Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-18 / 116. szám, szombat
A CSKP Központi Bizottsága plenáris ülésének vitája Antonín Kopek elvtárs felszólalása üt évvel ezelőtt itt a prágai várban arról tanácskoztunk, hogyan vezessük ki pártunkat és az egész országot a legmélyebb társadalmi válságból, amelyet átélt. Akkor elfogadtunk egy végrehajtási irányvonalat, amely kitűzte, hogy a pártnak vereséget kell mérnie a jobboldalra, s a társadalomban fel kell számolnia az antiszocialista erők pozícióit. Ez az ülés döntő lépést jelentett a párt egységének megszilárdításában a marxista—leninista tanítás alapjain, a párt vezető szerepének megújításában és a gazdasági konszolidálódásban. Ma, öt év elteltével, teljes joggal megállapíthatjuk, hogy az az út, amelyen a párt a központi bizottság vezetésével, Gustáv Husák elvtárssal az élen elindult, helyes és sikeres volt. Ez az út nem volt könnyű. Hű marxista—leninisták ezreinek szívós munkája és harca kellett hozzá, akik a legnehezebb és döntő pillanatokban védelmezték a pozitív fejlődést; népünk áldozatos munkája kellett hozzá. Ma teljesen más a politikai helyzet társadalmunkban, mint amilyen a párt új vezetésének hivatalba lépése előtt volt. Jelentős mértékben befolyásolták dolgozóink gondolkodását a gazdasági téren elért sikereink is. öt évvel ezelőtt gazdasági felfordulással kellett szembeszállnunk, Igyekeztünk fokozatosan elérni a népgazdaság konszolidálását és megállítani az inflációt. Mostani ülésünk, összhangban a XIV. kongresszus határozatainak fokozatos megvalósításával, foglalkozik gazdaságunk stratégiai irányvonalának elvi megoldásával, a csehszlovák népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztésének kérdéseivel. A tudományos-műszaki haladáshoz szorosan kapcsolódó gazdaságosságot valamennyi szociális csoport, s mindenekelőtt a munkásosztály aktivitásának teljes kibontakoztatásával lehet elérni. Az egész tudományos-műszaki folyamat osztályfelfogása elválaszthatatlanul összefügg a munkásosztály vezető szerepével. A munkásosztály legsajátabb érdeke, hogy minél gyorsabban megtörténjék az átmenet a kommunizmusba, amely — Marx szavaival élve — képes a munkást teljes mértékben felszabadítani a munkamegosztás rabszolgaságától, és meghozza a javaknak szükségletek szerinti felosztását. Senki más nem képes kitűzni és megvalósítani ezeket a forradalmi célokat, csakis a munkásosztály és pártja. A prágai városi pártbizottság a párt vezető szerepére támaszkodik, és társadalmunk céljaival összhangban tovább fejleszti ezt prágai feltételek között. Ezzel együtt igen nagy gondot fordít a műszaki értelmiségnek mint a munkásosztály közvetlen szövetségesének munkájára a műszaki haladásért folyó küzdelemben. A tudomány és a technika alkalmazása nagy igényeket támaszt a munkások, a technikusok, valamennyi dolgozó és funkcionárius munkája iránt. A műszaki értelmiségnek teljes mértékben ki kell bontakoztatnia képességeit, tudását. Bele kell ezt vinnie az új tudományos és műszaki megoldásokba, amelyek jelentősen hozzájárulnak a technológiai és a társadalmi haladáshoz. A műszaki értelmiségnek a társadalomhoz, a szocializmushoz és a párthoz való viszonya nagy többségüknél igen kezdoményező- en nyilvánul meg. A prágai pártszervezet állandóan nagy figyelmet szentel a műszaki értelmiséggel való munkának. Jelentősen hozzájárult ehhez például a tudományos-műszaki értelmiség múlt év végén megtartott aktívaértekezlete, amelyen a kutatásban, a fejlesztésben és a vállalatoknál dolgozó több