Új Szó, 1974. június (27. évfolyam, 128-152. szám)
1974-06-09 / 23. szám, Vasárnapi Új Szó
Vízvezeték és távvezeték Luther Márton ágostonrendi szerzetes, a wittenbergi egyetem tanára 1517. október 31-én 95 tételt függesztett kii a wittenbergi vártemplom kapujára, amelyekben tiltakozott a búcsúárusítások körüli visszaélések ellen, és kétségbe vonta, hogy a pápának joga vagy hatalma volna a búcsúk engedélyezésére, a bűnök megbocsátására. Ezzel kezdődött a XVI. században a - katolikus egyházzal szemben kibontakozó vallási mozgalom, a reformáció. Wittenberg a külföldi turisták szerint ma is a Német Demokratikus Köztársaság egyik legszebb „ékszere“. Évente 40 —50 ezer vendég érkezik a városba, de a jelentős évfordulókon számuk megkétszereződik. Igv például 1960-ban, amikor Philipp Melanchton halálának 400., 1967-ben amikor a reformáció 450., vagv 1972-ben. amikor id. Luces Granach születésének 500. évfordulójáról emlékeztek meg, a városban jóval több volt a vendég, mint a helyi lakos. Évszázadokról mesél a városi templom toronyórája, ami tizenöt év óta Max Horn órásmester jóvoltából mutatja a 1974. VI. 9. 23 pontos időt, éti egész szerkezete, a számlaptól a legkisebb csavarig kézimunka; a híres nyolcágú vízvezeték, amit 1556-ban építtetett hét jómódú városi polgár — köztük L. Cranach is — és a nyolcadik elágazás Melanchton házába vezetett. Évszázadokról mesélnek a gótika, a reneszánsz és a barokk csodálatos szépségét őrző falak, de a város lakói először a legfiatalabb emlékművet mutatják meg a vendégeknek: a Vártemplommal szemben, magas talapzaton egy T 34-es tank emlékeztet 1945 áprilisára, amikor a szovjet hősök felszabadították a várost. A város peremén szorgos kezek írják a jelén történetét: itt zakatolnak a vegyiművek gépei. A gyár udvarában egy kis. látszólag jelentéktelen épület emelkedik, egy szivaty- tyúállomás. A látogatót csak az lepi meg, hogy ez az 5000 kilométer hosszú Nordlicht földgázvezeték utolsó állomása. A világ leghosszabb föld- gázvezetéke a kelet-szibériai Tyumenyben kezdődik. A szovjet földgázból gyártanak nitrogénműtrágyát. 1970- ben az NDK mezőgazdasága 549 ezer tonna műtrágyát használt fel, és ezt a mennyiséget az NSZEP VIII. kongresszusa határozata értelmében 1975-ig 800 ezer tonnára kell növelni. Ennek jelentőségét akkor értjük meg, ha tudjuk, hogy egy kiló nitrogénműtrágya 7—11 kilóval növeli a hektárhozamokat. Nagyon egyszerű lenne a fejlődést képletbe szorítani: Tyu- menyből elindul a földgáz, Pies- teritzben, a vezeték végén zsákokba hull a műtrágya. A gyártási folyamat úgyszólván teljesen automatizált. Csakhogy a városfejlesztés nem oldható meg automatikusan. Amikor Philipp Melanchton 1518-ban Wittenbergbe érkezeit, jóllehet már híres tudós volt. kénytelen volt egy kopott viskóban meghúzódni. 450 évvel később Horst Fehse érkezett a városba, aki az ammoniák-rész- leg vezető mérnöke, és aki természetesen feleségével és két gyermekével minden igényt kielégítő, korszerű, összkomfortos lakást kapott. Tíz nap alatt húsz új lakás épül, elsősorban a kombinát dolgozói számára. /De nem elég lakást építeni, szükség van iskolákra, tornatermekre, diákétkezdékre, bölcsődékre és óvodákra is. Fejlődik az üzem, egyre több dolgozót foglalkoztat, tehát egyre több városi autóbuszjáratra és ezzel együtt egyre több gépkocsivezetőre van szükség. Ezeknek ismét lakást kell adni. A város fejlődése elválaszthatatlan az iparteleptől, a telep dolgozói számára viszont ideális életkörnyezetet nyújt a város, ezért a városatyák és a vegyiművek vezetői közös erővel igyekeznek megoldani a felmerülő problémákat. Ä halá! oka: felelőtlenség Ötszáz kilométer óránként Szakmai körökben világszerte nagy feltűnést és élénk érdeklődést keltett a hír, hogy a szovjet mérnökök egy ún. mágneses expresszvonat fejlesztésén dolgoznak. A vonat órasebessége 500 kilométer lesz. Hagyományos futóművel ilyen sebességet nem lehet elérni, ezért a szakemberek világszerte olyan vonatokat terveznek, amelyeknél a légpárnás, illetőleg a mágneses taszítás és vonzás módszereket alkalmazzák. Az ilyen szerelvényeknél feleslegessé válnak a kerekek, a forgórészek és a szokványos vágányok. A vonatot egy ún. vezérlősínen nagy teljesítményű elektromágnesek mozgatják. A szovjet szakemberek új lineáris motorjait már kiállításokon is bemutatták, és már megkezdték a sorozatgyártásukat is. A mágneses expressz működési bázisa a taszítás és a vonzás. A rendszer igen bonyolult és összetett elektronikát igényel. Emellett a jármű kifejlesztése csak az egyik feladat. Üzembe helyezése megfelelő műszaki berendezéseket követel: különleges pályaudvarokat, hidakat, váltókat és jelzőrendszereket. A szovjet Baltikumban már elindult próbaútjára az ER 200 jelű új szovjet elektromos gyorsvonat, amely 200 kilométeres órasebességgel közlekedik Moszkva és Leningrád között. Ä cápák és a kishalak Az elmúlt év tragikus volt a nyugatnémet kisiparosok és törpevállalkozók számára. A gazdasági középréteg érdekképviseleti szövetségei rámutattak, hogy míg 1973-ban a nagy- vállalatok „profitrobbanást“ mutattak ki az évi mérlegben, addig a kisipar és a törpevállalkozás jelentős mértékben pauperizálódott. Ennek okát elsősorban a Szövetségi Bank kíméletlen és csak a tőkeerős nagyvállalkozók érdekeit szolgáló kamatpolitikájában látjákAz érdekképviseleti szövetségek kimutatása szerint 1973-ban az NSZK-ban és Nyugat-Berlin- ben 5515 fizetésképtelenséget jelentettek. Ennek következtében tízezrek maradtak kenyér nélkül. 1972-höz viszonyítva 20 százalékkal nőtt a tönkrement cégek száma, de az építőipari ágazatban ez az arány 50 százalék volt. Acsőd erősen érezhető volt a kereskedelemben is, különösen az elmúlt év utolsó negyedében. A müncheni Gazdaság- kutató Intézet jelentése beszámol arról, hogy míg a harmadik negyedben 266, addig a negyedik negyedben 312 kereskedő vált fizetésképtelenné. Az amerikai McDonell Douglas Corporation kezdte meg a DC—10 gyártmányjelű utasszállító repülőgépek sorozat- gyártását. 1974. március 3-án, Párizs közelében egy ilyen óriásgép, egyébként a török légiforgalmi társaság, a Turk Hava Yollari tulajdona, lezuhant. A szerencsétlenségnek 346 halálos áldozata volt. A vizsgálat megállapította, hogy repülés közben, 4000 méter magasságban a csomagtartó tér rosszul zárt ajtaja kinyílt, és leszakadt, ez a tény pedig egy pillanat töredéke alatt elindította a láncreakciót. Ebben a magasságban ugyanis a repülőgépben a légnyomás jelentősen magasabb volt, mint a légtérben. A csomagraktár feletti utastérben továbbra is magas volt a légnyomás, de a raktárban robbanásszerű nyomáscsökkenés következett be. Az utasteret a raktártól elválasztó födém legalább egy helyen leszakadt, és a nyílás feletti ülések utasai a mélybe zuhantak. Ezért találták meg az úgyszólván sértetlen ajtószárnyat és hat halottat a szerencsétlenség színhelyétől 15 kilométer távolságban. Oral Ulusman főpilóta már képtelen volt elérni u párizsi „Charles de Gaulle“ repülőte- teret, mert a magassági, valamint az oldalkormány és a farmotor megbénult A gépóriás kigyulladt és felrobbant. Csak igen kevés roncs volt 1 köbméternél nagyobb. A Douglas Co. a katasztrófa után sajtókonferenciát rendezett, ez azonban inkább egy bírósági tárgyalásra hasonlított, ahol éppen az előállító céget ültették a vádlottak padjára. Ez a cég gyártja a tőkés világban a legtöbb utasszállító repülőgépet. A vezetők figyelmét már többször felhívták a konstrukciós hibákra. A párizsi katasztrófát két azonos szerencsétlenség előzte meg. Az első gép, amin szerencsére nem voltak utasok, berepülés közben zuhant le. A második szerencsétlenség 1972. június 12-én történt Detroit és Buffalo között, de a pilótának sikerült kényszerleszállást végrehajtani, és a szerencsétlenséget okozó ajtónyílás felett akkor nem ültek utasok. „A detroiti eset után az egyetlen helyes intézkedés az lett volna — állapította meg a Neue Züricher Zeitung —, hogy a sorozat minden gépére elrendeljék a felszállási tilalmat mindaddig, amíg a nyilvánvaló műszaki fogyatékosságot el nem távolítják“. A cikkíró az amerikai légügyi hatóságoknak címezve leszögezi, hogy: „Az a tény, hogy ezzel a kétségtelenül szükséges intézkedéssel addig várlak, amíg egy nagyméretű katasztrófa bekövetkezett, arra enged következtetni, hogy a gazdasági érdekeket az amerikai légügyi hatóságok is fontosabbnak tartják a biztonságnál“. Igaz, hogy a légügyi hatóságok 1972. június 19-én utasították a társaságot a műszaki hiba kijavítására, és 1973. február 2-án ismét rámutattak, hogy fennáll a légnyomás csökkenése által előidézett robbanás veszélye, de nem ellnőrizték, hogy a cég megtette-e a szükséges intézkedéseket. A hatósági szervek 1974. február 2-án megismételték a figyelmeztetést, de a konszern a munkaerő- és az időhiánnyal védekezett. Pár hét múlva bekövetkezett a párizsi tragédia. A hatóságok csak ekkor utasították a DC—10-es gépeket üzemeltető 23 légiforgalmi társaságot, hogy szereltessenek a gépekre biztonsági ajtókat. Feiezetek a rubel regényéből Hatalmas vitorláshajó várta a szelet 1771-ben a mai Leningrád kikötőjében. A hajó Hollandiába ' készült, több tonna rézpénzt szállított a „szélmalmok és sajtkereskedők“ országába, ugyanis Nagy Katalin cárnő így akarta a külföld előtt leplezni pénzügyi nehézségeit. Akkor már két év óta papírpénzekkel telt zsákokon ült, de ez a pénz beteg volt: »legyengítette az infláció. Pénzügyi tanácsosa javaslatára vezette be a papírpénzt, hogy csökkenthesse az állami alkalmazottak számát, elbocsáthassa a pénzszállítókat. A pénzszállítók tulajdonképpen állami teherhordók voltak, mert pl. 30 rubel súlya 16,4 kg volt. Még nyomosabb ok volt, hogy bizonytalan idők jártak, katona kellett a török ellen vívott háborúhoz, katona kellett a Pugacsov felkelés elfojtásához, a katonáknak viszont zsoldot kellett fizetni. Mi sem volt egyszerűbb, mint bankjegyet nyomni, tehát egyre több papírrubel került forgalomba. A rubel közel öt évszázadon át fémből készült. Először szüstrúdakból „szeletelték“, később — a kereskedelem és az áruforgalom fejlődésének korszakában — hozták forgalomba a körömnagvságú és víz- cseppre hasonlító fémlapocskákat. Végül I. Péter bocsátotta ki az igazi rubelt. Az első érme még tenyér nagyságú volt. A papírpénz 1812-ben lett hivatalos fizetési eszköz. 1917. májusában a cár pénzügyminisztere egy konferencián bejelentette: „Az állampénztár üres, és bár az ország tele van papírpénzzel, anyagi kötelezettségeinknek nem tudunk eleget tenni!“ Singarov pénzügyminiszter fenti bejelentése után néhány héttel egy kézzel írott hirdetményt függesztettek ki az Állami Bank kapujára: „Mivel az Állami Bank ellen a bolsevikek erőszakos intézkedéseket hoztak, munkánkat nem tudjuk folytatni. A népbiztos először 10, majd további 25 millió rubel kifizetését követelte .. . Mi, tisztviselők nem tűrhetjük a nép vagyonának herdálását. . . Szabadítsatok meg bennünket az erőszak uralmától, és azonnal folytatjuk a munkánkat!“ Sztyepanov pénzügyi népbiztos kétszer merészkedett az oroszlánbarlangba, de mindkét esetben üres zsebbel távozott. Csak azok kaptak pénzt, akik az Állami Bank hátsó ajtóján lopakodtak be: a fehérgárdista tábornokok százmilliókat vittek el a „pénz templomából“. A bankemberek szeny- nyes, népellenes játéka 1917 decemberében ért véget, amikor a fiatal szovjet hatalom államosította a pénzintézeteket De ekkor már a főkönyvek, a könyvelési bizonylatok eltűntek, a páncélszekrények üresen ásítottak, a bank tulajdonképpen már csak pénznyomda volt. Ebben a nvomdában Kerenszkij közel háromszor annyi bankjegyet nyomtatott, mint a cári kormány az első világháború éveiben. 1919 nyarán 14 állam csapatai álltak szovjet területen (hadüzenet nélkül): Nagy Britannia, Franciaország, japán, Németország, Olaszország, USA, Csehszlovákia, Szerbia, Kína. Finnország. Görögország, Lengyelország, Románia és Törökország reakciós kormányai esküdtek össze a világ első szocialista országa ellen. A betolakodók csodálkozva olvasták a szovjet bankjegy feliratát: „Világ proletárjai egyesüljetek!“ Hat nyelven nyomtatta rá a bankjegyekre ezt a felszólítást a szovjet kormány. De számtalan más pénz is forgalomban volt: az intervenciósok fizetési eszközei, egyes helyeken a „Kerenszkij-pénz“, amit sokan megőriztek, mert azt hitték, hogy a szovjet hatalom megbukik. Később ilyen „keren- szkij-papírral“ fűtötték az erőműveket. A betolakodók kénytelenek voltak véres fejjel távozni, és amikor a gyárak már nyereséggel dolgoztak, a szovjet kormány kibocsátotta a szilárd rubelt, .aminek 25 százalékát arannyal, a többit pedig az államvagyonnal fedezték. 1924-ben megszületett az első „szocialista pénz“!. Az ellenség azonban nem akart belenyugodni a vereségbe. Henry Deterdingnek, a híres nagytőkésnek a kezdeményezésére a fehérgárdista emigránsok Németországban hamisítani kezdték a szövet fizetési eszközöket, hogy inflációt idézzenek elő a Szovjetunióban. Amikor ezért a bíróság előtt kellett felelniük, az egyik vádlott — a porosz bírák leg nagyobb örömére — az utolsó czó jogán a következőket jelen tette ki: „Bíró urak! Állapítsák meg ítéletükben, hogy a szovjet kormány törvényen kívül áll, és mentsenek fel bennünket!