Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-12 / 137. szám, szerda

FIATALOK ÜZEME Látogatás a Šafárikovói Ruhagyárban 1974. VI. 12. Hétköznap délelőtt. A Safá- rtkovót fTornaijai) Ruhagyár udvarán hosszú sorban állnak a kerékpárok, a műhelyekben javában folyik a termelés. Pal­kó László elvtárssal, a párt- alapszervezet üzemi bizottsá­gának elnökével a sárga és zöld színű épületeket nézeget­jük, a vakolatlan gyárfalakat, a még be nem fejezett épít­kezést. Közben az üzemről, a munkáról, az emberekről be­szélgetünk. Emil Svlhla elvtárs, az üzem Igazgatója gyűlésről Jön. Sza­vaiból többek között megtud­juk, hogy az üzemben a terme­lést évek óta a fiatalok mun­kája határozza meg. A dolgo­zóknak a 64 százaléka £5 éven aluli. Kulturális és szociális igényeik kielégítésének, szak­mai ismereteik gyarapításának, valamint munkakörülményeik javításának az üzem régi ve­zetősége nem szentelt kellő figyelmet. Lakásokat és kul­turális létesítményt nem épí­tettek, a dolgozók sok esetben elavult gépekkel dolgoztak és állandóan cserélődtek. Mindez még ma is erősen érezteti ha­tását a termelésben. A műit évi gazdasági tervfeladatokat például az üzem nem teljesí­tette. Amikor a problémák megol­dására irányuló intézkedések­ről érdeklődünk, az igazgató a pártalapszervezetet említi. — A fogyatékosságokat — mondja — a kommunisták és a szakszervezet üzemi bizottsá­gának a segítségével igyek­szünk kiküszöbölni. A múlt év­ben megkezdtük a gyárépüle­tek tatarozását. Ezenkívül az idén új gépeket helyeztünk üzembe. Ez megköveteli a dol­gozók szakmai továbbképzését, éppen ezért erre is gondot for­dítunk. A pártalapszervezet a szo­ciális politika, a dolgozókról való gondoskodás terén racio­nális intézkedéseket foganato­sított. Célja, hogy az üzem ve­zetőségével és a szakszervezet üzemi bizottságával együtt megoldja a fiatalok lakás- és egyéb problémáit, hogy Javít­son az üzem dolgozóinak mint­egy 86 százalékát kitevő nők, mindenekelőtt az anyák hely­zetén. A párttagok aktivizálása, a dolgozók politikai ismeretei­nek a gyarapítása, a munkához Való helyes viszony kialakítá­sa, a fiatalok nevelése kihat a termelésre. Éppen ezért Pal­kó elvtársat erről kérdezzük. — Pártalapszervezetünknek 70 tagja van — mondja. — Nagy részük fiatal. Politikai Ismereteik gyarapításáról első­sorban pártoktatás formájában gondoskodunk. Három elvtár­sunk a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemére Jár. Vala­mennyiüktől elvárjuk, hogy a munkában példát mutassanak a többieknek. A dolgozóknak a pártba vetett bizalma nyil­vánul meg abban, hogy na­gyon sokan kérik felvételüket sorainkba. A fiatalok nevelé­sére nagy gondot fordítunk. Az Iparítanuló-ískolában, a tö- tnegszervezetekben, főleg a SZISZ-ben és a munkahelyein is. A tanítók és a mesterek tan­testületi szobájában a pártel­nök elsőként Rozália Capovát mutatja ba — Az íparitanuló-ískolában három évo tanítok — mondja. Az osztályfőnöki órákat, a ne­velési tervben kitűzött felada­tok következetes megvalósítá­sát, valamint a szakmai isme­retek gyarapítását említi. Pántsz András három évvel ezelőtt került az üzembe, de már 1948-tól ruhagyárakban dolgozik. 