Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-31 / 127. szám, péntek
Orvosi tanácsadó Válasz olvasóinknak Mikor jár családi pótlék a meghosszabbított fizetés nélküli szülési szabadság idejére? A „Národné poistenie“, a Betegbiztosítás Szlovákiai Igazgatóságának folyóirata 1974/4. számában közli a hivatal 53/74-11/ dr. Bi. sz. határozatát arról, hogy mikor illeti meg az anyákat a meghosz- szabbított, fizetés nélküli szülési szabadságuk alatt — amikor gyermekgondozási segély ben részesülnek — családi pótlék is. Ez a kérdés főként a magányosan élő anyák problémája, mivel a családi pótlékot nem folyósíthatták az ilyen szabadság ideje alatt, míg a házasságban, vagy élet társi viszonyban élő anyáknál az együttélő házastárs vagy élettárs betegbiztosításából folyósítják a családi pótlékot. Ezért ezek az anyák az 1968/95 sz. hirdetmény 14. § a értelmében kivétel engedélyezése iránt folyamodtak. A Betegbiztosítás Szlovákiai Igazgatósága az egyszerűsítés kedvéért az 1974. április 5-i ülésén beleegyezését adta, hogy 1974. július 1-től kezdődő hatállyal azoknak az anyáknak eseté ben, akik hajadonok, elváltak, özvegyek, vagy pedig más ko moly okból magányosan élők, akik nem élnek élettársi viszonyban és akiknek a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadság ideje alatt gyermekgondozási segélyt fo lyósítanak, a gyermekgondozási segély folyósításának idejét a beteg biztosítás járási igazgatóságai igazgatási bizottságainak egyenkénti döntése nélkül ledolgozott időnek tekintsék és ennek alapján az anyáknak igényük legyen az ilyen meghosszabbított szülési szabadság ideje alatt is családi pótlékra. A családi pótlékot az ilyen esetekben elsőbbségi sorrendben az anya betegbiztosítása ból kell folyósítani még akkor is, ha a volt házastárs vagy a vérségi származás alapján az apa betegbiztosításából is folyósítható lenne. Ez a szabályozás 1974. július 1-vel lép életbe és a családi pótlékot az ilyen esetben először 1974. július hónapjáért lehet folyósítani. Ez az elő uyös intézkedés vonatkozik a magányosan élő anyák említett csoportjára abban az esetben is, ha a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságukat már korábban kezdték uieg. Az ilyen esetekben tehát már nem szükséges kérni az •mlített kivétel engedélyezését és a munkaadó vállalatok KNP bizottságai fogják a családi pót lék folyósítását elrendelni. Az ilyen esetekben — ha a családi pótlékot eddig más személy betegbiztosításából folyósították (pl. a volt férj, vagy a házasságon kívüli apáéból), — a családi pótlék további folyósítását 1974. június 30-val az ilyen gyermekre náluk be kell szüntetni, mivel az anyának keletkezett közvetlen igénye a családi pótlék folyósítására, ésjiedig elsőbbségi sorrendben, mivel a gyermekről közvetlenül maga gondoskodik. A korábbi kivételt engedélyező döntések továbbra is érvényben maradnak. Az olyan esetekben, amelyekben a közölt rendelkezés szerint nem keletkezik az anyának igénye családi pótlékra (pl. ha olyan férjezett anyáról van szó, akinek férje nem teljesíti a családi pótlék folyósításának törvényes feltételeit), továbbra is az 1968/95 sz. hirdetmény 14. §-a alapján lehet egyéni kivételezés iránt folyamodni a betegbiztosítás járási igazgatóságainál. Szülési segély és táppénz T. M.: Első gyermeke 1973. július 2-án született. A rendes, 26 hetes szülési szabadsága után a munkatörvénykönyv 157. §-ának 2. bekezdése értelmében igénybe vette a meghosszabbított, fizetés nélküli szülési szabadságot. Ez idő alatt újból terhes lett és második gyermeke születését 1974. június 20-ra várja. Mivel a második terhesség az előző szülés utáni egy éven belül következett be és egyébként teljesíti a második gyermekével kapcsolatban is a fizetett szülési szabadság feltételét, és mivel az 1965/143 sz. hirdetmény 45. §-ának 1. bek. értelmében a születendő gyermekével kapcsolatos 26 hetes szülési szabadságát — amelyet rendes körülmények között 4 héttel a szülés várható időpontja előtt kel megkezdeni —, legkésőbb első gyermeke egyéves korának betöltésétől számított egy hónapon belül kezdi meg, az előző szülési szabadság idejére kiszámított kedvezőbb összegben lesz igénye szülési segélyre. Ha az ilyen egy éven belül bekövetkezett terhességből a szülési szabadságot az előző szüléstől számított 13 hónap után kezdi meg az anya, csak akkor lenne igénye az előző szülési szabadság ideje alatt folyósított szülési segély összegével azonos segélyre, ba az újabb szülési szabadság megkezdése előli legalább 25 napot dolgozik le. A szülési segélyt az orvos által kiállított és igazolt nyomtatványon a munkaadó vállalat KNP bizottságánál igényelje. Ugyanennél a bizottságnál igényelheti a születés után az egyszeri, 2000 korona összegű szülési segélyt. Szülési szabadsága eltelte után — ha saját maga egésznapos gondoskodással kíván majd mindkét gyermekéről gondoskodni —■ az 1971/107 sz. törvény értelmében amíg kettő, két évnél fiatalabb gyermekről gondoskodik, havi 800, majd havi 500 korona gyermekgondozási segélyt igé nyelhet. E. J.: Az 1968/88 sz. törvény 8. § a értelmében a fizetett szülési szabadság összegét rendszerint a táppénz kiszámításával azonos módon kell kiszámítani, tehát az Ön esetében az 1973. december 18 án megkezdett szülési szabadsága szempontjából az előző naptári év, tehát az 1972-ben elért tiszta átlagkereset összege volt a mértékadó. Az 1965/143 sz. hirdetmény 4. §-a értelmében a tiszta napi átlagbért nem az előző najjtári év átlaga szerint’ kell kiszámítani, ha a dolgozó az év folyamán lépett munkaviszonyba, továbbá abban az esetben, ha a dolgozó alapfizetése lényegesen s tartósan megváltoztatott (nem számítható az alapfizetés megváltozásának pl. a későbbi magasabb prémium, vagy nyereségrészesedés). Az ilyen esetben az átlagot a munkába lépéstől, illetve az alapfizetés megváltozásától a szülési szabadság megkezdését megelőző bérelszámolási időszak végéig terjedő időben elért fizetésekből kell kiszámítani. Ha az ön 1973-ban elért jobb fizetési átlaga uz alapfizetése lényegesen kedvezőbb megállapításának eredménye, a fentiek értelmében kérheti, hogy az említett kedvezőbb átlag szerint számítsák ki és folyósítsák a szülési pénzsegélyt. A szülési segély a tiszta napi átlagbér 90 százaléka, de legfeljebb napi 100 korona a hatnapos munkahét, illetve napi 120 korona az 5 napos munkahét esetébon. A pénzsegély munkanapokra jár (akárcsak a táppénz) és így a havi összeg az egyes hónapokban a munkanapok száma szerint különböző. V. P.: A táppénz összege nem azonos a szabadság ide jére járó átlagbér összegével. Önnek, mivel több mint 10 be számítható éve van, a tiszta napi átlagkeresetének 90 százaléka jár táppénz címén, de legfeljebb napi 100 korona a hatnapos és napi 120 korona az ötnapos munkahét esetében. Vagyonjogi ügyekben Házeladás N. Z. jeligére: A polgári törvénykönyv 140. §-a értelmében a személyi tulajdon (pl. családi ház) társtulajdonrészét a többi társtulajdonos beleegyezése nélkül csuk utódjára (gyermekére, unokájára stb.), vagy valamelyik társtulajdonosra lehet átruházni (ajándékozási, adásvételi stb. szerződéssel). Az említett, beleegyezés nélkül készített esetleges szerződés érvénytelen. Ha a társtulajdonos, aki csak az őt megillető részt használja az ingatlanból, nem hajlandó a tervezett eladáshoz hozzájárulni, de sa ját maga sem hajlandó a többi ingatlanrészt megvenni, a járásbíróságon beadott vagyon közösség-megosztás iránti perben kényszeríthető (a polgári törvénykönyv 142. § a értelmében) a vagyonközösség megszüntetésére. Ezután már lehetséges az eladás. Ha az ingatlan osztható a tulajdonrésze arányában (ebben az esetben fél-fél), akkor elsősorban természetbeni megosztásra lenne igénye. Az oszthatóság kérdésében a családi házat illetően a bíróság rendszerint a hnb építésügyi osztálya és műszaki (építészeti) szakértő meghallgatása alapján döntene. A ház természetbeni (reális) megoszlását a bíróság csak akkor engedélyezheti, ha az ingatlanrészek a megosztás után műszaki szempontból önálló egységet képeznek. A telek megosztásánál főként a külön bejárás kérdése a döntő. Elképzelhető olyan megoldás is, hogy a ház és a kert megosztható különálló részekre és a bejárást közös udvar bizto sítaná. Ha az ingatlant az említett módon reálisan nem lehet felosztani, a bíróság a va gyonközösséget az ingatlannak a felperes vagy az alperes részére való juttatásával a becsérték megfizetése ellenében szüntetheti meg. Az ilyen juttatásnál a bíróság figyelembe veszi, hogy az ingatlant lehetőleg a legcélszerűbben és a társadalom érdekeivel összhangban használják ki. Az ilyen juttatás azonban feltételezi, hogy az érintett társtulajdonos (vagy társtulajdonosok) hajlandó az így juttatott részt a becsérték megfizetése ellenében átvenni. Ha az ingatlant egyik társ- tulajdonos sem lenne hajlanó átvenni, a bíróság elrendeli az ingatlan állami jegyző útján való eladását és a beinkasszált vételárat a társtulajdonosok közt a tulajdonrészeik arányában felosztja. Sniokuvec jeligére: Sajnos a félreértések sorozata, és főként amiatt, hogy a végrendelkező a végrendeletét nem írta alá, nem keletkezett érvé nyes végrendelet. A géppel írt és saját kezűleg aláírt végrendelet nem felel meg és a másik végrendelet, melyet az állami jegyző előtt kinyilvánított a végrendelkező, de az írásba foglalt iratot az illeték miatti félreértés miatt nem írta alá, nem számít végrendeletnek. Ön most igényeit mint hitelező érvényesíti. Ha a törvényes örökösök, illetve ezek hiányá bán az állam nem ismerné el követelését és nem kötelezné magát annak megfizetésére, az örökhagyó halálától számított egy éven belül adhatna be pert a járásbíróságon az örökösök, illetve az állam ellen. RAM jeligére: A kerületi bí róság ítéletét a jogerőtől számított 3 éven belül az érdekeltek kérelmére, vagy híva tálból a Legfelsőbb Ügyészség támadhatja meg törvénysérté si panasszal. Az ilyen, ideje ben beadott panaszról a Lég felsőbb Bíróság dönt. A Lég felsőbb Ügyészség az iratok áttanulmányozása, a kifogásolható törvénysértés és a társadalmi érdek szempontja alapján dönt a panasz beadá sáróí. Azonban senkinek sincs perelhető igénye -arra, hogy a Legfelsőbb Ügyészség a panaszt tényleg beadja. Dr. F. | A VÉRNYOMÁSCSÖKKENTŐ GYÓGYSZEREK KELLEMETLEN MELLÉKHATÁSAI A vérnyomás értéke egészséges embernél is ingadozhat, s a korral is általában emelkedik. Egészséges ember vérnyomását teljes nyugalomban általában 140 -160 higany milliméternél nem találjuk magasabbnak. De az ennél magasabb érték sem mindig betegség jele. Vannak olyan körülmények, amikor a normális ember vérnyomása is felemelkedik. Izgalom, nagy testi megerőltetés mindig magasabb vérnyomással jár. A vérnyomás kóros emelkedését nagyon sokféle betegség okozhatja. Vesebajnál, agydagauatnál, bizonyos mérgezéseknél is megfigyelhető. Van azonban olyan megbetegedés is, amelynek egyetlen és legfontosabb tünete maga a vérnyomás emelkedése. Ebben szenved a magas vér- nyomású betegek kilencven százaléka. A keringési betegségek legelterjedtebb fajtája az elsődleges . magas vérnyomás, amelynek gyakorisága sajnos növekedőben van. Okát az orvostudomány még csak hiányosan ismeri. A vérnyomás szintje a megbetegedésnél rendkívül változó, és amint megállapították, a kiserek összeszűkülésének következtében lép fel. Kétségtelen az is, hogy a kiserek ilyen kóros szűkülése idegi eredetű. A magas vérnyomást latinul hipertóniának hívják, és általános megfigyelés szerint a rend kívüli izgalmak döntő jelentőségűek kiváltódásában. Olyan foglalkozási ágakban, ahol az idegrendszer megterhelése jelentős, gyakran tapasztalható. A hosszú ideig fennálló magas vérnyomásnak — bár nem kizárólagos, de gyakori — következménye az erek elmeszesedé- se. Amikor a betegség a szakaszába ér, már nem az idegi eredetű görcs tartja üsszeszu- kítve az ereket, hanem a lerakodott mész merevíti és szűkíti a vérpályát. A magas vérnyomás jellegzetes tünete a fejfájás, fáradékonyság, a szívdobogás és a kimerültségi állapot. A magas ütőeres nyomás a szív munkáját két-háromszorosára növeli. Nem csoda tehát, hogy kifárad és felmondja a szolgálatot. Előmozdítja ezt az a körülmény, hogy az érelmeszesedés a koszorúerekre — amelyek magát a szívet látják el vérrel — is kiterjed, s a fokozott igénybevétel alatt a szív nem kap elég vért. Az elhanyagolt betegség másik veszélye az agyvérzés. A kutatólaboratóriumokban tudósok szazai keresik napjainkban e rendkívül eliter- jedt betegség gyógyszeret, de a törekvés aiapjauan veve nem vezeteti sikerre. Vannak ugyan mar gyógyszerek a hipertónia kezeiesere, ezekkel azonban óvatosan kell bánni, mert nem minden beteg szervezete reagál egyformán .ezekre az orvossá gOKl’íl. Némelyik páciens szervezete mar a normális, orvosilag javasolt adagolásnál is kórosan reagál a vérnyomáscsökkentő orvosságokra. Néha már az első bevett adag is viszkető csalánkiütést, hányingert, hányást, tejfájást és hasmenést eredményezhet. Ez a gyógyszer elleni túlérzékenységgel, altér y tavai magyarázható. Ebben az esetben azonnal orvoshoz kell fordulni, aki betiltja az orvosság használatát és más gyógyszert ír fel. Már a normális kúra is hoz hat magával egyes érzékenyebb betegeknél kellemetlen kóros tüneteket, amilyenek a szédü lés, álmosság, általános gyengeség. Ez a legyengülés azzal magyarázható, hogy hirtelen lecsökken a test összes ereiben a vérnyomás és ezzel egyidejű lég csökken a belső szervek (szív, máj, agy és vese* vérellátása. A kábultság érzése az agy vérellátásának csökkenésével magyarázható. Szerencsére e tünetek átmenetiek és a kezelés első heteiben magától eltűnnek, amikor a szervezet hozzászokik a normálisra csökkent vérnyomáshoz. E tünetek miatt ritkán szükséges a gyógyszerek használatának beszüntetése, elég egy két napra az adagok csökkentése. Nagyon fontos a beteg vérnyomásának minél gyakoribb ellenőrzése, nehogy túl alacsonyra süllyedjen. A legveszélyesebbek azok a tünetek, amelyek az egyes vérnyomáscsökkentő gyógyszerek túladagolásából erednek. Ebben az esetben nyugodtan beszélhetünk gyógy szermérgezésről. Ennek tünetei aszerint váltakoznak, milyen fajta gyógyszert adagoltunk túl. Az úgynevezett szaluretikumok úgy csökkentik a vérnyomást, hogy kihajtják a szervezetből a vizeleten keresztül a nátriumot, klórt és a vizet; ezzel egyidejűleg csökken a sejteken kívüli folyadékmeaiy- nyiség s maga a vér mennyisége is. Ha egyúttal korlátozzuk a táplálék sótartalmát is, akkor a vérnyomás nagyon erősen és hirtelen csökken. Másodlagosan megnövekszik a szervezet káliumkiválasztása ami kellemetlenül hat sok szervre. Csökken az idegek és izmok reakcióképessége. és legyengül a vesék, emésztőszervek és a szív működése. Ezért a szaliretiku- mokkái együtt káliumkloridot kell adagolni. Ez is okozhat azonban gyomor- és bélvérzést. Ezek a mellékhatások elkerülhetők olyan orvosságok alkalmazásával, amelyek csökkentik a szervezet káíiumveszteségét / Aldaetone, Spirolakton/. A vizetlethajtó gyógyszereket nagyon óvatosan szabad adagolni idősebb embereknél -és májbetegeknél, mivel náluk e kezelés nyomán könnyén felgyülemlik a vérben az ammóniák és ez hepulális (máj) kómához (eszméletlenséghez) és halálhoz vezethet. A vérnyomáscsökkentő szerek másik csoportjához tartoznak a reserpin és az úgynevezett ganglioplegikumok; ezek szintén okozhatnak nem kívánatos tüneteket. Például hirtelen felállásánál zavar áll be az agy vérellátásában, és ez az átmeneti vérellátási zavar eszméletlenséget okozhat. A Guanethi- din és más ganglioplegikumok erős hányást okozhatnak. Erősen fokozódik hatásukra a gyomorsavtermelés, ami huzamosabb kezelés esetében gyomor- és bélfekélyhez és ezek vérzéséhez vezethet. Néha szívfájdalmak jelentkeznek, és a |ml- zusnak nagymértékű rendellenessége. A Rauwolfia és a Gua- nethidin használata néha az orr nyálhártyájának duzzadását okozza és ezzel nehezíti a légzést. További mérgező tünetek:' látási zavarok, fáradtság, apátia, álmosság, gyengeség és fejfájás, amely hirtelen nagyon mélyre zuhanó vérnyomással magyarázható. Bármelyik mérgezési tünetnél az első teendőnk az legyen, hogy szüntessük be a mérgezést okozó szer használatát és mielőbb keressük fel kezelőorvosunkat. Az úgynevezett hydralazinok egyik kellemetlen mellékhatása az ótvágyiaifansag, hányinger, hányás, de okozhatnak gyomor es bélivérzést, ideggyulladasi es eimezavart is. Nena magas iaz jelentkezhet, hideglelés es izületi fájdalmak. Nena börgyut- ladás keletkezik. Kellemetlenül hathatnak ezek a gyógyszerek a vörös vérsejtek képződésére és suiyos vérszegénységet okozhatnak. Ezért a huzamosabb kezeléseknél helyénvaló a ket- hetenkenti verképellenőrzés. Bármiféle toxikus (mérgező) tünetnél a kezelést azonnali abba kell hagyni, nehogy komolyabb baj keletkezhessen. A kellemetlen és főképpen a mérgező mellékhatások elkerülhetők, ha nem használunk túl magas adagokat és inkább több vérnyomáscsökkentő szert használunk egyidejű kombinációban, hogy így az egyes adagok minél kisebbek lehessenek. Természetes, hogy a kezelés megválasztását és módját az orvosra kell bízni. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN
