Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-05 / 18. szám, Vasárnapi Új Szó

5 KORSZERŰ S tej an Tužár mérnök Štefan Chocholáč mérnök 1974. V. 5. Lassan másfél évtized© annak, hogy a Nitra peremén felépült PLASTIKA üzemet átadták ren­deltetésének. Azóta alig múlik el nap a gyár életében üzletfelek és érdeklődő vegyipari szak­emberek látogatása nélkül. Bár az üzem szerény méreteivel nem versenyezhet a vegyipari óriá­sokkal, mégis minden látogatót lenyűgöz a gyár különleges harmóniája, telepítésének, építésének rendje és — bátran hozzátehetjük — szépsége is. A látványnál azonban sokkal lényegesebb a gyár termelési irányzata, az a tevékenység, ami­vel a dolgozók a hazai és a külföldi piac igé­nyeinek kielégítéséhez járulnak hozzá. Korszerű, jól működő üzem épült fel itt a Zobor alján, amit az is bizonyít, hogy tavaly az előirányzott 513 millióval szemben 520 millió korona értékű árut termeltek. Egyetlen munkanap termelési értéke megközelíti a kétmillió koronát, s az üzem egy dolgozója évente csaknem háromszázezer korona értéket termel. — Üzemünk termékeinek jelentős részét a szo­cialista országokba, elsősorban a Szovjetunióba exportálja — tájékoztatott Ťaíár Štefan mérnök, a tervezési osztály vezetője. — A gyár mellett látható befejezéshez közeledő építkezés elárul­ja, hogy az üzem már kinőtte kereteit. Gyártmá­nyaink iránt oly nagy az érdeklődés, hogy az igényeket csak az üzem bővítése útján tudjuk kielégíteni. Már ez idén 575 millió korona érté­kű árut termelünk, 55 millióval többet, mint az elmúlt esztendőben. Ha a gyár építésének máso­dik szakaszát befejezzük, akkor az egy dolgozóra eső évi termelési érték jóval felülmúlja a két­millió koronát. — A műanyagok világviszonylatban nagy teret hódítanak, s mór neon pótanyagok többé — vet­te át a szót Štefan Chocholáč mérnök, kereske­delmi igazgatóhelyettes. — Az acél és az ötvö­zetek azonos értékű helyettesítői. Nélkülük egyetlen iparág sem tudna létezni. Az évszázad elején a világ műanyagtermelése alig érte el a 20 000 tonnát. 1938-ban ez a mennyiség már 200 ezer tonnára, a hatvanas évek kezdetén pedig 5 millió tonnára növekedett, és 1970 óta felülmúlja a 30 millió tonnát. Tehát a műanyagokat gyártó vegyipar mindenütt előretört, indokolt, hogy ha­zánkban is gyorsabban fejlődjön, mint a többi iparág. A korszerű kertészetekben ma már mindenütt ott láthatók a gyorsan felállítható fóliás hajtató­házak. A fekete talajtakaró főleg az uborka, a földieper termesztésében vált be, de igen sok színes és színtelen fóliát használnak takaráshoz, csomagoláshoz, öntözőárkok és csatornák bélelé­séhez is. A műanyag fólia a baromfi, a húsáru és a tejtermékek csomagolásához ma már az élelmiszeriparban is nélkülözhetetlen. A hazai polietlléngyártás megkezdésével újabb termékek készítésére állítottak elő nyersanyagot. Ebből palackokat, rekeszeket, nagyobb tartályo­kat, gyümölcsszedő kosarakat, árasztásos öntö­zéshez szolgáló tömlőket és más idomokat készí­tenek a Plastika vállalatban. — Talán hozzá kellene még tenni, — kapcso­lódott a beszélgetésbe Virág fán mérnök, a fej­lesztési osztály vezetője, — hogy a polisztirén elemek gyártásával jelentős mértékben elősegí­tettük az építőipar korszerűsítését, ahol tetőfedő és szigetelő elemeinket is eredményesen felhasz­nálják. A víz elvezetésére és a nedvesség elszi­SZÍNVONALON getelésére készült új gyártmányaink kollekcióit az 1NCHEBA vegyipari kiállítás ez idei látoga­tói is megtekinthetik. Egyébként a termelés nö­velésében és gyártmányaink fejlesztésében a XIV. pártkongresszus határozataiból indulunk ki. Arról van szó, hogy a jelenlegi tervidőszak utolsó évé­ben hazánkban több mint 500 000 tonna plasztik anyagot fogunk gyártani, tehát az 1970. évi mennyiségnek több mint a kétszeresét. Ugyan­akkor a gyártásban el kell érnünk a hőre lá­gyuló anyagok, főként a PVC, a polietilén és a polipropilén nagyobb részarányát. Tehát bővíte­ni kell a műanyagok alkalmazását, főleg a cső magolótechnikában, a gép- és az építőiparban. Hogy az üzemről alkotott képünk teljes legyen, azt is megemlíthetjük, hogy a nagyobb felada­tok teljesítéséhez kellőképpen felkészültek a Plastikában. A műszaki fejlesztés keretében új gépsorokat állítanak be, amelyek a dolgozók változatlan létszáma mellett lényegesen fokozzák a munka termelékenységét. Ezen kívül a mun- kakörnyezetet is javítják, és növelik a dolgozók anyagi érdekeltségét, akik már valósággal „hoz­zánőttek“ az üzemhez. Erről a kérdésről Štefan Slížka elvtárs, az üzemi pártalapszervezet alelnöke mondott véle­ményt. — Az imént éppen arról beszéltünk, hogy az idei termelésünk értéke a tavalyihoz képest 55 millió koronával növekedett. Bár több új gépsort állítottunk a termelés szolgálatába, mégis az a véleményem, hogy az emberek is döntő mérték­ben befolyásolták a terv teljesítését. A szocia­lista racionalizálás feladatainak megfelelően szé­les mértékben támogatjuk a dolgozók kezdemé­nyezését. Eddig több mint 52 kollektívánk nyer­te el a szocialista munkabrigád címet, és több mint 60 csoport az idén kapcsolódott ebbe a népszerű verseny mozgalomba. Emellett tizenkét mérnökünk és újítónk vesz részt a százezresek mozgalmában. Az üzemben tett látogatás alkalmával Štefan Schnikal elvtárs, a Július Fučík nevét viselő 71 tagú ifjúsági brigád vezetője örömmel mutatta meg a brigád naplóját, melynek címlapján ez áll: „Élj, dolgozz és tanulj szocialista módon“. A bejegyzések között négy újítási javaslat is szerepel, amelyek 946 000 korona megtakarítást eredményeztek az üzemnek. A brigád tagjai ál­landóan 110 százalékon felül teljesítik a tervet. A százalékok felsorolása után azonban ilyen el­határozásokról is olvashatunk: „mindenben se­gítjük egymást, leküzdjük hibáinkat, száműzzük az önzést“. Hasonló bejegyzéseket találhatunk a Jurij Ga­garin brigád naplójában is, akik félmillió korona értékben teljesítik túl eredeti tervüket. Ez év február 16-án, szabad szombaton is munkába áll­tak, és 174 000 korona értéket termeltek. Pavol Drábik elvtárs, a brigád vezetője büszkén újsá­golta, hogy a tajnaí nevelőintézetben államilag gondozott gyermekek megsegítéséről is messze­menően gondoskodnak. Legszívesebben ide másol­nám naplójuk minden sorát, mert — bár sok­szor apróságokról, mindennapi munkáról és szó­rakozásról szólnak, — mégis a Plastika vegy­ipari üzem több mint kétezerötszáz munkásának elhatározásait, sikereit, a becsületesen végzett munka eredményességét, a dolgozók szocialista életszemléletének kialakulását fejezik ki. SZOM BATH AMBRUS Štefan Schnikal briqádvezetö egyik jól működő „motorja* az ifjúsági brigádnak. Benešová Marta a főliacső gyártásánál ügyeskedik. Bystrická Oľga minőségi ellenőr csak a jó minőségű árunak biztosít szabad utat. (Tóthpál Gyula és VL Taškár felvételei) S ü'. iíÉÉé. jfe, g$VBfcí am *■> m mpig □ PtüüL fán Virág mérnök

Next

/
Thumbnails
Contents