Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-23 / 120. szám, csütörtök

FRANCIA SZAKSZERVEZETEK AZ ELNÖKVÁLASZTÁSRÓL Párizs — A CGT és a CFDT, 9 két legnagyobb francia szak- szervezeti szövetség közös nyi­latkozatot adott ki. A nyilat­kozat rámutat: a népi erőknek az elnökválasztáson megmutat­kozott példátlan arányú előre­törése, amelyet a baloldal egy­sége tett lehetővé, új helyze­tet teremtett és arról tanúsko­dik, hogy az erőviszonyok a dolgozók javára tolódnak el. Georges Séguy, a CGT főtit­kára az Humanitéban megje- lent cikkében hangsúlyozza: „A választási ígéretek fesztiválja véget ért és ütött a tettek órá­ja'. A dolgozók égető problé­máinak megoldása, így a bérek vásárlóerejének biztosítása egy­re sürgetőbbé válik, hiszen az infláció a választási kampány alatt Is fokozódott, s a bérek vásárlóértéke tovább csökkent: a létfenntartási költségek szint­je tavaly november óta 8,2 szá­zalékkal emelkedett. A szakszervezetek most sür­gős tárgyalásokat javasolnak a munkáltatóknak és a kormány­nak, de nem táplálnak illúzió­kat a tekintetben, hogy Giscard d’Estaing sietve he fogja válta­ni a választási kampány során tett ígéreteit. Tudják, hogy ki kell kényszeríteniük az enged­ményeket a kormánytól és a munkáltatóktól. Válság Thaiföldön Bangkok — Politikai válság van kibontakozóban Thaiföldön Szanja Dharmaszakti miniszter- elnök és kabinetje szerdai le­mondása nyomán. A miniszter­elnök a múlt év októberében került hatalomra, tniután a diá­kok tüntetése és a népi elége­detlenség hulláma elsodorta Kittikacsorn kormányát. Az új miniszterelnök kineve­zéséig — ami körülbelül egy héten belül várható — a jelen­legi kabinet ügyvivő kormány­ként tevékenykedik. GAZDASÁGI VÁLTOZÁSOK PORTUGÁLIÁBAN Rendeződik a gyarmatok helyzete? ­Latin-amerikai események BOGOTA Kolumbia visszahívta santia­gói nagykövetét tiltakozásul az ellen, hogy a junta nem haj­landó menlevelet adni a nagy- követségre menekült chilei személyiségeknek. A latin-ame­rikai ország külügyminisztériu­ma korábban elutasította az agrément megadását Chile új bogotai nagykövete számára. Alfredo Vasquez kolumbiai külügyminiszter kedden hang­súlyozta, hogy Kolumbia nem szolgáltatja ki fasiszta hatósá­goknak a nagykövetségen tar­tózkodó menekülteket és min­den lehetőséget felhasznál ar­ra, hogy biztosítsa a menedék­jog tiszteletbentartását. A kolumbiai közvélemény egyre határozottabban követeli, hogy az ország szakítson meg minden kapcsolatot a Chilében uralmon lévő terrorista és el­nyomó rendszerrel. A hót elején további chilei állampolgárok kértek menedék­jogot Venezuela santiagói nagy- követségén — tizenöt személy kihasználta azt a tényt, hogy egy felhőszakadás miatt a chi­lei őrség ideiglenesen elhagy­ta posztját, és átmászott a nagykövetség kertjének falán. Lisszabon — A kedden meg­tartott lisszaboni miniszterta­nács után kiadott hivatalos közlemény szerint a portugál kormány tanulmányozza az il­letékes szakminiszterek által javasolt gazdaságpolitikai és szociális intézkedéseket. Ezek az intézkedések — szö­gezi le a közlemény — arra szolgálnak majd, hogy kielé­gítsék u dolgozó tömegek jo­gos és sürgős követeléseit, és ugyanakkor növeljék a gazda­sági fejlődés dinamikáját az átmenet jelenlegi szakaszában. A Respublica című lisszaboni lap tudni véli, hogy a kormány hamarosan elrendeli az árak és a bérek befagyasztását. Az in­tézkedésre azért van szükség, mert a régi rezsim politikája „vágtató inflációt“ idézett elő az országban. A csillagászati összegekre rúgó katonai kiadá­sok és a féktelen spekuláció aggasztó helyzetet teremtett a portugál gazdasági életben — állapítja rneg a lap. Lourenco Marques — Portu­gália tengerentúli területein esetleg már egy éven belül népszavazást tartanak és ha a lakosság a függetlenség mellett dönt, akkor a lisszaboni ható­ságok készek ezt biztosítani —, jelentette ki a kedden Louren­co Marquesben tartott sajtóér­tekezletén Antonio de Almeiüa Santos, a portugál kormány tengerentúli ügyekkel megbí­zott minisztere. Almeida Santos kifejezte azt a reményét, hogy Mozambikban már a jövő héten megalakul az új ideiglenes kormány és eb­ben minden etnikai csoport kéj>viseiői helyet kapnak. Por­tugália kelet-afrikai gyarmatán nyolcmillió afrikai és 200 ezer fehér telepes él. A miniszter derűlátóan nyilat­kozott a gyarmaton tolyó há­ború befejezésének kilátásairól, és kifejezte azt a reményét, hogy a portugál kormány és a mozambiki felszabadítási íront képviselői hamarosan tárgyaló asztalhoz ülnek. A FRELIMO nem akar háborút — mondotta Almeida Santos és bejelentette, hogy kormánya hivatalosan is kapcsolatot létesít a íelszaba- dítási szervezet vezetőivel. Samora Moises Machel, a FRELIMO elnöke a tanzániai rádiónak adott hétfői nyilat­kozatában hangsúlyozta, hogy Mozambik függetlensége nem lehet tárgyalások témája, „a függetlenség elnyerésének mód­ja azonban igen“, Almeida Santos sajtóértekez­letén felhívást intézett a sztráj­koló mozambiki dolgozókhoz. Felszólította őket, hogy legye­nek türelemmel, mert „túlzott követeléseikkel veszélybe so­dorhatják az április 25-1 fordu­lat után megindult folyamatot“. A sajtóértekezlet ideje alatt sztrájkoló dokkmunkások vo­nultak a Lourenco Marques i kormányzói palota elé. A mi­niszter fogadta a tüntetők kül­dötteit, de nem tudtak megál­lapodásra jutni a követelések­ről. Riadókészültség Uruguayban Elmozdították a fegyveres erők főparancsnokát CARACAS Venezuela külügyminisztere Caracasban bejelentette, laogy a chilei junta hosszú huzavona után hozzájárult a Népi Egység két miniszterének Venezuelába történő kiutasításához. Jacques Chonchol földművelésügyi mi­niszter és Gonzales Martner, az országos tervhivatal igazga­tója a szeptemberi puccs ide­jén menekült a latin-amerikai ország santiagói nagykövetsé­gének épületébe. * LA PAZ A latin-amerikai kontinen- sen annak vagyunk a ta­núi, hogy általános az elége­detlenség az észak-amerikai monopóliumok és az érdekeiket képviselő washingtoni kor­mánykörök megkülönböztető, diktatórikus politikájával, s már tömegnyomás hatására már azok a rendszerek is lá- zonganak Washington gyámko­dása és kizsákmányoló politi­kája ellen, amelyek a múltban az USA engedékeny kiszolgálói voltak. Ugyanakkor egy más­milyen, az előbbivel homlok­egyenest ellentétes tendenciát is megfigyelhetünk: egyes, a múltban liberálisabb rendszerű államokban nyújtogatja csáp­jait a hadsereg reakciós körei­re támaszkodó konzervatív jobboldal, egye? sötét diktatú­rák pedig mindinkább az anti- kommunizmus bástyájának a szerepére törekszenek. A reakció előretörésén ekla­táns példáját Uruguayban lát­juk, ahol riadókészültségbe he­lyezték a hadsereget, továbbá A-gentínábah, ahol egyre vé­szesebb jobboldali hangok Pe­rón rendszerének megdöntésére Irányuló kísérlet szervezéséi árulják el. Sötét rémuralom, börtön ár­nyékolja be a Dominikai Köz­társaság politikai és társadal­mi életét. Joaqín Balaguer el- nők a napokban harmadszor is ljj| újjáválaszttatta magát a nem egészen négymillió lakosú or- 174 szág államfejévé. Nem egysze­rű polgárjogi aktusról volt 23. SZ6. Balaguer ugyanis előzete­sen elrendelte valamennyi vá- lasztópolgár kötelező részvéte­hugyni, mert bírálni merészelte a földgáz szállítására Bolívia és Brazília között létrejött szer­ződést. A szerződés csütörtökre ter­vezett aláírása elleni tiltako­zásul kedden meghatározatlan időre sztrájkba léptek és az utcákra vonultak a bolíviai fő­város diákjai. A rendőrség könnygázgránátokkal oszlatta szét a tüntetőket. Montevideo — Riadókészüf*- ségbe helyezték az uruguayi fegyveres erőket, a katonák­nak, illetve rendőröknek meg­tiltották a kaszárnyák elha­gyását —, közölték megbízha­tó montevideoi források. A had­sereg vezetői ugyanakkor vá­ratlanul titkos tanácskozásra gyűltek össze először a fegy­veres erők főhadiszállásán, majd a Montevideo közelében lévő támaszponton. A tárgyalásokról hivatalosan semmit sem közöltek, de félhi­vatalos információk szerint el­lentét alakult ki a hadsereg­ben a kormány gazdaságpoliti­kája körül. Leváltották tisztségéből Hugó Chiapve Posset, az uruguayi fegyveres erők főparancsnokát — jelentették be kedden Mon- tevideóban. Az új főparancs­nok Julio Cesar Vadóra, az or­szág washingtoni katonai atta­séja lesz. Ez az első döntés, amelyet közzétettek a fegyveres erők parancsnokainak hétfő dél óta tartó szinte szakadatlan ta­nácskozássorozatáról. Megfigyelők a fegyveres erők főparancsnokának menesztését a hétfőn kezdődött uruguayi válság első lépéseként értéke­lik és feltételezik, hogy a hely­zet hamarosan kormány-átala­kuláshoz és „új gazdaságpoli­tika“ meghirdetéséhez vezet. Az új gazdaságpolitika a ka­tonák szerint azt célozza, hogy az ország kilábaljon az egyre súlyosbodó válságból. lét a szavazáson; a négy év előtti legutóbbi elnökválasztá­son ugyanis csak 40 százalékos volt a részvétel. Balaguer, te­hát kötelezővé tette a szó szo­ros értelmében vett „alattva­Akik vissza akarják Fordítani az időt lóinak“, hogy „gyakorolják ál­lampolgári jogukat“, a valóság­ban azonban ezzel a színjáték­kal csak törvényes látszatot akart kölcsönözni hatalmon ma­radásának. Az elnökválasztással egyide­jűleg megtartott idei parla­menti választásokat „gondos“ előkészítés előzte meg. A „ke­mény“ előkészületek már ta­valy óta folytak, amikor kitu­dódott, hogy a legendás hírű Caamano ezredes vezetésével dominikai ellenállók szálltak partra, hogy megkíséreljék a dominikai diktátor megdönté­sét. A kevés főnyi gerilla azonban a partraszálláskor ví­vott egyenlőtlen harcokban Caainanóval együtt mind egy szálig életét vesztette. Nem kétséges, hogy a geril­lák kapcsolatban álltak a kül­földi emigrációban élő domini­kai politikusokkal, másrészt a hazai ellenzék egyes illegális vezetőivel, ami megrémítette a diktátort. Érthető, hisz a hősi kísérlet kétségtelenül kihatott az elnyomott közvéleményre, ösztönzést adott a változáso­kért küzdő erőknek. Dominika — a szomszédos Haiti mellett — Latin-Amerika második legnagyobb anakroniz­musa. 1930-től 1961-ig Rafael Trujillo, a hírhedt diktátor és családja uralta ezt az ásvány­kincsekben igen gazdag (bauxit, vasérc stb.), de nyomorúságos életszínvonalú latin-amerikai országot, mely Hispaniola szi­get keleti felén terül el. Az amerikai titkosszolgálat kezét látták benne, hogy 1961-ben merénylőknek sikerült végez­niük a zsarnokkal. Ezt köve­tően egy időre Joaquín Bala­guer, Trujillo egykori magántit­kára lett az államelnök, a ha­talmat a valóságban azonban Trujillo idősebb fia gyakorolta, majd a haladó reformtörekvé­sekkel fellépő Juan Boscht vá­lasztották meg elnöknek. Bosch komolyan vette ígéreteit, ezért a junta reakciós körei 1963-ban száműzték. A hadseregben azonban meg­indult az erjedés, s baloldali tisztek 1965-ben elűzték a név­legesen kormányzó Red Cab- ral elnököt, magánéletében gazdag autókereskedőt, s Cama- no ezredes vezetésével katonai junta vette át a hatalmat. Mi­vel azonban Inbert és Wessin reakciós tábornokok szembe­helyezkedtek a juntával és sza­botálták a forradalmi intézke­déseket, zűrzavar ütötte fel fe­jét az országban, s ez ürügyül jött az amerikai haditengeré­szetnek, hogy „az amerikai ál­lampolgárok védelmére“ Domi­nika partjaihoz hajózzék. Az amerikai tengerészgyalogosok mind a junta, mind a lá­zadó tábornokok hatalmá­nak véget vetettek. Godoy lett az államelnök az eltávolí­tott Caamano helyett, akit ka­tonai attaséként Londonba küldtek. Caamano azonban megelégel­te a londoni tétlenséget s 1967- ben elhagyta szolgálati helyét. Utoljára a hágai repülőtéren látták. Azután csak tavaly bukkant fel a neve, halálhíré­vel kapcsolatban. Bár sokáig halottnak hitték, s eltűnésé­ben a CIA merényletét látták, kiderült, hogy titkon hazatért a fegyveres ellenállás szervezé­sére ... Az 1966-ban megválasztott és most újraválasztott Balaguer elnök, akit hivatalosan jobbol­dali centrista politikusnak tar­tanak, egykori példaképe, Tru­jillo nyomdokain halad. Telje­sen kiszolgáltatta az országot az észak-amerikai monopó­liumoknak, kiárusította termé­szeti Kincseit, népét, valószínű, hogy Washingtonnak inkább kedvére lenne egy szalonké­pesebb jobboldali rendszer, de a jelenlegi általános latin- amerikai helyzetben nincs ki­fogása Balaguer módszerei el­len, annál is Inkább, mert Do­minika ura ugyanazt az elvet vallja, amelyet az ugyancsak hírhedt rendszerű Guatemalá­ban Carlos Arana Osorto, a lelépő köztársasági elnök fe­jezett ki nemrégen tett nyilat­kozatában „Guatemalának ak­kor is az antik ommunizmus bástyájának kell lennie, ha e célból az egész országot teme­tővé kell változtatni“. Washing­ton csendes beleegyezésével ezt az irányzatot követi Balaguer is Dominikában. L. L. Belfastban újra mozgolódnak az ultrák London — Relfast protes- tánslakta városnegyedeiben szerdán hajnalban az angol hadsereg közbelépésére az ult­rák fegyveres szervezetei le­rombolták az utcai barikádokat. Az észak írországi tartományi székhelyen azonban továbbra is feszült maradt a légkör. Nem volt jele annak, hogy a tartományra terrorral rákény- szerített „általános sztrájknak“ egyhamar végeszakudna. Mint már jelentettük, kedden este Mervyn Rees, az észak-ír­országi ügyek angol minisztere Londonban bejelentette, hogy nincs semmi tárgyalnivalója u protestáns ultrák „ulsteri munkástanácsa“ néven felbuk­kant szervezetével, amely a sztrájk uszítója volt. Szerdán hajnali két órakor négyezer angol katona és több­száz katonai jármű hatolt be a Shankill Road és a Sandy Roiu nevezetű protestáns városré­szekbe, ahol napok óta bariká­dok és mellettük félkatonai őr­ségek álltak, hogy megfélemlít­sék u munkahelyekről ekképpen kizárt dolgozókat. Az angol had­sereg közölte a szélsőséges UDA embereivel — a fegyveres UDA az ulsteri munkástanács- csal közeli rokon és valójában diktál ennek a zavaros cso­portnak —, hogy vagy lerom­bolja saját barikádjait, vagy ezt a feladatot a katonák vég­zik el helyette. Némi alkudo­zás után a UDA nem várta meg a reggel hat órára kitűzött ul­timátum lejártát, hanem hozzá­kezdett a torlaszok lebontásá­hoz. Ily módon az egy hete tartó kényszersztrájk óta elő­ször a protestáns városrészben szabaddá vált a közlekedés. Szerdán a kora délelőtti órákban azonban azt jelentették Belfastból, hogy a protestáns szélsőségesek ismét mozgolód­ni kezdtek és azokon a helye­ken, ahol a katonák parancsá­ra hajnalban lebontották a ba­rikádokat, ott délelőtt torlaszo­kat kezdtek építeni. Kissinger Tel-Avivban Jeruzsálem — Kissinger ame­rikai külügyminiszter szerdán ismét tárgyalt az izraeli veze­tőkkel, majd Damaszkuszba utazott a szíriai—izraeli csa­patszétválasztásokkal kapcsola­tos megbeszélések folytatására. A kíséretében lévő hivatalos személyiségek szerint az ame­rikai diplomácia vezetője pén­teken vagy szombaton utazik haza Washingtonba. Tel Aviv — Riadókészültség­be helyezték a katonai egysé­geket Izrael északi körzeteiben. A Tel Aviv-i rádió bejelentése szerint a hatóságok attól tar­tanak, hogy palesztinai kom­mandók hatolnak be a terület­re, ezért megerősített járőröket küldtek az utakra és számos ponton útakadályokat állítottak fel. Befrút — A Palesztinai Fel­szabadítási Szervezet hivatalos lapja, a Falastin al Thawra szerdai szerkesztőségi cikkében a mozgalom nevében felszólít­ja az arab államokat, ne köze­ledjenek az Egyesült Államok­hoz, és mindenféle arab—Iz­raeli csapatszétválasztási meg­állapodást csak a teljes izraeli visszavonulás, a paleszlinaiak jogainak visszaállítására tett lépésként tekintsenek. NÉHÁNY SORBAN JAPÁNPBAN a Tanaka-kor- mány döntése értelmében jú­nius 1-től csaknem 57 százalék­kal felemelik a háztartási és az Ipari villamos áram árát. Ezen belül átlagosan 28,5 szá­zalékkal emelik a háztartási, 74 százalékkal pedig az ipari vil­lanyáram árát. KUBÁBAN befejeződött az Idei cukornád-betakarítás. A jő szervezés eredményeként az előző évekhez képest egy hó­nappal korábban, még az esős évszak beállta előtt véiget ért a nagy munka, s több mint 1.8 millió hektárról 6 millió tonna termést takarítottak be. Kommentárunk Bolíviából kedden Paraguay­ba száműzték a katonai rend­szer ellenzékének három veze­tő képviselőjét. Walter Guevara Arze volt külügyminiszter, Ben­jámin Miguel, a Keresztényde­mokrata Párt vezetője és Ra- mon Calvi, a Baloldali Nacio­nalisták Forradalmi Pártjának vezetője a Reuter iroda szerint azért volt kénytelen hazáját el-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents