Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-17 / 115. szám, péntek
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről (Folytatás a 7. oldalról) elkötelezett személyiségeket. Jelentős, szervező, ismertető és nevelő feladatot kell teljesítenie a műszaki sajtónak, éspedig a jó minőségű és időszerű tudományos-műszaki és gazdasági információkkal. A minisztériumok kötelesek ezeket jobban kihasználni az állaim tudományos-műszaki politika döntéseinek és céljainak megvalósítására, és a népgazdaság hatékonysága növelését célzó intézkedések propagálására. Ez megköveteli egységes hatásuk és irányításuk javítását. Meggyőződésünk, hogy dolgozóink a következő években még többel járulnak hozzá a szocialista építéshez, ezért konkrét tormákkal olyan légkört fogunk kialakítani, amelyben sikeresen folytathatnak alkotómunkát, amelyben a szocialista társadalom javára megszületnek és érvényesülhetnek az új műszaki elképzelések, javaslatok és megoldások. Tovább erősítjük a párt vezető szerepét Elvtársak! Minden olyan nagy társadalmi változás, tehát a tudományos műszaki fejlődés is, amely befolyásolja a társadalom éledének minden részét, csak úgy valósítható meg, lra a küzde lom élén a párt áll. Ezért a XIV. kongresszus is hangsúlyozta, hogy „A műszaki fejlesztés új módon történő megközelítése és szorgalmazása kell, hogy a vezető gazdasági dolgozók pártos tevékenységének fő vonása legyen“. A párt XIV. kongresszusa óta kifejezően erősödik a párt vezető szerepe a népgazdaság- Iwn. A pártszervek és -szervezetek jelentős tapasztalatokat szereztek a hatékonyságért vívóit küzdelemben, a tervfei- adatok politikai szervezési biztosításában, a tartalékok feltárásában, a káderek elosztásában és előkészítésében, a dolgozók aktivitásának és kezdeményezésének k ibonta kozta tá- sáhau. A párt Központi Bizottsága gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülései döntéseinek mngvulósítása során a pártszervek és -szervezetek nagyobb tudással hatolnak be a gazdasági kapcsolatokba. Fokozatosan kiharcolják, hogy bíráló módon és árnyal tan szemléljék az eredményeket nemcsak a termelés mennyiségi mulatói, hanem minőségi mutatói szerint is. Egvre jobban megértik a tudományos-műszaki haladás társadalmi összefüggéseit, azt, hogy ezen a terű tétén összpontosulnak az osz- tályviszonyok alapvető szempontjai, az irányítás hatékonysága, a képesség arra, hogy megvalósítsuk a tudomány és technika eredményeit a gyakorlatban, és a dolgozók kezdeményezésének a foka, amely együttvéve az egész pártpolitika elválaszthatatlan része. A párt vezető szerepe a tudományos-műszaki fejlesztés Irányításának területén megmutatkozik a tudományos-műszaki politika alapvető irányának és céljainak meghatározásában, valamint abban, hogy a tudományos-műszaki fejlesztés valamennyi tényezőjének hatását a döntő fontosságú szakaszokra irányítja, mobilizálja a dolgozókat és ellenőrzési tevékenységet fejt ki. Mindenekelőtt az a cél, hogy a tudományos-műszaki fejlődés támogatása a párt m i ndenna pi tevékenységének elválaszthatatlan része legyen minden szakaszon, hogy a tudományos-műszaki fejlődés kérdései rendszeresen a pártszervek és -szervezetek tanácskozásának programjára kerüljenek. Amikor a pártszervekben értékelik a gazdasági tervek teljesítését, gondot kell fordítani arra, hogyan teljesítették a tudományos-műszaki fejlesztési terv feladatait, milyen ütemben újítják fel a gyártmányokat és a termékeket, hogyan érvényesül az úf termelési technológia, hogyan használják ki a leghaladóbb tapasztalatokat, és miképpen alapozzák meg a termelés fejlődését. El kell érnünk, hogy a vezető kommunista dolgozók pártfeladatuknak tekintsék a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak teljesítését, és ezért pártos felelősséget érezzenek. E feladatok elhanyagolását, mellőzését, a kényelemszeretet előnyben részesítését a párt- alapszabályzatban rögzített kötelességek megsértésének kall tekinteni. A kádernyilvánrtartásba tartozó dolgozók értékelésekor figyelembe kell venni ezeket a szempontokat, és konkrét formában kell elbírálni, hogy a vezető dolgozók hogyan teljesítik e terület feladatait, igényesen kell értékelni, hogy milyen aktívan és kezdeményező módon járulnak hozzá a műszaki fejlesztés feladatainak teljesítéséhez. A szocialista rendszer előnyei közé tartozik, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdona alapján felszámolja a tudományos műszaki fejlődés osztáiykorlátait. A szocializmusnak ez az előnye sem realizálható automatikusan, mert az újért vívott harcban minden az emberektől- munkájuktól és felelősségtudatuktól függ. Nem lehet jelentős társadalmi változásokat elérni olyan emberekkel, akik azt tartják, hogy „inkább kisebb feladatot, amit majd túlteljesítünk, inkább a megszokott termelést, mint a műszaki fejlődést célzó alkotó igyekezetét.“ Ez a magatartás megfelelhet ugyan a vállalat rövid távú érdekeinek, és vezetői kényelemszeretetének, de ellentétben áll a társadalom érdekeivel. A pártszervek és szervezetek kötelesek az ilyen nézetekkel és az ilyen magatartással határozottan szembeszállni. Amikor a két rendszer versenye történelmi valóság lett, akkor a munka eredményét aszerint kell értékelnünk, hogy milyen a gyártmányok világszínvonala, tiogy az egyes ágazatok milyen teltételeket alakítanak ki annak érdekében, hogy helytálljanak a világpiacokon, s jobb árakat és eredményeket érjenek el. A tudományos-műszaki forradalom előretörése megváltoztatja a megszokottat, új elképzeléseket, feltételeket és nézeteket eredményez. A hagyományos empirikus magatartások gyakran akadályozzák a haladást. Az irányításban is megkezdődött az egész új módszerek, eszközök és indítványok érvényesítése. A pártszerveknek és a kommunistáknak e folyamat élén kell állniuk. A kommunista vezető dolgozók jellemző vonásává kell válnia a jelenlegi tudományos és műszaki eredmények rendszeres elsajátításának és gyakorlati kihasználásuk módjai kezdemé nyező kutatásának. Ezt fejezi ki a lenini eszme, amely leszögezi, hogy a munkásosztály és a dolgozók szolgálatába kell állítani „...mindent, amit az emberi tudomány, az emberi technika elért, minden találmányt, a szakemberek minden tudását“. Mindez az emberektől, képzettségüktől függ. Ezért a káderek tudatának tartós, tervszerű és céltudatos növelés'e rendkívül fontos és jelentős politikai feladat. Egész iskola- rendszerünk kötelessége ennek érdekében a szükséges feltételeket kialakítani. Az ezzel összefüggő feladatokról a párt Központi Bizottságának múlt év júliusi ülésén tanácskoztunk. Az ülés döntéseivel összhangban alakítjuk ki az egész oktatási rendszert, mely lakosságunk valamennyi rétege számára hozzáférhető. Egyre növekszik az állami iskolák, az ágazati szaktanintézetek, a szakágazati és üzemi iskolák jelentősége. A tudomány vívmányainak folyamatos elsajátításához tervszerűen fejlesztenünk kell a mérnöki és a műszaki káderek posztgraduális oktatásának rendszerét. Rendkívüli gondot kell fordítanunk az irányító dolgozók ismereteinek elmélyítésére, hogy szocialista módon irányítsák az embereket. A tudományos-műszaki haladásért folytatott harc feladatainak vissza kell tükröződniük politikai, szervezési és káder- munkánk irányvonalában azokon a szakaszokon, amelyeknek kulcsfontosságú jelentőségük van a tudományos-műszaki fejlesztésben — a tervező, a konstrukciós, a technológiai, a fejlesztési és a kutatóintézetekben és alakulatokban. Ezeken a munkahelyeken a kádennunkában teljes politikai támogatásban kell részesíteni azokat a dolgozókat, akik lelkesen dolgoznak és a gyakorlatban érvényesítik az újító, a kutató, a műszaki, a technológiai, a konstrukciós és a tervezési megoldásokat. Határo zottan fellépünk az olyan kísérletek ellen, hogy élősködjenek a tudományon és azon a támogatáson, amelyet társadalmunk nyújt a tudománynak és a kutatásnak. A kádermunkában érvényes az az elv, hogy minden dolgozót, tehát a tudóst és a műszaki szakembert is saját munkájának eredményei, a szocializmus építéséhez való hozzájárulása szerint értékelik. Ez azokra is vonatkozik, akiktől a pártnak a múltban meg kellett válnia, de ma elismerik hibáikat és becsületes munkával próbálják őket helyrehozni. Azok elten, akik a politikában a másik oldalon állnak továbbra is politikai harcot folytatunk. A kutatói fejlesztési munkahelyeken a párt hatásának megszilárdítása és kibővítése érdi; kében meg kell erősíteni a párt tagsági alapját. Ez megköveteli, hogy a konkrét viszonyok szerint és a felsőbb pártszervek segítségével megszilárdítsuk ezeket a szervezeteket az üzemekből kiemelt tapasztalt kommunistákkal, mérnökökkel és szakemberekkel. Egyéni kiválasztás alapján felvettünk a pártba elsősorban fiatal tudományos műszaki dolgozókat, akik jó osztály- és politikai feltételekkel rendelkeznek. A kutatási-fejlesztési alap számára a megfelelő ká- dereket már a főiskolákon kell kiválasztani, politikailag és szakmailag előkészíteni. A társadalmi összefogás erejével A tudományos-műszaki fejlesztés nem lehet csak a szak- emberek szűk körének ügye, hanem csakis a munkásosztály és az egész nép munkájának és küzdelmének közös eredménye. A szocializmus építése, elmélete és gyakorlata u-zt bizonyítja, hogy úgy, mint az új társadalom építésének valameny- nyi területén, a tudományosműszaki fejlesztésben is a munkásosztály a döntő tényező. Mint az anyagi értékek közvetlen alkotójának természetes érdeke a tudományos-műszaki haladás, amely fő tényezője a termelőerők fejlesztésének, növeli munkája hatékonyságát -és megjavítja feltételeit. A tudomány és technika fejlesztése nélkül nem küszöbölhetjük ki a nehéz, egyhangú munkákat, nem egyenlíthetjük ki a fizikai és a szellemi munka közti különbségeket. A tudomány és a technika fejlődése tovább bővíti a szociális felszabadulást, amelyet a szocialista forradalom és a szocializmus építése hozott a munkásosztálynak. így tehát érdeke a tudományos műszaki haladás tényezőinek fejlesztése; és összekapcsolása a nép életfeltételeivel és munkájával. A munkásoknak es a szövetkezeti parasztságnak egyre jobban el kell sajátítania nemcsak munkahelye, hanem az egész társadalom tudományos, műszaki, gazdasági és szociális fejlődésének irányvonalát. Hiszen elsősorban a munkás kollektívák megértése, támogatása es hozzáállása dönt arról, hogy a termelésben hogyan érvényesül gyakorlatilag a tudomány és a technika eredménye. A tudományos műszaki haladást egyúttal össze kell kapcsolni azokkal a tényezőkkel, amelyek jelentős mértékben hozzájárulnak a szocialista ember fejlődéséhez és a feladatokra való előkészítéséhez. Ebből a szempontból különösen jelentős a szociális tervezés mint a szocialista élet- és munkafeltétel kialakításának, és az emberek jövő feladatai megoldására való komplex előkészítésének eszköze. A tudományos-műszaki értelmiség a munkásosztály vezetésével, mint a munkásosztály elválaszthatatlan szövetségese fontos szerepet tölt be a tudományos-műszaki forradalom fejlesztésében. Minél jobban megérti küldetését a szocialista értelmiség, minél jobban hozzájárul a szocializmus építéséhez, annál jelentősebb szerepet tölt be a társadalomban, annál nagyobb a biztonságérzete és annál nagyobb teret biztosítanak alkotómunkájához és fejlődéséhez. Az értelmiség alkotómunkája és aktivitása nélkül nem fejlődne a tudomány és a technika, éppen úgy, ahogyan a munkások és a földművesek óriási munkája nélkül kihasználatlanok maradnának a tudomány és a technika felfedezései. Csakis a szocializmusban alakulnak ki az értelmiség teljes érvényesülésének és munkája kihasználásának sokoldalú feltételei. Népünk a szocialista haza építésében pártunk vezetésével óriási művet alkotott, amely messze felülmúlja mindazt, amit a történelem során egy nemzedék kialakított, a dolgozó értelmiségnek és azoknak a szakembereknek a müve is, akik tudásukat és felfedezéseiket a társadalom szolgálatába állították, akik bátran érvényesítették a terveklien az új, haladó technikát és szervezést, akik fáradhatatlanul dolgoztak hazánk felvirágoztatásán és népünk életének megjavításán. Pártunk lenini módon viszonyul az értelmiséghez, a tudósokhoz es a technikusokhoz, becsüli munkájukat és nagyra értékeli, hogy a tudományos-műszaki értelmiség többsége jelentős szerepet játszott társadalmunk konszolidálásában és a XIV. pártkongresszus által kitűzött feladatok teljesítésében. Meg győződésünk, hogy az alkotó dolgozók a következő években meg nagyobb mértékben járulnak hozzá a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Pártunk a XIV. pártkongresszus határozatainak szellemében arra tö reksz.ik, hogy az összes becsületes tudományos es műszaki dolgozó még nagyobb mértékben vegyen részt a szocializmus építésében, a helytelen nézetek maradványainak kiküszöbölésében. A marxizmus—leninizmus szilárd alapjain Mindez megköveteli, hogy a kommunisták kialakítsák a tudományos útkeresést, a nézetek kicserélését ás a kockázatvállalást támogató légkört. Természetes követelményünk, hogy az egész tudományos munka a marxizmus—leninizmus ideológiai alapjaiból induljon ki. Az értelmiség körében kifejtett ideológiai munka elmélyítésével megszilárdítjuk az értelmiség kapcsolatát a szocializmussal, a munkásosztállyal 6Vs a párt politikájával. A tudományos műszaki fejlesztés feladatai helyes marxista—leninista értelmezése szempontjából elvi jelentőségű a párt ideológiai munkája. A marxista—leninista ideológia érvényesítésével párhuzamosan nemzetközi viszonylatban kiéleződik az ideológiai harc. A tudományos műszaki fejlődés marxista értelmezésének magyarázata azért különösen fontos, mert a revizionizrnus a válságos időszakban nagy figyelmet szentelt ennek a területnek. Mint ismeretes, a központi bizottság 1972 októberi ülésén megvitatta az alapvető elméleti, politikai, ideológiai kérdéseket. Az ülésen kitűzött feladatok és elfogadott következtetések továbbra is érvényesek. Feladatunk, hogy a tudományos műszaki fejlődés szempontjából magyarázzuk a szocializmus és a kapitalizmus közti különbséget, rámutassunk elvi szempontból ellentmondásos osztálytartalmára és következményeire. Magyaráznunk kell a szocializmus történelmi túlerejét, amelyben a tudomány és a technika sokoldalú fejlődése a két rendszer közti erőviszonyok megváltozásának egyik tényezője lett. Rámutatunk arra, hogy a szocialista és elsősorban a szovjet tudomány egyre nagyobb szerepet tölt be az emberiség jövője alapvető kérdésének megoldásában. Ezért a kapitalista országok tudományos-műszaki fejlődése osztálykorlátozottságának és ellentmondásosságának feltárásánál nem szabad leegyszerűsítenünk a mai kapitalizmus lehetőségeit és műszaki alapjának fejlődését. Az ideológiai munka jelentős kérdése a munkásosztály vezető szerepét a tudományos-műszaki forradalommal kapcsolatban kétségbe vonó burzsoá Ideológia elleni harc. Ezek a revizionista elméletek a tudományos-műszaki forradalom vezető erőinek a műszaki szakemberek és a humán értelmiség elitjét tartják. Azt a harals U* lúziót akarják az értelmiség soraiban kelteni, hogy őket illeti a társadalom irányítása. A valóságban azonban nem változnak azok a jellemvonások, amelyek objektíve úgy határozzák meg a munkásosztályt, mint a legkövetkezetesebb forradalmi osztályt a tudományosműszaki forradalom időszakában is. A munkásosztály céljaival összekapcsolódó tudományos-műszaki haladás a fejlett szocialista társadalom es a kommunizmus anyagi alapjának eszköze. A munkásosztály a tudományos-műszaki forradalom folyamatában is az anyagi értékek alkotója, a munka társadalmi szervezése leghaladóbb módjainak a képviselője, és a tudományos műszaki haladásnak a társadalmi gyakorlatban való megvalósítója marad. Elvtársak! Ma egész pártunk és társadalmunk figyelmet arra összpontosítjuk, hogy a mostani ötéves tervidőszak utolsó éveiben meggyorsítsuk a tudományos-műszaki fejlődést. A tudományos műszaki forradalom vívmányainak gyakorlati érvényesítésével kapcsolatos nagy távlati feladatok teljesítése előtt állunk. Ezért már ma elő kell készítenünk és meg kell teremtenünk a társadalmi feltételeket a jövőben hozandó döntésekhez. Ebből a szempontból egyre nagyobb igényeket támasztunk az irányító szervek és szervezetek megismerési és koncepciós tevékenységével szemben. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége megkezdi társadalmunk fejlődése alapvető kérdéseinek megoldását, és irányítja a XV. kongresszus és a hatodik ötéves terv előkészítéséhez szükséges számos kérdés feldolgozását. Az előkészületekhez tartozik a CSKP Ku^ponti Bizottságának mai ülése is, amelyen nagyon igényes célokat tűzünk ki. Ahhoz, hogy teljesítsük őket, az egész párt, az összes társadalmi, állami, gazdasági szerv és szervezet figyelmét, és a tudományos-műszaki fejlesztés területén törekvésünket az alábbi feladatokra kell összpontosítanunk: 1. A tudományos-műszaki forradalom és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció vívmányainak kihasználását mint a népgazdaság hatékonysága növelésének és a nép életszínvonala emelésének döntő tényezőit tekintsük a párt, a munkás{Folytatás a 9, oldalon]
