Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)

1974-06-11 / 136. szám, kedd

Ä NIXON - SZADAT TALÄLKOZ0 NAPIRENDJÉN: A KÖZEL-KELETI VÁLSÁG RENDEZÉSÉNEK KÖVETKEZŐ SZAKASZA Az USA továbbra is szabotálja a párizsi megállapodásokat Bécs, Washington — Már va­sárnap megnyitották Salzburg­ban azt a nemzetközi sajtó- központot, amelyet Nixon, ame­rikai elnök érkezésének alkal­mából rendeztek be. Nixon hétfőn este fél tizen­egykor érkezett, majd a kiess- tieimi kastélyba hajtatott, ahol szerda délelőttig tartózkodik. Ma délelőtt a klessheimi kas­télyban tíz órakor kerül sor a Nixon—Kreisky találkozóra. Nixonnal Salzburgba érkezett felesége és Kissinger külügy­miniszter is. Kissinger ma talál­kozik osztrák kollégájával, Ktrschlägerrel, majd ezt köve­tően bajor területen Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tárgyal. Az Egyesült Államok elnöke és kísérete szerdán Salzburgból Kairóba, Nixon közel-keleti út­jának első állomáshelyére re­pül. Nixon közel-keleti programja során Egyiptomból Szuúd-Ará­biába, Szíriába, Izraelbe és vé­gül Jordániába látogat. Nixon személyében a második világháború óta első ízben láto­gat amerikai elnök a Közel-Ke­letre. Az USA elnöke június 19- ón tér vissza Washingtonba. Szadat egyiptomi és Nixon amerikai elnök holnap Kairó­ban kezdődő tárgyalásainak várható napirendjét ismertette az Al Ahram egyiptomi lap. Eszerint első helyein a közel- keleti válság rendezésének kő­vetkező szakasza áll, amelyet „egyetlen szóban összefoglalva palesztin kérdésnek lehet ne­vezni, mert ez jelenti a válság gyökerét“. Ezenkívül szóba ke­rül a két ország kapcsolata és a nemzetközi helyzet kihatása a Közel-Keletre. Szádot egyiptomi elnök Ni­xon kairói és damaszkuszi útja után találkozik Asszad szíriai elnökkel, hogy egyeztesse a két ország álláspontját. A Palesztinái Félszabadít ási Szervezet Végrehajtó Bizottsá­gának megválasztásával befe­jezte munkáját a Palesztinái Nemzeti Tanács kairói üléssza­ka, amely csaknem egyhangú határozattal jóváhagyta a felsza- badítási szervezet 10 pontos programját. Ez leszögezi, hogy az igazságos és tartós közel- kéleti béke nem valósítható meg a palesztínai nép nemzeti jo­gainak hiánytalan helyreállítá­sa nélkül. A tanács elfogadta a palesztínai probléma szaka­szos rendezésének elvét, ki­mondva, hogy minden felsza­badított palesztínai területen meg kell teremteni a Paleszti­nái nemzeti fennhatóságot. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy a jelenleg izraeli megszállás alatt álló Ciszjurdánia és a Gazai-övezet kiürítése után e területeken létre keli hozni a palesztin államot. A nemzeti tanács megerősí­tette, hogy az arab csúcsérte­kezleten és más fórumokon a Palesztinái Felszabadítást Szer­vezet a palesztinai nép egyedü­li törvényes képviselője. A PFSZ ebben a minőségben kész a pa­lesztinai probléma nemzetközi szintű megvitatására, de vita- alapként továbbra sem jogadja el a Biztonsági Tanács 242. szá­mú határozatát, amely a palesz­tinai nép nemzeti jogainak el­ismerése helyett menekült kér­déssé degradálja a hazájukból elűzött palesztinai tömegek problémáját. A nemzeti tanács elismerését fejezte ki azért a segítségért, amelyet a Szovjetunió és a szo­cialista országok nyújtottak és nyújtanak a felszabadítás! moz­galomnak. A PFSZ Végrehajtó Bizottsá­gának elnöke ismét Jasszer Ara- fát lett. Jasszer Arafat zárónyilatkoza­tában