Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó
1974. V. 19. 23 ÚJ SZOVJET ATOMJÉGTÖRŐ Arak a Szovjetunióban Akik 47 évvel ezelőtt Moszkvában Lakást kapott, az ma — 1974-ben — ugyanannyi lakbért fizet, mint 1927-ben fizetett! Ha egy fiatal házaspár reggel összeállítja a napi költségvetését, biztos lehet abban, hogy egy év múlva az azonos mennyiségű javakat ugyanannyiért vásárolhatja meg. Tehát azt mondhatjuk, hogy a Szovjetunióban a szilárd árak ugyanolyan hétköznapi jelenségnek számítanak, mint a nyugati országokban az árak emelkedése! Arról, hogy ez miért van így, V. Szitnyin, a Szovjetunió Állami Árbizottságának elnöke nyilakozott. Az árképzés vezérfonala az SZKP XXIV. kongresszusának határozata, amely rögzítette a feladatot: tovább kell növelni a nép életszínvonalát! E feladat teljesítése megköveteli, hogy „Pjotr, a fogyasztó“ ugyanannyi pénzért mindennap ugyanannyi, vagy még több árut kapjon. Fejezzük ezt ki statisztikailag. Ha a fogyasztási árak 1970. évi indexét 100 pontban határozzuk meg, akkor ez három évvel később 99,7 pont volt! Más szavakkal: az árak nemcsak szilárdak maradtak, hanem csökkentek! Hasonlítsuk össze a múltat a jelennel. 1964-ben 1 kg feketekenyér ára 12 kopek volt — ma is annyi. A tíz évvel ezelőtt és ma is érvényes árak: 1 kg marhahús 2 rubel, 1 liter tej 28 kopek, 1 kg krumpli 10 kopek, 1 kg tőkehal 56 kopek. Huszonöt év óta változatlan a villanyáram, a gáz és a fűtés ára. A metro viteldíja — 1935 óta — szintén nem változott. Időközben azonban jelentősen emelkedtek a bérek, fizetések, nyugdíjak, ösztöndíjak és jelentősen nőtt a családi pótlék összege is. Természetesen ez a szociálpolitika nem a véletlen műve, nem a jóakarat függvénye, hanem a szocialista társadalmi-gazdasági rendszer törvényszerű következménye. A gazdasági élet tervirányítása teszi lehetővé, hogy pontosan és államilag rögzítsék a fogyasztói, a termelői és a nagykereskedelmi árakat. Igaz, hogy a kapitalizmus is ismer bizonyos árképző tényezőket, de ezek csak addig érvényesülnek, amíg a monopóliumok fondorlatai — a csomagolás minőségi változása stb. — nem semlegesítik az árcsökkentő intézkedéseket. A szocializmusban a nyereség elosztása lehetővé teszi, hogy bizonyos árucikkek állami ártámogatásban részesüljenek azért, hogy a fogyasztók olcsó áron vásárolhassanak. A Szovjetunióban az ilyen cikkek közé tartozik a gabona, a hús és a tej. Az alacsony lakbérek „titka“ például az, hogy az amortizációs terhek kétharmadát az állam vállalja. Ugyanígy az állam szubvencionálja a gyermekruházati cikkeket, a tanszereket, a gyógyszereket. Ilyen módon még a termelési költségek esetleges emelkedése sem befolyásolja a fogyasztói árak alakulását. Amikor például 1972-ben az aratási eredmény rossz volt, az államilag rögzített fogyasztói árak változatlanok maradtak. Csak a kolhoz-piacokon emelkedtek, ahol az őstermelők saját termésüket értékesítették. Ezek a piacok azonban csak a közélelmezésre kerülő termékek 2,4 százalékát biztosítják. Az elmúlt évben olcsóbb lett a textiláru, és ezáltal 550 millió rubellel csökkent a bevétel. Ugyanakkor azonban emelték a halból készült csemegék (pl. kaviárJ" árát, ami évente 240 millió rubellel növeli az állam bevételét. És mit hoz a jövő? Ebben az évben a Szovjetunióban ismét olcsóbb lesz néhány árucikk! A FEJLŐDÉS HASZONÉLVEZŐI Oj zászlóshajót kapott a szovjet jégtörő flotta. Az „Arktika“ atomjégtörő váltja fel a világ első atomjégtörő hajóját, amely Lenin nevét viselte. Az óriás jelenleg a leningrádi Balti Hajógyárban horgonyoz. 1280 helyisége van, sokkal erősebb, mint az elődje volt, és számos műszaki újdonság szavatolja tökéletes üzemeltetését. 1959 őszén egy semmilyen más típushoz nem hasonlító hajó indult a Keleti-tengeren az északi sarkvidék felé. Skandinávia közelében dán, norvég, svéd és amerikai repülőgépek köröztek felette. Ejtőernyővel műszereket dobtak le, vizsgálták a vizet és a levegőt, de minden igyekezetük hiábavaló volt, és a nyugati sajtó rövidesen kénytelen volt elismerni, hogy a Lenin atomjégtörő nem veszélyezteti a környező világot. Ez volt a világ első atomjégtörője, a szovjet jégtörő flotta zászlóshajója, amely most átadja „rangját“ a még erősebb utódnak, az Arktikának. Fent északon korán jelentkezik a tél. A Finn-öbölben 100— 140 napig szükség van a jégtörőkre, novembertől májusig jégpáncél borítja a Fehér-tenger vizét. A szovjet jégtörő hajók különféle feladatokat telMérgezés az anyatesta Minimata japán városban nem mondják a várandós nőkre, hogy „anyai örömök elé néznek“, mert a jövendő anyák remegve várják: újszülött gyermekük nem lesz-e vak, süket, nyomorék vagy szellemileg fogyatékos? Az újszülöttek szervezetébe ugyanis már az anyatestben méreg került. A Chisso vegyipari konszern évek óta vezeti a higanytartalmú iszapot a tengerbe, A méreg bekerül a halak, rákok kagylósok testébe, és ezeket kínálják aztán eladásra a halászok. A „Minimata-kór“ 1956-ban kezdett járványszerű méreteket ölteni. Az orvosok és a szakemberek nagyon gyorsan megtalálták a kór okozóját, azonban a Chisso Rt., az ország legnagyobb vegyipari vállalata a felszólítások ellenére sem tette meg az óvintézkedéseket. A megvesztegethető közigazgatási dolgozók közreműködésével a konszern megtakarította a derítőállomás építési költségeit, és ezzel is nagyobb nyereséget könyvelhetett el. Csak 1968-ban helyeztek Üzembe egy ipari szennyvízderítőt, de addig már 451 ember megbetegedett, és ezek közül 70 meghalt. Azonban az áldozatok száma sokkal nagyobb. Ugyanis azok, akik a konszern alkalmazottai, nem merték bejelentem kártérítési igényüket. A bíróság a közelmúltban Jogerős ítélettel kötelezte a vállalatot árra, hogy távolítsa el az öbölben összegyűlt 400 tonna higanyt. A konszern a kormánytól kér ehhez anyagi segítséget, tehát a terheket — szokás szerint — áthárítják az adófizető kisemberekre. jesítenek. Vannak egységek, amelyek a kikötőket teszik hajózhatóvá, és vannak, amelyek hajók számára törnek utat a tengereken. De a magas északon különleges egységekre van szükség. A sarki hideg legalább hat hónapig veri jégbilincsbe a vizeket. Ebben az időszakban a fagy Murmanszktól a Csukcs-félszi- getig sok száz üzemet és több millió embert zár el a külvilágtól. Néha még az olyan óriás, mint a Lenin atomjégtörő sem képes utat vágni a jégtakaróban. Ezért volt szükség egy még erősebb, még nagyobb kapacitású jégtörő hajóra. Az Arktika méreteire jellemző, hogy egy tízemeletes ház elférne benne! És még egy szemléltető példa: egy személyszállító hajó Európától Amerikáig mintegy 5000 tonna folyékony üzemanyagot fogyaszt. Az atommeghajtású Arktika üzemanyagigénye egy ilyen útra 2 kg. Tehát gyakorlatilag nagyon hosszú utakat tehet meg anélkül, hogy kikötőbe kényszerülne. Az Arktika nagyon bonyolult mű. A 140 méter hosszú és 30 méter széles hajótestben sok ezer alkatrészt, szerkezetet, műszert szereltek fel. és természetesen nem feledkeztek meg a tökéletesen működő sugárvédelmi-rendszerről sem. Nagy figyelmet fordítottak a személyzet életkörnyezetének kialakítására. Kényelmes kajü- tök, klub, könyvtár, zeneterem, filmvetítő helyiség, tornaterem és úszómedence áll a rendelkezésükre. Oj anyagok, új kohó- és gépipari gyártmányok, automatizált gépsorok és a legkorszerűbb radar- és navigációs műszerek jellemzik az Arktikát. Ezen a hajón minden megtalálható, amit a tudomány felfedezett és a technika megalkotott. Az év első negyedében a nyugatnémet nagyburzsoázia lapjai újjongva közölték, hogy az utóbbi időben milyen erőteljes fejlődésnek indult a fémfeldolgozó ipar. Az NSZK vas-, acél- és temperaöntödeinek termelése az év első negyedében kb. 20 százalékkal nagyobb, mint az előző év azonos Időszakában. Jelentősen emelkedett a nyersacéltermelés is. Több gyártmány — nagyobb haszon! De vajon kik a haszonélvezők? Természetesen a részvényesek, a konszernek vezetői. Például a Tbyssen-csoport — az NSZK legnagyobb acélkon- szernje — lakonikus rövidséggel jelentette be, hogy az 1973/74-es üzleti évet „pozitív egyenleggel fogja zárni“. A csoport számára már az 1972/ 73-as üzleti év is rekorderedménnyel zárult. A forgalom, az előző évhez viszonyítva, 21 százalékkal nőtt, és értéke 11 milliárd 870 millió márka volt. A Kaluga szovjet városban a Ciolkovszkij utca 79/81 számú épülete egy faház. Ebben a házban élt 1904-től 1932-ig Konsztantyin Edvardovics Ciol- kovszkij orosz tudós, a rakéta- szerkesztés és a rakétarepülés úttörője. A szobákban a lángelméjű tudós kerékpárja, esernyője, korcsolyája és régimódi íróasztala látható, a vaságy a tudós szegénységéről és egyszerűségéről tanúskodik. Ciolkovszkijt, a tanítót, kezdetben különcnek tartották a kortársai, mert iskolai munkája mellett az űrrepülés kérdéseivel foglalkozott. Sőt — a város rendőrparancsnoka egyenesen megtiltotta, hogy tudományos kísérleteket végezzen. Csak a szovjethatalom biztosított számára korlátlan lehetőségeket. A tudós már 1898-ban megalkotta a rakétaszerkesztés és űrhajózás technikai alapelvét. A mlúzeum látogatói talán éppen ezért csodálkoznak a korcsolya, az esernyő és a kerékkonszern nyeresége ennek következtében 300 százalékkal nőtt az 1972/73-as évben, és a jelenlegi prognózis szerint „eb- ben az évben sem lesz keve* sebb“. Mivel a Szövetségi Kartell Hivatal engedélyezte a Thyssen, és a Rheinstahl fúzióját, a két óriás jelentősen megerősödött, és a konszern jelenlegi elérhető évi forgalma 16—17 milliárd márka, tehát a forgalmi mutatók alapján a nyugat-európai acélipar vezető helyére került* Nem panaszkodhatnak a többi konszernek sem. Például a Rheinmetall ÁG forgalma 18 százalékkal emelkedett, és értéke 458 millió márka volt, a Gutehoffnungshütte 12 százalékos forgalomnövekedéssel több mint 4 milliárd márka értékű forgalmat bonyolított le. A csoport tiszta haszna 66 millió márka volt. A részvényesek átveszik a részesedésüket. A munkások? Dolgoznak. AZ ÉPÍTŐIPAR GAZDASÁGI ÉS SZERVEZÉSI INTÉZETE, BRATISLAVA, Ružová dolina 27., felvesz két kisegítő szakácsnőt vagy két kisegítő nőt az üzemi konyhára. Közelebbi felvilágosítást az intézet személyzeti osztálya nyújt, tel.: 691-51, 627-02; 300-as mellék. Belépés azonnal lehetséges. ÓRIÁS A JENYISZEJ PARTJÁN „A krasznojarszki vízi erőmű 430 méter hosszú géptermében működő 12 gépcsoport mindegyike annyi áramot termel, mint az egész Dnyeper mellé- ki erőmű. A duzzasztófal tervezett magassága 124, hosszúsága pedig 150 méter ...“ Ezekkel az adatokkal Á. Bocskin, a Szocialista Munka Hőse, a krasznojarszki erőmű építésvezetője érzékeltette az erőmű nagyságát. Hat évvel ezelőtt helyezték üzembe az első turbinát, és néhány héttel ezelőtt a szovjet sajtó közölte, hogy „Kraszno- Jarszk elérte a tervezett kapacitást“. A világ legnagyobb vízi erőműve ez év februárja óta évi 20 milliárd kWó áramot termel. Tizenkét — egyenként 500 megawattos — turbinájának teljesítménye háromszor nagyobb, mint az USA legnagyobb erőművének (Yohn Day) a kapacitása, és teljesen fedezhetné egy olyan ország áramszükségletét, mint Svájc vagy Belgium. Az erőműépítők 12 ezer tagú kollektíváját üdvözölte az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa is. Különösen nagyra értékelik, hogy ezt az óriási erőművet rövid idő alatt sikerült felépíteni. A hősies munka krónikája két évtizedet ölel fel: 1954 novemberében kezdték meg a fúrótornyok építését a Jenyiszej jégpáncélján és fúrtak tárnákat a part menti sziklákba. 1956 Júniusában érkeztek az Az utód nyilatkozik Habsburg Ottó a közelmúltban ismét bebizonyította, hogy méltó folytatója kétes hírű családja hagyományainak, „öcsászár i felsége“ — ahogyan családi körben becézik — a közelmúltban tartott beszédében élénken helyeselte a nyugatnémet és az európai konszernek dél-afrikai kizsákmányoló politikáját. Többek között kijelentette, hogy: „A színes bőrű ország minden részéből, az első brigádok — komszomolis- ták. Utat építettek a teherautók számára, és ekkor alapították Gyivnogorszkot, az erő- műépítők városát. 1959 augusztusában kezdődött a zárőgátfal építése. 1961 augusztusában megkezdődött a jövendő duzzasztófal építése, összesen 5,7 millió köbméter betont építettek be a duzzasztófalba. Mögötte hullámzik a „Bratszki-tenger“, 5500 négyzetkilométer kiterjedésű területen. Vízfelvevő kapacitása 77,5 miltliárd köbméter. 1963 márciusában a 4000 kilométer hosszú Jenyiszej megadta magát, és új mederben hömpölygött. 1965 augusztusában érkeztek az első turbinák. 1967 novemberében, az NOSZF 50. évfordulója tiszteletére üzembe helyezték az első két gépcsoportot. 1971 novemberében kezdett áramot termelni a tizenegyedik turbina. Az első blokk beindítása óta Krasznojarszk ekkor már 47 milliárd kWó áramot adott az országnak, ez pedig egyenlő az összes szovjet erőművek 1940. évi teljesítményével. 1972 júliusában az építők átadták az erőművet. 1974 februárjában a krasz- nojarszki vízi’ erőmű elérte a tervezett kapacitást. 1 kWó áram termelési önköltsége 0,03 kopek. munkásoknak kevesebb bér is elegendő, mint az európaiaknak, mert Dél-Afrikában a létfeltételek és az árak alapvetően eltérőek. Míg nálunk minden termésért harcolni kell a talajjal, Afrikában mindenki, aki egy kicsit kiismeri magát a helyi viszonyokban, munka nélkül is megélhet az őserdőben“. „Ez az oka egyébként a feketék lustaságának is“ — hangsúlyozta a félresikerült Habs- burg-ivadék. A hasonló „bölcsességektől hemzsegő beszédet teljes terjedelmében közölte a Volks'bo- te c. lap, az NSZK-ban működő szudéta „Ackermann-Egye- sület“ zuglapja. Ez a szervezet egyébként a revansista-fasisz- ta Szudétanémet Honfitársi Szövetség kötelékébe tartozik, és vezetője az a Jozef Stinge, aki a nyugatnémet Szövetségi Munkaügyi Intézet elnöke, és mint ilyen főnöke annak az állami csúcszervnek is, amely az NSZK-ban dolgozó vendégmunkásokért felelős. Ez természetesen érthető: egy Habsburg csakis a fasisztákat és a kizsákmányolókat támogathatja! IPOSDIRIETfS m Eladó TRABANT-COMBI. Gyártási év: 1969. Jávor Károly, Tekovské Lužany, okres Levice. 0-564 Múzeum a faházban pár láttán, mert mindnyájunk számára nehéz a „zsenit papucsban“ elképzelni. Nos, Ciolkovszkij, aki 78 évet élt, öregkorában is nagyon szeretett korcsolyázni, és az esernyőt ilyenkor — vitorlaként használta. Kerékpározni csak 45 éves korában tanult meg, de emellett is kitartott úgyszólván élete végéig. Ma a múzeumban Ciolkovszkij egyik lányunokája kere* setlen szavakkal beszél arról, hogy a háztartás terhei mindenkor a nagymama 'vállára nehezedtek, mert az éjjel-nappal kísérletező nagypapának semmi érzéke nem volt a gyakorlati élethez. A faház közelében áll az 1967-ben megnyílt Állami Ciolkovszkij Múzeum, ahol egyebek között a Szputnyik I. makettjét és a Vosztok 5. eredeti kabinját is elhelyezték. V. Bi- kovszkij, aki ebben a kabinban körözött a Föld körül, egy látogatása alkalmával piros festékkel írta a kabin falára: „Kellemes érzés ismét a mikus otthonban tartózkodni.“
