Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)

1974-05-17 / 115. szám, péntek

A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről (Folytatás a 7. oldalról) elkötelezett személyiségeket. Jelentős, szervező, ismertető és nevelő feladatot kell telje­sítenie a műszaki sajtónak, és­pedig a jó minőségű és idő­szerű tudományos-műszaki és gazdasági információkkal. A minisztériumok kötelesek eze­ket jobban kihasználni az álla­im tudományos-műszaki politi­ka döntéseinek és céljainak megvalósítására, és a népgaz­daság hatékonysága növelését célzó intézkedések propagálá­sára. Ez megköveteli egységes hatásuk és irányításuk javítá­sát. Meggyőződésünk, hogy dol­gozóink a következő években még többel járulnak hozzá a szocialista építéshez, ezért konkrét tormákkal olyan lég­kört fogunk kialakítani, amely­ben sikeresen folytathatnak al­kotómunkát, amelyben a szo­cialista társadalom javára megszületnek és érvényesülhet­nek az új műszaki elképzelé­sek, javaslatok és megoldások. Tovább erősítjük a párt vezető szerepét Elvtársak! Minden olyan nagy társadal­mi változás, tehát a tudomá­nyos műszaki fejlődés is, amely befolyásolja a társadalom éle­dének minden részét, csak úgy valósítható meg, lra a küzde lom élén a párt áll. Ezért a XIV. kongresszus is hangsúlyozta, hogy „A műsza­ki fejlesztés új módon történő megközelítése és szorgalmazá­sa kell, hogy a vezető gazda­sági dolgozók pártos tevékeny­ségének fő vonása legyen“. A párt XIV. kongresszusa óta kifejezően erősödik a párt ve­zető szerepe a népgazdaság- Iwn. A pártszervek és -szerve­zetek jelentős tapasztalatokat szereztek a hatékonyságért ví­vóit küzdelemben, a tervfei- adatok politikai szervezési biz­tosításában, a tartalékok feltá­rásában, a káderek elosztásá­ban és előkészítésében, a dol­gozók aktivitásának és kezde­ményezésének k ibonta kozta tá- sáhau. A párt Központi Bizott­sága gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülései döntéseinek mngvulósítása során a párt­szervek és -szervezetek na­gyobb tudással hatolnak be a gazdasági kapcsolatokba. Foko­zatosan kiharcolják, hogy bírá­ló módon és árnyal tan szem­léljék az eredményeket nem­csak a termelés mennyiségi mu­latói, hanem minőségi mutatói szerint is. Egvre jobban meg­értik a tudományos-műszaki haladás társadalmi összefüggé­seit, azt, hogy ezen a terű té­tén összpontosulnak az osz- tályviszonyok alapvető szem­pontjai, az irányítás hatékony­sága, a képesség arra, hogy megvalósítsuk a tudomány és technika eredményeit a gya­korlatban, és a dolgozók kez­deményezésének a foka, amely együttvéve az egész pártpoliti­ka elválaszthatatlan része. A párt vezető szerepe a tu­dományos-műszaki fejlesztés Irányításának területén meg­mutatkozik a tudományos-mű­szaki politika alapvető irányá­nak és céljainak meghatáro­zásában, valamint abban, hogy a tudományos-műszaki fejlesz­tés valamennyi tényezőjének hatását a döntő fontosságú szakaszokra irányítja, mobili­zálja a dolgozókat és ellenőr­zési tevékenységet fejt ki. Mindenekelőtt az a cél, hogy a tudományos-műszaki fejlődés támogatása a párt m i ndenna pi tevékenységének elválaszthatatlan része legyen minden szakaszon, hogy a tu­dományos-műszaki fejlődés kér­dései rendszeresen a pártszer­vek és -szervezetek tanácsko­zásának programjára kerülje­nek. Amikor a pártszervekben ér­tékelik a gazdasági tervek tel­jesítését, gondot kell fordítani arra, hogyan teljesítették a tu­dományos-műszaki fejlesztési terv feladatait, milyen