42 éves, párttag. Az iparitanuló-iskolában többek között honvédelmi nevelést tanít. — A tanítási órákon ismer­tetem a tanulókkal q. szocia­lista társadalmi rendszer elő­nyeit a kapitalista társadalmi rendszerrel szemben, hogy kötelességüknek érezzék ha­zánkat és a szocializmus vív­mányait megvédeni. Tóth László elvtárs nyolc éve párttag, s az üzemben 1965. augusztus 24-től, vagyis a megalakulásától dolgozik, ő volt az első mester a ruha­gyárban. Most főmesterként dolgozik. Sokat tapasztalt, már, éppen ezért a fiatalok ne­velésének a kérdését a gya­korlati élet szemszögéből kö­zelíti meg: Nemcsak az elméleti ismere­teket kell elsajátítaniuk. Dol­gozniuk és élniük is szocia­lista módon kell. Valamikor ál­modni sem mertünk volna ar­ról, hogy ilyen modern gépek­kel fogunk dolgozni. Ezeket viszont ki is kell használni, s ezt nem győzzük a fiataloknak eleget hangsúlyozni. Vasas Géza elvtárs minőségi ellenőr. Vele már a műhely­ben, munka közben beszélge­tünk. — Aktívabbaknak kellene lenniük a fiataloknak — vé­lekedik —, a munkában és a szervezeti életben is. Persze nagyon sok múlik a mestere­ken, de nekünk, párttagoknak Is többet kellene velük foglal­koznunk. Sokan vannak közöt­tük olyanok, akik például kul­turális téren eredményesek. A gyűléseken sokan közülük nem mernek felszólalni. Bódi Katalin nadrágokat varr. Vajon tudja-e, hová ke­rülnek majd a keze alól ki­kerülő termékek? — Ezeket a hazai piacra ké­szítjük — válaszolja —, de varrtunk már exportra is. — Ugyanúgy dolgozik-e mindkét esetben? — Igen. Az előírás szerint egy centiméterben hót öltés­nek kell lennie. Ezt mindig megtartjuk. A pártelnöktől már előzőleg megtudtam, hogy Bódi Katalin párttag is és SZISZ-tag is. Ezért a fiatalok politikai is­mereteinek a gyarapításáról is kérdezzük. — Ezen a téren nincs mivel dicsekednünk — mondja. — A SZISZ-tagok politikai oktatása megkezdődött, de többen nem járnak az oktatásra. — Hogyan akarnak ezen se­gíteni? — Elsősorban meggyőzés­sel. Az idősebb párttagok eb­ben támogatnak bennünket. A szórakozásra és a művelődés­re a gyárban nincs lehetősé­günk, mert nem tudunk hol összejönni. A riečkai (recskeí) Kovács Marika és a Vyšná Káloša-í (kálosai) Máté Lenke szocia­lista munkabrígádnak a tagja. Egyelőre csak a bronzfokozat van a tarsolyukban, azonban az ezüstöt is szeretnék elnyer­ni. Ha e« sikerül, jutalomki­ránduláson részesülnek. Szak­mai ismereteik gyarapítása cél­jából a magyarországi Május 1 Ruhagyárba szeretnének elláto­gatni. Elmennének-e máshová dolgozni? — kérdezem tőlük, mire ők: „Sehová, semmi pén­zért." A šafárikovói Stefan Dudra, aki egyébként a SZISZ városi bizottságának a tagja és egy­úttal párttag is, rendszeres együttműködést szeretne kiala­kítani más ruhagyárak fiatal­jaival. A fiatalok politikai ismere­teinek a gyarapításáról Stefan Gergellyel, a SZISZ üzemi bi­zottságának elnökével beszél­gettem. — Alapszervezetünknek há­rom » részlegszervezete és ösz- szesen 230 tagja van —• tájé­koztat. — Az Iparítanuló-iskolá- ban működő részlegszervezet­ben a SZISZ-tagok száma 150. Ott a politikai oktatáson vala­mennyien részt vesznek. A má­sik két részlegszervezetből azokat a fiatalokat, akik nem tagjelöltek a pártalapszervezet- ben, vagy nem járnak iskolába és ugyanott egyúttal politikai oktatásra is, egy csoportba osz­tottuk. — Valamennyien nagyon tárgyilagosan nyilatkoztak — jegyzi meg a pártelnök, mi­után a fiataloktól elbúcsúztam. — A problémákat Igyekszünk megoldani. A gyárépületek ta­tarozását még az idén befe­jezzük, ezenkívül