­kokat is. A szövetkezet 820 hektárnyi földterületéből 460 hektárt már alagcsöveztek és öntöznek. A modern módszerrel történő öntözést általában mindössze egy gépész és hat munkás végzi. A valóban kimagasló eredmé­nyek persze nem jelentik azt, hogy gondokkal nem küszködik a szövetkezet. Ezek közül a legnagyobb a pótalkatrész hiá­nya, mely Mészáros elvtársnak, az anyagbeszerzőnek különösen so'k bosszúságot okoz. Hogy né­mi képet nyerjek a pótalkat­rész beszerzésének nehézségei­ről, egy füzetet vesz elő, mely­be az igényléseket jegyzik. — Némely alkatrészt már két éve hiába hajszolok — sóhajt­ja. — Ilyenek például egyes golyóscsapágyak, gumitömítő gyűrűk. Gyakran filléres értékű alkatrészekről van szó, mégis hiába keresem Bratislavában, Vágsellyén, Trnaván. Olykor már szinte úgy érzem, hogy mint anyagbeszerző nem teszel* eleget a küldetésemnek. Telje­sen érthetetlennek találom, hogy fontos cikkeket egysze­rűen kivontak a forgalomból. Például egyáltalán nem kapha­tó kézi olajozó. Egy másik füzetet is elém tesz. Ebbe a gépek szerinti al­katrészigénylést jegyzi be. Pél­dául a 80 lóerős traktorhoz szükséges beszerzendő alkatré­szek jegyzékét. Kiderül, hogy 20-féle alkatrészből csak 6-félét tudott beszerezni az utóbbi idő­ben. Olyan alkatrészekre is szüksége lenne a szövetkezet­nek, melyeket a gyártó vállala­tok csak garanciális javítások­ra, vagyis új gépekre adnak. Pedig elsősorban nem az új gé­pek szoktak meghibásodni. Nagy bosszúságot okozott a szövetkezetnek egyfajta szíjtár­csa hiánya. — Legalább 1000 kilóméiért bejártam érte — panaszkodik az anyagbeszerző. — Végül ma­gunk, a műhelyünkben készí­tettük el. Pedig az értéke (ha kapható lenne) mindössze 80 korona. Jelenleg egy 5 tonnás hazai gyártmányú utánfutónk üzemképtelen pőtr .kati észhiány miatt. Üzemképtelen egy 6 ton­nás utánfutónk is, meg egy ta­valyelőtt, 40 000 koronáért vá­sárolt önrakodó kocsink. Az utóbbi hiányzó alkatrésze a láncfelfogó csat. Az alkatrész- hiány kérdésével a szövetkezet vezetősége és a pártbizottság egyaránt gyakran foglalkozik, segíteni azonban vajmi keveset tudunk. A saját előállítás rend­kívül költséges. Ennek ellenére olykor kénytelenek vagyunk ezt a megoldást választani. Szerin­tem minden, saját magunk ál­tal elkészített alkatrész tulaj­donképpen újítás. Mi tehát így is támogatjuk az újítómozgal­mat, melynek fontosságát a CSKP KB és az SZLKP KB má­jusi plénuma is kiemelte. A tudományos-műszaki forra­dalom vívmányai pedig elsősor­ban a legkorszerűbb munkamód­szerek alkalmazásával, a má említett modern istállók üzem­be helyezésével, az öntözés le­hetőségeinek kiaknázásával va­lósulnak meg a szövetkezetben. A szövetkezet tagjai tudatának formálása, szakmai ismeretei­nek állandó gyarapítása pedig természetes követelmény a progresszivitás útján haladó közös gazdaságban. FÜLÖP IMRE A pártmunka igényességéért 0 Gondosabb szervezés — jobb eredmények 0 A cél: 100 százalékos megjelenés a taggyűléseken 0 Mai tervek — holnapi eredmények Megvaltoztathatatlan igazság, hogy mindennapi életünk to­vábbvitelének súlya elsősorban a pártszervezeteken s ezen ke­resztül minden kommunista vállán nyugszik. Ennek a jegyében tárgyalnak hónapról hónapra tagsági gyű­léseiken a Veľký Krtíš-i (nagy­kürtösi) járás kommunistái is. A cél minden alapszervezetben és minden alkalommal az, hogy a pártszervezet, mint az adott vállalat, üzem vagy intézmény politikai és gazdasági sikerei­nek, eredményeinek szervezője és rugója, minél felkészülteb­ben, minél avatottabban tudjon dönteni az egyes kérdésekben, hogy teljes mértékben nktivizál- hassa tagságát s az egyes kom­munistákon keresztül valnmeny- nyi dolgozót. Ez teljes mértékben megmu­tatkozott a pártszervezetek má­jusi /tagsági gyűlésein is. Akár a gyűlések megszervezésében, előkészítésében tapasztalható fokozottabb gondosságot figyel­jük, akár pedig a gyűlésekre előkészített napirendi pontokat, azok pártos megvitatását, min­denképpen szembetűnő az, hogy a párt munkájában évek óta megfigyelhető fokozott aktivi­tás valóban tartós jelenség és lassanként minden pártszerve­zet tevékenységének legfőbb Jellemzőjévé válik. A járás valamennyi alapszer­vezete az előre jóváhagyott munkaterv szerint tartotta meg májusi tagsági gyűlését, azzal az eltéréssel, hogy a tervben foglalt állandó feladatok mel­lett ott találhattuk a minden­napi élet sokrétűségéből eredő Időszerű teendőket is, akár po­litikai, gazdasági vagy pedig eszmei kérdésekről volt szó. Mezőgazdasági jellegű járás­ról lévén szó — a párttagság Jelentős része meglehetősen ko­ros és a pártnak fiatal tagokkal való fokozatos feltöltése jófor­mán valamennyi alapszervezet­ben Időszerű feladat. A járási pártszervezet ez év végéig 200 új tagjelölt felvéte­lével számol. Jóllehet a járás az elmúlt évben túlteljesítette a járási pártszervezet megfiatalí­tására kitűzött feladatokat, ép­pen a járás mezőgazdasági jel­lege jelentős mértékben meg­szabja a lehetőségeket ezen a munkaterületen. Ebből adódik, hogy a májusi tagsági gyűlése­ken csak 10 új tagjelölttel erő­södött a járási pártszervezet. Ugyanakkor nagy siker, hogy a felvett tagjelöltek valameny- nyien munkások vagy szövetke­zett dolgozók, sőt 3 női tag­jelölt is gyarapítja a pártban dolgozó asszonyok évről évre növekedő számát. A pártbizottságok — a járási pártbizottságnak ezen a téren hozott határozatai értelmében — szinte minden bizottsági ülésen foglalkoznak a fiatalok­nak a pártba való felvételével. Egyes alapszervezetek — a Veľký Krtíš-i Dolina Szénbánya, a pőtori Gépjármű javító Üzem, a járást székhelyen épülő Libe- reci Automobil Üzem részlege, a távolsági gázvezeték Veľké Zlievce-i (Nagyzellő) III. számú kompresszorállomása, a Vinical (Ipolynyék), Nenincel (Luka- nénye) Egységes Földművesszü- velkezet — kezdeményezően ér­telmezik a fiatalokkal való fog­lalkozás kérdését, s ez megmu­tatkozik abban is, hogy nem je­lent számukra különösebb fel­adatot a dolgozó fiatalok pártba való l>elépésének előké­szítése. A jelek arra mutatnak, hogy a járási pártszervezetet az év végéig az átmeneti nehézsé­gek ellenére sikerül a terve­zett számú tagjelölttel megerő­síteni, s hogy az új tagjelöltek elsősorban a termelés, de a to­vábbi munkaterületek legjobb dolgozóiból s főleg fiatalokból kerülnek ki. A járási pártszervezet kerü­leti méretben jó eredményeket mutathat fel a tagsági gyűlé­seken való megjelenésben. Má­jusban ez 88,9 százalékos volt, s ezzel a járás valóban a leg­jobbak között szerepel. Nem le­het figyelmen kívül hagyni azonban azt sem — s ezt ma­guk az alapszervezetek hangoz­tatták —, hogy igen egyenet­len az egyes alapszervezetek közötti arány. Míg például a Szlovák Energetikai Vállalat pőtori részlegén, a Modrý Ka- meft-i Járási Építkezési Válla­latban, a pőtori Tejüzemben és további üzemekben és munka­helyeken 100 százalékos volt a kommunistáknak a gyűléseken való jelenléte, addig egyes szervezetek a 80 százalékot sem érik el, tagjaiknak egy. csoport­ja nem vesz rendszeresen részt a párt politikai munkájában s ez természetesen az élet min­den szakaszára kihatással le­het. Az alapszervezetek ezen a hiányosságon úgy akarnak se­gíteni, hogy a bizottságok még nagyobb gondot fognak fordí­tani a tagokkal való egyéni munkára. Még gondosabban igyekeznek megválasztani a gyűlések időpontját, hogy az minden párttag számára a leg­megfelelőbb legyen, összehan­golják a munka- és lakóhelyek egyes társadalmi akcióit, hogy azok ne keresztezzék egymást. A májusi tagsági gyűlések egyik fontos pontja volt a párt­oktatási év értékelése. Ez vala­mennyi pártszervezetben meg­történt s elmondható, hogy az elmúlt évek gyakorlatát jóval felülmúló gondossággal. A párt­oktatást nemcsak általánosság­ban értékelték, hanem konkré­tan megvizsgálták minden hall­gató részvételét is. Ezt a mun­kát különleges gonddal végez­ték például a Dolina Szénbá­nyában, ahol a 7 alapszervezet­ben folyó ideológiai munkát még külön az összüzemi párt- bizottság is értékelte, gondosan bírálva a propagandisták mun­káját. Jó munkát végeztek a Veľká Čulomija-i (Nngycsalo- mijai), Bušincei (Bussai) Efsz, s más mezőgazdasági és ipari üzemek pártszervezetei. Bár a Veľký Krtíš-i járás te­rülete nem tartozik a Szlovák Nemzeti Felkelés központi terü­letei közé, a járás alapszerve­zetei megkülönböztetett figyel­met fordítottak az SZNF 30. év­fordulója ünnepségeinek méltó előkészítésére. Az egyes alap­szervezetek — igen helyesen — a nagy évfordulót a politikai aktivitás további növelésére használják ki. Különösen meg­mutatkozik ez abban, hogy a kommunisták igyekeznek min­den tartalékot feltárni a politi­kai-gazdasági feladatok mara­déktalan teljesítésére. A Banská Bystrica-í és a mar­tini felhívás értelmében a válla­latok, üzemek kommunistái ma­guk járnak elől jő példával a termelési feladatok teljesítésé­ben, amint ezt a járásban tevé­kenykedő közel 110 szocialista munkabrigád, illetve a címért versenyző kollektíva példája is bizonyítja. A tagsági gyűlések vitája arról is bizonyságot adott, hogy a kommunisták nem feledkeznek meg az időszerű feladatokról sem, mint például a szövetkezetekben a takar­mánybegyűjtés, az aratásra való felkészülés, az üzemekben az ötéves terv negyedik éve fela­datainak teljesítése, s az ezzel járó kérdések, a tömegszerve­zetek munkája s más, a min­dennapi életünkhöz szorosan kapcsolódó kérdések. A Veľký Krtíš-i járásban a pártszervezetek májusi tagsági gyűlései fontos láncszemét al­kották annak a távlati tervnek, amelyet a járási pártbizottság a járás politikai, gazdasági és eszmei fejlődése terén az 1973- as járási konferencián kitűzött. Megmutatkozik, hogy ezeknek a terveknek a teljesítésében az élen járnak a járás kommunis­tái. AGÖCS VILMDS A trenčíni Kunst ni k ta vállalat alkalmazottai jelentős inüszaki-Iejlesztési íeladatok megoldásán dolgoznak. Felvételünkön Štefan Stehlík és Miroslav Kusenda a nyersolajinoturok lüstképződésé­nek mérésére szolgáló lüstmérőt vizsgálják. (Felvétel: J. Lofaj — CSTK) FELELŐSSÉGTUDATTAL Tevékeny újítók Folyó év első öt hónapjában több mint 4 millió koronát si­került megtakarítani azzal a 44 újítási javaslat és 30 éssze­rűsítő intézkedés segítségével, amelyet a prievidzai Prieimstav nemzeti vállalat Szlovák Tudo­mányos-Műszaki Társasága üze­mi fiókjának dolgozói nyújtot­tak be. Ezek közül az egyik legértékesebb az az újítást ja­vaslat, amely a Zemianske Kos- toľanyn megépítendő hőerőmű 300 méter magas kéményének konstrukciójával függ össze. Ezzel a javaslattal Fran'išek Hlaváč mérnök, Eduard Valuch és Anton Mateášik a vállalat­nak nemcsak 627 000 korona költséget takarított meg, hanem javaslatuk az építési munkála­tokat is meggyorsítja.

Next

/
Thumbnails
Contents