Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-24 / 147. szám, hétfő
A sport iránti érdeklődés felkeltése A felkészülés egyelőre jobbára a tornatermekben folyik a jövőre sorra kerülő országos Spartakiádra. JOZEF HAMAR A AZ SZNF SPORTOLÓJA Az ös~.z-szövetségi testnevelési tud ’tnányos kutatóintézet Togliatti város 1416 általános iskolás tanulóját vonta be abba a vizsgálatba, amelynek eredményeként meg akarta állapítani, hogy mely tényezők alkalmasak a testedzés és sport iránti érdeklődés felkeltésére. A vizsgálat azt mutatta, hogy a sport iránti érdeklődés kialakítására a legnagyobb befolyást a szülők, valamint az iskolában tanító pedagógusok tanácsai, a rádió- és televízióadások gyakorolják, valamivel kisebb a sportlapok és folyóiratok olvasásának hatása. Az új, gyorsan fejlődő városokban, ahol még nem alakult ki a kulturális 'élet valamennyi fromája, a tanulók szélesebb tömegei jutnak hozzá a sportolási lehetőségekhez és a szülők sokkal többet törődnek gyermekeik szabad idejének a megszervezésével. Így valamennyi tényező jelentősebb befolyást gyakorol a tanulók sport iránti érdeklődésének kialakítására, különösen a 12—15 éveseknél. A vizsgálat azt is bebizonyította, hogy az általános iskolákban állandó munkát kell kifejteni a tanulók sport iránti érdeklődésének irányított kialakítása érdekében. Ez egyik legfontosabb feltétele annak, hogy az iskolások szabadidejük egy részét sportolással töltsék. E mellett a sport iránti érdeklődés irányított kialakítása elősegíti majd több olimpiai sportág gyors fejlődését. A tudományos kutatók Togliatti város hat iskolájában végeztek kísérletet, amelyben tevékeny részt vettek a testnevelő tanárok is. A kísérletet felFiatalok a szervezetben A HESZ modranyi szervezetében igen sok az aktív fiatal, akik tettekkel szolgálnak rá a megbecsülésre. A szervezet vezetősége az év elején céljául tűzte ki, hogy a közeljövőben egy új sportlövöldét épít. A szervezet néhány idősebb tagja a fiatalokkal karöltve bebizonyította készségét és két hónap fáradságos munkája, a szabad idő aktív kihasználása révén elkészült az új létesítmény. Az eredményes munkához hozzájárult a hnb és az efsz is, méghozzá anyagi támogatással. A szervezet a fiatalokkal együtt örül munkája gyümölcsének, és dicséretben részesítette a legaktívabban dolgozókat, mint például Szűri Istvánt és Gergelyt, Édes Sándort, és Szatmári Ferencet. Az új sportlétesítmény éreztette hatását a szervezet eredményeiben is. A nemrég lezajlott Duklai emlékversenyen a HESZ modranyi szervezete három első, egy második, egy harmadik díjat szerzett. így a kerületi versenyen ez az alakulat képviselheti a járást. Turányi János A bolgár súlyemelők dicsérete A bolgár súlyemelők a Veronában sorra került EB-n nagy sikert arattak. Ismételten meggyőztek arról mindenkit, hogy jó úton haladnak. Az utóbbi években elért világraszóló eredménysorozatuk nem a véletlen műve. Szakkörökben választ adtak arra a kérdésre, kik nyerik a VB-t Manilában az egyes súlycsoportokban? A megkérdezettek közül többen Kirovót és Kolevet (bolgárok), Rizsenkovot és Alekszejevet (szovjet versenyzők) tartják abszolút esélyeseknek súlycsoportjukban. A Bolgár Távirati Iroda munkatársa szerint lepkesúlyban a magyar Szűcs lesz a világbajnok. Többen jelölték az első helyen az Iráni Nasszirit. A félnehétzsülyban a szovjet Rigert és a bolgár Nikolov, nehézben pedig a szovjet Pervusin, a bolgár Hrisztov és a szovjet Usztyuzsin között várható nagy küzdelem. • • * A bolgár sport egyébként megint nagy sikerekre számit. A Madridban megrendezésre kerülő Európa-bajnokság iránt bolgár részről nagy „étvágy“ nyilvánul meg. Bulgáriát a következő versenyzők képviselik: Angelov, Ki- rov, Sztefanov, Markov, Csifudov, Kolev, Dimitrov, Nikolov, Lozanov és Tomov. Közülük Kolev (74 kg) és Tomov 'nehézsúly) Igyekszik megvédeni tavalyi Európa-bajnoki elmét. világosító munkára alapozták. A tanulókat megismertették a különböző sportágak jellegével, előnyeivel, az egyes tulajdonságok kifejlesztésére gyakorolt hatásuk sajátosságaival stb. Az előzetes felvilágosító munka nélkül szerzett kiindulási adatokat összehasonlították azután a kísérlet eredményeivel. A vizsgált iskolák tanulói sport iránti érdeklődése a kísérletig 20 sportágra terjedt ki, míg a kísérlet után már 35 sportágat ölelt fel. A kUlönféle sportágakkal foglalkozni kívánó tanulók száma majdnem a kétszeresére emelkedett. A kísérlet közben jelentősen megnőtt a pedagógusok szerepe a tanulók sport iránti érdeklődésének az irányított kialakításában. Bebizonyosodott, hogy a pedagógus élő és meggyőző szavának nem kisebb a hatása, mint a rádióvagy televízióadásnak. A tanulók szülei nagy jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy gyermekeik rendszeresen foglalkoznak sporttal és testedzéssel: 83 százalék szerint a sportfoglalkozás kedvezően hat az egészségre, 60,35 százalék szerint pedig a tanulásra. A szülők 62,77 százalékának az a véleménye, hogy a gyermekek a spurtfoglalkozás eredményeképpen önállóbbak lesznek. A szülők közül sokan azt is kívánták, hogy fejlesszék tovább a sportfoglalkozásokat. A javas latok közül a legfontosabbak: Hát igen a siker, a helyi foci érdekében sok mindent és mindenkit megmozgat egy falusi csapatot irányító edző. Például a futballisták feleségeit és menyasszonyait, a sógorokat és komákat, mert falun ed- zösködni nem könnyű dolog. De lehet. Méghozzá eredményesen. mint az 1500 lakosú Fel- sőpatonyban (Horný Potôň) G ö d ö i l e Béla. Öt évig Galántán (Galanta}, hét esztendeig Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) kergette a labdát. Aztán abbahagyta, viszonylag fiatalon. Illetve mégsem hagyta abba, játékos- edzőként folytatta. Hívták és ő szívesen ment, mert régi álma volt az edzősködés. 1970-ben, az őszi idény befejezése után vette át a járási bajnokság II. osztályában szereplő felsőpatonyi csapatot, amely három ponttal az utolsó helyen állt. Szóval rögtön „mély vízbe ugrott" Gödölle Béla. Mit tehetett, „beszállt“ ő is a csapatba, mert nem volt elegendő játékosa. A falu fiataljainak nem nagyon ízlett olyan együttesben szerepelni, amely állandóan vereséget szenved. De ahogy a következő év tavaszán teltek a napok, úgy tért magához a csapat és a felsőpato- nyiak nem estek ki a II. osztályból! Sőt, annyit javultak, hogy 1972-ben az első helyen végeztek, és felkerültek az I. B osztályba! Azóta is ott játszanak. Az idén a hetedik helyet szerezték meg. Ilyen előzmények után. új edzővel, fiatal edzővel ez sikernek számít. De hogyan is törbővíteni kell a nyári sport- és gyógytáborok hálózatát (92,02 százalék), egyszerű úszómedencéket kell építeni úszástanítás céljára (97,51 százalék), a sportlétesítményeket a lakó- helyzhez közelebb kell megépíteni (99,51 százalék), a kisebb körzetekben sportszer-kölcsönző fiókokat kell létesíteni (91,83 százalék), olcsó sportcipőket és sportmezeket kell gyártani (88,72 százalék), a kisebb körzetekben sportegyesületeket kell létesíteni nemcsak az iskolásoknak, hanem a felnőtteknek is (96,82 százalék). Végül is a kísérletből a következő tanulságot vonták le: A televízió és rádió sportadásaiban, a sportsajtéban nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolai sport fejlesztésére, szélesebb körben kell ismertetni a legnagyobb tömegeket átfogó o’impiai sportágakat, mélyebben feltárva azok előnyeit és gyakorlati jelentőségét. Fokozni kell a sport szóbeli népszerűsítését. Különösen fontos, begy ezzel az iskola pedagógusai is foglalkozzanak. Az iskolán kívüli testnevelési és sportniunka megszervezése közben számításba kell venni a sport iránt már kialakult érdeklődést. Több figyelmet kell fordítani a tanulók lakhelyéhez közel eső legegyszerűbb sportlétesítmények és sportpályák építésének. tént a „megújhodás”? Csakugyan Gödölle Béla edző „tehet“ mindenről? A faluban és a környéken erre esküsznek, sőt a járáson is hasonlóan vélekednek. Es mit szól mindehhez a „szenvedő alany“? Elhárítja a dicséreteket. Azt mondják ilyen volt játékos korában is. Szerény. Pedig kitűnő középhátvéd hírében állt, sokáig hordta a dunaszerdahelyi együttesben a csapatkapitányi karszalagot is. — Nem csináltam én égbekiáltó dolgokat Felsőpatonyban — mondja mosolyogva. — Csak felmértem a nem éppen kecsegtető helyzetet és elkezdtünk dolgozni. Mert a munka, a gyakorlás az alapja mindennek. Igen, a munka, a gyakorlás. Es Gödölle mindent együtt csinált játékosaival a pályán. Ez tetszett a fiúknak. Akárcsak a változatos edzések. Igaz, eleinte volt egy kis probléma velük, de a focisták megértették: csak így lehet valamit elérni. — Mindig tudtam, hogy szót lehet érteni a játékosokkal, csak meg kell találni a megjelelő hangnemet. Megmagyaráztam nekik: erőnlét nélkül ma már az alacsonyabb osztályú bajnokságokban sem lehet sikeresen szerepelni, vagy legalábbis úgy, hogy büszke legyen rájuk a falu lakossága. Megszívlelték, aztán eqyütt róttuk a kilométereket... Néhány edzés után Gödölle Béla rögtön észrevette: a technikával, a labdakezeléssel nincs baj a felsőpatonyi labdarúgóknál, — falun általában sehol Még 1951-ben történt. A Baník Prievidza—Spartak Tmava „B“ labdarúgó mérkőzésen egyszeriben a két csapat egy-egy játékosa mintha megfeledkezett volna a játékról. Egymára néztek, majd átölelték egymást. A nézők eleinte nem értették meg, miről van szó. Az történi, hogy Jozef Hamara és Milan Moravec, akik a Szlovák Nemzeti Felkelésben együtt harcoltak, hét év után ilyen körülmények között találkoztak. Jozef Hamara szívélyes, mindig jókedvű 50 esztendős, szív- vel-lélekkel sportember. Szerencsét próbált az ökölvívásban, az asztaliteniszben, a tekesportban, de leginkább a labdarúgást kedvelte. Annakidején neki sem volt ínyére a népellenes fasiszta politika és megcsodálta a szovjet nép igazságos harcát a fasizmus ellen. Ezért nem volt meglepő, hogy az első' adandó alkalommal fegyvert ragadott a német betolakodók és gárdista kiszolgálóik ellen. Vele együtt sok sportoló indult küzdelembe. Bafovanyból több százan is tagjai voltak a felkelő egységeknek. A Hamara család férfitagjai közül az apát, s.a két fiút augusztus 29-én a felkelő hadseregbe sorolták. Ma így emlékszik vissza a harcokra: — Amikor az első ütközetben részt vettünk, hősies ellenállást tanúsítottunk, de a túlerő akkora volt, hogy néhány órás tűzpárbaj után a hegyekbe kellett visszavonulni. Az Alasincs baj ilyen értelemben — de az erőnlét, a fegyelem annál gyengébb. No és az elkényelmesedés. Véleménye szerint azért szerepel kevés csapat a dunaszerdahelyi járásból az I. B. osztályban, tehát a járások közötti bajnokságban, mert ilyen tekintetben maradnak el a csapatok a többiek mögötti Es ráadásul kevés is az úgy-ahogy képzett edző, aki észrevenné ezt a lemaradást és igyekezne azt kiküszöbölni különféle módszerekkel. Még egy figyelemre méltó problémát említett Gödölle Béla. Mintha a járás iskoláiban elhanyagolnák