Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-25 / 148. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. június 25. KEDD BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 148. szám e Ára 50 fillér Szovjet vendégek fogadása (ČSTK) — Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára teg­nap Bratislavában fogadta a Szovjetunió szaratovi területé­nek több mint 90-tagú küldött­ségét, amely Vlagyimir Aleksze- jevics Rogyijonnak, az SZLKP Szaratovi Területi Bizottsága vezető titkárának a vezetésével tartózkodik hazánkban. A kül­döttség részt vesz a szovjet— csehszlovák barátsági napokon. A barátsági napokat a nyugat­szlovákiai kerületben rendezik a két kerület baráti kapcsola­tai felvétele 15. évfordulójának alkalmából. , A vendégek kíséretében volt Ignác Janák, az SZLKP Nyu­gat-szlovákiai Kerületi Bizottsá­gának vezető titkára. Jelen volt Viktor Nyikolaje­vics Beleckij, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetségé­nek tanácsosa és Mihail Mihaj• lovics Gyejev, a Szovjetunió bratislavai főkonzulja. A szívélyes beszélgetés során eszmecserét folytattak a nyu­gat-szlovákiai kerület és a sza­ratovi terület baráti kapcsola­tainak és együttműködésének fejlődéséről, hangsúlyozva, hogy ez a barátság már 15 éve je­lentősen hozzájárul a csehszlo­vák és a szovjet nép testvéri kapcsolatainak erősítéséhez. A szovjet vendégek elismerően nyilatkoztak nyugat-szlovákiai benyomásaikról, a fogadtatás­ról, valamint a barátsági napok első rendezvényéről. Világ proletárjai, egyesüljetek! Tudomány, technika, termelés Tudomány, technika, termelés. Három fogalom, három külön szféra. Viszonylag ez is, az is önálló. Saját törvényszerűségek­kel, belső fejlődési logikával rendelkezik. A három fogalom, a három munkaterület mégis szorosan összefügg, kapcsolatban és kölcsönhatásban áll egymással. Sőt azt is mondhatjuk, hogy a tudomány, a technika és a termelés ma már feltételezik egy­mást. A tudományos-technikai forradalom, amely átszövi életünket és amely egyre nagyobb méretű, tulajdonképpen a tudomány­nak, a technikának és a termelésnek azelőtt sohasem tapasztalt szerves összefonódását jelenti. Számos modern termelési és technikai forma — gondoljunk például a magenergetikára, a polimerkémiára, a rádióelektroni­kára vagy a kibernetikára — a tudomány szférájában született, alakult ki és a tudomány segítségével működik. Napjainkban már a gyakorlatban érvényesült, amit a marxizmus—leninizmus klasszikusai megálmodtak: a tudás tárgyiasul, a tudomány egyre jobban közvetlen termelőerővé válik. A termelés tulajdonképpen mindinkább a tudomány és a technika érvényesülési területe, az a hatalmas műhely és laboratórium, amelyben a tudomány és a technika eredményét az ember kiérleli, felhasználja és ellen­őrzi. A tudomány új funkciója abban is megnyilvánul, hogy a tudomány jelentősen hat az emberre, a fő termelőerőre, testet ölt az ember ismeretében és képességeiben. A CSKP Központi Bizottságának a legutóbbi plénumán elfo­gadott határozat a tudomány, a technika és a termelés kapcso­latának és kölcsönhatásának a jelentőségét felismerve hangsú­lyozta: tekintsük elsőrendű társadalmi-politikai feladatnak, hogy a tudomány és a technika erejét egyre nagyobb mértékben a szocialista építés, a népgazdaság hatékony fejlesztése és a nép életszínvonala további emelése szolgálatába állítsuk. Ismerjük meg a tudományos-műszaki fejlődés alapvető irányát, szociális­népgazdasági összefüggéseit, s a gyakorlati munkában a tudo­mányos-műszaki fejlődés követelményeiből induljunk ki. A tudo­mányos-műszaki fejlődés váljék az irányító és szervező munka központi kérdésévé, a tervfeladatok teljesítésének alapjává. A párt a jelenlegi Időszakban a tudományos-műszaki fejlesz­tés elősegítését a munkásosztály, a parasztság, a dolgozó értel­miség és az egész társadalom forradalmi feladatának tekinti. Abból indul ki, hogy a gazdaságpolitika része, mégpedig kiemel­kedő fontosságú része a párt általános politikájának. Döntőeu a gazdaságpolitikán múlik, hogy ml, hogyan és mikor valósul meg az általános politikából. Ám a jó gazdaságpolitikának leg­főbb feltétele a helyes, adottságainkkal, lehetőségeinkkel reáli­san számoló általános politika. Nálunk ma már az egyik is, a másik is a tényleges viszonyokra épül, tudományosan megala­pozott. A népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésével foglalkozott májusi plénum határozata igen sok feladatot ró a párt minden tagjára. Az elvégzendő feladatok közül most talán az a legfon­tosabb, hogy messzemenően támogassuk azok törekvését, akik új munkaformák bevezetésével próbálkoznak, és akik a terme­lésben széleskörűen érvényesítik a technikát és a tudományt. Nagyon fontos, hogy megerősítsük a gazdasági vezetők egysze­mélyi felelősségét Is. A jól dolgozó alapszervezet a gazdasági vezetőt arra ösztönzi, hogy legjobb tudását latbavetve dolgozzon a párt határozatainak a teljesítéséért. A tudományos-műszaki fejlesztést, valamint az egyre jobb gazdasági eredmények elérését Jelentősen elősegítheti a kom­munistáknak a tömegek körében végzett felvilágosító és politi­kai novelőmunkája. A beszélgetések, a viták, amelyeken a kom­munisták megértetik a gazdasági vezetőkkel egyetértésben ki­alakított intézkedések célját, sokban előrevihetik a gazdasági munkát, a tudományos-műszaki fejlődést. A politikai és a felvi­lágosító munka főleg akkor hatásos és eredményes, ha együtt jár a személyes példamutatással. A termelésben a párt vezető szerepe mindenekelőtt a párt gazdaságpolitikáján keresztül érvényesül. A párt gazdaságpoliti­kája — jól látható ez a mostani plénum határozatából is — meghatározza a gazdasági fejlődés fő irányát, célját, a fejlődés ütemét, az alkalmazandó módszereket. A kommunisták álljanak itt is a kezdeményezés minden formáját fejlesztő folyamat élére^ szilárdítsák az elvtársi együttműködést, növeljék a felelősségtu­datot a munka minőségéért és a gazdaságosságért. A kommunistákra, a párt helyi szervezeteire és mindazokra, akik a gyakorlatban érvényesítik a párt* gazdaságpolitikáját vár az a feladat is, hogy elmélyítsék és egyre szorosabbra fűzzék a tudomány, a technika és a termelés kapcsolatát. Az együttműködés új lehetőségei Az Incheba ’74 nemzetközi vegyipari vásár hagyományos résztvevői közé tartozik a Che- mapol Praha külkereskedelmi vállalat is. A vállalat munka­körébe elsősorban a gyógy­szeripari és más vegyipari ter­mékek kivitele és behozatala sorolható. Kereskedelmi part­nerei főleg a KGST tagálla­mok, de a kapitalista államok­kal is szoros együttműködést folytatnak. Az Incheba ’74-en való rész­vételük alkalmából a külkeres­kedelmi vállalat vezetői sajtó­tájékoztatón számoltak be vál­lalatuk tevékenységéről és ar­ról, hogy milyen jelentősége van számukra a vegyipari vá­sárnak. Zdenék Mojžišek mér­nök, a vállalat vezérigazgatója többek között elmondotta, hogy a Chemapol Praha külkereske­delmi vállalat különböző for­mában bekapcsolódik a szocia­lista országok közötti gazdasá­gi együttműködésbe. Jelenleg például két jelentős beruházá­si akcióban vesznek részt: az egyik a zálužii petrolkémiai kombinát építése, amit az NDK-val közösen építenek, a másik pedig az „Adria“ kőolaj­vezeték építése, amely az ad­riai tengerpartról Magyaror­szágon keresztül szállítja majd a kőolajat Bratlslavába. A kő- olajvezeték építésén jugoszláv, magyar és csehszlovák terme­lő, kereskedelmi és gazdasági szervezetek vesznek részt. A vállalat az Incheba nem­zetközi vásárnak nemcsak ha­gyományos szereplője, hanem a vásáron a legtöbb kereske­delmi szerződést köti meg. Az Incheba nemzetközi vegy­ipari vásár számunkra nemcsak a kereskedelmi kapcsolatok bővítésére ad lehetőséget — mondotta befejezésül a vállalat vezérigazgatója —, hanem arra is, hogy itt alkalom nyílik a vegyipari újdonságok felvo­nultatására, a vegyipari szak­emberek találkozójára, s vége­zetül, de nem utolsósorban új együttműködési lehetőségek megbeszélésére és kiaknázá­sára. — oíl — EGYÜTTMŰKÖDÉSSEL A FELVIRÁGZÁSÉRT Leonyid Brezsnyev és Richard Nixon üdvözlete a moszkvai együttműködési értekezlethez Moszkva — Leonyid Brezs- nyeo, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára üdvözle­tét küldött a Moszkvában hét­főn megnyílt nemzetközi kon­ferenciához, amelyet a nemzet­közi ipari-gazdasági és tudo­mányos-műszaki együttműködés fejlesztése érdekében hívtak össze. A konferencián több mint 30 ország legnagyobb vál­lalatai képviseltetik magukat. „A Szovjetunió, amely aktí­van követi az összes országok közötti gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok ki­szélesítésének irányvonalát, üdvözli az üzleti és a tudomá­nyos világ, valamint a közvé­lemény képviselőinek együtt­működési törekvését“ — írja üzenetében Brezsnyev. „A béke alapjainak megszi­lárdítása, a fordulat a hideg­háborúból a feszültség enyhü­lése felé kedvező feltételeket teremt az államok közötti üz­leti kapcsolatok elmélyítését és fejlesztését célzó erőfeszíté­sek egyesítéséhez, és ezt fel kell használni a béke és a ha* ladás Javára, az egész emberi­ség javára“ — hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottságé* nak főtitkára. Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke a konferencia részvevőihez intézett üdvözle­tében hangsúlyozza: „A béke és a virágzás keresésében ége­tő szükség van az összes né­pek gazdasági együttműködé­sének megszilárdítására. A kereskedelem nemcsak gazda­sági előnyöket nyújt számuk­ra, hanem ki is szélesíti a né­pek és a kormányok közötti kontaktusokat“. „A népeknek kölcsönös ér­dekeiket tekintve tovább kelt haladniuk a gazdasági együtt­működés útján, amely biztosít­ja a nemzetközi kereskedelem kölcsönösen előnyös fejlődését és a beruházások hatékony ki­használását“ — fűzi hozzá Nixon. MOSZKVA NIXON FOGADÁSÁRA KÉSZÜL Moszkva — Moszkva köz­pontjában, az Inturiszt szálló­ban befejezéséhez közeledik annak a nemzetközi sajtóköz­pontnak a berendezése, amelyet Nixon amerikai elnök küszöbön álló látogatása idejére állíta­nak fel. Mint várható, a sajtó- központban több száz szovjet és külföldi újságíró tevékenykedik majd a látogatás kapcsán. A nemzetközi közvéleménynek a harmadik szovjet—amerikai csúcstalálkozó iránt tanúsított óriási érdeklődése és figyelme teljesen érthető, mert a szov­jet—amerikai kapcsolatokban mutatkozó komoly fordulat az utóbbi évek egyik legfontosabb külpolitikai eseménye. Richard Nixon 1972. májusá­ban tett szovjetunióbeli látoga­tása és Leonyid Brezsnyev 1973 júniusi amerikai útja idején fontos megállapodások szület­tek a háború és a béke problé­máiról; mindenekelőtt létrejött a nukleáris háború elhárításá­ról szóló egyezmény. A nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásának irányába tett óriási lé* pésként értékelték mindenütt a fegyverzet csökkentésének kérdéseire vonatkozó szovjet—* amerikai megállapodásokat. A Szovjetunió síkraszáll olyan megállapodás eléréséért, amely lehetővé teszi az új stra­tégiai fegyverrendszerek létre­hozásának megakadályozását. A Szovjetunió már most kész megállapodni az Egyesült Ál­lamokkal a földalatti atomrob­bantások korlátozásában, egé­szen az egyeztetett határidőn belüli teljes eltiltásáig. A szovjet—amerikai kapcso­latok kedvező fejlődése azon­ban ellenállásra talál bizonyos imperialista köröknél, amelyek nem érdekeltek a politikai lég­kör megjavításában. E körök képviselői, minthogy nem mer­nek frontális támadást intézni az enyhülés ellen, megkerülő manőverekhez folyamodnak, igyekeznek meghiúsítani vagy legalábbis lefékezni a kölcsö­nösen előnyös szovjet—ameri­kai kontaktusok, kiszélesítéséti Aratják a repcét a Csallóközcsütörtöki Állami Gazdaságban. (B. Palkovič felvétele — ČSTKJ

Next

/
Thumbnails
Contents