ütem­ben újítják fel a gyártmányo­kat és a termékeket, hogyan érvényesül az úf termelési technológia, hogyan használják ki a leghaladóbb tapasztalato­kat, és miképpen alapozzák meg a termelés fejlődését. El kell érnünk, hogy a vezető kommunista dolgozók pártfel­adatuknak tekintsék a tudomá­nyos-műszaki fejlesztés felada­tainak teljesítését, és ezért pártos felelősséget érezzenek. E feladatok elhanyagolását, mellőzését, a kényelemszeretet előnyben részesítését a párt- alapszabályzatban rögzített kö­telességek megsértésének kall tekinteni. A kádernyilvánrtar­tásba tartozó dolgozók értéke­lésekor figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, és konkrét formában kell elbírál­ni, hogy a vezető dolgozók ho­gyan teljesítik e terület fel­adatait, igényesen kell értékel­ni, hogy milyen aktívan és kezdeményező módon járulnak hozzá a műszaki fejlesztés fel­adatainak teljesítéséhez. A szocialista rendszer elő­nyei közé tartozik, hogy a ter­melőeszközök társadalmi tulaj­dona alapján felszámolja a tu­dományos műszaki fejlődés osztáiykorlátait. A szocializ­musnak ez az előnye sem rea­lizálható automatikusan, mert az újért vívott harcban min­den az emberektől- munkájuk­tól és felelősségtudatuktól függ. Nem lehet jelentős társa­dalmi változásokat elérni olyan emberekkel, akik azt tartják, hogy „inkább kisebb feladatot, amit majd túlteljesítünk, in­kább a megszokott termelést, mint a műszaki fejlődést cél­zó alkotó igyekezetét.“ Ez a magatartás megfelelhet ugyan a vállalat rövid távú érdekei­nek, és vezetői kényelemszere­tetének, de ellentétben áll a társadalom érdekeivel. A párt­szervek és szervezetek kötele­sek az ilyen nézetekkel és az ilyen magatartással határozot­tan szembeszállni. Amikor a két rendszer ver­senye történelmi valóság lett, akkor a munka eredményét aszerint kell értékelnünk, hogy milyen a gyártmányok világ­színvonala, tiogy az egyes ága­zatok milyen teltételeket alakí­tanak ki annak érdekében, hogy helytálljanak a világpia­cokon, s jobb árakat és ered­ményeket érjenek el. A tudományos-műszaki for­radalom előretörése megváltoz­tatja a megszokottat, új elkép­zeléseket, feltételeket és néze­teket eredményez. A hagyomá­nyos empirikus magatartások gyakran akadályozzák a hala­dást. Az irányításban is meg­kezdődött az egész új módsze­rek, eszközök és indítványok érvényesítése. A pártszervek­nek és a kommunistáknak e folyamat élén kell állniuk. A kommunista vezető dolgozók jellemző vonásává kell válnia a jelenlegi tudományos és mű­szaki eredmények rendszeres elsajátításának és gyakorlati kihasználásuk módjai kezdemé nyező kutatásának. Ezt fejezi ki a lenini eszme, amely leszö­gezi, hogy a munkásosztály és a dolgozók szolgálatába kell állítani „...mindent, amit az emberi tudomány, az emberi technika elért, minden talál­mányt, a szakemberek minden tudását“. Mindez az emberektől, kép­zettségüktől függ. Ezért a ká­derek tudatának tartós, terv­szerű és céltudatos növelés'e rendkívül fontos és jelentős politikai feladat. Egész iskola- rendszerünk kötelessége ennek érdekében a szükséges feltéte­leket kialakítani. Az ezzel összefüggő feladatokról a párt Központi Bizottságának múlt év júliusi ülésén tanácskoz­tunk. Az ülés döntéseivel össz­hangban alakítjuk ki az egész oktatási rendszert, mely lakos­ságunk valamennyi rétege szá­mára hozzáférhető. Egyre növekszik az állami iskolák, az ágazati szaktaninté­zetek, a szakágazati és üzemi iskolák jelentősége. A tudo­mány