Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-23 / 25. szám, Vasárnapi Új Szó

1974 VI. 23. 5 A KŐOLAJVEZETÉK itt a kőolajszolgáltatás folyamatossá­gának a biztosítása, hogy a Slovnaft- ban, a zálužii, a kolíni és a pardubicei olajfinomítókban mindig legyen nyers­anyag. Déli szomszédunk — Magyaror­szág — számára Is itt „csapolják “ a kő­olajat, a szászhalombattai és az Almás­füzitői üzemekben is Šahyn keresztül jut el a nyersauyag. Az üzem dolgozóinak számos felada­tot kell ellátniuk. Többek között az egész kőolajvezeték üzemeltetéséről, az egyes szivattyúállomások karbantartá­sáról, gazdaságos üzemeltetéséről, a géppark, az energetikai rendszer, a sza­bályozó-mérő rendszer és a távközlő rendszer karbantartásáról és üzemelte­téséről is nekik kell gondoskodniuk. Az ellenőrzések és a javítások végzését is rájuk bízták. A vezeték környékén létesített védőövezetről szintén nekik kell gondoskodniuk. A Benzina nemzeti vállalat terveivel összhangban az üzem a kőolajvezeték távlati fejlesztéséből is kiveszi a résziét, és megteremti a további beruházások megvalósításának az előfeltételeit. L)r. Štefan Kováč mérnökkel, a šahyi Kőolajvezeték Üzem igazgatójával a múltról és a máról beszélgettünk. A kőolajvezetéken ez év elejéig 118 269 000 tonna kőolaj folyt át. E mennyiségből a CSSZSZK 91 millió ton­nát kapott. Hazánk ipara rövidesen megkapja a 100 milliomodik tonna szov­jet kőolajat. A múlt évben a tervet 101,2 százalékra teljesítették, a Ma­gyarországra irányuló kőolajszállítás tervét 7,6 százalékkal teljesítették túl. Feladataikat egyenletesen teljesítették, ami rendkívül fontos tényező, mert et­től számos iparág tervteljesítése függ. Az igazgató úgy nyilatkozott, hogy az idei terv teljesítésével sem lesz baj. Igyekezetüket talán az összüzemi köte­lezettségvállalás illusztrálja a legjob­ban. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. év­fordulója tiszteletére tett vállalások szerint a kőolajszállílási tervet tovább­ra is folyamatosan teljesítik úgy, ahogy azt a nemzetközi és a belföldi szerződések előírják. Lelkiismeretes munkával és jó anyaggazdálkodással, a hulladékanyag felhasználásával — je­lentősen csökkentik a kiadásokat. Az energiatakarékossági mozgalom és a jó alkatrész kihasználás révén 1974- ben 10 ezer koronát takarítanak meg. Elhatározták, hogy az üzemi nyereség­tervet 1974-ben 100 ezer koronával túl­teljesítik. Ez év október 31-ig minden egyes dolgozó 16 órát dolgozik le tár­sadalmi munkával. A társadalmi munka zömét a munkakörnyezet javítására és az üzem környékének csinosítására for­dítják. Az üzemi kötelezettségvállalást 14 kollektíva kötelezettségvállalása al­kotja. A šahyi dolgozók a kötelezettségvál­lalást nem tekintik dogmának, szükség esetén változtatnak is rajta, hiszen az itt dolgozók döntő többségére mindig lehet számítani. A legjobb kollektívák egyike a f. Lanko vezette Csehszlovák —Szovjet Barátság szocialista munkabri­gád, egy másik kollektíva D. Motka cso­portja — a megtisztelő cím elnyerésére törekszik. Az üzemben többnyire magasképzett­ségű alkalmazottak dolgoznak. Ne<m minden üzem dicsekedhet azzal, hogy dolgozóinak 95 százaléka rendelkezik szükséges képezótéssel. A šahyi üzem ilyen kollektíva. Ehhez a jó személy­zeti- és káderpolitika is hozzájárul, a káderekről jól gondoskodtak, stabili­zációjukat biztosították. Szociális téren is jól gondoskodnak a dolgozókról. Az üzem és a dolgozók közötti szerződésbe egy olyan fejezetet is beiktattak, amely szerint a dolgozók családi ház építésére, vagy újjáépítésé­re, esetleg szövetkezeti lakásra 60 000 koronáig kamatmentes kölcsönt kap­hatnak. Az üzem az alkalmazottak csa­ládi üdültetését és étkeztetését is bizto­sítja és a megfelelő élet- és munkakör­nyezet kialakításáról sem feledkezik meg. A munkahelyek közelében pihenő­helyeket, az udvaron pedig virágágya­kat, zöldterületet létesítettek. Az üzem területére lépve feltűnik a látogatónak: hogy itt szeretik a rendet és a szép kör­nyezetet. A fegyelem és a munkaerkölcs igen jónak mondható, látszik, hogy te­vékeny kommunista párt- és szakszer­vezeti tagok tevékenykednek. A CSKP XIV. kongresszusának hatá­rozata szerint a vegyipar termelését körülbelül 60 százalékkal növeljük és biztosítani kell, hogy 1975-ben már 17—18 millió tonna kőolaj feldolgozá­sára legyünk képesek. Jelentős raktár- területet kell tehát építenünk és továb­bi kőolajvezetékek és kőolajtermék-ve­zetékek építéséről sem szabad megfe­ledkeznünk. A vegyiparban szükséges szerkezeti változások biztosítása érde­kében a kőolajfeldolgozás, a petroké- niia és a szintetikus anyaggyártás tö­kéletesítését tűztük ki célul. 1980-ig a kőolajszállítás az 1970-es teljesítmény­hez viszonyítva 263 százalékra növek­szik. Új szivattyúállomásokat építünk, a vezeték csehországi ágának tevékeny­ségét pedig intenzívebbé tesszük. A kis teljesítményű szivattyúkat korszerű­bekkel cseréljük fel, hogy a kőolajszál­lítás hatékonyságát ezáltal is jelentő­sen fokozhassuk. A feladatok tehát je­lentősek, s teljesítésükhöz az anyagi eszközökön kívül kiváló és áldozatkész szakemberek is szükségesek. Ilyenek­ben a šahyi üzemben nincs hiány. Szak­emberek nélkül és a kőolajvezeték fel­építése nélkül a szükséges kőolajmeny- nyiség szállítása teljességgel lehetet­len lenne. A sok millió tonna nyers­anyagot sem hajóval, sem vasúton nem tudnánk zökkenőmentesen a helyszín­re szállítani. A kőolajvezeték minden szállítási mód közül a leggazdaságo­sabb. Állandóan keresik a lehetőséget, hogy a vezetéken keresztül, mind több kőolajat szállíthassunk, s így az egy tonnára eső szállítási költségek még tovább csökkenjenek. A šahyi üzemben tíz év alatt egy összehangolt és szilárd munkás- és mű­szaki kollektíva keletkezett. Olyan együttes, amely a legnehezebb és leg­igényesebb feladatok teljesítésére is képes. Jól tudják valamennyien, hogy itt nemcsak a mi köztársaságunk érde­keiről van szó Nyilvánvaló, hogy ez a nagyszerű kollektíva feladatait a Jövő­ben is maradéktalanul teljesíti. F. SIVAK A szivattyúberendezés úgy része Sahy közelében az utóbbi néhány év alatt új üzemet építettek. A cégtábla elárulja, hogy az üzem á Benzina nem­zeti vállalathoz tartozik. A Barátság nemzetközi kőolajvezetéken keresztül ezt a pontot érintve érkezik hozzánk és Magyarországra a fontos nyersanyag. Három szocialista ország: a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság, a Szovjet­unió és Magyarország barátságának és együttműködésének kézzelfogható bizo­nyítéka e nagy mű. A nagy teljesítmé­nyű kőolajfinomító — a Slovnaft, a Csehszlovák—Szovjet Barátság Vegyi­művek, a Kprana és Parama, továbbá a magyarországi Szászhalombattán és Al­másfüzitőn működő nagyvállalatok évi nyersanyagszTikséglete csak hatalmas mennyiségben mérhető. Az igény évről évre fokozódik. Az Alamtyevszk és Zá- luži u Mostu, valamint a magyarországi Szászhalombatta közötti szivattyúrend- szer megállás nélkül dolgozik, hogy az említett államok iparának és közleke­désének a szükségleteit kielégítse. A transzeurópai Barátság kőolaj táv­vezeték, amelynek a csehszlovákiai ve­zetek szakasz is része, a népek kö­zötti XX. századi baráti együttműködés nagy és élő műszaki emlékműve. A szocialista országok sokoldalú gaz­dásági együttműködésénél, a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának 1949-ben történt megalakulása fontos határkő. Az együttműködés egyik gyakorlati megvalósítása, hogy a KGST-tagorszá gok képviselőinek 1958 decemberi prá­gai tanácskozásán úgy döntöttek, hogy a Szovjetunióban kitermelt kőolajnak a Lengyel Népköztársaságba, a Német Demokratikus Köztársaságba (a távve­zeték északi ága), a CSSZSZK-ba és a Magyar Népköztársaságba való szállítá­sára kőolajtáv vezetéket építenek. Az építészet történétébeú már több nemzetközi jelentőségű alkotás szüle­tett. Ezek egyike sem hasonlítható azonban a Barátság nemzetközi kőolaj- vezetékhez. Csak illusztrációként em­lítsük meg, hogy a föld alatti csőveze ték teljes hossza 5500 km. Hosszabb tehát, mint az amerikai és transzará- bíai olaj-távvezeték együttvéve. A Ba­rátság kőolajvezeték teljesítőképessé­gét tekintve is egyedülálló a világon. Hogy napjaink legfontosabb és leg­alapvetőbb nyersanyaga a kőolaj, az nyilvánvaló. A nyugati világot-mélysé­gesen megrendítő energiaválság csak néhány hónappal ezelőtt zajlott le. Az arab országok intézkedései nyomán a kőolaj hatni kezdett és ez is hozzájá­rult ahhoz, hogy a világ egy forró pont­ján elhallgattak a fegyverek. A kőolaj politikai tényezővé vált és hozzájárul a legégetőbb nemzetközi kérdések meg­oldásához. A „fekete arany“ minden más nyers­anyagnál gazdaságosabb és sokolda­lúbb, mert ezer és ezer termék előállí­tásának az alapanyaga. Kőolajfinomító eljárásokkal 217, petrolkémiai eljárá­sokkal pedig kb. 5000 különféle ter­mék vagy félkészárú gyártható belőle. A kőolaj a modern világ energiaforrása és nagyszámú termék nélkülözhetetlen alapanyaga. Felhasználása révén szá­mos természetes és hagyományos nyersanyagot a leghatékonyabban he- helysí illetnek. Kőolajkészítményekkel a mindennapi életben is lépten-nyomon találkozunk. Az ipar, a mezőgazda­ság, a háztartások, az automobilizmus, az űrkutatás egyaránt igényli a kőola­jat. Meleget ad. szállít bennünket és öltöztet, ezernyi módon könnyíti az em­ber életét. Sokan emlékeznek még arra a napra, amikor 1959 szeptember 23-án Jaroslav Lnéniíka bnggeros, a csehszlovák— szovjet határon megkezdte a Barátság kőolajvezeték hazai szakaszának építé­sét, a hosszú acélcsővezetékek leraká­sát. És arra a pillanatra is sokezren emlékeznek még, amikor 1962. február 22-én a vezetéket üzembehelyezték. A Barátság kőolajvezeték üzembehe­lyezésével a šahyi üzem is komoly fel­adatot kapott. A dolgozók fő feladata A mf.szaki berendezés ellenőrzése

Next

/
Thumbnails
Contents