kijelentette: a PFSZ szi­lárdan eltökélte, hogy tántorít- hatatlanul folytatja a politikai és a fegyveres harcot a palesz­tin nép törvényes jogainak hely­reállításáért egészen e cél el­éréséig. New York — Husszein jordá­niai uralkodó nyilatkozatában kijelentette, országa a kö­zel-keleti rendezés következő állomásaként a Jordán folyó partján szemben álló izraeli ás jordániai erők szétválasztását Javasolja. Mint rámutatott, Izraelnek valamennyi megszállt arab te­rületről vissza kell vonulnia, ellenkező esetben a következ­mények „katasztrofálisak lesz­nek minden érdekelt fél szá­mára“. Asszad véleménye szerint a tárgyalások következő szakasza nehéz lesz, Szíria mindazonál­tal arra törekszik majd, hogy a genfi értekezleten a Bizton­sági Tanács 338-as számú (a BT 1973. október 22-én három­pontos szovjet—amerikai hatá­rozati javaslatot fogadott el a közel-keleti tűzszünetről) hatá­rozata alapján helyreállítsák a békét a térségben. Csőd szélén az olasz gazdaság? Róma — Az olasz gazdaság a csőd szélén áll — így foglal­ható össze az olasz és nemzet­közi szakértők véleménye Itá­lia pénzügyi helyzetéről. A líra árfolyama a tőkés valuták ösz- szességéhez viszonyítva (s fi­gyelembe véve az egyes orszá­gok részesedését az olasz kül­kereskedelemben) az elmúlt hét végén 18,11 százalékkal csök­kent 1973. február 9., a rög­zített árfolyam megszüntetése óta. A leértékelődés mértéke a közös piaci valutákkal szemben még nagyobb (25—30 százalé­kos), de lassan-lassan teret ve­szít az olasz valuta az értékét vesztett dollárral szemben is. Április és május hónapban to­vább tartott a külkereskedelmi deficit duzzadása: áprilisban az olasz behozatal több mint 800 milliárd lírával haladta meg a kivitel értékét. A Nemzetközi Valutaalaptól és a közös piaci tagországoktól kapott hatalmas kölcsönök túlnyomó részét az Olasz Bank már felhasználta. Az országon belül közben fo­kozódik az infláció. A hivatalos adatok szerint a fogyasztói ár­színvonal április végén 16,3 százalékkal volt magasabb az előző évinél. Ez év végére az infláció mértéke ilyen ütemben elérheti a 20 százalékot — ami­re még nem volt példa a fejlett tőkésországok történetében. E drámai helyzettel szemben a kormányzat a fogyasztás drasztikus csökkentését tartja az egyetlen megoldásnak a hi­telek befagyasztása és általá­nos adóemelés útján. Ez ke­mény ellenállásba ütközik a szakszervezetek és a baloldali pártok részéről, mivel vissza­vetné a termelést is és fokozott munkanélküliséget hozna magá­val. Kommentárunk É ppen most, amikor az olaj­válság teljes erővel sújtja a nyugati országokat és amikor az energiaválságot külö­nösen megérzik a saját olajfor­rásokkal nem rendelkező álla­mok, a geológusok megállapí­tották, hogy a Görögország ke­leti és Törökország nyugati partvidéke közé ékelődő Egei tenger fenekén, nem is olyan nagy mélységben, a' technika jelenlegi állapotát tekintve könnyen kiaknázható kőolaj található. Az olajmező Chiosz, Leszbosz, Lemnosz, Thászosz és Szamothráki szigetek közelében terül el. E szigetek a Törökország ha­tárait kijelölő 1923. évi lausan- ne-i szerződés értelmében Gö­rögországhoz tartoznak. Ám mindkét ország jogot tart az újonnan felfedezett olajlelőhe­lyek kiaknázására. Görög részről hangsúlyozzák, hogy az olajle­lőhelyek a görög szigetek köz­vetlen közelségében húzódnak, tehát joggal illetik meg Görög­országot, Törökország viszont arra az állítólagos jogára hivatkozik, hogy igénybe veheti a partmenli vizeket és kiaknáz­hatja természeti kincseiket, tehát a kőolajat is. Bár mindkét ország tagja a NATO-nak, mégis évek óta rossz viszonyban vannak egy­mással. Viszálykodásuk nem­egyszer azzal a veszéllyel fe­nyegetett, hogy nyílt konfliktus Hanoi — A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság külügymi­nisztériuma eljuttatta június 6-i nyilatkozatának írásos jegyzé­két a Szovjetunió, Magyaror­szág, Lengyelország, Kína és Nagy-Britannia, Franciaország, Indonézia és Irán külügyminisz­tériumainak. A VDK külügyminisztériuma jegyzékében határozottan el­ítélte uzt az amerikai katonai támogatást, amelyben Nguyen Van Thieu saigoni rezsimjét ré­szesítik. A VDK külügyminisztériuma írásban tájékoztatta a jegyzék tartalmáról Kurt Waldheim ENSZ-fótitkárt is. A VDK külügyminisztériumá­nak szóvivője a nyilatkozatban elítélte azt, hogy Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter az elmúlt napokban több olyan nyilatkozatot tett, amellyel rá­galmazta a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságot, s kijelen­tette, az Egyesült Államok még hosszú éveken át támogatni fogja Nguyen Van Thieu sai­goni rezsimjét. „Kissinger külügyminiszter azt is kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem vonja ki Dél Vietnamból katonai sze­mélyzetét, amelyet jelenleg ci­vilruhába bújtatva tart ott és nem járul hozzá azoknak a há­borús sebeknek a gyógyításá­hoz, amelyeket az Egyesült Ál­lamok háborújával okozott“ — áll a nyilatkozatban. A dokumentum a továbbiak­ban megállapítja: „Henry Kis­singer, aki az Egyesült Államok nevében részt vett a Vietnamról szóló párizsi tárgyalásokon, alá­írta az egyezményt, valamint az azt kiegészítő J973. június 31-i közös közleményt, semmibe vet­te saját aláírását, az amerikai kormány által vállalt kötele­zettségeket“. A külügyminiszter világosan értésére adta, a Nixon-kormány tovább szabotál­ja a Vietnamról szóló párizsi megállapodást. A VDK külügyminisztériumá­nak szóvivője végül követelte, hogy az amerikai kormány tart­sa tiszteletben vállalt nemzet­közi kötelességeit. Ha ezt nem teszi meg, magára kell vállal­nia a felelősséget magatartá­sáért. A dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormány — a párizsi megállapodás szigorú tisztelet- bentartásűra irányuló politiká­jához hűen — ma részt vesz a kétoldalú katonai vegyes bizott­ság újabb ülésén. A DIFK kül­döttsége részt vesz a négyol­dalú katonai vegyes csoport ta­nácskozásán is — jelentette be Vo Dong Giang, a kétoldalú katonai vegyes bizottság DIFK- tagozatának helyettes vezetője. Mini- kor m á n y v ál s ág Párizsban Párizs — Valéry Giscard d’Estaing francia köztársasági elnök Jacques Chirac minisz­terelnök javaslatára felmen­tette tisztségéből fean Jac­ques Servan Schreibert, mivel a reformügyi miniszter egyet nem értését fejezte ki az újabb francia nukleáris kísérletekkel kapcsolatban. Schreiber sajtóértekezleten hozta az újságírók tudomásá­ra, hogy ellenzi a csendes­óceáni Mururoa-szigelcsoport- nál tervezett újabb francia atomkísérletet. A menesztett miniszter kijelentette, a kato­nai hatóságok kész helyzet elé állították a kormányt, azzal, hogy a kabinet véleményét nem kérdezték meg előre. Valéry Giscard d’Estaing ezt követően kérette magához mi­niszterelnökét és megállapo­dott vele, hogy Jean-Jacques Servan Schreibernek távoznia kell a kormányból, mivel kü­lönvéleményt vall u francia nemzeti politika egyik sarkal- latos kérdésében. Az Elysée- palotából távozóban Chirac miniszterelnök kijelentette, hogy az a kérdés, amelyben Schreiber a sajtóértekezleten állást foglalt, nem tartozott a miniszter közvetlen megítélé­sének körébe, egyébként is tu­domásul vette az új köztársa­sági elnök és a kormányfő programját. Mini ismeretes a francia elnök és kabinetje folytatni akarja a francia atomíitőerő kiépítését, de a fo­kozódó nemzetközi tiltakozás miatt az idén nyáron akar vég­rehajtani utoljára légköri nuk­leáris robbantást; jövőre már földalatti kísérleteket tervez. Servan-Schreibernek a kor­mányból való eltávolítását megelégedéssel üdvözölte az UDR, amely a gauileista füg­getlenségi politika egyik alap­vető biztosítékának tekinti az önálló nukleáris haderő fenn­tartását és továbbfejlesztését. Az UDR Központi Bizottsága a hót végén tartott kétnapos ta­nácskozásán a felszólalók többsége hangsúlyozta, hogy az UDR továbbra is csak fel­tételesen támogatja a kor­mányt és éberen figyelni fogja a kormány tevékenységét. Az FKP Központi Bizottsága a párt párizsi székházában megkezdte kétnapos tanácsko­zását, amelyen az elnökvá­lasztás után előállt politikai helyzetet elemzi. A napirend előadója Georges Marchais, az FKP főtitkára. SZTANKO TODOROV, a bol­gár minisztertanács elnöke Olof Palme svéd kormányfő meghívására hivatalos látoga­tásra Svédországba érkezett. SZADDAM HUSSZAJN, az iraki Forradalmi Tanács alel­nöke ötnapos hivatalos láto­gatásra Jugoszláviába érkezett. MAHMUD RIAD, az Arab Li­ga főtitkára hivatalos romániai látogatásának befejeztével el-t utazott Bukarestből. ANATOLIJ KOSZOVNAK, a Szovjetunió balti-tengeri flotta vezérkari főnökének vezetésé­vel szovjet hadihajók csoport­ja befejezte hivatalos svédor­szági látogatását. (UMZSAGIjN CEDENBAL, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB első titkára, a miniszter- tanács elnöke a párt plenáris ülésén kijelentette, högy a nemzetközi feszültség enyhülé­sének legnagyobb ellenzői a kínai vezetők, akik meg akar­ják őrizni katonai jelenlétüket Európában és Ázsiában. AZ AMERIKAI SZENÁTUS tanulmányozza azt a törvény- tervezetet, melynek értelmé­ben 21,9 milliárd dollárt bo- csátanának a Pentagon rendel­kezésére a katonai kiadások és új nukleáris rakétafegyverek vásárlásának fedezésére. ULSTERI szélsőséges protes­táns szervezetek képviselői beismerték, hogy újabb bomba- merényletet követtek el, mely­nek következtében egy kis­lány meghalt és 12 ember meg­sebesült. Az észak-írországi protestáns zavargásoknak az ulóbbi öt évben 1033 ember esett áldozatául. SPANYOLORSZÁG északi ré­szén francia—spanyol közös hadgyakorlat kezdődött. AZ AFRIKAI EGYSÉGSZER­VEZET miniszteri tanácsülésé­nek résztvevői elfogadták Ekangaki főtitkár jelentését a Rhodesiával kapcsolatos szank­ciók betartásáról. Megállapí­tották, hogy e szankciókat Ja­pán sérti meg leginkább a Smith-rendszerrel fenntartott intenzív kereskedelmével. VARSÓBAN megkezdte ta­nácskozásait a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség Végre­hajtó Bizottságának ülése. A négynapos tanácskozáson 54 ország 60 ifjúsági szervezeté­nek képviselői vesznek részt. Az ülés napirendjén a DÍVSZ ez év decemberében sorra kerü­lő IX. kongresszusának előké­szítése szerepel. tör ki a két ország között. A hosszú viszálykodás fő oka a ciprusi kérdés, amelyben mind­két ország közvetlenül érdekelt s amelyben ellentétes álláspon­tokat képviselnek. A Görögor­TÖRÖK­GÖRÖG VISZÁLY szagban uralkodó törökellenes hangulat eredete oda vezethető vissza, hogy Görögország 1830- ig török uralom alatt állott, hogy a görögök évszázados el­nyomójukat látják Törökország­ban. Mindehhez most még az olaj­viszály is hozzájárul. Látnunk kell, hogy mindkét államot vonzza az olaj délibábja. Egyi­küknek sincsenek nagyobb olaj­mezői s ezért behozatallal kell fedezniük olajszükségletüket. A behozatal viszont nagyon meg­terheli mindkét ország amúgy is évek óta passzív fizetési és kereskedelmi mérlegét. Bár mind a két ország lénye­gében agrárállam, Törökor­szág valamivel fejlettebb iparú s nagyobb ásványkészletekkel is rendelkezik. Kromitokat, kő- és barnaszenet s egyéb érceket, ként, mangánt és más nyers­anyagokat bányásznak itt. Tö­rökországnak kisebb olajle­lőhelyei is vannak, amelyek azonban korántsem bírják fe­dezni a népgazdaság és a köz­lekedés szükségleteit. Görögor­szág viszont sokkal inkább a mezőgazdaságra van utalva és nem rendelkezik nagykiterje­désű ásványkíncslelőhelyekkel; ólmot, ezüstöt, cinket, mangánt, vasércet és krómot bányász­nak itt, de a lelőhelyek viszony­lagos szegénysége miatt nem alakultak ki jelentősebb iparvi­dékek. Ebben a helyzetben mindkét ország nagy érdeke, hogy érvényesítsék jogukat az újonnan feltárt olajmezők kiak­názására, mert a feltevések sze­rint viszonylag kiadós forrá­sokról van szó, s tekintettel a nyugati piacok magas olajára­ira, nemcsak devizamegtaka­rítást, hanem nagy nyereséget is eredményezhetnek az üzemel­tetőknek. Görögország március végén ünnepelte a görög királyság ön­állóságának évfordulóját. A törökök 1453-ban hódították meg Görögországot és csak 1830-ban eredményezte a görö­gök nemzeti felszabadító harca Görögország elszakadását Tö­rökországtól és az önnálló gö­rög állam kikiáltását. A görög- országi ünnepségek során nem egy alkalommal bírálták Török­országot, sőt közvetlen támadá­sok, érték a török kormányt. A török hivatalos helyek nem akartak adósak maradni Görög­országnak s április első felében Isztambulban görögellenes tün­tetést rendeztek, amelynek részvevői szabadságot követel­tek a Görögországban élő muzul­mánoknak, követelték a Törökor­szágot ért görög sértegetések jó­vátételét és a török hadsereg ki­küldését Ciprusra. A helyzet méginkább kiéleződött annak: következtében, hogy a ciprusi gö­rög terrorista szervezet fokozta aktivitását, a török kormány pedig a Ciprusi Köztársaság ál­lamszövetség! alapon történő berendezését javasolta. Törökország és Görögország súlyos viszályai az egyik olda­lon azt bizonyítják, hogy e tér­ségben ingatagok a NATO pozí­ciói, a másik oldalon viszont fokozzák a Ciprus körüli fe­szültséget és rontják a nemzet­közi kapcsolatok légkörét. A vi­lágbéke megszilárdításának ér­dekei megkövetelik, hogy se Görögország, se Törökország ne avatkozzék be megenged­hetetlenül a ciprusi fejlődésbe, s mindkét ország a nemzetközi joggal összhangban békés esz­közökkel rendezte az Egei — tengeren felfedezett olajielőhe- lyekkel kapcsolatos viszályait is. Jelenleg azonban sem az egyik, sem a másik, fél semmi jelét nem mutatja annak, hogy engedne igényeiből és követeléseiből. JAN BLANSKÝ

Next

/
Thumbnails
Contents