a labdarúgást. Minden más sporttal foglalkoznak tervszerűen, csak éppen a futballal nem. Es ez meglátszik a fiatalokon. A dunaszerdahelyi járás iskoláiban „divatos sport“ most az atlétika, a kézilabda, az asztalitenisz, de mintha „kiment volna a divatból“ a labdarúgás. Nem az fáj a felsőpatonyi edzőnek, hogy ezek a sportágak „a menők“ hanem az, hogy a labdarúgás elenyésző támogatást élvez az iskolákon. No de egy kicsit letértünk a témától. Maradjunk csak Felső- patonynál. Szóval az új edző szakmai tudása meglátszik a csapat játékán. De csak a szakmai tudáson múlnak a dolgok? — Messziről sem! Sok minden közrejátszik abban, liogy jó labdarúgás legyen falun. Emlékszem, amikor Gresso edzette a divízióba bekerült dunaszerdahelyi csapatot, szuverénül beszélt velünk, nem nagyon érdekelték a mellékes csony-Tátra sűrű erdei jó búvóhelyül szolgáltak és új erőt meríthettünk a további harcokhoz. — Az újabb hadszíntér Donovaly volt, azután Banská Bystrica felé meneteltek. A kisebb partizánegység egy 300 főből álló, jól felfegyverzett német alakulatba ütközött. Hamara * lövöldözés során fogságba esett. Banská Bystricáról sikerült a börtönből megszöknie, de Hronská Dubravánál újra elfogták. A mühlbergi gyűjtőtáborba vitték, amely Berlintől 100 kilométerre van. Onnan kegyetlen vallatások után kényszermunkára került. Jozef Hamara nagy örömmel emlékezik a szabadság első óráira: — Május 8-án hajnalban a németek eltűntek a gyárból. Ügy kilenc óra felé a szovjet hadsereg egy hadnagya lépkedett felém. Arcára még ma is emlékszem. Számomra a szabadság jelképe lett, a szovjet nép fasizmus fölötti győzelmének szimbóluma. Hazatérve ismét aktív labdarúgó lett. A csatársorban játszott, Társai különösen sport- szerűségét értékelték nagyra. Mintegy 19 éves labdarúgói tevékenysége során sohasem állították ki, sőt még nem is figyelmeztették. A labdarúgó-cipőt 40 éves korában szögre akasztotta, ám a labdarúgáshoz hű maradt. Előbb a Prievidza „B“ csapatát edzette, majd az ifjúsági csapat edzője lett. Még ma is élénken érdeklődik a labdarúgás eseményei iránt. problémák, csak az edzéseken és a mérkőzéseken nyújtott játék. Falun szinte mindent figyelembe kell venni. Itt nincs anyagi hasznuk a játékból a futballistáknak. Éppen ezért meg kell velük beszélni a szakmai és a pályán kívüli dolgokat is. Baráti alapon, mert csak így van hatása. Gödölle például elérte azt, hogy egy két nappal a mérkőzés előtt a játékosok ne látogassák a kocsmát. Megértették. Gyakran elbeszélget a focisták feleségeivel. Mert ugye ha a feleség egyszer ezt mondja, hogy nem mehetsz focizni... Az edzőnek erre is kiterjedt a figyelme. Nem is fordult elő, hogy a feleség családi „háborúval" fenyegetve nem engedte volna játszani a férjét. — Amint látja, nem is olyan egyszerű a falusi labdarúgás. Én igyekeztem sok körülményt figyelembe venni, mindenkivel együttműködni. Á felsőpatonyi futballisták eredményei igazolják, hogy érdemes összefogni. A szövetkezet, — élén a labdarúgás nagy szerelmesével, R e ne zé s Sándor elnökkel és országgyűlési képviselővel — messzemenően támogatja a futballcsapatot. Az elnök és a többi munkatársa tudják: a focisták is öregbítik a falu jó hírnevét. Tudják ezt a szurkolók is; idegenben sem hagyják cserben a csapatot. Es nagyon szeretik az edzőt. Pedig nem is „bennszülött“. De nem is ez a fontos, hanem az, hogy ki milyen ember és hogyan érti a dolgát. (T. V.f A labdarúgó-világbajnokság csoportmérkőzéseinek egyik legizgal- masabbja a túlzottan kemény Brazília—Skócia találkozó volt. Sötét mezben a skót játékosok. Falun edzősködni... GÖDÖLLE BÉLA A FELESÉGEKKEL IS BESZÉLGET
