Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-20 / 144. szám, csütörtök

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PARTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. június 20. CSÜTÖRTÖK BRATISLAVA » XXVII. ÉVFOLYAM 144. szám Ára 50 fillér Folytatja munkáját a KGST ülésszaka Beszámoló és vita az elmúlt időszakban végzett tevékenységről Szófia — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának 28. ülésszaka szerdán délelőtt plenáris ülésen folytatta munkáját. A delegációk — ame­lyeket Kuba kivételével a tagországok kor­mányfői vezetnek — röviddel kilenc óra után foglalták el helyüket a nemrégiben elkészült 25 emeletes Park Szálló tanácstermében. Az ülést Sztanko Todorov, bolgár miniszterel­nök, az ülésszak elnöke nyitotta meg. A beszá­molót Tano Colov, a KGST Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke, bolgár miniszterelnök-helyettes tartotta. Az ülésszak megkezdte a 2. és 3. napirendi pont tárgyalását. Az előbbi előadója, Tano Co­Alekszej Koszigin, szovjet mi­niszterelnök is felszólalt a KGST 28. ülésszakának szerdai munkaülésén. A szovjet delegá­ció vezetője a KGST tevékeny­ségének főbb kérdéseivel fog­lalkozott, érintette a szocialista gazdasági integráció komplex programja végrehajtási munká­latai meggyorsításával össze­függő problémákat Tano Colov a 27. ülésszak óta végzett KGST-tevékenység- ről tartott beszámolójában meg­állapította, hogy a KGST ne­gyedszázados fennállása során elért gazdasági eredmények a tagállamok népei önfeláldozó, céltudatos munkájának kima­gasló eredményei. Colov sta­tisztikai adatokkal támasztotta alá a KGST 25 éves munkájá­nak eredményeit 1973-ban a KGST valamennyi tagországá­ban jelentősen tovább fejlődött a népgazdaság és növekedett a lakosság életszínvonala, ami szemléletesen megnyilvánul a nemzeti jövedelmek erőteljes növekedésében. A KGST-álla- mok nemzeti jövedelme tavaly 1972-höz viszonyítva 8 száza­lékkal emelkedett. A nemzeti jövedelem emelkedése 1973-ban a Szovjetunióban elérte a 8 szá­loo, a bolgár miniszterelnök első helyettese, a KGST VB elnöke ismertette a jubileumi ülésszak küldötteivel a végrehajtó bizottság beszámolóját a 27. ülésszak óta végzett tevékenységről. Ez­után Ivan lliev bolgár miniszterelnök-helyettes, a KGST tervezési-együttműködési bizottságának elnöke Ismertette az 1970—78-as évekre szóló két- és többoldalú tervkoordinációnak kidolgo­zása során kapott előzetes eredményeket. A második és harmadik napirendi pontról tar­tott, délután is folytatódott vitában a delegáció­vezetők kifejtették kormányuknak a tervezett kérdésekkel kapcsolatos álláspontját. Sztanko Todorov bolgár miniszterelnök (középen állva) meg­nyitja a plenáris ülést. (Telefoto — CSTK — BTA) A 24 OLDALAS GAZDAG TARTALMÁBÓL A történelmi materializmus és napjaink eszmei harca — II. — Irta V. Kelle, a filozófiai tudományok doktora Egyre magasabb szinten — Lalo Károly riportja A kőolajvezeték — kézzelfogható jelkép — F. Stvák cikke Ünnepre készülnek — Péterfi Gyula popradl riportja A csendes ember — Bábi Tibor riportja Viharos ősz — gondterhelt tavasz a bázisállamban — Thaiföldi riport A művelődés demokratizálása szocialista társadalmunk legfőbb érdeke — II. — írta: Štefan Chochol professzor, az SZSZK oktatásügyi minisztere önérzet — Urbán Ernő novellája Polonéz az óvárosban — Ünnepre készül a Lengyel Népköztársaság zatékot, Csehszlovákiában az 5,2 százalékot, Bulgáriában a 8,7 százalékot, Magyarorszá­gon a 8,5—7 százalékot, az NDK-ban az 5,5 százalékot, Mongóliában a 7,7 százalékot, Lengyelországban a 10 százalé­kot és Romániában a 10,3 szá­zalékot. A KGST-országok ipari ter­melésének átlagos növekedése 1973-ban elérte a 8 százalékot az 1972-es 7 százalékos emelke­déshez viszonyítva. Valamennyi tagországban di­namikusan fejlődött a gépipar, az elektronika, az elektroener- getlka és a vegyipar. E prog­resszív iparágak fejlődése nagymértékben hozzájárult a népgazdaságok hatékonyságá­nak növekedéséhez. A növeke­dést mindenekelőtt a munka­termelékenység növekedésével érték el. Tana Colov a beszámolóban kiemelte a komplex program messze menő jelentőségét, mi­vel a programban kitűzött fela­datok megvalósítása tovább szé­lesíti a KGST tagországok sok­oldalú együttműködésének táv­lati lehetőségeit. Ivan lliev, a KGST tervezési- együttműködési bizottságának elnöke a bizottság 1976—80-as évekre szóló tervkoordinációi­val kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a KGST-tagországok a komplex program irányelveinek szellemében szorosan együttmű­ködnek a következő ötéves ter­vek kidolgozásánál. A terv­egyeztetéseket kedvezően bő- folyásolták a KGST-országok párt- és kormányküldöttségei­nek kétoldalú találkozói, melye^ ken újabb megegyezések szület­tek a jövőbeni tervkoordiná­ciókról. Elhunyt Zsukov marsall Szombaton nyílik az Incheba 74 Az Incheba nemzetközi vegy­ipari vásár lapunk olvasói előtt többnyire eléggé közismert, hi­szen már eddig is számosán te­kintették meg ezt az évről év­re megismétlődő, immár ha­gyományos rendezvényt, és bi­zonyára sokan készülnek az idén Is a hatodik alkalommal sorra kerülő vásár megtekinté­sére. A hazai és a külföldi vegyipari szakemberek, keres­kedők, valamint a fogyasztók egyaránt nagy érdeklődéssel látogatják ezt a szakosított nemzetközi vásárt, ami érthető Is, hiszen a vegyipar a népgaz­daság leggyorsabban fejlődő ágazata, s termékei egyre szé­lesebb területen érvényesülnek az ipar további ágazataiban. Amint arról Dr. Imrich Mlnár, az Incheba külkereskedelmi vállalat vezérigazgatója a teg­napi sajtóértekezleten beszá­molt, az idei vásár tartalma szintén sok tekintetben bővül a múlthoz viszonyítva, mind az úi termékek, az új techno­lógiai eljárások és technikai berendezések bemutatása, mind r^eiUg a párhuzamos rendezvé- nvek S7emoontiából. Az utób­bi években a vegyipar jellege is sokat változott, a kémcsöves, lombikos „vegyészet“ mellett egyre jobban előtérbe kerül a szerkezeti elemek, a nagy tö­megben gyártott alapanyagok, különösen a textiliparban és a közszükségleti iparban felhasz­nált kiváló tulajdonságú mű­szálak és műanyagok gyártása. Ugyancsak nagy jelentőségű a nemzetközi együttműködés is a vegyipar gyorsan fejlődő ágazataiban, amihez különösen a KGST-tagországok között ki­bontakozó gazdasági integrá­ció nyújt nagy lehetőségeket. Az Incheba keretében például az idén már harmadszor ren­dezik meg a KGST-tagországok közös háztartáskémiai bemuta­tóját. A szocialista országok gazdasági együtműködése aeon- ban a vegyipar valamennyi ága­zatára kiterjed, s az Incheba '74 nemzetközi vegyipari vásár alkalmából szervezett nemzet­közi konferenciák, például a műszálak gyártási és felhaszná­lási kérdéseivel foglalkozó FIBRICHEM '74 nemzetközi kongresszus, jelentős mérték­ben hozzájárulnak az együtt­működés további elmélyítésé­hez. A vásár egyébként június 22-től 28-ig tartja nyitva kapu­it. í-aij Moszkva — Georgtj Zsukov marsall, a neves szovjet hadve­zér, kedden 78 esztendős korá­ban elhunyt. Zsukov marsall, az egyetlen szovjet katonai szemé­lyiség, akit négyszer tüntettek ki a Szovjetunió Hőse címmel, a második világháború idején a Vörös Hadsereg főparancs­nok-helyettese, 1955 és 1957 között a Szovjetunió honvédel­mi minisztere is volt. Zsukov marsall katonai pá­lyafutása az első világháború­ban kezdődött, majd csaknem negyven éven' át szolgált a szovjet hadseregben. Lovas pa­rancsnokként vett részt a pol­gárháborúban és az interven­ció elleni harcban. Nagy érde­meket szerzett a japánok elleni győzelemben 1939-ben, amikor a szovjet és mongol csapatok parancsnoka volt. A második világháború idején Zsukov frontparacsrioki tisztsé­geket töltött be, 1941 és 1945 között a szovjet hadsereg főpa­rancsnok-helyettese Is volt. A Szovjetunió marcalijává 1943- ban nevezték ki. Kiemelkedő szerepe volt a sztálingrádi csa­ta, a kurszki és a berlini ütkö­zet szovjet hadműveleti tervei­nek kidolgozásában. Berlinben szovjet részről ő fogadta a fa­siszta Németország hadseregé­nek kapitulációfát. A német- országi Szövetségi Ellenőrző Bi­zottság elnöke és a szovjet megszálló csapatok parancsno­ka volt. 1946-tól Zsukov marsall kü­lönböző katonai körzetek élén állt, 1953-ban honvédelmi mi­niszterhelyettes, 1955-től 1957- ig honvédelmi miniszter volt, egy időre az SZKP Központi Bi­zottsága Elnökségének is tagja lett. Zsukov marsall 1969-ben ki­adott emlékiratait „Visszaemlé­kezések és elmélkedések“ cím­mel több nyelvre lefordították. (Folytatás a 2. oldalonJ Kedvezően fejlődik A CSEHSZLOVÁK—JUGOSZLÁV EGYÜTTMŰKÖDÉS Belgrád — Hazánk Szövetsé­gi Gyűlésének küldöttségét, amely Alois Indrának, a Szö­vetségi Gyűlés elnökének, a CSKP KB Elnöksége tagjának vezetésével június 17-től egyhe­tes hivatalos látogatáson Ju­goszláviában tartózkodik, fogad­ta Zsivorad Kovacsevics, a belgrádi városi tanács elnöke. A szívélyes légkörben lezajlott baráti találkozón Kovacsevics elvtárs ismertette a csehszlovák küldöttséggel a belgrádi városi tanács tevékenységét, valamint körvonalazta a jugoszláv met­ropolis fejlesztési terveit. A fogadáson jelen volt Bran- ko Peszics, a JSZSZK Skupstl- nájának alelnöke, valamint Jo­zef Nálepka, hazánk jugoszlá­viai nagykövete. A Szövetségi Gyűlés küldött­ségét ezenkívül vendégül látta Zsivan V asziljevics, a Szerb Szocialista Köztársaság Szkups- tínájának elnöke. A fogadáson Alois Indra be­szédet mondott, melyben hang­súlyozta, hogy a Szerb SZK és Csehszlovákia népeit hagyomá­nyosan jó gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok fűzik egymás­hoz. Megállapította, hogy ked­vező lehetőségek vannak a köl­csönös együttműködés további elmélyítéséhez. Zsivan Vaszilje- vics válaszában aláhúzta, hogy a két baráti nép együttmüködé- ■ sének megszilárdítása nemcsak a Szerb SZK, hanem egész Ju­goszlávia érdeke. Kiosztották a tévéfilm-fesztiváf díjait A legjobb tv-filmeknek oda­ítélt díjak kiosztásával tegnap véget ért a XI. nemzetközi tv- fesztivál. A drámai alkotások közül az Arany Prága díjat és a cseh­szlovák nézók díját a Rafan cí­mű csehszlovák film nyerte. Az Intervízió és az újságírók díjával a Ketten az úton című szovjet filmet tüntették ki. A zenei alkotások közül ax Arany Prága díjat a Holnap cí­mű lengyel zenés tv-film kap­ta. Az Intervízió díját a Szláv táncok című csehszlovák ba­lett, az újságírók díját pedig a Zene Vietnamból című svéd al­kotásnak ítélték oda. (Folytatás a 2. oldalon/ FeHtésziiltdí azidei betakarna®® A Szlovákiai Aratási Bizottság első idei ülése (CSTK) — Csaknem 5900 kombájn áll az idén a szlovák mezőgazdasági dolgozók ren­delkezésére. Ez kb. 300 nagy teljesítményű kombájnnal je­lent többet a tavalyival szem­ben — állapították meg tegnap a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Központi Aratási Bizottságának ez idei első ülésén, amelyet Németh Jenő mérnök, minisz­terhelyettes, a bizottság elnöke vezetett. Az ülésen jelen volt Ján Ja- novic, szlovák mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a minisztérium főosztályának igazgatói, a kerületi mezőgaz­dasági igazgatóságok, az agro­technika, a mezőgazdaságii ellá­tási és felvásárlási vállalat, a gép- és traktorállomások stb. képviselői is. A bizottság ellenőrizte az idei nyári munkálatok politikai és szervezési biztosítását. A szlovákiai mezőgazdasági dol­gozók az idén 808 500 hektár­ról takarítják be a termést. A kalászba szökött gabona gaz­dag termést ígér. Az idén fel­tételezhetően 2 millió 630 ezer 700 tonna gabonát kell elrak­tározni, ami annyit jelent, hogy a tavalyival szemben 214 000 tonna gabonával került több az efsz-ek és az állami gazdasá­gok ideiglenes raktáraiba. A bizottság többek között azt is megállapította, hogy a kom­bájnok felkészültsége 8 száza­lékkal jobb, mint tavaly. Az ülésen megvitatták továbbá a községeknek élelmiszerekkel és üdítőitalokkal való ellátását is. Az idén 300 000 hektoliter üdítő itallal, valamint 110 000 hektoliter szódával és ásvány­vízzel lesz több az üzletekben.

Next

/
Thumbnails
Contents