“ jellemző, hogv a bírák valóban felmentették a vádlót takat akik ítélethirdetés után táncra perdültek a tárgyaló teremben. A Nagy Honvédő Háború a rubelt is megviselte, de 1950- ben a rubel már ismét szilárd volt, majd az 1961 évi pénzügyi reform szabályozta a szovjet pénz aranyparitását is. A Szovjetunió egyre növekvő gazdasági ereje szavatolja a rubel szilárdságát. A rubel körül már semmi nem történik, de a rubel történelmet csinál! Versenyfutás a kőolajért Egyre több fúrótorony magasodik Nyugat-Irián őserdőiben, az amerikai mérnökök, nem törődve moszkitók millióinak támadásával, lázas sietséggel kutatják a kőolajat. Természetesen az olajmezök feltárásához a még kőkorszaki szinten álló őslakosságot alkalmazzák, vagyis a világ legolcsóbb munkaerőit. A coloradói Petromer Trend eddig nyolc kutat nyitott meg, és feltételezik, hogy ebben a térségben húzódik Ázsia leggazdagabb kőolajrétege. Az amerikai konszernek négy évvel ezelőtt Djakartában írták alá a kutatási koncessziót biztosító szerződést. A területen jelen vannak a japán, francia és olasz társaságok is, de a jelenlegi termelés kétharmada az amerikai konszernek bevételét növeli. Jóllehet Nyugat-Irián kínjaiból egyre dúsabban folyik a fekete arany, Indonézia legnagyobb olajmezői még ma is a szumátrai területek Az amerikai Stanvac és Caltex részvénytársaságok 1971-ben kb. 45 millió tonna kőolajat bányásztak. (Indonézia összhozama kb. 51 millió tonna). A Stanvac — Rockefeller leányvállalata — 1912 ben, az amerikaj cégek közül elsőként, vetette meg a lábát Szumát- rán, és megtörte a brit—holland Royal Dutch Shell egyeduralmát. 1931-ben követte a Caltex (Rockefeller-Morgan érdekeltség), de éppen elkészültek a fúrótornyai, amikor kitört a második világháború. A szumátrai kőolaj — évi hozama akkor 8 millió tonna volt— ösztönözte a japánok délkelet- ázsiai agresszióját. Indonézia kőolajáért és más nyersanyagáért a mai napig is tart az amerikai—japán hatalmi harc. Mindenekelőtt a két ország konszernjei versengenek a szigetország nyersanyagva- gyonáért. Egyelőre az amerikaiak vezetnek. A Stanvac és a Caltex 2001-ig bányászhatja a kőolajat Szumátrán, és emellett már újabb koncessziókat is szerzett. Az indonéz kormány koncepciója — a nyitott kapuk gazdaságpolitikája — más külföldi konszernek étvágyát is felébresztette. A nyugatnémet Handelsblatt közölte, hogy 1965 őszétől ugrásszerűen emelkedtek a külföldi beruházások. A jobboldali kormány 1967-ben hozott törvényei valóban kitárták a kaput a monopoltőke előtt. A nyugatnémet és svájci sajtó az utóbbi két évben rendszeresen visszatér a kérdésre és népszerűsíti a tőkekivitelt, hangsúlyozva, hogy a több mint 1,9 millió négyzetkilométer nagyságú szigetországnak eddig csupán 10 százalékán tárták fel az ásványi kincseket. APROHIRDEIES ■ 23/170 barna, beszédhiba miatt zárkózott, szégyenlős fiatalember szeretne megismerkedni hozzá illő leánnyal, aki ezzel a hibával is tudná szeretni, leiige: Boldogság. 0-667 ■ A Bálványi Magnemesí- lő Állami Gazdaság, komáméi járás — gazdasági egysége felvesz: — zootechnikust, középiskolai végzettséggel. Családi lakást biztosítunk. ÚF-96 B A Dunaszerdahelyi |ÉV (OSP) Dunajská Streda) azonnali belépéssel felvesz: — üzemi ellenőrt, — üzemi jogászt, — gépésztechnikust, — arehitektikusokat. Fizetési feltételek az érvényes katalógus szerint. Jelentkezni a vállalat igazgatóságán a személyzeti osztályon lehet — Dunaszerdahelyen. ŰF-99
