Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-14 / 139. szám, péntek

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. június 14. PÉNTEK BRATISLAVA • XXVII. ÉVFOLYAM 139. szám Ára 50 fillér Világ proletárjai, egyesüljetek! A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM ÉS A KULTÚRA Fejtett szocialista társadalmunk építése során eljutottunk arra a szintre, mikor napjaink meghatározó tényezőjével, a tu­dományos-technikai forradalommal kapcsolatos következteté­seink és problémáink már nemcsak elméleti síkon vetődnek tel, hanem ezeknek konkrét társadalmi és ©gyónj vonatkozásai is vannak. A tudományos-technikai forradalom olyan folyamat, amelyben a tudomány és a technika, pontosabban az elért ku­tatást eredmények rugalmas gyakorlati alkalmazása meghatá­rozó szerepet tölt te a termelőerők állandó fejlődésében. A tu­dományos-technikai forradalmat kísérő jelenségeket elemezve megállapíthatjuk, hogy lényegében szociális folyamatról van szó, amely a társadalmi fejlődés minőségében is új távlatait nyitja meg: megváltoztatja a munka jellegét és szerkezetét, az irányí­tás formáit, s az ehhez szükséges követelményeket, más lesz to­vábbá az ember szerepe a termelésben, a korábbi évekhez ke pest sokszorosára nő a tudomány szerepe a munkában és a társadalmi élet más szakaszán. Ezzel együtt kialakulnak a lej Jődésböl adódó új társadalmi és emberi kapcsolatok, s végső soron átalakul az ember életformája. Ugyancsak napjainkban tudatosítjuk egyre inkább, hogy a tudományos-technikai forradalom nemcsak a szűk értelemben vett termelési folyamatot befolyásolja, hanem döntően érinti az emberi étet valamennyi alapvető dimenzióit. Marx és Lenin helyesen látta meg, hogy akkor, amikor a szocialista világ- rendszerten a tudomány egyre inkább központi termelőerővé válik, © fejlődéssel párhuzamosan alapvetően megváltozik a kultúra társadalmi szerepe. A Lenin által meghatározott hosz- szan tartó kultúrforradalom minőségileg is teljesen új szaka­szába lép. A tudományos-technikai forradalom teljesen megváltoztatja a művelődéssel kapcsolatos követelményeket, tehát megkövete­li a művelődési rendszer átalakítását. Megszűnik az étet eddigi felosztása az ismeretek szerzésének és az ismeretek felhaszná­lásának a korszakaira. A művelődés minden ember számára állandó szükségszerűséget jelent, melynek révén egyre magasabb szinten valósíthatja meg önmagát, s ezáltal mind eredménye sebben járulhat hozzá a fejtett szocialista társadalmunk továb­bi építéséhez. Pái'tunk központi bizottságának legutóbbi ülésén — ahol a tudományos-technikai forradalom elméleti és gyakorlati ösz- szefüggéseit elemezték — hangsúlyozták, hogy oktatási és mű­velődési rendszerünk sürgős és átgondolt változásokat igényel. Ügy kell korszerűsítenünk az oktatást, hogy biztosítsuk első­sorban a kenuik szintjének megfelelő szakmunkásképzést, ne véljünk napjaink s a jövő követelményének megfelelően gon­dolkodó és cselekvő tudományos dolgozókat. E legfontosabb és legsürgetőbb tennivalókkal párhuzamosan növelnünk kell oktatási és művelődési rendszerünk színvonalát. Pártunk mű­velődéspolitikai elvei minden szempontból megfelelnek korunk, s társadalmunk követelményeinek. Mindannyiunknak elsősorban arra kell törekednünk, hogy az elvekből mielőbb gyakorlat le­gyen. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez az átalakulás nem mehet végbe úgyszólván máról holnapra. A megvalósulásához nem csekély anyagi és más eszközök, különböző feltételek szükségesek. A tudományos-technikai forradalom egyik következménye az ember szabad idejének állandó növekedése. A további fejlődés egyik lényeges alapja, hogy az ember miként gazdálkodik sza­bad idejével, vagyis milyen az életmódja. Marx elképzelése szerint az ember a rendelkezésére álló szabad időt valamilyen módon önmaga fejlesztésére fordítja. Természetesen nem mind­egy — társadalmunk fejlődése szempontjából, amely az ember önmegvalósításán alapszik —, hogy az emberek a különböző lehetőségek közül melyiket választják. E téren komoly feladat vár művelődésügyi szerveinkre és intézményeinkre, hogy pár­tunk már említett kultúrpolitikájának alapján elméleti és gya­korlati munkájukkal, rendszeres módszertani segítségükkel és egyéb szükséges eszközökkel megfelelő mederbe tereljék kul­turális életünket, különösen pedig az emberek kulturális igé­nyeit. Neon árt hangsúlyozni a szocialista népművelés fontos­ságát sem, amelyet szintén korunk és társadalmunk követel­ményeihez kell Igazítanunk. A szabad időben folytatott tevékenységek listáján az elsők között szerepel a szórakozás is. Különböző objektív és szubjek­tív okok miatt a múltban ezzel a kérdéssel keveset foglalkoz­tunk. Annyi tény, hogy a szórakozás különböző formáira is érvényesítenünk kell — természetesen megfelelő formában — szocialista művelődéspolitikánk elveit, s nem engedhetjük meg, hogy az anyagi érdekek uralkodjanak el, s a szórakozási igé­nyek megrekedjenek a puszta időtöltésnél, és más minimális szükségleteknél. E területen — kulturális életünk más szaka­szaihoz hasonlóan — sok a tennivalónk. Alapjában véve arra kell törekednünk, hogy társadalmunk polgárai aktív kapcsola­tot teremtsenek a kultúrával és a tudománnyal, önmaguk ál­landó fejlesztésére használják fel azok értékeit. A tudományos-technikai forradalom és a kultúra kapcsolata számos ellentmondást, problémát is magában hordoz. Egyedül a szocialista világrendszer képes arra, hogy ezeket az ellent­mondásokat feloldja, mert alapvető célja a dolgozók alkotó­erejének és képességének állandó növelése, tehát az általános emberi fejlődés az elsődleges, minden más szempont csupán e cél elérését szolgálja. Nálunk a tudományos-technikai forrada­lom még inkább fokozza a szocialista kultúra jelentőségét, tár­sadalmi fejlődésünkben betöltött meghatározó szerepét. Éppen a tudományos-technikai forradalom és a Lenin által meghatá­rozott kultúrforradalom egységes volta biztosítja a szocialista világrendszer humanizmusát és hegemóniáját a tőkés rend­szerrel szemben. S ezt különösen napjainkban nem szabad szem elől tévesztenünk, s azon kell munkálkodnunk, hogy társadalmi rendszerünk vitathatatlan előnyei egyre nagyobb méretben jus­sanak érvényre a gyakorlatban. A vranovi Bukoza vállalat dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés és hazánk felszabadítása 30. év­fordulójának tiszteletére tett felajánlásaik megvalósításával eddig több mint 1 700 000 korona gaz­dasági hasznot értek el. Az árutermelési tervet az első negyedévbeu 000 000 koronával teljesítették túl, a termelési és az üzemvezetési költségek csökkentésével 289 000 koronás megtakarítást értek el. Az újítójavaslatok és a komplex szocialista racionalizálási intézkedések megvalósítása több mint 620 000 knrnnás megtakarítást jelent. Felvételünkön: Jaroslav Piúas, szocialista munkabrigád címért versenyző munkacsoport tagja a hántológép kezelése közben. (Felvétel: A. Haščák — ČSTK) Az SZKP XXIV. kongresszusán kidolgozott program A MEGVALÓSULÁS ÚTJÁN Alekszej Koszigin választási beszéde Moszkva — Alekszej Koszi­gin szovjet miniszterelnök szer­dán a moszkvai Nagy Szín­házban beszédet mondott Moszkva választópolgárai előtt, akik a Szovjetunió tegfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsá­nak képviselőjévé jelölték a szovjet kormányfőt. Koszigin a többi között kijelentette: — A XXIV. pártkongresszu­son kidolgozott irányvonal a munkásosztály, a kolhozpa­rasztság, az értelmiség, vala­mint a Szovjetunió valamennyi nemzete és nemzetisége lelkes helyeslése mellett a sikeres megvalósulás útján halad. A szánok a jelen és a jövő egyik legfőbb .problémájának nevezte az ország energetikai mérlegének kérdését. Mint mondotta, a szocialista tervgaz­dálkodásra nem jellemzőek azok a megrázkódtatások, ame­lyek a tőkés világot érték és érik az energetikai válság ki­élezésével kapcsolatban. Az SZKP mindig elsőrendű jelen­tőséget tulajdonított az ener­getika fejlesztésének. A folyó évben a Szovjetunió erőművei­nek kapacitása meghaladja a 200 millió kilowattot. — Sikerrel oldjuk meg a tü­zelőanyagipar gyorsított fej­lesztésének feladatát. 1974-ben az olajtermelés meghaladja a 450 millió tonnát, 256 milliárd köbméter földgázt termelünk. A Szovjetunió olaj- és földgáz- termelése területén a második helyen áll i\z Egyesült Államok mögött. Alekszej Koszigin a továb­biakban a fémkohászatot a ne­hézipar egyik legfontosabb ágá­nak nevezte. A Szovjetunió je­lenleg gyakorlatilag ugyanany- nyi acélt olvaszt, mint az Egyesült Államok — mondotta. — Az SZKP XXIV. kongresz- szusáu kidolgozták a mezőgaz­daság fejlesztésének széles körű komplex programját. A kong­resszusi határozatokat a szov­jet nép szilárdan és követke­zetesen megvalósítja. Megelé­gedéssel jelenthetjük ki, hogy az ötéves tervidőszak során a mezőgazdaság anyagi és mű­szaki ellátásának hároméves feladatait a fontosabb muta­tókban teljesítettük. Csupán három esztendő alatt 72 mil­liárd rubelt ruháztunk be a mezőgazdaságba, ami majdnem 60 százalékkal több, mint amennyit az előző ötéves terv­időszak megfelelő időszaka alatt hajtottunk végre. — Az ötéves terv fő feladatá­nak — a nép anyagi és kultu­rális életszínvonala emelésének — megvalósítása megkövetel­te, hogy komoly gazdasági in­tézkedéseket tegyünk a fo­gyasztási cikkek termelésének kibővítésére. A könnyű- és élelmiszeriparban nagy beruhá­zásokat eszközöltünk. Alekszej Koszigin megjegyez­te, hogy a Szovjetunióban va- ban óriási arányú építkezés fo­lyik. Csupán a folyé évben az összes népgazdasági beruházá­sok 104 milliárd rubelt értek el, vagyis 16-szor annyit, mint 1940-ben. — Most az a feladat, hogy a Távol-Keleten új ipari komp­lexumot létesítsünk. Ennek ki­indulópontja a Bajkál—-Amúri vasútvonal építése. Alekszej Koszigin kijelentet­te: — A nemzeti jövedelem tel­jes növekedésében az ötéves tervidőszak három éve alatt a munka termelékenységének emelkedése mintegy 40 mil­liárd rubelt eredményezett, vagyis a teljes növekedés csak­nem 80 százalékát. Koszigin hozzáfűzte: amenyiben az öt­éves tervidőszak három eszten­deje alatt a munka termelé­kenysége az 1970-es szinten maradt volna, akkor a nemzeti jövedelem előbb említett gyara­podásának eléréséhez 13 millió embert kellett volna pótlólago­san bevonni az anyagi terme­lésbe. Koszigin rámutatott: gyakor­latilag a lakosság minden ré­tegét érintik az életszínvonal emelésével kapcsolatos intézke­dések. Az ötéves tervidőszak három esztendeje alatt fogana­tosított, és a folyó évben meg­valósítandó intézkedések ered­ményeként majdnem minden második munkás és alkalmazott munkabére emelkedik. — Egészben véve a lakosság pénzbevétele 1973-ban majdnem 40 milliárd rubellel volt több, mint 1970-ten, az áruforgalom pedig 20 százalékkal növeke­dett. — A Szovjetunió nemzetközi helyzetének és külpolitikájának kérdései pártunk, a párt köz­ponti bizottsága és politikai bi­zottsága figyelmének közép­pontjában állnak —, mondotta Koszigin. — Derűlátóan tekintünk a jö­vőbe. Ez az optimizmus azon alapszik, hogy józanul mérle­geljük reális lehetőségeinket. Optimizmusunk azon alapszik, hogy az általános világhelyzet jelenleg mindinkább a szocia­lista világrendszer, a béke és a haladás, a demokrácia és a nemzeti függetlenség jótékony hatására alakulnak, s ennek tanúbizonysága, hogy az eny­hülésre irányuló tendencia mindinkább felülkerekedik a nemzetközi helyzet fejlődésé­ben. — Természetesen az enyhü­lés folyamata nem egyszerű folyamat, ez a folyamat az el­lentmondások és a nehézségek leküzdése közepette valósul meg. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents