Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-17 / 115. szám, péntek
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudománvos-miíszaki fejlesztése kérdéseiről (A CSKP KB Elnöksége jelentésének első részét tegnapi számunkban közöltük.) Elvtársak, az igényes gazdasági feladatok egyre nagyobb követelményeket támasztanak a tudományos kutatási fronttal, a dolgozók szakképzettségével, az irányítás minőségével szemben, valamint a szociálpolitikai, gazdasági, tudományos és műszaki összefüggések változtatásainak megoldásával szemben. A tudományos és műszaki haladás gyorsabb érvényesítése a gyakorlatban új minőségi kapcsolatokat igényel a hosszú tartamú és a rövid tartamú célkitűzések között. Új követelmények hárulnak valamennyi tudományágra és a gyakorlatra is. Megnövekednek a tervezéssel, a közvetlen irányító tevékenységgel és az emberek motivációjával szemben támasztott igények. A pártszervek és -szervezetek, a termelés és a tudomány dolgozóinak nézetei megerősítik azt, hogy a további időszakban a tudományos műszaki fejlődés gyorsabb érvényesítése érdekében mindenekelőtt tökéletesíteni kell a kapcsolatokat, s meg kell javítani a tudomány-technika termelés felhasználás ciklusa valamennyi láncszemének a munkáját, hogy a termelésbe való bevezetés gyors és folyamatos legyen. Ennek fő útja az együttműködés elmélyítése, egyes esetekben célszerűbben kell rendezni a szervezeti kapcsolatokat is. Kutatási-fejlesztési alapunk belső tartalékainak mozgósításával egyidejűleg következetesebben fel kell használni a nemzetközi szocialista munkamegosztás nagy vívmányait és a világtudomány eredményeit, s a népgazdaság irányítási rendszerének fejlesztésével az irányítás valamennyi fokának maximális nyomást és érdeklődést kell kifejtenie a tudományos műszaki fejlesztésre. E feladatok egysége megköveteli, hogy a tudomány technika-termelés használat ciklusban részt vevő valamennyi alkotórész egységesen viszonyuljon hozzájuk. Az elmúlt 25 év alatt a CSKP céltudatos politikájának megvalósításával széles körű kutatásifejlesztési alapot építettünk ki, amelynek csaknem 150 000 dől-, gozója van, ebből 42 000 en főiskolai végzettséggel rendelkeznek. Jelentős sikert értünk el a kutatási fejlesztési alap fejlesztésében a Szlovák Szocialista Köztársaságban, amely az országos kapacitás 24 százalékával rendelkezik. Megállapíthatjuk, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság a kutatási fejlesztési alap nagyságát és a kutatásra, valamint a fejlesztésre fordított eszközöket illetően ma a világ élenjáró ipari államai köz.é tartozik. Ez meg fontosabbá teszi, hogy ezt az alapot az eddiginél job- ban használjuk ki és feltárjuk a még meglevő tartalékokat. Meg kell javítanunk struktúráját, s az erőket célszerűen, a népgazdaság szükségleteivel összhangban a kutatómunka legnagyoh távlatokkal rendelkező ágazataira kell összpontosítani. Növelni kell a kutatási-fejlesztési alap hatékonyságát 1974. V. 17. A kutatási-fejlesztési alap munkája hatékonyságának növelése megköveteli, hogy korlátozzuk a kutatási feladatok nagy számát, s az erőket a népgazdaság, az ágazatok és a vállalatok döntő fontosságú problémáira összpontosítsuk. A helyzet olyan, hogy sok esetben egy tudományos dolgozóra több feladat esik. Csakis az erők koncentrálása eredményezheti a határidő lerövidítését és a kutatások műszaki és gazdasági mutatóinak növelését. Már sokszor leszögezték, hogy a tudomány és a kutatás forrásaival szemben támasztott szükségletek és igények mesz- sze túlszárnyalják a Csehszlovákiánál nagyobb államok lehetőségeit is. Csehszlovákia részaránya a világ kutatásifejlesztési alapjában mintegy 1 százalék. Ezért a kutatást és a termelést be kell kapcsolni a szocialista államok nemzetközi munkamegosztásába és integrációjáig. A KGST-országoknak 4,5 millió tudományos műszaki dolgozója van, akik meg tudják oldani a tudomány és a haladás valamennyi döntő fontosságú problémáját. A kutatási-fejlesztési alap figyelmét az eddiginél határozottabban kell a társadalmi gyakorlat fejlesztési szükségleteire fordítani. Ez megköveteli, hogy a jövőben a tudomány és technika fejlesztési terveibe csak olyan feladatokat soroljunk, amelyekért jogos az a feltételezés, hogy alkalmazzuk őket a termelésben, vagy pedig a rájuk fordított eszközök más módon térülnek meg. Fontos követelmény, hogy az összes kutatói munkahelyen megjavítsuk az irányító tevékenységet, megszilárdítsuk a munkarendszereket, növeljük az irányító káderek jogkörét és felelősségét. A megoldás útjainak keresésénél támogatni fogjuk az alkotó hozzáállást, de egyúttal, megszilárdítjuk a terv- fegyelmet. Határozottabban kel! fellépnünk a szubjektív hozzáállások és az ösztönös követelmények ellen, amelyekben csoport- és egyéni érdekek nyilvánulnak meg. A tudomány hatékonyságának növelése a nagy tudományos-műszaki tervek irányításának szükséglete megköveteli a kutatási-fejlesztési alap valamennyi része tevékenységének. egybehangolását és egységes irányításának elmélyítését. Ennek feltétele az egységes országos tudományos és műszaki politika, amelynek elsősorban az állami kutatási és fejlesztési tervben kell kifejeződnie. A XIV. pártkongresszus után megjavult a kutatási és fejlesztési tervnek a döntő fontosságú feladatokra való irányítása, érvényesült a megoldott feladatok gyakorlati megvalósításának módja és lépéseket tettünk a gazdasági és az egészségügyi kutatás egységes irányítása elmélyítésének érdekében. A mezőgazdaságban és az építőipariján intézkedéseket tervezünk az egységes műszaki politika megszilárdítására. A kutatás és fejlesztés terve azonban általában nem eléggé koncentrált, nem kötődik megfelelő módon a gazdasági terv tartalmához. Az állami tervnek a jövőben jobban kell egyesítenie a szövetségi és a nemzeti tervek, a központ, a termelési-gazdasági egységek és az üzemek törekvését. A tudomány és technika egységes irányításának az eddiginél nagyobb mértékben kell a kutató feladatok egybehangolása tökéletesebb rendszerére támaszkodnia. Ennek érdekében fejleszteni kell a minisztériumok irányítói és koordinációs tevékenységét, amely a tudományos-műszaki fejlesztés vezető munkahelyeinek rendszerén alapszik, ami szavatolja az egységes tudományos és műszaki politikát. A kutatási-fejlesztési alapot úgy kell irányítanunk, hogy minden intézetnek pontosan meghatározott helye, tartalma és arculata legyen, hogy tevékenysége ne fedje más munkahely tevékenységét. A tudomány eredményeinek a termelésben való gyorsabb érvényesítése megköveteli, hogy kialakítsuk az intézetek tartós és szilárd kapcsolatát a termelőüzemekkel. Tapasztalatból tudjuk, miszerint a jó együttműködés mindig azt jelenti, hogy felével, vagy egyharmu- dávul lerövidül a kutatás eredményei termelésben való érvényesítésének határideje. A kutató-munkahelyek a jó ellenőrzés lehetősége nélkül nem teljesíthetik sikeresen feladataikat. Ezért célszerű, ha fokozatosan kiépítjük a kísérleti alapot, és keretében szükség szerint elindítjuk a nem tipikus összetett termékek termelését is. Az olyan esetekre gondolok, mint pl. a Nové Mesto nad Vá- hom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet, amely sikeresen nagy teljesítményű szerelő automatákat és gépsorokat fejlesztett, s maga biztosítja több különleges gép gyártását, és ezzel ľedezi a CSSZSZK és más országuk termelési szükségletét. Az alkotómunka termelékenysége növelésének érdekében több munkahelyet az eddiginél hatékonyabban keli ellátni különböző műszerekkel. Elvtársak! Az egész tudományos-műszaki ciklusban jelentős szerepe van az alapvető kutatásnak. A párt értékeli a tudományos munkát és jelentőségét a szocialista társadalom fejlődésében. Társadalmunk jelentős eszközöket fordít a tudományra. A tudomány ilyen támogatása csakis a szocializmusban lehetséges, amely fejlődése elválaszthatatlan részének tekinti a tudo- mányt. Ugyanakkor teljesen természetes, ha megköveteljük, hogy a tudomány fejlesztésére fordított eszközök teljes mértékben megtérüljenek, és a tudomány eredményei hozzájáruljanak gazdaságunk és egész társadaImunk fejlődéséhez. Kutatási alapunk az utóbbi években több jó eredményt ért el. A sikerek közé tartozik az irányító rendszerekhez szükséges miniatűr alkatrészek gyártása technológiájának a megoldása, az új hőálló acélok és öntvények fejlesztése, a vegyiparnak készített új katalizátorok, a penész elleni antibiotikum és számos hormon. Nem zetközi szempontból is jelentős az Interkozmosz keretéljen és a Dubnái Egyesült Atommag- kutató Intézetben végzett munka. Céltudatos irányítást a tudományos kutatásban A tudományban kétszeresen érvényes, hogy nem elégedhetünk meg azzal, amit tegnap elértünk, hogy a társadalom követelményei és szükségletei gyors iramban növekednek. Ezért a párt XV. kongresszusa ig ki kell dolgoznunk a tudomány fejlesztésének programját, jelentősen meg kell javítanunk a tudomány tervezését és irányítását, nagyobi) mértekben keit bekapcsolni a nemzetközi munkabeosztásba. A Csehszlovák Tudományos Akadémiának felül kell vizsgálnia a tudományos alap egész struktúráját, mai tanácskozásunk értelmében biztosítania kell, hogy az alap minden része célszerű legyen, távlatok álljanak előtte, az alapvető kutatás szorosabban es hatékonyabban kapcsolódjon össze az alkalmazott kli tatással és az illetékes ágazati minisztériumok szükségleteivel. A tudomány hatékonyságának növelése megköveteli, hogy leszűkítsük a tudományos kutatás tematikáját, fejlesszük a különböző ágazatban tevékenykedő tudományos dolgozók kollektív munkáját, az intézetekben megszilárdítsuk a munkarendszert és tökéletesítsük belső Irányításukat. Biztosítanunk kell, hogy tudományunk megfelelő tanulmányokat, elemzéseket és tájékoztatásokat nyújtson a társadalom irányításához, ahhoz, hogy n társadalmi élet valamennyi területén, de elsősorban a gazdaságban a felépítmény, a kultúra és az iskolaügy fejlesztésében optimálisan kihasználjuk a szocializmus előnyeit. Ezért az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a társadalomtudományok fejlesztésének. A CSKP KB Elnöksége a napokban komplexen értékelte a társadalomtudomány helyzetét és feladatait, s kiemelte, hogy elsősorban a gyakorlat szükségleteire, pártos jellegük megszilárdítására kell irányulnia. Ezt az is szükségessé teszi, hogy a társadalomtudományok a társadalom forradalmi átépítésének jelentős eszközei, hatékonyan elősegítik az anyagi-műszaki alap tervszerű kiépítését, szocialista kapcsolatokat alakítanak ki az emberek között és kialakítják az új korszak emberét. Ügy, mint a többi tudományágnak, a társadalomtudományoknak is a marxizmus—leninizmusból kell kiindulniuk. A marxizmus—leni- nizmustól való elhajlás és revizionista deformációja komoly károkat okozott nemcsak a társadalomtudományokban, hanem egész életünkben is. A marxizmus—leninizmus alkotó elsajátítása és fejlesztése alapvető feltétele az alkotó tudományos gondolkodásnak. Pótolhatatlan szerepe van a társadalomtudományokban, s ezért arra kell törekednünk, hogy a tudományos dolgozók elsajátítsák és propagálják a tudományos világnézetet. A válság tanulságaiból és a XIV. párt- kongresszus határozataiból kiindulva káderpolitikánkkal és a fiatal tudományos dolgozók nevelésével meg kell terem latiunk ehhez a feltételeket, A műszaki haladás meggyorsításában az eddiginél nagyobb szerepet kell játszaniuk a főiskoláknak, amelyek az alapvető kutatás kapacitásának 30 százalékát képviselik. A főiskolai dolgozók elsőrendű küldetése a fiatal szocialista értelmiség nevelése. A kutatási feladatok megoldásában együttműködő főiskolák és karok tapasztalatai azt mutatják, liogv az aktív tudományos munka hozzájárul az oktatás színvonalának emelésétez. Ezért teljes mértékben ki kell használnunk a főiskolák lehetőségeit, ügyelnünk kell arra, hogy a kutatómunka fejlődése az oktatás színvonalának emeléséhez, a termelőüzemekkel és a társadalmi gyakorlattal való szorosabb kapcsolathoz vezessen. Azáltal, hogy a tehetséges diákokat bevonjuk a kutatási feladatok megoldáséba, hozzájárulunk a jövő szakom berei a 1 k t>( ó képessége i n ok fejlesztéséhez, politikaii-fdeoló- giai neveléséhez. Az intézetek és a főiskolák pártszervezeteinek és kommunistáinak elsőrendű feladata, hogy fejlesszék a tudományos dolgozóknak a szocialista társadalommal szembeni felelősségérzetét. Fokozni kell kezdeményezésüket, ügyelni kell arra. hogy növekedjen tudományos munkájuk hatékonysága, a társadalmi gyakorlat szükségleteivel való mély kapcsolatuk, és a közösségek ben az alkotó aktivitás és a magas fokú pártosság légköre alakuljon ki. A tudomány termelés ciklus fontos alkotórésze az alkalmazott kutatás és fejlesztés. Az állami tervben azáltal, hogy a feladatokat a műszaki fejlesztés állami programjában összpontosítottuk. előrehaladást értünk el a tudományos-kutatót kapacitásnak a gyakorlat szükségleteire való irányulásában. Az intézetek 90 százaléka már 10 év előtt a termelési-gazdasági egységek jogkörébe került, s így a termelési-fejlesztési kapacitások szervezésileg összekapcsolódnak a termelés irányító szerveivel. Jelenleg azonban nem használjuk ki teljes mértékben e kapcsolat lehetőségeit. Értelmét elsősorban abban látjuk, hogy a kutatóintézetek közvetlenül részt vesznek a termelésben, a megoldott feladatok gyakorlati megvalósításában, valamint abba*), hogy szoros kapcsolatban állnak a konstrukciós, a tervezőt és a fejlesztési szervezetekkel. Ugyanakkor a termelés szükségletei jelentős mértékben be- bolyásoljá'k a megoldott feladatok tartalmát. A fejlesztés eredményei gyorsabb kihasználásának érdekében rugalmasabbá kell tennünk a prototípusok gyártásénak pénzügyi támogatását, és ellenőrző munkahelyeket kell létesítenünk úgy, hogy a termelésnek már az ellenőrzött, bevált eredményeket adhassák át. A szakképzettség növelése és gyakorlati érvényesítése Az alkalmazott kutatásiján komoly problémát jelent a dolgozók szakképzettségének nem megfelelő struktúrája. A tudományos szakképzettség megjavítását és elérését konkrét és tervezett kutatási feladatok megoldásával kell összekapcsolnunk. A mai helyzet egyik oka a jutalmazásban megnyilvánuló egyenlősdi. A jutalmazás nem függ az egyének, a kollektívák, esetleg egész intézetek feladatainak konkrét teljesítésétől. Hangsúlyozzuk, hogy éppen a kutatói tevékenységben következetesebben kellene érvényesíteni a munka szerinti jutalmazás elvét, .beleszámítva azt is, hogy differenciáltan jutalmaznák a népgazdasági szempontból jelentős feladatok megoldását. A kutatás eredményeinek a termelésben való gyorsabb érvényesítése érdekében fejlesztenünk kell a kutatás eredményeinek gyakorlati megvalósítását elősegítő szervezetek aktív szerepét. A tervező, a mérnöki és a tanácsadó szervezetek a konstrukciós munkahelyekkel és a termeléselőkészítő szakaszok dolgozóival együtt több százezer embert képviselnek. Fontos kapcsolatot jelentenek, amely összekapcsolja a kutatást a megvalósítással. A konstrukcióban és a termeílóselő készítő szakaszokban nagyobb gondot kell fordítanunk az alkotó hozzáállásra, figyelmünket a kutatóintézetekkel, a tervező szervezetekkel és alakulatokkal való együttműködés elmélyítésére kell összpontosítanunk, biztosítanunk kell, hogy az ismeretek folyamatosan kerüljenek a kutatásból a termelés műszaki előkészítésébe és lerövidüljön a megvalósítás ideje. Az Idő szempontjából úgy kell szerveznünk a munkát, hogy a ciklus egyes szakaszai egyre inkább fedjék egymást. A gyakorlat naponta meggyőz bennünket arról, hogy a legfontosabb a tudományos- műszaki kutatás eredményéinek a termelésben való megvalósítása. A termeléstől megköveteljük, hogy gyorsan sajátítsa el az új kutatási eredmá nyékét, és ne várja passzívem, hogy mit ajánl fel a kutatás. Termékeink szüntelen konlron- tálása a világ élenjáró műszaki színvonalával aktív hatást gyakorol a kutatás és a termelést előkészítő szakaszok dolgozóira és arra ösztönzi őket, hogy megoldják a termelési gyakorlat fontos kérdéseit. Ma azonban éppen ellenkező a helyzet. A megoldott kutatási feladatokat gyakran megkésve vezetik be a termelésben, és annak ellenére, hogy a gyakorlatban beválnak, más üzemekben vagy ágazatokban nem érvényesítik őket nagyobb mértékben. így pl. a műszálak fejlesztése területén elért sikereket hosszú ideig sehol sem érvényesítették. Ezen a területen van a legnagyobb tartalékunk a gazdaság szocialista irányítása előnyeinek kihasználásában. Szá- munkra is érvényesek azok a gondolatok, amelyeket Brezsnyev elvtárs az SZKP XXIV. kongresszusán fejtett ki: „A* eddigi nehézségek áthidalása érdekében biztosítanunk kell, hogy az illetékes tudományos szervezetek az eddiginél Jobban, a legfontosabb termelési feladatokra fordítsák figyelmüket. Olyan feltételeket kell kialakítanunk, amelyek rékény- szerítenék az üzemeket, hogy a legkorszerűbb termékeket gyártsák, szinte versenyezzenek a tudományos-műszaki újdonságokért és ne féljenek tőlük, mint az ördög a szenteltvíztől. A legnagyobb előnyöket kell biztosítanunk azoknak a közösségeknek. ame(Folytatás a B. oldalon/
