Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-19 / 20. szám, Vasárnapi Új Szó

N 1974. V. 19. A felkelés résztvevője az elektrotechnikai részlegen dolgozó Szlovák Nemzeti Felkelés szocialista munkabrigádja tagjaival tek ahhoz, hogy elfogadják és megho­nosítsák a kutatóintézetben kifejlesz­tett korszerű munkamódszereket. Je­lenleg például a kutatóintézet dolgo­zói, valamint a ružomberoki V. I. Le­nin Pamutipari Művek dolgozói kö­zös komplex szocialista munkabrigá­dot szerveznek. Ez a szervezési mód lehetővé teszi a kutatási eredmények közvetlen gyakorlati érvényesítését. A munkakollektívák egybekapcsolá­sával megszűntek a korábban tapasz­talt válaszfalak, például a kutatóin­tézet fölérendeltségéről vallott hely­telen nézetek. Hogy a csehszlovák textilipar sike­resen teljesíthesse a reá háruló fel­adatokat, a termelés szerkezeti átépí­tésén és a gépi berendezések kor­szerűsítésén kívül az automatizált irányítás bevezetése is szükségesnek mutatkozik. Tekintettel arra, hogy a KGST-tagországok közül éppen Cseh­szlovákiában vannak a legjobb fel­tételek a textilipar automatizálásához, ezért jelenleg végzik például a szov­jet gyártmányú Rjad 30-as számítógép beszerelését, melynek szolgálatait a jövőben a bratislavai kutatóintézeten kívül az illetékes minisztériumok és a vállalatok is Igénybe veszik. Egyút­tal a vállalatokban működő számító­gépek kezelőszemélyzetét is itt fog­ják kiképezni. A Szlovák Nemzeti Felkelés szellemében A kutatóintézet tapasztalt dolgozói között találhatjuk Branislav Hrnčiar mérnököt, a Szlovák Nemzeíi Felke­lés egyik résztvevőjét. Hrnčiar mér­nök a fejlesztési műhely elektrotech­nikai részlegét vezeti, s nem véletlen, hogy az itt dolgozó szocialista mun­kabrigád felvette az SZNF szocialista munkabrigádja nevet. A dolog úgy kezdődött, hogy 1944 nyarán a bratislavai Műszaki Főiskola elsős hallgatói üzemi gyakorlaton vol­tak a novákyi vegyipari üzemben. Augusztus végén, közvetlenül az üze­mi gyakorlat 'befejezése előtt hozzá­juk is eljutott a Banská Bystrica-i adóállomás fegyverbe hívó hangja, s a Novákyban tartózkodó főiskolá­sok csaknem telje? létszámban a fel­keléshez csatlakoztak. Az akkor 20 éves Braňo Hrnčiar egy nap alatt elsa­játította a géppuska kezelésének tu­dományát, s mint géppuskakezelő a felső-nyitrai partizánegységben telje­sített szolgálatot. A súlyos harcokban többször is találat érte, de a fia­tal sportoló sebei gyorsan begyógyul­tak. A telet a Snežinsky-brigád tag­jaként a hegyekben töltötte, ahol a le­gendás hírű Jegorov partizánparancs­nokkal is találkozott, miközben édes­apja a Gestapo börtönében rabosko­dott. A felszabadulás után még so­káig kórházi ápolásra szorult, felgyó­gyulása után azonban befejezte főis­kolai tanulmányait. Az automatizáció elektronikus berendezéseinek fejlesz­tésén 1964 óta dolgozik a kutatóinté­zetben. Amikor búcsút vettem a kutatóinté­zet lelkes dolgozóitól, Krutošík mér­nök még azt is megemlítette, hogy az intézetben kiváló gazdasági ered­ményeket érnek el. Az intézet tevé­kenységébe fektetett állami beruházá­sok 1 korona értékéhez viszonyítva 4,34 korona értékű társadalmi hasznot érnek el, amire valóban büszkék le­hetnek. Az állandóan bővülő lehetősé­gek kihasználásával arra törekednek, hogy a csehszlovák textilipar színvo­nalát világviszonylatban is az élvo­nalban tartsák. Erre valóban nagy szükség van, hiszen a csehszlovák textil- és konfekciós ipar népgazda­ságunk egyik hagyományos ágazata, amely a hazai szükségletek kielégíté­se mellett a külkereskedelmi forga­lomban is jelentős szerepet játszik. >> KAROL ŽILINSKÝ Peter Patka elvtárs, a kutatóintézet igazgatója A egyik új bratislavai lakótele- * pen tekintélyes négyemeletes épület vonja magára a figyelmet.: az Állami Textilipari Kutatóintézet bra­tislavai részlegének dolgozói itt já­rulnak hozzá textilipari termékeink kiváló minőségéhez, a termelési fo­lyamatok automatizálásához, a dol­gozók munkakörnyezetének korszerű­sítéséhez. A textilipar az utóbbi évek­ben és évtizedekben, különösen a különböző alapanyagú műszálak be­vezetése következtében forradalmi változásokon ment keresztül, ami a bratislavai kutatóintézet fejlődésében is megmutatkozott. Az ötvenes évek elején a len- és kenderipari művek műszaki irodája volt a jelenlegi in­tézet elődje. Ebből fejlődött ki 1958- ban a rostszálak ipari feldolgozásá­nak kutatási-műszaki központja, ahol textilipari gépek prototípusait és azok műszaki rajzait készítették. A kutatóközpont tevékenységét 196(3 óta Peter Patka elvtárs irányít­ja. Az intézet fejlődésében további lé­nyeges változást hozott az 1963-as év, amikor az említett központot át­vette a libereci Állami Textilipari Kutatóintézet, melynek bratislavai részlege szakosított, koncepciós munkafeladatokat kapott., Az intézet már ekkor is képzett műszaki dolgo­zókkal rendelkezett, akik eredmé­nyeikkel bizonyítják, hogy textile­seink lépést tartanak a világban ta­pasztalható fejlődéssel. Az új épületet 1968-ban vették bir­tokukba, s azóta több jelentős feladat megoldásáról számolhatnak be. Pe­ter Patka elvtárs, aki az 1963-as át­szervezés óta igazgatói funkciót tölt be, elmondotta, hogy a kutatóintézet tevékenységének egyik fő irányzata a termelési folyamatok automatizá­lása. Ez bizony nagy körültekintést, hozzáértést, elsősorban gyakorlati szakismereteket igénylő munka, külö­nösen ott, ahol úgy végzik, hogy a kutatási eredményeket azok gyakor­lati alkalmazása is közvetlenül kö­vesse. Sajnos, általában elég gyako­ri jelenség, hogy a megoldott kuta­tási feladatok valahol az irattárak­ban porosodnak. E veszély elkerülése céljából az Állami Textilipari Kuta­tóintézetben önálló műhelyrészleget is létesítettek, ahol elkészítik a ter­vezett gépek és berendezések egyes alkatrészeit, s közvetlenül megvizs­gálják a kutatási eredmények gyakor­lati alkalmazásának lehetőségeit. Jelenleg az „Automatizált irányítá­si rendszerek a textil- és a ruhaipar­ban“ elnevezésű állami kutatási fela­dattal, a munkakörnyezet optimális mikroklímájának kérdéseivel, vala­mint az anyagfeldolgozás technológiá­jának korszerűsítésével foglalkoznak. E'/yik kiegészítő feladatuk például a Csomagolástechnika fejlesztése. Az ménye a PKJ klimatizációs berende­zés, amelyet már több üzemben is sikeresen alkalmaznak a munkakör­nyezet javításához. Emberek és műszerek A kutatóintézet munkahelyeivel va­ló ismerkedés közben a textillabo­ratóriumban fiatal,' de a szakmához jól értő lányokkal találkoztam. Csu­pán egyetlen férfi tartozik ehhez a kollektívához, s az ember nem is hin­né, hogy ezek a lányok mennyire ki­ismerik magukat a bonyolult műsze­rek kezelésében. Ám a kémiai labo­ratóriumban is hasonló a helyzet, ahol a szintén a gyengébb nem kép­„Automatizált irányítási rendszerek a textil- és ruhaiparban“ állami felada­tot a tervek szerint 1978-ban fogják életbe léptetni. Ez azt jelenti, hogy a gépek és dolgozók teljesítményét au­tomatikus felvevők közvetítik majd a bérelszámoló gépegységekbe, továb­bá a tervezési, a statisztikai és az irá­nyítási adatokat feldolgozó, valamint a minőségi ellenőrzésre és a gazdasá­gosság kimutatására szolgáló beren­dezésekbe. Az egész feladat teljesíté­sét szakaszokra bontották fel, s az adott évben az egész koncepciónak csak bizonyos előirányzott részét tel­jesítik. A kutatóintézet dolgozói a termelő vállalatokkal Is közvetlen kapcsola­tokat létesítettek. *A termelésben dol­gozó szakemberek ma már elég fejlet­Branislav Hrnčiar mérnök fiatal főis­kolásként vett részt a Szlovák Nem­zeti Felkelésben intézetben kifejlesztették a Polytex 500-as és 1000-es csomagológépet, va­lamint a BH 02-es csomagoló auto­matát, amelyek a zsugorfóliás cso­magolást végzik. Ezeket a berendezé­seket, amelyek a termelésben kitű­nően beváltak, ma a svitl Chemosvit nemzeti vállalatban gyártják. Fejlesz­tési munkájuk további konkrét ered­vlselől vannak túlsúlyban. Itt az anya­gok színezésének tökéletességét, tar­tósságát vizsgálják. A laboratórium dolgozói felhívták a figyelmemet a dörzsfeszültség kimutatására szolgá­ló EP 72-es műszerre, amely egysze­rűen kezelhető, a nyert értékeket automatikusan rögzíti és tárolja. E be­rendezésnek nagy hasznát veszik a textil-, a papír-, a poligráfiai és a fényképészeti iparban, a műanyagok feldolgozásánál, valamint a tudomá­nyos munkahelyeken. Ezt a műszert Zilka mérnök vezetésével szintén az itteni kutatóintézetben fejlesztették ki egy csehszlovák szabadalom alapján. A kémiai laboratóriumhoz közel fek­szik a számítástechnikai szakosztály munkahelye. Az állványokon és asz­talokon elhelyezett gépek, mérőmű­szerek, periférikus berendezések kö­zött a kutatóintézetben kifejlesztett műszerekkel is találkozhatunk. E mű­szerek iránt külföldön is nagy az ér­deklődés, s a Magyarországról érke­zett partnerek el sem akarták hinni, hogy azok a bratislavai kutatóintézet termékei, s az alkatrészeket a hazai Tesla vállalatban gyártották. A kibernetika úttörői Akik már huzamosabb ideje dol­goznak a textiliparban, nem nagyon bíznak az új gépekben, s mindabban, ami az automatizáció fogalmához tar­tozik. Ing. Miroslav Krutošík igazga­tóhelyettes elmagyarázta, hogy az r * .a^ Lľil 1 aj á ĺ ® j| |||| mm ^ 11/1 ^m 1J Iff Ip ifi^J1 üt i i fc® 1 * i[k^ & bratislavai Állami Textilipari Kutatóintézet épülete májusi díszben

Next

/
Thumbnails
Contents