Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-03 / 104. szám, péntek

Válasz olvasóinknak

MUNKAJOGI KÉRDÉSEKBEN

f E. L.: Az egészségügyi dolgo• zók (orvosok, ápolók stb.) készenléti szolgálatát a munkatörvénykönyv 95. paragrafusának értelmében, valamint az

' 1966/42 sz., a megelőző gyógykezelésről szóló hirdetmény 72. paragrafusa alapján a volt Egészségügyi Minisztérium 1967. március 31-én kiadott határozata szabályozza részletesen (lásd „Platové pomery ve zdra- votníctví“, Práce 1969, Mzdové príručky 90—99. old.). A jutalmazást pedig az SZSZK Egészségügyi Minisztériuma

1971. július 23-án kelt Z 7 500/1971 11/2 sz. fizetési rendeleté 16. és 17. paragrafusa szabályozza. Kérdéseire ezekben az előírásokban részletes választ talál. A nők védelméről az 1966-os határozat 3. cikkelyének 12. pontja azt írja elő, hogy a terhes nőnek és az egy évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nőknek éjjel 22 órától reggel 6 óráig nem szálfád készenléti szolgálatot teljesíteniük. A 15 évnél fiatalabb gyermekről gondoskodó nők esetét m, ha ennek gondozását és ellátását nem tudják másra hagyni -- az egészségügyi intézmény köteles szolgálati idejüket megfelelően szabályozni (mentesíteni az éjjeli szolgálat alól), ha ezt nem gátolja az intézet komoly üzemeltetési érdeke. Nem kötelesek készenléti szol}, .latot teljesíteni nemre való tekintet nélkül azok a dolgozók sem, akiknek egész- t ígí, állapota nem teszi lehetővé a szolgálat rendes ellátását, az 55 évnél idősebb nők és a 60 évnél idősebb férfiak. A készenléti szolgálat alól rendkívüli esetekben a poliklinikáva! kapcsolt kórház igazgatója adhat felmentést.

V. M.: A munkatörvénykönyv 147. paragrafusának 1. bek. alapján a betegállomány befejeződése után a munkaadó vállalat köteles önt elsősorban az eredeti munkahelyére beosztani. Ha ez nem lenne lehetséges, mert a munka, illetve a munkahely megszűnt, a munkaadó vállalat köteles az ilyen dolgozót a munkaszerződésnek, de legalább a minősítésének megfelelő munkahelyre beosztani.

T. J.: Az éjjeliőrök fizetését az 1968/103 sz. hirdetmény szabályozza. Az őrök a 2. vagy 3. tarifális osztályba vannak sorolva 750—910, illetve 850— 1020 korona közti skálával. Ezek az összegek a heti 44, illetve 42 és fél órának megfelelő havi alapbért jelentik. A túlóráért elsősorban csúsztatott szabad idő jár. Ha ez nem lenne lehetséges, a havi alapbér 1/185 részére és 33 százalékos pőtdíjra van igényük minden túlóráért, tekintet nélkül arra, hogy nappali, vagy éjjeli túlóráról van-e szó. Az éjjeli műszakért óránként 80 fillér pótlék jár, mely kivételesen felemelhető 2 koronáig és csak az éjjeli műszakban dolgozóknak 3 koronáig. Az éjjeli pótlék csak akkor jár, ha a dolgozó az egész éjjeli műszakot ledolgozza. Ha a munkaadó vállalatnál a dolgozók kollektív szerződést kötöttek, akkor az éjjeliőrök díjazását is ä kollektív szerződés szabályozza. A munkaadó vállalat bérosztályán győződjék meg a kollektív szerződés tartalmáról és kérjen felvilágosítást, milyen rendezés alapján állapították meg az ön fizetését.

ÜZEMI BALESET KÄRTALANÍTÄSA

P. Z.: Levelében írja, hogy

1973. február 2-án üzemi balesetet szenvedett. A munkaadó vállalat balesetét elismerte üzemi balesetnek és betegállományának ideje alatt kifizették az 1972. évi átlagkeresete és a kifizetett táppénz közti külön- bözetet. Valószínűleg rövidesen eldől, hogy a társadalombiztosítási véleményező bizottság ajánlása alapján a munkaadó vállalat KNP bizottsága meg hosszabbítja-e betegállománya

idejét, vagy indítványozni fogja-e teljes, vagy részleges rokkanttá nyilvánítását és ennek megfelelően rokkant járadékot fognak majd Önnek folyósítani. Ennek a körülménynek tisztázása után már nem a baleset előtti átlagkeresete és a táppénz közti különbözet folyósítására, hanem a rokkant járadék és az átlagkereset közti különbözet folyósítására, lesz igénye a munkaadó vállalattal szemben. Részleges rokkantság esetében csak akkor, ha az elért, bár csökkent mértékű keresete néni fedezné ezt a kü- lönbözetet. Mivel a munkaadó vállalat eddig elismerte kártalanítási kötelezettséget, feltehető, hogy a betegállomány megszűnte után a különbözeti járadékot is folyósítani fogja. Ajánlatos kérni az igény írásbeli elismerését is. A különbözeti járadékra szóló igény (elesett keresete a betegállomány megszűnte után) a Társadalom- biztosító Hivatal rokkantságot megállapító határozatának jogerőre emelkedésével nyílik meg. Etlől a naptól kezdve kell számítani az egyébként egyéves elévülési határidőt. A határidő betartására ügyelni kell, mert ha az első hőnapra érvényesíthető különbözeti járadék kifizetésére szóló igóixy elévülne, ezzel elévül az egésa különbözeti járadékra szóló igény is.

A különbözeti járadék, ba ar átlagkeresete a bal»»et előtt nem haladta meg a 2500 koronát, teljes mértékben, a 2500 koronán felüli kereset után csak fele arányban jár, ha csak a vállalat az üzemi balesetért azon az alapon is felelős, hogy megsértette valamelyik munkabiztonsági előírást. Az ilyen esetben a teljes különbözet jár.

Ha gyógykezelése során már több operatív beavatkozás nem lesz, kérje ki a kórháztól, ahol intézeti kezelésben volt, a fáj- dalomdíi (bolestné) pontokban való értékelését. Az erről kiadott orvosi igazolás alapján minden megállapított pontért 10 korona egyszeri kártalanításra van igénye a munkaadó vállalattal szemben. A 30 pontig terjedő fájdalomdíjért, ha üzemi baleset következménye, nem jár kártalanítás. Az igény rendszerint az utolsó orvosi beavatkozással válik esedékessé. Az igényt — ha a vállalat nem fizetné ki —, legkésőbb az említett esedékessági időponttól számított egy év alatt lehet a járásbíróságon beadott Keresetben érvényesíteni.

A másik egyszeri kártérítési igény, amelyet valószínűleg érvényesíthet, a társadalmi érvényesülés csökkenéséért járó kártalanítás. (Náhrada za zťa- žené spoločenské uplatnenie). Ennek mértékét szintén a kezelőorvos, illetve az ön esetében a kórház, amely Önt kezelte, állapítja meg az 1965/32 sz. hirdetményben megállapított pontértékelés alapján. Egy pontért 10 korona térítésre lesz igénye a munkaadó vállalattal szemben. Ez az igény azzal az időponttal válik esedékessé, amikor a kórház (kezelőorvos) megállapítja, hogy a balesetnek tartós, további kezeléssel már nem javítható következményei vannak, pl. lába merevebb volna, vagy egyéb tartós károsodás érte, amely a további érvényesülésben tartósan gátolni fogja. Az érvényesülés alatt nemcsak a munka, hanem az egyéb téren való érvényesülést is kell érteni (sport, egyéb szórakozás). Ez az igény szintén az esedékességtől számított egy éven belül évül el.

Mivel az eddigiek sorún a munkaadó vállalat a kártalanítási kötelezettséget elismerte, feltételezhető, hogy a további kártalanítást is elismeri és folyósíi ja. Ha nehézségbe ütközik, ajánljuk, hogy a rövid elévülési határidőkre való tekintettel is, idejében forduljon ügyvédhez.

VAGYONJOGI ÜGYEKBEN

K. J.: A házasság jogerős felbontása után a volt házastársak a házasságuk ulatt szerzett osztatlan közös tulajdonukra

vonatkozóan a polgári törvénykönyv 149. paragrafusa értelmében azonnal, vagy később (a törvénykönyv erre határidőt nem ír elő) bíróságon kívüli egyezséggel is megegyezhetnek. Ha nem tudnának megegyezni, ugyancsak minden időbeli korlátozás nélkül bármelyikük kérheti, hogy a járásbíróság döntsön az osztatlan közös tulajdonuk felosztásáról. Az osztatlan közös tulajdon felosztására szóló igényt polgári törvénykönyvünk tulajdonjogi igénynek tekinti és ez nem évül el. Ennek ellenére, ha a volt házastársak nem tudják ezeket a kérdéseket egymás közti, bíróságon kívüli egyezséggel tisztázni, ajánlatos minél előbb a járásbíróságon keresetet beadni, hogy a bíróság döntsön a felosztás ügyében. A felosztást lehetőleg úgy kell megejteni, hogy egyik félnek se kelljen péuz- belileg ráfizetnie. Ez azonban sokszor nem lehetséges, pl. fel nem osztható családi ház, autó stb. esetében. A megosztás halogatása azért sem célszerű, mert az egyes tárgyak a további használat folytán veszítenek értékükből és az esetleg szükséges bizonyítás mindkét fél számára megnehezül. Ha a megosztás nem lehetséges, vagy nem célszerű, a bíróság a nagyobb tárgyi értékben részesülő felet rendszerint egy összeg Len kötelezi a különbözet megfizetésére, éspedig olyan határidőn belül, hogy a másik félnek módja legyen kölcsön felvételével eleget tenni kötelezettségének.

V. V.: fia a házban lakó fia részben társtulajdonos, s ha nem tudnak megegyezni az ingatlan közös használatát illetően, kérelmére ezt a járásbíróság szabályozhatná a polgári törvénykönyv 139. paragrafusa értelmében. Ha az ilyen szabályozás nem vezetne eredményre, a polgári törvénykönyv 142. paragrafusa alapján kérhetné a tula jdonközösség megszüntetését, hogy fia tulajdonrészét önnek ítéljék a becsérték megfizetése ellenében. Ezt követően bírósági úton kérhetné, hogy fia a házból költözködjék ki. Ha a fia nem társtulajdonos és viselkedése nincs összhangban a szocialista együttélés alapelveivel, a bíróságon be adott keresetben kérhetné, hogy a bíróságon kötelezze fiát a házból való kiköltözködésre (főként a polgári törvénykönyv 184. paragrafusának b) pontja, valamint VI. és VII. alapelve értelmében).

F. I.: Már több éve nein tudnak megvásárolt családi házukba beköltözködni. Lakójuk nem hajlandó lakbért fizetni és nem is hajlandó a házból kiköltözködni. A polgári törvény- könyv 184. paragrafusának b) pontja értelmében előzetes, ajánlott levélben tett eredménytelen felszólítása után (amelyben kéri a hátralékos lakbér megfizetését bizonyos, a levélben megszabott, — pl. 15 napos — határidőn belül) a járásbíróságon beadott keresetben kérhetik a lakáshasználati szerződés súlyos megszegése alapján a lakbérleti viszony megszüntetését. Természetesen ezenkívül kérhetik, hogy a bíróság ítélje meg a lakbérhátralékot is. A jogos ítélet alapján kérhetik a lakás kiürítését. Eb ben az esetben a lakó kénytelen lesz beérni rosszabb minőségű lakással is, melyet szamára a hnb kiutal. Ha a lakó a hátralékos lakbért ajánlott felszólításukra vagy a per folyamán megfizetné, lakáshasználati jogát csak a hnb-n beadott kérvény alapján a hnb szüntethetné meg, ha igazolta, hogy saját maga, vagy lakás nélküli nős fia, vagy férjezett leánya akar a házba beköltözni. Az ilyen kérelem rendszerint akkor eredményes, ha a hnb-n fel tudnak ajánlani a lakónak megfelelő pótlakást.

Dr. F. f.

HOGYAN ÉLJEN A NÖ A KLIMAXBAN

Antikor a nemi funkciók — férfiaknál és nőknél egyaránt — megszűnőben vannak és a nemi hormonok termelése nagy arányban csökken — akkor beszélünk az úgynevezett klimaxról, vagy más szóval az „átmeneti“ korról. A klimax a férfiaknál is megnyilvánul, például abban, hogy hajlamosak e korban az elhízásra, a lustaságra, és rendszerint sem szellemileg, sem fizikailag nem tudnak olyan teljesítményeket nyújtani, mint azelőtt. A nőknél azonban a klimax sokkal szembeötlőbb és sokkal rövi- debb idő alatt megy végbe. A klimaxban levő nők idegesebbek, sokat bajlódnak a megszűnőben levő havi vérzéssel, amely néha évekig rendetlen lehet és olykor súlyos idegzavarokkal, álmatlansággal, fejfájással és étvágytalansággal jár. A klimaxban a nőknél gyakoribbak a nemi szervek betegségei, a szív- és az érbetegségek, az ízületi bántalinak, az emésztőrendszer megbetegedései és fennáll a rosszindulatú daganatok keletkezésének a veszélye is.

A klimax a nőknél rendszerint 45—50 éves korban jelentkezik és általában egy két év alatt zajlik le. E korban áll át a rendszeresen nemi életet élő és fogamzásképes nő szervezete a hormonálisán nyugodtabli életre. Általában ez a iogam- zásképusség megszűnésével is jár, de ez alól vannak kivételek. Nem ritka az olyan eset, amikor 55 éves sőt idősebb nő is teherbe esik. A klimaxban kitágulhatnak a fej vérerei, aminek következtében elégtelenné válhat a központi ideg- rendszer vérellátása. Ilyenkor jelentkeznek a jellegzetes hőhullámok, szédülés, hányinger stb. A hőhullámok az arc hirtelen kipirulását okozzák, nagymértékű izzadással járnak. E tünet ellen jó hatással van a hidegvizes zuhanyozás, lemos- dás, azonkívül a friss levegőn tett rendszeres mindennapi séta, lehetőleg lefekvés előtt. Az idegrendszer zavarainak elkerülése végett a klimaxban levő nő lehetőleg állandóan kösse le magát valamivel, ne foglalkozzék sokat saját magával, az állapotával. Lekötheti a figyelmét a háztartási munkával, esetleg szabad idejében végezzen köz életi tevékenységet, kapcsolódjék be a társadalmi szervezetek (Nőszövetség, Vöröskereszt stb.) munkájába. Fontos, hogy egész napra okosan foglalja la magát olyan tevékenységgel, amely lelkileg kielégítheti.

A jó fizikai és lelki állapot megőrzésének kitűnő eszköze a rádió hangjai mellett vagy — ha lehet — a szabadban, a friss levegőn végzett reggelt torna.

Fontos, hogy a nők ebben a korban rendszeresen járjanak rákszűrővizsgálatra, mert ilyenkor a leggyakoribb a méh- és a mellrák. Ha még kezdeti stádiumban sikerül megállapítani a rákot, akkor minden remény megvan a teljes kikezelésre. A klimaxban levő nő továbbra is élhet rendszeres nemi. életet, de nem szabad azt gondolnia, hogy ilyenkor már nem eshet teherbe. A klimax elején több évig még fennáll a teherbe esés lehetősége.

A klimaxban a férfiak és a nők egyaránt hajlamosak a hízásra, mivel erősen csökken a nemi hormonok termelése. Idősebb korban a szervezetnek már általában kevesebb táplálkozásra van szükség. Ezért csak annyit kell enni, ami a napi kalóriaszükséglet fedezésére szükséges. Táplálékunk legyen változatos, tartalmazzon sok vitamint, de lehetőleg minél kevesebb zsiradékot és szénhidrátot; vagyis részesítsük előnyben főképp a gyümölcsöket, zöldség- és főzelékféléket, tejtermékeket, sovány húsokat, és fogyasszunk minél kevesebb zsiradékot, szalonnát, olajat és tésztafélét, valamint édességet.

Lehetőleg ne fogyasszunk szeszes italt, ne dohányozzunk és ne fűzszerezzük túlságosan az ételeket, mivel ezek mind elősegítik az érelmeszesedést, a hízást és az ezzel járó számtalan betegség keletkezését.

Ésszerű életmóddal széppé és boldoggá tehetjük az „átmeneti“ időszakot. Mindenesetre tudni kell, hogy nem kóros állapotról van szó, hanem termő- szeles megnyilvánulásról.

MEGELŐZHETŐK E A SZÍV ÉS ÉRBETEGSÉGEK?

Nemrég még az orvosok körében is az volt az általánosan elterjedt nézet, hogy a szíves érrendszeri megbetegedések a szervezet elöregedésének egyenes követkeményei. Igaz, hogy idősebb korban — ilyenkor már anyagcserezavarok jelentkeznek, az ember kevesebbet mozog és mégnyilvánulnak nála a különféle átlábalt betegségek következményei, valamint az egész életen át tartó dohányzás, a helytelen táplálkozás és az alkoholfogyasztás káros hatásai — a vérkeringési szervek is hamarább károsodnak, de tudjuk, hogy nagyon sok szív- és érbetegség keletkezése még az élet magzati stádiumába, vagy a csecsemőkorba nyúlik vissza.

Statisztikailag kimutatták, hogy az újszülöttek mintegy fél százaléka valamiféle szívhibával jón a világra. Az öröklésnek itt nincsen szerepe, de annál nagyobb a szárepe azoknak a kedvezőtlen hatásoknak, amelyeknek a méhen belül a magzat van kitéve. A legkritikusabb időszak e tekintetben a terhesség első hónapjának a vége és második hónapjának az eleie. Ilyen hatást válthat ki, ha a terhes anya rubeolában megbetegszik, ez szívhibákat okozhat, sőt súlyosabb esetekben a magzat elhalását is okozhatja. Kellemetlen szívelváltozásokat okozhatnak a magzatnál a terhes anyát érő különféle kémiai és fizikai tényezők: a röntgensugárzás, bizonyos gyógyszerek, szeszes italok mértéktelen fogyasztása, a dohányzás, a kábítószerélvezet, hormonkúrák és terhesség alatti vírusos fertőző betegségek (influenza, kanyaró, bárány- himlő stb.J Nagyon kellemetlen szívelváltozásokat (billentyűhibákat, szívizomgyulladást | okoz a fiataloknál a reumatikus láz. Komoly szívelváltozásokat okoz a torokgyík (dlfté- ria); ez a betegség szerencsére a kötelező védőoltások következtében nálunk ma már alig fordul elő. Kevesen gondolnák, hogy a nemi betegségek is komoly szív- és érmegbetegedést válthatnak ki. Ilyen a fő ütőér, az aorta kidudorodása és e dudorok megpattanása, ami halálos elvérzést okozhat.

A gyermekkori túltápláitság, kövérség, főképpen a szénhidrátdús, az állati zsírokban gazdag táplálék fogyasztása, valamint a korán elkezdett dohányzás, alkoholfogyasztás és az ezzel egybekötött mozgáshiány megalapozhatja a későbbi- komoly szív- és érbetegségeket, és korai általános érelmeszesedéshez vezet. A megelőzést nem lehet elég korán kezdeni, és a legjobb, ha már a terhes anya is gondol erre. Óvakodnia kell a dohányzástól, a szeszes italok fogyasztásától, a túlzott gyogy- szerszedéstől, kánítószerio- gyasztástól és kerülni kell a felesleges rön Ige nk i vizsgá 1 ásó ka t, hormonkúrákat, besugárzásokat.

Súlyos érelváltozásokat okozhat a dohányzás, és például hozzájárulhat a Bürger- vagy a Raynaud-betegségeknél az érszűkületek teljes eldugulásához és a végtagok elhalásához. A sovány, nem túltáplált emberek, akik nem dohányoznak és fogyasztanak alkoholt, ötször vagy hatszor ritkábban betegszenek meg vérkeringési zavarokban, és átlagos életkoruk mintegy 7—8 évnél hosszabb, mint a dohányosoké.

Dr. JUHÁSZ ISTVÁN