orvosi ren­delőt, művelődési házat vagy tornatermet építünk, és sport­pályákat létesítünk. A városban befejezés előtt áll a ruhagyári dolgozók házának az építése. Több millió koronánk „van benne". Ha készen lesz, a fia­talok teljes mértékben kielé­gíthetik szórakozási és kultu­rális igényeiket. TÖZSÉR LAJOS AKIKRE MINDIG SZÁMÍTHATUNK Ahol a szalámi készül „A tudományos-műszaki fejlesztés összes feladatainak teljesí­tése közvetlenül függ a dolgozók kezdeményezésétől és akti­vitásától. Ezt a kezdeményezést és aktivitást a párt vezetésével sokoldalúan fejlesztenünk és támogatnunk kell.“ (Az SZLKP KB határozata a szlovákiai népgazdaság tu­dományos-műszaki fejlesztésének kérdéseiről.) A tudomány és a technika vívmányainak felhasználása a termelésben, a legkorszerűbb eszközökkel való termelés szükséges ahhoz, hogy eleget tegyünk a kommunista párt gazdaságpolitikájából eredő igényes feladatoknak. Teljes mértékben tisztában vannak ez­zel a Nyugat-szlovákiai Húsipar nitrai vállalata levicei (lévaiJ üzemének dolgozói is. Ezért várják oly nagyon az új mo­dern húsipari kombinát felépí­tését. Az építkezést 1976-ban kell elkezdeni és 1978-ban kell befejezni. Az új kombinát ér­téke 225 millió korona lesz. Ám addig, amíg az új üzem fel nem épül, a jelenlegi nehéz körülmények között kell a mun­kát végezni. A jelenlegi körül­mények közötti helytállásért pedig az üzem minden dolgo­zója nagy elismerést érdemel. Különösen Mária Hurajová tíz­tagú szocialista munkabrigád­ja, mely feladatait évek óta rendszeresen jóval túlszárnyal­ja. Ezt a brigádot egyaránt di­cséri Török Endre, a pártszer­vezet üzemi bizottságának el­nöke, Vincent Zoóek, az FSZM Baráti Szövetségnek, ketten pe­dig a kommunista pártnak Is. A pártszervezet elősorban a brigád kommunista tagjai ré­vén tájékozódik a munkaközös­ség életéről. A kollektíva a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulójának tiszteletére ér­tékes kötelezettséget vállalt. Azt az év első hónapjaiban nemcsak teljesítették, hanem túlszárnyalták. A brigád veze­tője tagja a szakszervezet mű­helybizottságának. Mária Hura- jovát már több alkalommal az üzem legjobb dolgozójaként értékelték. Két ízben miniszteri kitüntetésben s ezer-ezer koro­na jutalomban is részesült. Kíváncsian kerestem fel a város egyik szűk utcájában va­lóban kedvezőtlen körülmények között létesített üzemrészleget. Előbb Marikával, a brigádveze­tővel beszélgetek el. Kevés be­szédű, egyenes tekintetű barna lány. — Itt tanultam ki a hentes- szakmát. A brigádot 1959-ben hoztam létre, a címet 1961-ben kaptuk meg — mondja. — A kollektívával igen elégedett va­gyok. A női és a férfi munka­Mária Hurajová, a szocialista munkabrigád vezetője üzemi szervezetének elnöke és Renner Mária, az FSZM veze­tőségi tagja. Valamennyien ki­emelik, hogy a brigád a legked­vezőtlenebb munkakörülmények ellenére (nemrég még tető sem volt a fejük felett J éri el kima­gasló eredményeit. Jozef Šichman, aki annak a termelési részlegnek a vezető­je, melybe a brigád tagjai tar­toznak, elmondja, hogy a szo­cialista munkabrigád hozzájá­rul a hentesáru minőségének javításához, a nyersanyag-meg­takarításhoz és rendkívül nagy gondot fordít a higiéniai köve­telmények megtartására. A bri­gád vezetője mindenben jő pél­dát mutat társainak. Még mi­előtt elbeszélgetnék a közösség tagjaival, azt is megtudom ró­luk, hogy az tizemben rende­zett minden akcióba bekapcso­lódnak. Például az állami ünne­pek előtt saját kezdeményezé­sükre feldíszítik az üzemet. A részleg valamennyi dolgozója tagja a Csehszlovák—Szovjet társakkal egyaránt szengtek dolgozni. Nemigen sokat kell beszélnem ahhoz, hogy megért­sék a feladatok fontosságát. Tapasztalataim azt bizonyítják, hogy szép szóval általában töb­bet elérhetek. Az emberisme­retet .igen fontosnak tartom A munkahelyemről nem kíván­kozom el. Ideköt a felelősség- érzetem, meg az, hogy már évek óta ezt a munkát végzem. Elmondja, hogy minden mun­kát szívesen végez, jelenleg szalámit tölt. A húsféléket igen szereti, de legjobban a még meleg sonkaszalémít. Munka­helyére a szomszédos Horná Sečrôl jár be. Tavaly az üzem jóvoltából belföldi üdülésen vett részt. A brigád tagjai oly­kor közös kirándulást tervez­nek. Legutóbb a bratislavai vi­rágkiállításon voltak. Eredmé­nyeiket főleg annak köszönhe­tik, hogy szoros szálak fűzik össze a kollektívát. Az állami norma a szalámigyártásban mindenütt azonos, mégis sokat Viszik a kész árut tehetnek a szalámi ízének ja­vítása érdekében. Ebben nagy szerepet játszik az ízesítés, a nyersanyag keverése, a füstölés. Még az is fontos, hogy milyen a fa, amellyel füstölik. Nem­egyszer megtörtént már, hogy visszaküldték a fát, mert nem találták megfelelőnek. Marika azt szereti, ha a fogyasztók elé­gedettek. Tudja, hogy a meg­rendelést, melyet reggelenként kapnak meg, mindig el kell szállítani. Ezért olykor a köte­lező nyolc óránál jóval többet dolgozik a brigád. Például ma is, hiszen 29 métermázsa hús­terméket és 1000 kg füstölt árut kell előállítaniuk. Ráadásul dél­előtt elromlott az egyik gép S néhány óráig állt. Ma előrelát­hatólag este nyolcig fognak dolgozni. A brigád vezető elége­detten szólt arról, hogy a párt- szervezet az elnökkel az élen méltányolja a kollektíva mun­káját. Elbeszélgettem a brigád tagjaival is. Például Helena Linderovával, az egyik párttag­gal, akí Starý Pekovból jár ba munkahelyére. Ő ma csak este kilencre ér haza, de nem mél­tatlankodik, mert tudja, milyen fontos munkát végeznek. Párttag Viliam Havlik is. — Brigádunknak négy férfi­tagja van — mondja —, de na­gyon jó a nőkkel is dolgozni, megértjük egymást. Ján Socholiak, aki a terméke­ket füstöli, bizonyos műhelytit­kokat is elárul nemcsak a füs­tölésről, hanem a szalámik alapanyagának arányairól és a fűszerezésről is. Továbbá arról, hogyan aránylik a főzés és a füstölés ideje a bél vastagságá­hoz. Bemutatja a részleget, ahol dolgozik. Közben elnézem a fürgén mozgó lányokat, asszonyokat. Például Alžbeta Horftá kovát, aki a szalámitöltő-gépre fűzi a belet, ö abbahagyja a mun­kát, mert a családjával moziba megy. Ma tehát nem marad itt a munkaidő után. Munka­társai szívesen vállalják he­lyette is a munkát, hiszen tud­ják, hogy a mozijegyet már há­rom nappal korábban megvette. Ez a példa is kifejezi, milyen kollektíva Marika szocialista; munkabrigádja. Érthető tehát, hogy a pártsaervezet és az üzem vezetősége elégedett a munkájukkal s azt szeretné, ha egyre több lenne az Ilyen kol­lektíva, hogy a korszerű terme­lési feltételek biztosításáig iá minél jobban eleget tehessenek: a rájuk bízott feladatoknak. FÜLÖP IMRE Néhányan a legjobbak közül (A szerző felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents