Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-29 / 125. szám, szerda

fl? SZLKP Központi Bizottsága plenáris iilôsňnek vitája

(Folytatás a 4. oldalról)

részt nek koordinálása útján. A fejtés és a folyosónyitás céljaira a ‘bevált szovjet technika vásárlására törekszünk. Ebben a folyamatban nemcsak a kombájnos fejtés hányadának növeléséről van szó, hanem a fejtés valamennyi munkájának a gépesítéséről Is.

Figyelmet szentelünk a termelést megelőző szakaszoknak is. így tavaly az NDK-beli elvtársakkal szoros együttműködésben megoldottuk a fúrással történő mélyítés problémáját. Az eddigi módszerrel szemben ez jelentős meglakarítást jelent. Döntő tényező azonban a mélyítés ideiének lényeges lerövidítése.

Saját kutatási-fejlesztési alapunk — Bányászati Kutatóintézetünk van. Tudatában vagyunk azonban, jobb kihasználását fékezi, hogy kapacitása a problémák nagy számára aprózódik fel az ágazati feladatok megoldása keretében. Ezáltal elhúzódik a fő problémák megoldásának ideje, s fogyatékosságok mutatkoznak a megvalósításban és megoldásuk eredményeinek felhasználásában. Ezért azután nem eléggé szoros a szakágazat más intézeteivel folytatott tevékenység egybehangolása, mert duplicitásra kerül sor. Ezekkel a kérdésekkel már foglalkoztunk. Intézkedéseket készítettünk elő, amelyeket a termelési-gazdasági egység küszöbön- álló műszaki-gazdasági konferenciája elé terjesztünk

Az integrációs kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia integrált eljárásával rövid időn belül olyan utat nyissunk meg, amelyen a csehszlovák szénbányászat is élvezni fogja a gyümölcsöket. Ezekre a feladatokra és a további feladatokra irányítjuk kutatási- fejlesztési alapunk tevékenységét, szem előtt tartva a kulcsproblémák megoldását a szénfejtés, a folyosónyitás és a száilílás haladó technikával történő biztosításában.

A tudományos-műszaki haladást igyekszünk egybekapcsolni a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének fejlődésével, ami nemcsak a komplex ésszerűsítő brigádok munkájában és eredményeiben nyilvánul meg, hanem más dolgozók munkájában is, akik a legfontosabb és legbonyolultabb területeken dolgoznak. A műszaki fejlesztés, amely tudományos elemeken alapul, a munkatermelékenység állandó növekedésén kívül a döntő eszköze annak, hogy raunkaerőmegtakarítást érjünk el, s ugyanakkor az ötéves tervidőszak hátralevő éveiben biztosítsuk a jö- vesztés további növekedését.

Gazdasági mérlegünk az elmúlt években kedvező volt. Eredményeink annak az útnak a helyességét bizonyítják, amely a barnaszénbányászatban a tudományos-műszaki haladás megvalósítására irányul.

Ondrej Kuliš elvtárs felszólalása

A CSKP Központi Bizottságának és az SZLKP Központi Bizottságának a népgazdaság tudományos-műszaki fejlődéséről folytatott tanácskozása jelentős határkő egész műszaki értelmiségünk, a szakmunkások, az állami szakágazati és üzemi tudományos-műszaki fejlesztési feladatok megoldásán dolgozók munkazdeményezésének további fejlesztésében.

A mi kutatási-fejlesztési központunk az elmúlt 10 év alatt több mint nyolc és félszeresére gyarapodott az alkalmazottak számát illetően, a szakképzettséggel és a legbonyolultabb problémák megoldásának képességével kapcsolatban azonban még nagyobb mértékben.

Vállalatunk alkalmazottainak 5,9 százaléka dolgozik kutatási-fejlesztési központunkban. Kutatási-fejlesztési központunk műszaki-gazdasági dolgozóinak 18,3 százaléka mérnöki és műszaki szakember, 37 százalékuknak főiskolai végzettsége van.

