Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

■ Karlovy Varyban július 5-e és 18-a között rendezik meg a XIX. nemzetközi film- fesztivált. A korábbi évekhez hasonlóan a szemle keretében játékfilmversenyre kerül sor, és megrendezik a harmadik vi­lág filmtermékeinek a sereg­szemléjét is. ■ A MOSZFILM-stúdiÓ és a Japán TOHO Tokio Társaság kö­zös vállalkozásában készül a Szerelmem, Moszkva című film, amelyet Alekszandr Mitta ren­dez. A film főszereplője Ta- maki Kurihara japán színésznő. ■ Stipe Delics Sutjeska című alkotását rövidesen bemutatják az Egyesült Államokban és Ka­nadában. A jugoszláv film for­galmazásáról szóló szerződést a minap kötötték meg. A jugo­szláv népfelszabadító háború partizánjainak hősies harcát megörökítő filmet a későbbiek­ben sugározni fogja az ameri­kai és a kanadai televízió is. ■ Nyáron új film forgatásá­ba kezd Jeanne Moreau. Ezúttal hármas minőségben szerepel: ő a forgatókönyvíró, a rendező és a főszereplő. A film címe: Komédiások. „Ö csak tudja, mi­lyenek a komédiások“ — jegy­zi meg a hírt közlő Unifrance- Nouvelles. « • * ■ Szovjet—norvég közös film készül Észak-Norvégia fel­szabadításáról, amelyet a szov­jet hadsereg vívott ki 1944- ben. A film forgatókönyvének szerzője Sigbjörn Hölmebakk norvég író. ■ Molnár Ferenc Delila cí­mű vígjátékából tévéjáték ké­szül, Simó Sándor rendezésé­ben. A főbb szerepeket Kállai Ferenc, Ruttkai Éva, Balázs Péter és Andai Györgyi játsz- sza. B A Kísértő című olasz fil­met Damiano Damiani forgatja Rómában; Glenda Jackson a fő­szereplő. Az angol színésznő először filmezik külföldön, s ezúttal ismét más szerepkör­ben. A Vasárnap, átkozott va­sárnap modern asszonya, az Angliai Erzsébet hidegen izzó királynője után fanatikus apá­cát játszik, aki lelki terror alatt tartja környezetét. ■ Sydney Pollack, amerikai rendező legújabb filmjének története 1937-ben, egy ame­rikai kollégiumban kezdődik. Hősei, Katie és Hubbell von­zódnak egymáshoz, bár egyé­niségük, életszemléletük külön­böző. Évek múlva ismét talál­koznak, összeházasodnak, de útjuk újból szétválik. Hubbell a könnyű életet, a sikert haj­szolja, Katie pedig egyre job­ban belekapcsolódik a balol­dali mozgalmakba. Katie szere­pét Barbara Streissand alakít­ja, partnere az egyik leghíre­sebb amerikai színész: Robecí Bedford. ^ 1966—72 közötti időszakban a külföldi kritika a lengyel filmről beszélve, általában a „válság“ fogalommal jellemez­te a helyzetet. Az 1973-as év azonban fordulatot hozott. Vessünk egy pilllantást a jelentősebb nemzetközi fesztiválok díjaira. Lengyel filmek a következő díjakat nyerték: Cannes-ban a zsűri díját Has Vízióra című filmje; Moszkvában a Pelelski-házaspár Koper- nikusza az ezüst díjat kapta. Locarnó- ban Zanussi Megvilágosodása a nagydí­jat, a kritika díját. Ugyanez a film Ra- vennában is nagydíjat nyert. San Remó- ban Konwiczki Oly messze innen és oly közel című szerzői filmje jutott külön díjhoz. San Sebastianban Wajda Menyegzője az ezüst kagylót nyerte, ezenkívül díjakat nyertek lengyel szer­zők művei Mannheimben és más feszti­válokon is. A fellendülés kétségkívül sok okra vezethető vissza. Két alapvető motí­vumra azonban fel kell hívni a figyel­met. Az első az a tagadhatatlan tény, hogy három esztendő alatt, amióta Ed­ward Gierek került a LEMP élére, az ország fejlődése meggyorsult, megnö­vekedett a társadalmi kezdeményezés hatóereje, és megjavultak az életfelté­telek. A második ok azoknak a fiata­loknak az offenzívája, akik nemzedé­kük mondanivalóját akarják kifejezni. A kezdőknek, az elsőfilmeseknek, akik javarészt a lodzi filmfőiskoláról kerülnek ki, eleve jelentős helyet biz­tosítanak a nemzeti produkciókban. Arányos részesedésük eléri a húsz szá­vállalkozás? Folytatódik-e a tehetségek jelentkezése? Ezek azonban a jövő gondjai... A lengyel film egyik jellegzetessége, hogy soraiból hiányoznak a „nagy öre­gek“. A beérkezett, nemzetközi hírne­vű mesterek is a középnemzedékhez tartoznak. Kezdjük a sort azzal a művésszel, akinek neve összeforrott az új lengyel filmmel. Andrzej Wajdát romantikus­realista alkata ezúttal merész vállal­kozásra sarkallta. A modem lengyel irodalom klasszikusának, Stanislav Wy­A LENGYEL FILM MA FIATAL TEHETSÉGEK * WAJDA ÉS NEMZEDÉKE zalékot. Ezek a fiatalok nem emlékez­nek a háborúra, szocializmusban nőttek fel. Elvileg kezdettől ők voltak a len­gyel film harmadik vonulatának re­ménységei. Űj mondanivalót, és ennek kifejezésére alkalmas sajátos forma­nyelvet vártak tőlük. Térhódításuknak előjelei már egy ideje láthatók voltak, de a szakemberek és a közönség azt hiányolta, hogy az iskola nem alkotott még olyan remekművet, amely repre­zentatív alkotás, és tágabb perspektí­vát nyit valamennyi fiatal alkotó szá­mára. Ez a mű most megszületett. Alkotója, mint várható volt, Krysztof Zanussi. Megvilágosodás című új filmje a közép­kori filozófia egy fogalmára utal, amely azt az állapotot jelzi, amikor az érle­lem felismeri az igazságot. A történet hőse ifjú fizikus. Nyugtalan, kutató el­me, akiben felmerülnek nemzedékének legsúlyosabb kérdései. Az eredeti mon­danivaló kifejezésére Zanussi szakított a hagyományos formanyelvvel is. A szerző dokumentumokat Idéz, neves tu­dósokat szólaltat meg, rövid jelenete­ket, párbeszédeket rögtönöz. Ezek a dokumentáris képsorok azonban szer­vesen beleilleszkednek a cselekménybe. Hasonló morális problémákkal foglal­kozik az elsőfilmes Edward Zebrowski A menedék című műve; ennek a főhőse is tudós. Nem fiatal kezdő, hanem be­érkezett nagyság. Néhány napos kivizs­gálásra kórházba kényszerül. Amikor ráeszmél, hogy ez a kórházi tartózko­dás bizony elhúzódik, sőt, az is lehet­séges, hogy onnan élve nem is kerül ki többé, hirtelen felülvizsgálja látszólag sikeres életének értékrendszerét. S ez alkalommal újra, ha más szinten is, lé­nyegében ugyanazok a problémák me­rülnek fel, mint Zanussi művében. Figyelemre méltó még Grzegorz Kro- likiewicz első filmje, a Keresztül-kasul, amely az 1933-as esztendő bűnügyi kró­nikájából meríti témáját, s egy, a tár­sadalom peremére szorult, kétségbe­esett, bűnözővé züllött, fiatal munkanél­küli párról szól. A film nem mond le a rendőri filmek izgalmairól és a züllé­sért társadalmilag felelős kapitalista válság ábrázolásáról. Nem minden első kísérlet sikeres. Vannak filmek, amelyek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Mégis helyesnek látszik az irányzat. Zanussi remekműve és a nyomában születő új filmek azt bizonyítják, hogy itt egy nem­zedék, amely önálló profillal rendelke­zik. Az elsőfilmesek mai témákkal fog­lalkoznak, és műveiknek jellege önélet­rajzi. Ez a beállítottságuk eleve bizto­sítja az állandó kapcsolatot a társadal­mi valósággal és annak konfliktusaival. Magatartásuk, 1973-as sikereik sorozata eldöntött egy vitát, amely hosszabb ide­je folyt a lengyel filmvilágban. Az első sikerek felvetik a kérdést: mi lesz a folytatás? Követi-e az első filmet hasonló sikerű, vagy legalábbis hasonló elhatározást tükröző második spianskinak Menyegző című verses drá­máját alkalmazta filmre. A történet a pátosz és a szatíra különös keveréké­ben mutatja be a századforduló lengyel társadalmának, elsősorban a parasztság­nak és az értelmiségnek az életét. Meg­nehezítette az alkotó feladatát, hogy a párbeszédek a filmváltozatba is verses formában kerültek át. De Wajda töké­letesen vissza tudta adni az irodalmi remekmű sajátos, látomásos légkörét. A Menyegző záró képsorának, a lako­dalmi táncnak sodró üteme pedig — egy fojtott levegőjű báli teremben — lenyűgözi a nézőt. A középnemzedék művészeinek másik kiemelkedő alkotása Tadeusz Konwiczki új filmje, melynek címe Oly messze in­nen és oly közel. A mester ezúttal is hű maradt témájához. Szerzői filmjében — mert Konwiczki kitűnő író is — is­mét azzal a nemzedékkel foglalkozik, amely végigharcolta a második világ­háborút. Történetének hőse az élet ér­telmébe úgy igyekszik behatolni, hogy feleleveníti saját múltjának fontosabb mozzanatait. A mű derűlátó, s az em­berbe vetett mélységes hit hatja át. A sok életrajzi elemmel átszőtt cselek­mény aláhúzza, hogy érdemes az esz­ményekért harcolni. Költői művet vitt filmre Stanislaw Rózewicz is: testvérének, az ismert köl­tőnek és gondolkodónak, Tadeusz Róze- wicznek forgatókönyvét, az Ajtó a fal­ban címmel. Irodalmárról szól, aki színdarabjának próbái közben kerül kapcsolatba a mindennapok realitásá­val, a „közemberek“ gondjaival, prob­lémáival. A tényleges élet szenvedései­nek megismerése megoldhatatlan mo­rális konfliktus elé állítja az írót. Ha jellemezni akarnánk a művet, legin­kább ironikus önarcképnek minősíthet­nénk. A Menyegző című film egyik kockája (balra Daniel Olbrychski). Ké t érdekes filmet szentelt a közép­nemzedék a fiatalok problémáinak, Ja- nusz Morgenstern Meg kell ölni ezt a szerelmet címmel lírai és elgondolkoz­tató művet alkotott a mai értelmiségi fiatalok zaklatott szerelméről. A film revelációja egy fiatal színésznő, Jadwi- ga Jankowska bemutatkozása. Első sze­replésével az évtized legnagyobb tehet­ségének ígérkezik. Jan Lomnicki leg­újabb filmjének címe A defekt. Fiatal szélhámosról szól, aki ügyesen, ötlete­sen és lelkiismeretlenül használja ki az új társadalomban adódó lehetőségeket, amíg törvényszerűen el nem bukik egy kis baleseten. A film külön érdekessé­ge, hogy forgatókönyvét Jerzy Skoli- movszki írta, Áttekintve a témákat, bizonyos hiányt fedezhetünk fel. Nemigen találkozunk közvetlenül politikus művekkel; kivétel ez alól Henryk Kluba A nap napjában egyszer kel jel című filmje. A történet megrázó formában eleveníti föl az 1945 —47-es éveket a lengyel faluban. A spontán népi törekvések szükségszerű­en ellentétbe kerülnek a nagy társadal­mi reformokkal. Kluba az éles, de nem antagonisztikus konfliktusok érzékelte­tésére a filmballada sajátos műfaját vá­lasztotta. A társadalom politikus elem­zése az elsőfilmes Sylvester Szyszko filmje. A sötét folyó is, amely a len­gyel földreformról szól. Beszámolónkban szót kell ejtenünk a lengyel film azon alkotásairól is, ame­lyek látványosságukkal a nézők millió­it vonzzák és sokszor országos méretű vitákat váltanak ki. Ha ezek általában nem is túl eredetiek, még sincsenek hí­ján művészi törekvéseknek, és kitűnnek csillogó mesterségbeli erényeikkel. Ezt a vonalat a legrangosabban olyan mű fémjelzi, mint Kawalerowicz Fáraó cí­mű, világsikert aratott alkotása. Ebben a műfajban említsük meg Ewa és Cze­slaw Petelski Kopernikuszát. A szerző, Bohdan Poréba reményeit is alighanem túlszárnyalta a Hubai című film sikere A történet egy lovassági parancsnokról szól, aki 1939-ben nem kapitulál, hanem egységével a közép­lengyel erdőségekbe húzódik. Itt nyolc hónapig eredményesen harcol a náci megszállók ellen, mígnem egyszer ke­lepcébe csalják, és megölik. Az illegá­lis harc irányítói joggal bírálták Hubai magatartását, aki túl merész kockázatá­val az emberek ezreit sodorta veszély­be, és nem illeszkedett be a szervezett ellenállásba. Mégis, a lovasparancsnok alakja legendássá nőtt. Érdekes, hogy népszerűsége nem kisebb a fiatalok szemében, mint az „öreg harcosod­éban. Jerzy Hoffman Özönvíz címmel Sien- kiewicznek a XVII. század svédellenes hazafias háborúkról szóló hősköltemé- nyét filmesítette meg; Jan Rybkowski pedig a Nobel-díjas lengyel író, Rey- mont Parasztok című regényét vitte filmre JERZY PLAZEWSKI 1974. V. 19. 10 Jelenet a Megvilágosodás című filmből

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents