Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-11 / 136. szám, kedd
Ä NIXON - SZADAT TALÄLKOZ0 NAPIRENDJÉN: A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG RENDEZÉSÉNEK KÖVETKEZŐ SZAKASZA Az USA továbbra is szabotálja a párizsi megállapodásokat Bécs, Washington — Már vasárnap megnyitották Salzburgban azt a nemzetközi sajtó- központot, amelyet Nixon, amerikai elnök érkezésének alkalmából rendeztek be. Nixon hétfőn este fél tizenegykor érkezett, majd a kiess- tieimi kastélyba hajtatott, ahol szerda délelőttig tartózkodik. Ma délelőtt a klessheimi kastélyban tíz órakor kerül sor a Nixon—Kreisky találkozóra. Nixonnal Salzburgba érkezett felesége és Kissinger külügyminiszter is. Kissinger ma találkozik osztrák kollégájával, Ktrschlägerrel, majd ezt követően bajor területen Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyal. Az Egyesült Államok elnöke és kísérete szerdán Salzburgból Kairóba, Nixon közel-keleti útjának első állomáshelyére repül. Nixon közel-keleti programja során Egyiptomból Szuúd-Arábiába, Szíriába, Izraelbe és végül Jordániába látogat. Nixon személyében a második világháború óta első ízben látogat amerikai elnök a Közel-Keletre. Az USA elnöke június 19- ón tér vissza Washingtonba. Szadat egyiptomi és Nixon amerikai elnök holnap Kairóban kezdődő tárgyalásainak várható napirendjét ismertette az Al Ahram egyiptomi lap. Eszerint első helyein a közel- keleti válság rendezésének kővetkező szakasza áll, amelyet „egyetlen szóban összefoglalva palesztin kérdésnek lehet nevezni, mert ez jelenti a válság gyökerét“. Ezenkívül szóba kerül a két ország kapcsolata és a nemzetközi helyzet kihatása a Közel-Keletre. Szádot egyiptomi elnök Nixon kairói és damaszkuszi útja után találkozik Asszad szíriai elnökkel, hogy egyeztesse a két ország álláspontját. A Palesztinái Félszabadít ási Szervezet Végrehajtó Bizottságának megválasztásával befejezte munkáját a Palesztinái Nemzeti Tanács kairói ülésszaka, amely csaknem egyhangú határozattal jóváhagyta a felsza- badítási szervezet 10 pontos programját. Ez leszögezi, hogy az igazságos és tartós közel- kéleti béke nem valósítható meg a palesztínai nép nemzeti jogainak hiánytalan helyreállítása nélkül. A tanács elfogadta a palesztínai probléma szakaszos rendezésének elvét, kimondva, hogy minden felszabadított palesztínai területen meg kell teremteni a Palesztinái nemzeti fennhatóságot. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a jelenleg izraeli megszállás alatt álló Ciszjurdánia és a Gazai-övezet kiürítése után e területeken létre keli hozni a palesztin államot. A nemzeti tanács megerősítette, hogy az arab csúcsértekezleten és más fórumokon a Palesztinái Felszabadítást Szervezet a palesztinai nép egyedüli törvényes képviselője. A PFSZ ebben a minőségben kész a palesztinai probléma nemzetközi szintű megvitatására, de vita- alapként továbbra sem jogadja el a Biztonsági Tanács 242. számú határozatát, amely a palesztinai nép nemzeti jogainak elismerése helyett menekült kérdéssé degradálja a hazájukból elűzött palesztinai tömegek problémáját. A nemzeti tanács elismerését fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió és a szocialista országok nyújtottak és nyújtanak a felszabadítás! mozgalomnak. A PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke ismét Jasszer Ara- fát lett. Jasszer Arafat zárónyilatkozatában kijelentette: a PFSZ szilárdan eltökélte, hogy tántorít- hatatlanul folytatja a politikai és a fegyveres harcot a palesztin nép törvényes jogainak helyreállításáért egészen e cél eléréséig. New York — Husszein jordániai uralkodó nyilatkozatában kijelentette, országa a közel-keleti rendezés következő állomásaként a Jordán folyó partján szemben álló izraeli ás jordániai erők szétválasztását Javasolja. Mint rámutatott, Izraelnek valamennyi megszállt arab területről vissza kell vonulnia, ellenkező esetben a következmények „katasztrofálisak lesznek minden érdekelt fél számára“. Asszad véleménye szerint a tárgyalások következő szakasza nehéz lesz, Szíria mindazonáltal arra törekszik majd, hogy a genfi értekezleten a Biztonsági Tanács 338-as számú (a BT 1973. október 22-én hárompontos szovjet—amerikai határozati javaslatot fogadott el a közel-keleti tűzszünetről) határozata alapján helyreállítsák a békét a térségben. Csőd szélén az olasz gazdaság? Róma — Az olasz gazdaság a csőd szélén áll — így foglalható össze az olasz és nemzetközi szakértők véleménye Itália pénzügyi helyzetéről. A líra árfolyama a tőkés valuták ösz- szességéhez viszonyítva (s figyelembe véve az egyes országok részesedését az olasz külkereskedelemben) az elmúlt hét végén 18,11 százalékkal csökkent 1973. február 9., a rögzített árfolyam megszüntetése óta. A leértékelődés mértéke a közös piaci valutákkal szemben még nagyobb (25—30 százalékos), de lassan-lassan teret veszít az olasz valuta az értékét vesztett dollárral szemben is. Április és május hónapban tovább tartott a külkereskedelmi deficit duzzadása: áprilisban az olasz behozatal több mint 800 milliárd lírával haladta meg a kivitel értékét. A Nemzetközi Valutaalaptól és a közös piaci tagországoktól kapott hatalmas kölcsönök túlnyomó részét az Olasz Bank már felhasználta. Az országon belül közben fokozódik az infláció. A hivatalos adatok szerint a fogyasztói árszínvonal április végén 16,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ez év végére az infláció mértéke ilyen ütemben elérheti a 20 százalékot — amire még nem volt példa a fejlett tőkésországok történetében. E drámai helyzettel szemben a kormányzat a fogyasztás drasztikus csökkentését tartja az egyetlen megoldásnak a hitelek befagyasztása és általános adóemelés útján. Ez kemény ellenállásba ütközik a szakszervezetek és a baloldali pártok részéről, mivel visszavetné a termelést is és fokozott munkanélküliséget hozna magával. Kommentárunk É ppen most, amikor az olajválság teljes erővel sújtja a nyugati országokat és amikor az energiaválságot különösen megérzik a saját olajforrásokkal nem rendelkező államok, a geológusok megállapították, hogy a Görögország keleti és Törökország nyugati partvidéke közé ékelődő Egei tenger fenekén, nem is olyan nagy mélységben, a' technika jelenlegi állapotát tekintve könnyen kiaknázható kőolaj található. Az olajmező Chiosz, Leszbosz, Lemnosz, Thászosz és Szamothráki szigetek közelében terül el. E szigetek a Törökország határait kijelölő 1923. évi lausan- ne-i szerződés értelmében Görögországhoz tartoznak. Ám mindkét ország jogot tart az újonnan felfedezett olajlelőhelyek kiaknázására. Görög részről hangsúlyozzák, hogy az olajlelőhelyek a görög szigetek közvetlen közelségében húzódnak, tehát joggal illetik meg Görögországot, Törökország viszont arra az állítólagos jogára hivatkozik, hogy igénybe veheti a partmenli vizeket és kiaknázhatja természeti kincseiket, tehát a kőolajat is. Bár mindkét ország tagja a NATO-nak, mégis évek óta rossz viszonyban vannak egymással. Viszálykodásuk nemegyszer azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy nyílt konfliktus Hanoi — A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma eljuttatta június 6-i nyilatkozatának írásos jegyzékét a Szovjetunió, Magyarország, Lengyelország, Kína és Nagy-Britannia, Franciaország, Indonézia és Irán külügyminisztériumainak. A VDK külügyminisztériuma jegyzékében határozottan elítélte uzt az amerikai katonai támogatást, amelyben Nguyen Van Thieu saigoni rezsimjét részesítik. A VDK külügyminisztériuma írásban tájékoztatta a jegyzék tartalmáról Kurt Waldheim ENSZ-fótitkárt is. A VDK külügyminisztériumának szóvivője a nyilatkozatban elítélte azt, hogy Henry Kissinger amerikai külügyminiszter az elmúlt napokban több olyan nyilatkozatot tett, amellyel rágalmazta a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, s kijelentette, az Egyesült Államok még hosszú éveken át támogatni fogja Nguyen Van Thieu saigoni rezsimjét. „Kissinger külügyminiszter azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vonja ki Dél Vietnamból katonai személyzetét, amelyet jelenleg civilruhába bújtatva tart ott és nem járul hozzá azoknak a háborús sebeknek a gyógyításához, amelyeket az Egyesült Államok háborújával okozott“ — áll a nyilatkozatban. A dokumentum a továbbiakban megállapítja: „Henry Kissinger, aki az Egyesült Államok nevében részt vett a Vietnamról szóló párizsi tárgyalásokon, aláírta az egyezményt, valamint az azt kiegészítő J973. június 31-i közös közleményt, semmibe vette saját aláírását, az amerikai kormány által vállalt kötelezettségeket“. A külügyminiszter világosan értésére adta, a Nixon-kormány tovább szabotálja a Vietnamról szóló párizsi megállapodást. A VDK külügyminisztériumának szóvivője végül követelte, hogy az amerikai kormány tartsa tiszteletben vállalt nemzetközi kötelességeit. Ha ezt nem teszi meg, magára kell vállalnia a felelősséget magatartásáért. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány — a párizsi megállapodás szigorú tisztelet- bentartásűra irányuló politikájához hűen — ma részt vesz a kétoldalú katonai vegyes bizottság újabb ülésén. A DIFK küldöttsége részt vesz a négyoldalú katonai vegyes csoport tanácskozásán is — jelentette be Vo Dong Giang, a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK- tagozatának helyettes vezetője. Mini- kor m á n y v ál s ág Párizsban Párizs — Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Jacques Chirac miniszterelnök javaslatára felmentette tisztségéből fean Jacques Servan Schreibert, mivel a reformügyi miniszter egyet nem értését fejezte ki az újabb francia nukleáris kísérletekkel kapcsolatban. Schreiber sajtóértekezleten hozta az újságírók tudomására, hogy ellenzi a csendesóceáni Mururoa-szigelcsoport- nál tervezett újabb francia atomkísérletet. A menesztett miniszter kijelentette, a katonai hatóságok kész helyzet elé állították a kormányt, azzal, hogy a kabinet véleményét nem kérdezték meg előre. Valéry Giscard d’Estaing ezt követően kérette magához miniszterelnökét és megállapodott vele, hogy Jean-Jacques Servan Schreibernek távoznia kell a kormányból, mivel különvéleményt vall u francia nemzeti politika egyik sarkal- latos kérdésében. Az Elysée- palotából távozóban Chirac miniszterelnök kijelentette, hogy az a kérdés, amelyben Schreiber a sajtóértekezleten állást foglalt, nem tartozott a miniszter közvetlen megítélésének körébe, egyébként is tudomásul vette az új köztársasági elnök és a kormányfő programját. Mini ismeretes a francia elnök és kabinetje folytatni akarja a francia atomíitőerő kiépítését, de a fokozódó nemzetközi tiltakozás miatt az idén nyáron akar végrehajtani utoljára légköri nukleáris robbantást; jövőre már földalatti kísérleteket tervez. Servan-Schreibernek a kormányból való eltávolítását megelégedéssel üdvözölte az UDR, amely a gauileista függetlenségi politika egyik alapvető biztosítékának tekinti az önálló nukleáris haderő fenntartását és továbbfejlesztését. Az UDR Központi Bizottsága a hót végén tartott kétnapos tanácskozásán a felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy az UDR továbbra is csak feltételesen támogatja a kormányt és éberen figyelni fogja a kormány tevékenységét. Az FKP Központi Bizottsága a párt párizsi székházában megkezdte kétnapos tanácskozását, amelyen az elnökválasztás után előállt politikai helyzetet elemzi. A napirend előadója Georges Marchais, az FKP főtitkára. SZTANKO TODOROV, a bolgár minisztertanács elnöke Olof Palme svéd kormányfő meghívására hivatalos látogatásra Svédországba érkezett. SZADDAM HUSSZAJN, az iraki Forradalmi Tanács alelnöke ötnapos hivatalos látogatásra Jugoszláviába érkezett. MAHMUD RIAD, az Arab Liga főtitkára hivatalos romániai látogatásának befejeztével el-t utazott Bukarestből. ANATOLIJ KOSZOVNAK, a Szovjetunió balti-tengeri flotta vezérkari főnökének vezetésével szovjet hadihajók csoportja befejezte hivatalos svédországi látogatását. (UMZSAGIjN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke a párt plenáris ülésén kijelentette, högy a nemzetközi feszültség enyhülésének legnagyobb ellenzői a kínai vezetők, akik meg akarják őrizni katonai jelenlétüket Európában és Ázsiában. AZ AMERIKAI SZENÁTUS tanulmányozza azt a törvény- tervezetet, melynek értelmében 21,9 milliárd dollárt bo- csátanának a Pentagon rendelkezésére a katonai kiadások és új nukleáris rakétafegyverek vásárlásának fedezésére. ULSTERI szélsőséges protestáns szervezetek képviselői beismerték, hogy újabb bomba- merényletet követtek el, melynek következtében egy kislány meghalt és 12 ember megsebesült. Az észak-írországi protestáns zavargásoknak az ulóbbi öt évben 1033 ember esett áldozatául. SPANYOLORSZÁG északi részén francia—spanyol közös hadgyakorlat kezdődött. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZERVEZET miniszteri tanácsülésének résztvevői elfogadták Ekangaki főtitkár jelentését a Rhodesiával kapcsolatos szankciók betartásáról. Megállapították, hogy e szankciókat Japán sérti meg leginkább a Smith-rendszerrel fenntartott intenzív kereskedelmével. VARSÓBAN megkezdte tanácskozásait a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végrehajtó Bizottságának ülése. A négynapos tanácskozáson 54 ország 60 ifjúsági szervezetének képviselői vesznek részt. Az ülés napirendjén a DÍVSZ ez év decemberében sorra kerülő IX. kongresszusának előkészítése szerepel. tör ki a két ország között. A hosszú viszálykodás fő oka a ciprusi kérdés, amelyben mindkét ország közvetlenül érdekelt s amelyben ellentétes álláspontokat képviselnek. A GörögorTÖRÖKGÖRÖG VISZÁLY szagban uralkodó törökellenes hangulat eredete oda vezethető vissza, hogy Görögország 1830- ig török uralom alatt állott, hogy a görögök évszázados elnyomójukat látják Törökországban. Mindehhez most még az olajviszály is hozzájárul. Látnunk kell, hogy mindkét államot vonzza az olaj délibábja. Egyiküknek sincsenek nagyobb olajmezői s ezért behozatallal kell fedezniük olajszükségletüket. A behozatal viszont nagyon megterheli mindkét ország amúgy is évek óta passzív fizetési és kereskedelmi mérlegét. Bár mind a két ország lényegében agrárállam, Törökország valamivel fejlettebb iparú s nagyobb ásványkészletekkel is rendelkezik. Kromitokat, kő- és barnaszenet s egyéb érceket, ként, mangánt és más nyersanyagokat bányásznak itt. Törökországnak kisebb olajlelőhelyei is vannak, amelyek azonban korántsem bírják fedezni a népgazdaság és a közlekedés szükségleteit. Görögország viszont sokkal inkább a mezőgazdaságra van utalva és nem rendelkezik nagykiterjedésű ásványkíncslelőhelyekkel; ólmot, ezüstöt, cinket, mangánt, vasércet és krómot bányásznak itt, de a lelőhelyek viszonylagos szegénysége miatt nem alakultak ki jelentősebb iparvidékek. Ebben a helyzetben mindkét ország nagy érdeke, hogy érvényesítsék jogukat az újonnan feltárt olajmezők kiaknázására, mert a feltevések szerint viszonylag kiadós forrásokról van szó, s tekintettel a nyugati piacok magas olajáraira, nemcsak devizamegtakarítást, hanem nagy nyereséget is eredményezhetnek az üzemeltetőknek. Görögország március végén ünnepelte a görög királyság önállóságának évfordulóját. A törökök 1453-ban hódították meg Görögországot és csak 1830-ban eredményezte a görögök nemzeti felszabadító harca Görögország elszakadását Törökországtól és az önnálló görög állam kikiáltását. A görög- országi ünnepségek során nem egy alkalommal bírálták Törökországot, sőt közvetlen támadások, érték a török kormányt. A török hivatalos helyek nem akartak adósak maradni Görögországnak s április első felében Isztambulban görögellenes tüntetést rendeztek, amelynek részvevői szabadságot követeltek a Görögországban élő muzulmánoknak, követelték a Törökországot ért görög sértegetések jóvátételét és a török hadsereg kiküldését Ciprusra. A helyzet méginkább kiéleződött annak: következtében, hogy a ciprusi görög terrorista szervezet fokozta aktivitását, a török kormány pedig a Ciprusi Köztársaság államszövetség! alapon történő berendezését javasolta. Törökország és Görögország súlyos viszályai az egyik oldalon azt bizonyítják, hogy e térségben ingatagok a NATO pozíciói, a másik oldalon viszont fokozzák a Ciprus körüli feszültséget és rontják a nemzetközi kapcsolatok légkörét. A világbéke megszilárdításának érdekei megkövetelik, hogy se Görögország, se Törökország ne avatkozzék be megengedhetetlenül a ciprusi fejlődésbe, s mindkét ország a nemzetközi joggal összhangban békés eszközökkel rendezte az Egei — tengeren felfedezett olajielőhe- lyekkel kapcsolatos viszályait is. Jelenleg azonban sem az egyik, sem a másik, fél semmi jelét nem mutatja annak, hogy engedne igényeiből és követeléseiből. JAN BLANSKÝ