vívmányainak folyamatos elsajátításához tervszerűen fejlesztenünk kell a mérnöki és a műszaki káderek posztgra­duális oktatásának rendszerét. Rendkívüli gondot kell fordíta­nunk az irányító dolgozók is­mereteinek elmélyítésére, hogy szocialista módon irányítsák az embereket. A tudományos-műszaki hala­dásért folytatott harc felada­tainak vissza kell tükröződniük politikai, szervezési és káder- munkánk irányvonalában azo­kon a szakaszokon, amelyek­nek kulcsfontosságú jelentősé­gük van a tudományos-műszaki fejlesztésben — a tervező, a konstrukciós, a technológiai, a fejlesztési és a kutatóintéze­tekben és alakulatokban. Ezeken a munkahelyeken a kádennunkában teljes politikai támogatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik lel­kesen dolgoznak és a gyakor­latban érvényesítik az újító, a kutató, a műszaki, a technoló­giai, a konstrukciós és a ter­vezési megoldásokat. Határo zottan fellépünk az olyan kí­sérletek ellen, hogy élősködje­nek a tudományon és azon a támogatáson, amelyet társa­dalmunk nyújt a tudománynak és a kutatásnak. A kádermunkában érvényes az az elv, hogy minden dolgo­zót, tehát a tudóst és a mű­szaki szakembert is saját mun­kájának eredményei, a szocia­lizmus építéséhez való hozzá­járulása szerint értékelik. Ez azokra is vonatkozik, akiktől a pártnak a múltban meg kellett válnia, de ma elismerik hibái­kat és becsületes munkával próbálják őket helyrehozni. Azok elten, akik a politikában a másik oldalon állnak tovább­ra is politikai harcot folyta­tunk. A kutatói fejlesztési munka­helyeken a párt hatásának meg­szilárdítása és kibővítése érdi; kében meg kell erősíteni a párt tagsági alapját. Ez megkövete­li, hogy a konkrét viszonyok szerint és a felsőbb pártszer­vek segítségével megszilárdít­suk ezeket a szervezeteket az üzemekből kiemelt tapasztalt kommunistákkal, mérnökökkel és szakemberekkel. Egyéni kiválasztás alapján felvettünk a pártba elsősorban fiatal tudományos műszaki dol­gozókat, akik jó osztály- és politikai feltételekkel rendel­keznek. A kutatási-fejlesztési alap számára a megfelelő ká- dereket már a főiskolákon kell kiválasztani, politikailag és szakmailag előkészíteni. A társadalmi összefogás erejével A tudományos-műszaki fej­lesztés nem lehet csak a szak- emberek szűk körének ügye, hanem csakis a munkásosztály és az egész nép munkájának és küzdelmének közös eredménye. A szocializmus építése, elmé­lete és gyakorlata u-zt bizonyít­ja, hogy úgy, mint az új tár­sadalom építésének valameny- nyi területén, a tudományos­műszaki fejlesztésben is a mun­kásosztály a döntő tényező. Mint az anyagi értékek köz­vetlen alkotójának természetes érdeke a tudományos-műszaki haladás, amely fő tényezője a termelőerők fejlesztésének, nö­veli munkája hatékonyságát -és megjavítja feltételeit. A tudo­mány és technika fejlesztése nélkül nem küszöbölhetjük ki a nehéz, egyhangú munkákat, nem egyenlíthetjük ki a fizikai és a szellemi munka közti kü­lönbségeket. A tudomány és a technika fejlődése tovább bőví­ti a szociális felszabadulást, amelyet a szocialista forrada­lom és a szocializmus építése hozott a munkásosztálynak. így tehát érdeke a tudomá­nyos műszaki haladás tényezői­nek fejlesztése; és összekapcso­lása a nép életfeltételeivel és munkájával. A munkásoknak es a szövetkezeti parasztságnak egyre jobban el kell sajátítania nemcsak munkahelye, hanem az egész társadalom tudomá­nyos, műszaki, gazdasági és szociális fejlődésének irányvo­nalát. Hiszen elsősorban a munkás kollektívák megértése, támogatása es hozzáállása dönt arról, hogy a termelésben ho­gyan érvényesül gyakorlatilag a tudomány és a technika ered­ménye. A tudományos műszaki haladást egyúttal össze kell kapcsolni azokkal a tényezők­kel, amelyek jelentős mérték­ben hozzájárulnak a szocialista ember fejlődéséhez és a felada­tokra való előkészítéséhez. Eb­ből a szempontból különösen jelentős a szociális tervezés mint a szocialista élet- és mun­kafeltétel kialakításának, és az emberek jövő feladatai meg­oldására való komplex előkészí­tésének eszköze. A tudományos-műszaki értel­miség a munkásosztály vezeté­sével, mint a munkásosztály el­választhatatlan szövetségese fontos szerepet tölt be a tudo­mányos-műszaki forradalom fej­lesztésében. Minél jobban meg­érti küldetését a szocialista ér­telmiség, minél jobban hozzá­járul a szocializmus építéséhez, annál jelentősebb szerepet tölt be a társadalomban, annál na­gyobb a biztonságérzete és an­nál nagyobb teret biztosítanak alkotómunkájához és fejlődésé­hez. Az értelmiség alkotómun­kája és aktivitása nélkül nem fejlődne a tudomány és a tech­nika, éppen úgy, ahogyan a munkások és a földművesek óriási munkája nélkül kihaszná­latlanok maradnának a tudo­mány és a technika felfedezé­sei. Csakis a szocializmusban alakulnak ki az értelmiség tel­jes érvényesülésének és mun­kája kihasználásának sokoldalú feltételei. Népünk a szocialista haza építésében pártunk vezetésével óriási művet alkotott, amely messze felülmúlja mindazt, amit a történelem során egy nemze­dék kialakított, a dolgozó ér­telmiségnek és azoknak a szakembereknek a müve is, akik tudásukat és felfedezései­ket a társadalom szolgálatába állították, akik bátran érvénye­sítették a terveklien az új, ha­ladó technikát és szervezést, akik fáradhatatlanul dolgoztak hazánk felvirágoztatásán és népünk életének megjavításán. Pártunk lenini módon viszonyul az értelmiséghez, a tudósokhoz es a technikusokhoz, becsüli munkájukat és nagyra értékeli, hogy a tudományos-műszaki ér­telmiség többsége jelentős sze­repet játszott társadalmunk konszolidálásában és a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítésében. Meg győződésünk, hogy az alkotó dolgozók a következő években meg nagyobb mértékben járul­nak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Pártunk a XIV. pártkongresszus határo­zatainak szellemében arra tö reksz.ik, hogy az összes becsü­letes tudományos es műszaki dolgozó még nagyobb mérték­ben vegyen részt a szocializmus építésében, a helytelen nézetek maradványainak kiküszöbölésé­ben. A marxizmus—leninizmus szilárd alapjain Mindez megköveteli, hogy a kommunisták kialakítsák a tu­dományos útkeresést, a nézetek kicserélését ás a kockázatvál­lalást támogató légkört. Termé­szetes követelményünk, hogy az egész tudományos munka a marxizmus—leninizmus ideoló­giai alapjaiból induljon ki. Az értelmiség körében kifejtett ideológiai munka elmélyítésével megszilárdítjuk az értelmiség kapcsolatát a szocializmussal, a munkásosztállyal 6Vs a párt politikájával. A tudományos műszaki fej­lesztés feladatai helyes mar­xista—leninista értelmezése szempontjából elvi jelentőségű a párt ideológiai munkája. A marxista—leninista ideológia érvényesítésével párhuzamosan nemzetközi viszonylatban kiéle­ződik az ideológiai harc. A tu­dományos műszaki fejlődés mar­xista értelmezésének magyará­zata azért különösen fontos, mert a revizionizrnus a válságos időszakban nagy figyelmet szen­telt ennek a területnek. Mint ismeretes, a központi bizottság 1972 októberi ülésén megvitat­ta az alapvető elméleti, politi­kai, ideológiai kérdéseket. Az ülésen kitűzött feladatok és el­fogadott következtetések to­vábbra is érvényesek. Feladatunk, hogy a tudomá­nyos műszaki fejlődés szem­pontjából magyarázzuk a szo­cializmus és a kapitalizmus közti különbséget, rámutassunk elvi szempontból ellentmondá­sos osztálytartalmára és követ­kezményeire. Magyaráznunk kell a szocializmus történelmi túlerejét, amelyben a tudomány és a technika sokoldalú fejlő­dése a két rendszer közti erő­viszonyok megváltozásának egyik tényezője lett. Rámuta­tunk arra, hogy a szocialista és elsősorban a szovjet tudomány egyre nagyobb szerepet tölt be az emberiség jövője alapvető kérdésének megoldásában. Ezért a kapitalista országok tudomá­nyos-műszaki fejlődése osztály­korlátozottságának és ellent­mondásosságának feltárásánál nem szabad leegyszerűsítenünk a mai kapitalizmus lehetőségeit és műszaki alapjának fejlődé­sét. Az ideológiai munka jelentős kérdése a munkásosztály veze­tő szerepét a tudományos-mű­szaki forradalommal kapcsolat­ban kétségbe vonó burzsoá Ideológia elleni harc. Ezek a revizionista elméletek a tudo­mányos-műszaki forradalom vezető erőinek a műszaki szak­emberek és a humán értelmiség elitjét tartják. Azt a harals U* lúziót akarják az értelmiség soraiban kelteni, hogy őket il­leti a társadalom irányítása. A valóságban azonban nem vál­toznak azok a jellemvonások, amelyek objektíve úgy határoz­zák meg a munkásosztályt, mint a legkövetkezetesebb for­radalmi osztályt a tudományos­műszaki forradalom időszaká­ban is. A munkásosztály céljai­val összekapcsolódó tudomá­nyos-műszaki haladás a fejlett szocialista társadalom es a kommunizmus anyagi alapjának eszköze. A munkásosztály a tudomá­nyos-műszaki forradalom folya­matában is az anyagi értékek alkotója, a munka társadalmi szervezése leghaladóbb módjai­nak a képviselője, és a tudomá­nyos műszaki haladásnak a társadalmi gyakorlatban való megvalósítója marad. Elvtársak! Ma egész pártunk és társadalmunk figyelmet arra összpontosítjuk, hogy a mostani ötéves tervidőszak utolsó évei­ben meggyorsítsuk a tudomá­nyos-műszaki fejlődést. A tudo­mányos műszaki forradalom vívmányainak gyakorlati érvé­nyesítésével kapcsolatos nagy távlati feladatok teljesítése előtt állunk. Ezért már ma elő kell készítenünk és meg kell teremtenünk a társadalmi fel­tételeket a jövőben hozandó döntésekhez. Ebből a szempont­ból egyre nagyobb igényeket támasztunk az irányító szervek és szervezetek megismerési és koncepciós tevékenységével szemben. A CSKP Központi Bizottságá­nak Elnöksége megkezdi társa­dalmunk fejlődése alapvető kérdéseinek megoldását, és irá­nyítja a XV. kongresszus és a hatodik ötéves terv előkészíté­séhez szükséges számos kérdés feldolgozását. Az előkészületek­hez tartozik a CSKP Ku^ponti Bizottságának mai ülése is, amelyen nagyon igényes célo­kat tűzünk ki. Ahhoz, hogy tel­jesítsük őket, az egész párt, az összes társadalmi, állami, gaz­dasági szerv és szervezet fi­gyelmét, és a tudományos-mű­szaki fejlesztés területén törek­vésünket az alábbi feladatokra kell összpontosítanunk: 1. A tudományos-műszaki for­radalom és a nemzetközi szocialista gazdasági integ­ráció vívmányainak kihasz­nálását mint a népgazdaság hatékonysága növelésének és a nép életszínvonala emelésének döntő tényezőit tekintsük a párt, a munkás­{Folytatás a 9, oldalon]

Next

/
Thumbnails
Contents