Kutatási-fejlesztési központunkban három kollektíva nyerte el a szocialista munkabrigád címet és négyen kapcsolódtak bele a Százezresek mozgalmába.

Kutatási-fejlesztési központunk az állami szakágazati és az üzemi tudományos és műszaki fejlesztési feladatok megoldásában szorosan együttműködik a Szlovák Tudományos Akadémia košicei Kísérleti Kohászati Intézetével, a košicei Műszaki Főiskolával, a bratislavai Hegesztési Kutatóintézettel, a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskolával, a prágai Állami Ayangkutató Intézettel, a zilinai Közlekedéstudományi Főiskolával, a ČKD prágai Kutaóintéze- tével, a prágai Műszaki Főiskolai nukleáris fizika karával, a brnói Formázógépek Kutatóintézetével, a prágai Gépipari Technológiai Kutatóintézettel, a trenčíni Konštruktával, a brnói Antonín Zápotocký Katonai Akadémiával, a prágai Gépkocsikutató Intézettel, a prágai Gépszerkesztési kutatóintézettel, s más kutatóintézetekkel és munkahelyekkel. Ezt a kutatóintézetekkel és főiskolákkal folytatott sokoldalú együttműködést kutatásunk és fejlesztésünk irányzata teszi szükségessé.

Nemzetközi együttműködésünk a

Lengyel Népköztársaság és a Szovjetunió kutatási és fejlesztési munkahelyeivel fejlődik a legsikeresebben.

A volt Szövetségi Kohó- és Gépipari Minisztérium tavaly a porkohászat területén országos hatáskörű vezető tudományos és technikai munkahely felelősségteljes pozícióját bízta ránk. Ez a megbízatás rendkívül jelentős és nagy kötelezettségeket szab meg kutatási-fejlesztési központunk számára. Vállalatunk egész gazdasági-politikai vezetése, élén a pártszervezettel, teljes mértékben tudatosítja ezt a nagy felelősséget.

Nagyra értékeljük Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának határozatát azért is, mert kiemeli az állami műszaki politika központi irányításának megszilárdítását a tudomány és technika fejlesztésével kapcsolatos állami feladatok megoldásának meghatározásánál, valamint egész licencpolitikánk problémájának megoldásánál is.

Azért beszélek erről a mai ülésen, mert 1970-ben a bratislavai Mélyépítő Vállalat Vezérigazgatósága licencszerződést kötött 1972—73-ra a híd és más konstrukciók csúsztatott mozgatására, elsősorban a műulak és a gázvezetékek építésénél egy nyugatnémet vállalattal, annak ellenére, hogy vállalatunk már 1966 tói a csúsztatott mozgás területén egy angol vállalattal már régen lefizetett licenciós szerződés alapján dolgozik. Nem iudjuk megérteni, hogy a Polytechna külkereskedelmi vállalat miért járt el így.

Sikereink közül meg szeretném említeni a konstrukciós fejlesztési osztály egyes eredményeit. Egy gyártási gépsort tervezett, amely évente 10,5 miilió terméket állít elő, és amelyet már alkalmaznak is. Az ilyen gépsort pl. a nagy-britanniai Glasier cégtől mintegy 3 millió koronáért vehettük volna meg, de mi 800 000 koronáért állítottuk elő. A feltételezett munkatermelékenység 86 százalékkal nagyobb, mint az említett angol vállalat gépsorán, és vil- lanyenergia-megtakarítást is elérünk. A hajómotorok nagyméretű csapágyait gyártó gépsoron is jelentős megtakarítást értünk el

Andreí Sirácky elvtárs felszólalása

A társadalomtudományok a társadalom forradalmi megváltoztatásának jelentős eszközei, aktívan elősegítik az anyagi-műszaki alap építését és szocialista kapcsolatokat alakítanak ki az emberek között. A társadalomtudományoknak a marxizmus—leninizmus elvein kell alapulniuk, mivel az elvektől való eltérés nagy politikai és ideológiai károkat okoz, revizlonizmushoz és opportunizmushoz vezet. A marxizmus—leninizmus elsajátítása és fejlesztése az alkotó tudományos gondolkozás elvi feltétele. A társadalomtudományok minden törekvésüket az alapvető állami kutatási terv problémáinak megoldására összpontosítják. Ebben a programban jelentős szerepük van a Szlovák Tudományos Akadémia munkahelyeinek. A Szlovák Tudományos Akadémia a program keretében koordinálja két alapvető feladat, 12 fő és csaknem 100 részfeladat megoldását. A tudományos-műszaki haladás problémáinak komplex megoldása szempontjából rendkívül fontos a káderek szakképzettsége és világnézete. Ebből a szempontból nagy jelentőségűek a társadalomtudományok, elsősorban a filozófia. A társadalomtudományok megmagyarázzák az emberek közti kapcsolatok komplex problematikáját. Minél nagyobb mértékben vesznek részt a szakmailag és politikailag fejlett dolgozók a tudomány és technika eredményeinek megvalósításában, annál nagyobb eredményeket érünk el. Egybe kell hangolni az egyének, a kollektívák és az egész társadalom érdekeit. Feladatunk a munka kezdeményezés különböző formáinak, így a komplex racionalizálási brigádoknak a fejlesztése. A tudományos műszaki fejlődés szempontjából rendkívül fontos a szakmai felkészülés és a specializáció. De ez sem elegendő. Ismereteket kell szerezni a közgazdaság és a természettudományok területén is. Elsősorban az irányító kádereknek meg kell ismerkedniük az irányítás, a tervezés elméletével, a kibernetikával és a tudományos prognosztikával. A szakképzettséggel párhuzamosan alaposan el kell sajátítaniuk a marxizmus - leninizmus általános elméletét és a

marxista dialektikus módszert. Természetesen rendkívül fontosak az emberek közötti kapcsolatokra, a szocioló giára a pedagógiára és a pszichológiára vonatkozó ismeretek is. Ügy gondolom. hogy a tudományos-műszaki dolgozók fontos problémája a munkaidő racionális, hatékony és célszerű kihasználása. A műszaki számológépek jó segítőtársak, de semmilyen gép sem tudja pótolni az alkotó tudományos dolgozót. A műszaki értelmiségnek pótolhatatlan közvetlen szerepe van a tudómén vns-rmVzaki fejődésben. El kelt azonban snfátífarHa a filozófia! ismereteket és a marxizmus—leninizmus általános elméletét is. El kell érni, hogy a műszaki szakemberek, mérnökök, elektrotechnikusok, vegyészek, fizikusok elsajátítsák a tudományos világnézetet, s helyesen tudjanak tájékozódni a gyakorlatban és a társadalmi életben is. Csak azok a szakemberek, akik felfegyverkeznek a marxizmus— leninizmus ismereteivel, (udnak teljes mértékben bekapcsolódni a társadalmi életbe. >

Helytelen lenne, ha lebecsülnénk azokat a tudományokat, amelyek az emberek közötti bonyolult kapcsolatok problémáit oldják meg. Filozófia, politikai közgazdaságtan, szociológia, tudományos kommunizmus, tudományos ateizmus, pszichológia ás pedagógia nélkül nem tudnánk megoldani a gaz

dasági, a társadalmi, a politikai, a kulturális, az etikai és az ideológiai kérdéseket. A társadalomtudományok megmagyarázzák társadalmunk fejlődésének törvényszerűségeit. A fejlődést támogató fő erő a munkásosztály és élcsapata, a kommunista párt. Az összes gazdasági, társadalmi, kulturális és ideológiai probléma Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezető szerepében és tudományos politikájában összpontosul.

Egyes társadalomtudományod, mint pl. a közgazdaságtan, a filozófia, a szociológia, a tudományos kommunizmus társadalmi ideológiai funkciójukat tekintve nagyon közel állnak a termelési- gazdasági szférához. Ilyen összefüggést tapasztalhatunk az állam és a jog, a kísérleti pszichológia és a pedagógia területén is, de már kevésbé nyilvánul meg a történelemtudományban, a néprajzban és a mű vészét történelem ben. A tudományos-műszaki fejlődéssel kapcsolatban, és társadalmunk fejlődése fontos elméleti és gyakorlati problémái megoldásának szemszögéből előtérbe kerül a tudomány társadalmi-politikai funkciója és elméleti módszertani alapja. Ezt a funkciót általánosságban a marxizmus—leninizmus elmélete tölti be. Ezért állandó figyelmet kell szentelnünk a tudományos dolgozók mar- x i s ta—! em i n ista ké pzésén ek.

Emi! Matejíček elvtárs felszólalása

Az egyén alkotó életének egyik alapfeltétele, a termelőerők fejlődésének egyik jelentős tényezője az egészség. A szocialista társadalom megteremti a fq]tételeket az egészség iránti gondoskodás sikeres fejlesztéséhez. A nép egészségének megőrzésére kifejtett törekvés tehát szocialista társadalmunk fő feladatai közé tartozik. A tudomány és a technika állandó fejlődése, a tudományos-kutatás eredményeinek gyakorlati megvalósítása a fő feltétele ennek a gondoskodásnak. Ezért a mai orvostudomány egyre hatékonyabban befolyásolhatja egész társadalmunk gazdasági fejlődését. Az SZSZK Egészség- ügyi Minisztériuma tudományos-kutató alapjának tevékenysége az ember egészséges fejlődésének, a betegségek megelőzésének, az életkörnyezet és a táplálkozás s az egészségügy tudományos tanulmányozására irányult.

Az orvostudomány egyes területein elért kétségtelen sikereken kívül ezt a területet az aránylag nagyszámú feladatok megoldása és az illetékes szervezetek tevékenységének nem kielégítő koordinálása jellemezte. Hangsúlyoznunk kell azonban, bogy az utóbbi években lényeges változás történt.

Az egészségügyi kutatásban ma törekvésünket a legfontosabb feladatok megoldására összpontosítjuk. Az Egészségügyi Minisztérium tudományos-kutatási alapjának tevékenységéről akkor alkothatunk pontosabb képet, ha figyelembe vesszük, hogy Szlovákiában a kapitalizmus semmit sem tett ezen a szakaszon.

A tudományos tevékenység 1948 után Indult meg. Mivel az egészségügyi szolgáltatások biztosítása természetesen elsőrendű feladat volt, az egyes tudományos munkahelyek fokozatosan és nem a legjobb körülmények között alakultak meg. Az új tudományos kutatóintézetek építése a következő évek feladata. Ennek ellenére, pl. a reumatikus betegségek kutatóintézetében, a higiéniai kutatóintézetekben figyelemre méltó eredményeket értek el, úgyhogy ezek a munkahelyek a KGST keretében koordinációs központokká válhattak.

Ahhoz, hogy a tudományos munka helyes irányban fejlődjön, bizonyos időelőnnyel keli tervezni. Ebből következik, hogy tevékenységünkben sziikség- szarűek a prognózisok. A tudományosan kidolgozott prognózisok teszik lehetővé, hogy racionálisan döntsünk további munkánkról: A Szlovák Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma a Cseh Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériumával, a Cseh és a Szlovák Tudományos Akadémiával és az Oktatásügyi Minisztériummal szorosan együttműködve az idén megtárgyalta a mai hely/elet és a tudomá* nyos-műszaki fejlődés távlatait. Közös tanácsot alakítottak mint a két minisztérium tanácsadó szervét és a tudományos-műszaki kormánybizottság mellett állandó bizottságokat neveztek ki. A hatodik ötéves tervidőszak számára kidolgozták a nép egészségéről való gondoskodás állami kutatásának programját, s ezzel megteremtették az orvos- tudomány és a gyógyszerészet sikeres fejlődésének feltételeit, összhangban egészségügyünk és a hatékony nemzetköz.! kooperáció szükségleteivel.

Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítunk a prognózisoknak. Hozzájárulnak orvostudományunk és az egész szocialista rendszer orvostudománya stratégiájának a kidolgozásához. Ezért helyezünk hangsúlyt a feladatok nagyobb fokú koncentrálására, hogy ne íorgácsolódjanak szét az erők és eszközök. A feladatok megoldásának súlypontja elsősorban a társadalmi szempontból legsúlyosabb betegségekre irányul Ezek között az első helyen állnak a s/ív és az érmegbelegodések és a rosszindulatú daganatok. Csehszlovákia kezdeményezésére már megkötöttük az első kapcsolatokat ezen a területen és szétosztottuk a feladatokat a szocialista országok tudományos dolgozói között. Különösen az onkológiai problémák állnak a kutatók figyelmének központjában. Rendkívül igényes és költséges kutatásokról van sző, Az űrkutatás mellet a rákkutatás az egyik legfontosabb tudományos és társadalom- politikai probléma.

Az egészségügynek meg kell oldania a munkakörnyezet negatív momentumainak problémáit is. Komoly problémát jelent az éiletkörnyezet kemizálása és :i peszticidek szintjének emelkedése a vízben és az élelmiszerekben. Komoly probléma a munkahelyeken és a városokban a zaj. Az érmegbetegedések megelőzése szempontjából meg kell oldani a táplálkozás kérdéseit.

Külön figyelmet érdemel Szlovákiában a gyógyszerkutatás. Az ipari tevékenység szempontjából a gyógyszer- gyártás specifikus ágazat, amely rendkívüli igényeket támaszt elsősorban a termelést előkészítő szakaszokkal szemben. Kevés olyan iparágazat vau, amely olyan komplex orvosi, gyógyszerészeti, vegyipari és műszaki kutatási igényel, mint a gyógyszerészet. 1972 ig Szlovákiában nem volt olyan kutatóintézet, amely komplexen foglalkozott volna a fejlesztéssel és a kutatással. A tudományos-kutatási alap egyedüli munkahelye a termelőüzemek műszaki fejlesztési osztálya volt. Nem volt küldetésük az új gyógyszerek kutatása, hanem elsősorban a termelés színvonalának emelésével, minőségének fokozásával, és az új termékek bevezetésével foglalkoztak. Szlovákiában tehát a gyógyszerkutatás területén most kezd fejlődni a tudományos-kutatási alap. A Gyógyszerészeti Kutatóintézet nem egészen két éve működik, s már elérte az első eredményeket. A tudo- mánvos-műszaki forradalom egyik legfontosabb jellemvonása az automatizálás. amely nagymértékben érvényesül az irányításban, a diagnosztikában és a gyógyításban is. Ezen a területen fontos az információs és irányítási rendszerek építése, a korszerű számítóeszközöá kihasználása. Tudományos kutatói terveinkben fontos szerepe van a kórházak automatikus irányítása fejlesztésének Az integrált információs rendszer műszaki és programeszközeit sikeresen oldják meg és fejlesztik a bratislavai Orvosi Kutatóintézet munkahelyén doc. dr. Rusnák elvtárs vezetésevei. E feladat megoldása után jelentősen emelkedik az orvostudományban az irányítási folyamatok színvonala, ami hozzájárul a lakosságról való gondoskodás további megjavításához.

Az egészségügy tudományos-kutatási alapja még hatékonyabban dolgozhatna, ha korszerűbb felszereléssel rendelkezne. Az egészségügyben és az iskolai munkahelyeken is nagyon időszerűvé vált a gépek és berendezések nagy részének korszerűsítése. A tudomány fejlődése megköveteli az egyre tökéletesebb, pontosabb félautomata gépsorokat. Gépiparunknak a jövőben fokozott figyelmet kellene szentelnie az ilyen elektronikus és más berendezések gyártásának. Tekintettel a műszerek és gépek igényességére, gyártásukat a KGST keretében kell szakosítani.