mint 700 tudományos munkatárs, valamint párt- és szakszervezeti funkcionárius vett részt. Egyszersmind nagy súlyt helyezünk arra, hogy a párt körzeti és üzemi bizottságai és alapszervezetei szélesebb körben bontakoztassák ki munkájukat a tudományos és műszaki értelmiség között, s hogy a pártmunka e fontos területére megfelelő gondot fordítsanak. Ez annál is jelentősebb, mert az értelmiségiek munkája nem csak kialakítja a feltételeket a műszaki haladáshoz, a gazdasági előrehaladáshoz és a nagyobb gazdaságossághoz, de azért is, mert a tudósok és a technikusok jó munkájától függ a munkások teljesítménye, a termelés zavartalan menete és tökéletes szervezettsége. Ez jelentősen elősegíti a munkás- osztály és az értelmiség s az egész társadalom egységének megszilárdítását. A munkásosztály vezető szerepének és a tudományos-műszaki haladás megvalósításában való döntő jelentőségének hangsúlyozása mellett tudatosítani kell, hogy a műszaki folyamatok nagy igényeket támasztanak a munkások munkája iránt is. A tudomány és a technika eredményeinek sikeres alkalmazása megköveteli a munkásoktól, hogy szüntelenül növeljék műszaki ismereteiket és képzettségüket. Döntő szervező feladata van ebben a folyamatban a vezető gazdasági dolgozóknak. Mindenekelőtt tőlük függ a műszaki értelmiség munkájának helyes irányítása, tőlük függ, hogy meglegyenek a jó feltételek a munkások tevékenységéhez. Tőlük függ az is, hogy meglegyenek a megfelelő feltételek és jó légkör alakuljon ki a tudósok, a technikusok és a munkások hatékony együttműködése számára. Ezért fordítunk oly nagy gondot az irányítással megbízott káderek politikai elkötelezettségére, szakmailag értékes és szervezésiig tökéletes munkájára, éspedig nemcsak a termelésben, hanem a kutatásban, a fejlesztésben, a termeléselőkészítésben és a tervezésben is. Hangsúlyozni szeretném, hogy az igen igényes irányító és szervező tevékenység sikere a jelen feltételek között, sokkal inkább, mint bármikor ezelőtt, a központi szervek átgondolt és céltudatos irányító és szervező munkájától függ. Hiszen mindenekelőtt a központi szervek döntenek gazdaságunk stratégiai hatékonyságáról, a nemzetközi integráció megvalósításának feltételeiről és a termelővállalatokban a párt gazdaságpolitikájának helyes alkalmazásáról. A tudományos-műszaki haladás fel- gyorsításának szükségessége jelentősen érinti a fővárost, Prágát is, éspedig nemcsak azért, mert itt összpontosul jelentős mennyiségben számos központi és középszintű irányító szerv, tudományos kutatóintézet, egyetem és főiskola, valamint a külső és a belső piac szükségletei, valamint a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat biztosító üzem és vállalat. Idáig a termelés területéről és a munkásosztálynak, mint a főváros vezető szociálpolitikai erejének szükségleteiről beszéltem. A tudományos-műszaki haladásnak a modernizálás, a racionalizálás és a munkaerő-megtakarítás révén meg kell mutatkoznia valamennyi más területen az egész népgazdaságban és az egész fővárosban. A tudományos kutatóintézetek hálózatának tevékenységét a fővárosban dinamikusan fejlődőnek tartjuk. A személyi és a társadalmi fogyasztás, valamint az életszínvonal területén azonban igen lassan hódít teret a tudományos-műszaki haladás. A tudományos-műszaki haladásnak Prágában szembeötlően meg kell mutatkoznia a beruházások területén is. Egyrészt azért, mert minden beruházási tervjavaslatnak lényeges műszaki-gazdasági haladást kell eredményeznie, másrészt azért, mert a főváros óriási méretű fejlesztési programja másképp megvalósíthatatlan. A Szovjetunióval való együttműködésnek egyik legkézzelfoghatóbb példája Prágában az új metró. Tudatosítanunk kell, hogy az emberek kezdeményezése igen nagy politikai tőke. A központi bizottság jelen ülése eredményeinek biztosításával kapcsolatban figyelmünket a kezdeményezés további kibontakoztatására akarjuk összpontosítani, s ezt nemcsak a sürgető gazdaságfejlesztési kérdések megoldásának irányába, hanem a szocialista integráció fejlesztésének és biztosításának irányába is akarjuk terelni. Vladimír Firciík elvtárs felszólalása A CSKP KB Elnökségének jelentése és az ennek alapjául szolgáló anyagok rámutattak arra, milyen jelentős szerepet játszik a tudományos-műszaki haladás szocialista társadalmunk további fejlesztésében. Mivel a tudomány a jelenlegi viszonyok között közvetlen termelőerővé válik, olyan feltételeket kell kialakítani a gyakorlatban, amelyek biztosítják az optimális kapcsolatot a tudomány és a gyakorlat között. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott már a CSKP XIV. kongresszusa, és megállapította a jelenlegi ülésen beterjesztett jelentés is, hogy az állam jelentős eszközöket fordít a tudomány és a technika fejlesztésére. Ezeknek az összegeknek a visszatérülése azonban eddig nem elégséges. Gyakran foglalkoznak a feladatok megoldásával anélkül, hogy ezek közvetlenül összefüggnének a gyakorlat szükségleteivel, és a kutatás eredményeit nem használják fel hatékonyan. Ezen a téren az utóbbi években a pártszervek gondoskodásának köszönhetően jelentősebb javulás tapasztalható. A XIV. kongresszus határozatainak megvalósítása folyamán a közép-szlovákiai kerületben tudatosítjuk, hogy jó feltételeket kell teremteni a tudományos-technikai haladáshoz. Igyekezünk oda hatni, hogy a dolgozók megértsék: az egész társadalom fejlődése és az életszínvonal emelkedése közvetlenül attól függ, milyen mértékben válik a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek felhasználása a gyakorlatban a mindennapi munka tartalmává. A kerület gazdasága állandóan dinamikus növekedést mutat. 1948 óta a kerület ipari termelése több mint a tizenháromszorosára növekedett. A pozitív eredményeken kívül vannak — objektív és szubjektív — fogyatékosságok is, amelyek, gátolják, hogy hatékonyabban fel lehessen használni n tudományos- műszaki haladás eredményeit a népgazdaság fejlesztésének javára. Például a kerület, összes munkavállalóinak csak 1,07 százaléka dolgozik tudományos munkahelyeken és a kutatásban. Ez a mutatószám arról tanúskodik, hogy tovább kell fejleszteni a tudományos-kutató bázist. Ez megkívánja, hogy az illetékes szervek közreműködésével kedvező feltételeket alakítsunk ki a folyamatos tudományos-műszaki és gazdasági fejlődéshez. Kerületi pártszervezetünk munkájában sokoldalúan támogatni fogja és igyekszik majd elősegíteni ezt a folyamatot. A pártszervek foglalkoztak a kerület legfontosabb Ipari üzemei fejlesztésének kérdéseivel; ilyenek például a nehézgépipari üzemek, a gördü- lőcsapágy-gyárnk, a fafeldolgozó- és bútoripari létesítmények és más ágazatokhoz tartozó üzemek. Különös figyelmet fordítottunk ezek kutatási-fejlesztési bázisának fejlesztésére. A pártszervek és -szervezetek politikai-szervezési határozatokat hoztak e programok megvalósítására. Kerületünkben az utóbbi évek folyamán szépen fejlődik a felajánlási, az újító és a felta’áló mozgalom, amely egyre jobban terjed a munkások, mérnökök, technikusok és tudományos dolgozók között. Az utóbbi három év folyamán mintegy 360 találmányt és csaknem 34 600 újítási javaslatot nyújtottak be. Az ezekkel egy év alatt elért gazdasági eredmény több mint 319 millió korona. A szocialista munkaversenv minőségileg magasabb szinten és magasabb formákban bontakozik ki. Kerületi méretben a vállalt kötelezettségek értéke több mint másfél milliárd korona. A pártszervek és -szervezetek egyre színvonalasabb munkát fejtenek ki a párt gazdaságnolitikájának megvalósítása terén valamennyi munkahelyen. A múlthoz képest aktívabban serkentik ideológiai és politikai munkájukkal a munkásosztály, a t.«*~mánvos és a műszaki értelmiség kezdeményezését, a tudományos és műszaki eredményeknek a gyakorlatban való hasznosítását illetően. Továbbra is alkalmazni fogjuk a műszaki értelmiséggel való munka jól bevált formált. Tudjuk, hogy a mostani ülés határozatainak gondos kidolgozásával és főképp következetes teljesítésével járulunk hozzá a legjobban a CSKP XIV. kongresszusa határozatának megvalósításához a közép-szlovákiai kerületben. Jaroslav Kožešník elvtárs felszólalása A CSKP XIV. kongresszusának határozata meghagyta, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egész tudományos kutatási alapját tartalmi szempontból a jelenlegi szükségletekre, társadalmunk fejlődésének távlati feladataira összpontosítsák, hogy biztosítsák a tudomány egységes és komplex irányítását minden részlegen, megerősítsék a tudomány és technika állami fejlesztési tervének szerepét a gazdasági és a társadalmi fejlődési tervvel összhangban. A pártban és a társadalomban bekövetkezett válságból levont tanulság hangsúlyozta, hogy határozottan le kell küzdeni az öncélú irányzatokat a tudományban, le kell küzdeni a tudomány kiváltságos értelmezését, és a marxizmus—leninizmus elméleti fejlesztése alapján felvenni a harcot a revizioniz- mussal és a burzsoá Ideológiával. A XIV. kongresszus megadta az alapját az eddigi munkamódszerek felmérésére és az igényes feladatok megoldásához vezető módszerek és formák megkeresésére. A XIV. kongresszus feladatait és a központi bizottság üléseinek határozatait leszögezték a kutatási és a politikai-eszmei tevékenység terveiben, majd fokozatosan megvalósították őket. A Csehszlovák Tudományos Akadémia erejét az 1971—75-ös évek állami kutatási tervei teljesítésének biztosítására és a terv teljesítésének ellenőrzésére irányította. Hangsúlyozta a műszaki fejlesztési terv és a társadalmi gyakorlat összefüggését, majd elérte a tudományos kapacitások nagyobb koncentrálását a legfontosabb feladatokban. Az elnökség annak érdekében, hogy szorosabb kapcsolatot hozzon létre a termeléssel, hosszú lejáratú egyezményt kötött nyolc szakigazgatósággal és szakvállalattal. Ez a gyakorlat lehetővé teszi a kutatás számára a közvetlen információszerzést, ami a termelést érdekli, és a termeléssel idejében megismerteti a várható tudományos eredményeket. Az egyezmények ugyanakkor bekapcsolják a tudományos dolgozókat a tudományos eredmények megvalósítási folyamatába. A termeléssel való együttműködést a jövőben is elmélyítjük, és megkeressük a hatékonyabb formákat, amilyenek például a tudományos dolgozóknak a vállalatokban való tanulmányi látogatásai, a fejlesztési dolgozóknak a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkahelyeivel való kapcsolata, a közös munkacsoportok kialakítása annak céljából, hogy ellenőrizzék a kutatási eredményeknek a gyakorlatban való bevezetését stb. 1973-ban a főigazgatóságokkal kötött gazdasági szerződésekből származó jövedelem 33 millió korona volt, ezenkívül 31 érvényes szabadalomból, amelyeket a külföldi érdeklődőknek eladtunk, 20 millió koronát nyertünk. A kutatás eredményeit a gyakorlatban kihasználták, főleg a fizika, a geológia és a bányaipari kutatás, az anyagkutatás, a rádiótechnika, a komplex automatizálás, a vegyi folyamatok és katalizátorok kutatása, a biológiai és orvostudományi, a mezőgazdasági kutatások terén, s ugyancsak a társadalom- tudományok terén, amelyek következetesen marxi—lenini alapokon fejlődtek. A Csehszlovák Tudományos Akadémia az állami szervek számára olyan tanulmányokat dolgozott ki, amelyek főleg a környezetvédelemmel, a szociális struktúra fejlődésével, a népgazdaság hatékonyságával és a beruházásfejlesztéssel függnek össze. A pártunk XIV. kongresszusa által kitűzött egyik alapvető feladatunk — amely a jelenlegi időszakra döntő — olyan változások megvalósítása a munka értelmezésében, hogy a kutatás teljes mértékben összefüggjön a társadalmi fejlődés szükségleteivel és sokoldalúan fokozódjék hatékonysága. A Csehszlovák Tudományos Akadémia felelős az alapvető kutatási terv- javaslat összeállításáért, amely a nép- gazdasági terv szerves része. Az akadémia az alapvető kutatás állami programjai alkotásával, megvalósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatainak biztosítására nyolc tanácsot alapított az akadémia elnökségének tanácsadó, s egyben koordináló szerveként. Ezek a tanácsok a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a főiskolák és köztársaságaink Illetékes ágazatainak szakembereiből állnak. Az akadémia fennállása óta majdnem valamennyi szakágazat fejlődött. Több jelentős tudományos sikert ért el, eredményeivel hozzájárult társadalmunk fejlesztéséhez, továbbá a szocialista országokban és világviszonylatban a tudomány fejlesztéséhez. Komoly fogyatékosságok nyomták rá bélyegüket azonban a kutatásra. Lassú fejlődése az igénytelenségben, főleg a káderek politikai, s részben szakmai színvonala iránti igénytelenségben nyilvánult meg. A jelenlegi káderstruktúra több mint 20 év alatt fejlődött ki, s bár relatívan kedvezőnek nyilváníthatjuk, mégis tapasztalhatók ezen a téren fogyatékosságok. Az igazgatóknak és a vezető tudományos dolgozóknak Igényesebbeknek, elvhűen kollégiálisab- baknak kell lenniük az egyének eredményeinek elbírálásakor. Állandóan szem előtt kell tartaniuk a káderek idejében történő racionális felújítását a munka rendszeres ellenőrzése és az eredmények igényes értékelése alapján. A Csehszlovák Tudományos Akadémiában kedvezőtlen a tudományos dolgozók korösszetétele. Ezt a problémát általában a káderhelyzet javításával együtt kell megoldani. Kožešník elvtárs a továbbiakban a tudományos munka hatékonyságáról szólt. Többek között megemlítette: A kísérleti munkálatok hatékonyságáról, a megoldási határidő csökkentéséről elsősorban az dönt, hogy a munkahelyek miként vannak ellátva üj gépekkel, korszerű műszerekkel és főleg számítógépekkel. Az ezen a téren felmerült nehézségek nem csupán abból erednek, hogy kevés eszköz áll rendelkezésünkre, hanem abból Is, hogy köztársaságunkban lassú a tudományos műszerek gyártásának fejlődése. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy Csehszlovákiában az alapvető kutatásnak megvannak az összes feltételei ahhoz, hogy hatékonyan kivegye részét a költséges műszerek fejlesztéséből. Az alapvető kutatás hatékonyságának jelentős tényezője a tudomány terén kifejtett nemzetközi együttműködés valamennyi lehetőségérlek következetes kihasználása — mondotta Kožešník elvtárs.
