Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-16 / 114. szám, csütörtök
A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA ELNÖKSÉGÉNEK JELENTÉSE a népgazdaság tudományos-műszaki fojlosztáso kárdáseirül lFolytatás az 5. oldalról) és irányításának tudományos módszerei nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy az V. ötéves tervidőszak első három éve folyamán a mezőgazdasági termelés 11,8 százalék kai növekedett. A tudományos műszaki vívmányok felhasználása különösen kedvezően nyilvánult meg a gabona termel ősijén, amelynek hektárhozamai 1973-ig az előző ötéves terv átlagához viszonyítva több mint 30 százalékkal növekedtek. Az élelmiszer- és a mezőgazdasági eredetű nyersanyag szükséglet s ezáltal a kereslet is évről évre növekszik, s állandóan emelkednek áraik a világpiacokon. Például a búza és a cukorárak az utóbbi év folyamán több mint a kétszeresére, az állati eredetű lisztek ára 1972 óta mintegy a háromszorosára emelkedtek. Egyes mezőgazdasági termékek a szó szoros értelmében stratégiai nyersanyaggá váltak. Ezért nálunk is egyre jobban kidomborodik annak feltétlen szükségessége, hogy saját mezőgazdasági termelésünk növelésével csökkentsük függőségünket a mezőgazdasági termékek behozatalából, sói arra törekedjünk, hogy nagyobb mértékben hatékonyan exportálhassuk egyes hagyományos termékeinket. Nagy mértékben kidomborodik a tudományos-műszaki fejlesztés jelentősége a mezőgazdasági nagyüzemi tér melés építésének mostani új szakaszában, amely további koncentrálásra, szakosításra, a mezőgazdasági termelés ipari jellegének fokozására irányul. Mindenekelőtt szükséges, hogy a kutatás és a fejlesztés elősegítse a földalap, beleértve a rétek és a legelők optimális kihasználását és a növénytáplálás, valamint az agrokémiai szolgálat tudományos bázison történő megoldását. A növényi termelésben most biztosítani kell a gabonafélék termelésének további növelését és gazdaságosabb felhasználását, növelni kell a zsiradék-nyersanyagok, főként a repce, a napraforgó, valamint a jó minőségű szálas takarmányok termelését. Gyorsabb ütemben kell folytatni a saját forrásokból származó fehérjék előállítása programjának megvalósítását, s így kell csökkenteni e termékek magas fokú behozatalát a tőkésállamokból. A hű velyesek — beleértve a szójababot is — termelésének növelésével egyidejűleg jobban fel kell használni az élelmiszer- ipari hulladékanyagokat, s a KGST többi országával együttműködésben további források mozgósítására kell törekedni, beleértve a takarmány-fehérjék szintetikus gyártását. Az állattenyésztési termelésben u tudományos-műszaki fejlesztésnek elsősorban a szarvasmarha tenyésztés céljaira szolgáló nagykapacitású objektumok építésének és üzemeltetésének feltételeit kell megoldania, beleértve a tenyészállat tenyésztés, és az állatorvosi szolgálat intenzitásának növelését. A mezőgazdaság megszervezése terén meg kell oldani az új nagyüzemi termelési egységek irányítását, és gazdasági kapcsolataikat a kooperációs kötelékeken belül ki kell dolgozni, s fokozatosan be kell vezetni a matematikai módszereket és a számítástechnikát a mezőgazdaság irányításának valamennyi fokán. A mezőgazdaság további in- tenzifikálása és előrehaladása egyik döntő útjának tartjuk a biológiai intenzifikációs tényezők fejlesztését a növényi és az állattenyésztési termelésben. Erre ugyanolyan erőfeszítést kell kifejteni, mint a termelés további technizálására és ke- mizálására. A termelési folyamatok ésszerűsítése mellett meg kell keresni az egyes munkafolyamatok racionalizálásának útjait is. Ugyanakkor meg kell vizsgálni és meg kell oldani az emberi tényező helyzetét a mezőgazdasági nagyüzemi termelés új feltételei között. A tudományos-műszaki fejlesztéssel szemben támasztott nagy igények a mezőgazdaságban megkövetelik a kutatási- fejlesztési alap munkája hatékonyságának növelését, a tudomány es a mezőgazdasági gyakorlat kapcsolatának elmélyítését, a szükséges változtatások végrehajtását a szervezésben és az irányításban. E feladat teljesítése érdekében a CSSZSZK kormánya intézkedéseket hagyott jóvá, amelyek megteremtik a feltételeket ahhoz, hogy a tudományos kutató alap elmélyítésének eszközeit a döntő feladatok megoldására összpontosítsa, összhangban a mezőgazdasági ágazat és a táplálkozás hosszú távú koncepciójával. Az intézkedések főként a terv szerepének megerősítésére irányulnak, egyrészt az országos egységességre, másrészt pedig arra, hogy kapcsolatban álljon a többi ágazat tudomány- és kutatás-fejlesztési terveivel és a tudományoskutató intézmények terveivel. A mezögazdasag fejlesztéséért nagy felelősség hárul a népgazdaság többi ágazatára, mindenekelőtt a gépiparra és a vegyiparra. Szükséges, hogy ezekben az ágazatokban a XIV. kongresszus határozataival összhangban továbbra is kialakítsák azokat a feltételeket, amelyek a mezőgazdaságban biztosítják a tudományos műszaki fejlődést. A termelési alap bővítése és kihasználása A tudományos műszaki haladás meggyorsításában kulcsfontosságú szerepük van a beruházásoknak és az állóalu- puk újratermelésének. Ezen a téren rendkívüli szerepük még jobban megnövekszik az új tudományos-műszaki ismeretek ütemének növekedése, a termelés és a beruházások fejlődése, új termelőágazatok keletkezése következtében, ahol gyorsan megváltozik a termelés műszaki-technológiai és szervezési színvonala. E folyamat fontosságát alátámasztja az a tény, hogy az utóbbi években a beruházások hányada a nemzeti jövedelemben meghaladja a 30 százalékot, ami annyit jelent, hogy évente mintegy 3 20 milliárd koronát fordítunk a népgazdaság fejlesztésére. Ez a nagyarányú építkezés jelentősen hozzájárult a dolgozók állóalapokkal való magas fokú ellátottságához. Ennek ellenére azonban számos termelési szakaszon a műszaki színvonal lemarad és egyes új termelőhelyeket a műszakok alacsony száma következtében nem használnak ki eléggé. Ezek és még inás okok folytán továbbra sincs összhang a tudományosműszaki fejlődés dinamikája, valamint a beruházások előkészítése és megvalósítása között. A beruházási politika alap vető irányvonalának a már felépült termelőhelyek átalakítására és korszerűsítésére kell irányulnia, valamint arra, hogy gyorsabb ütemben felszámolják az elavult üzemeket és a nem hatékony termelést. Ez annyit jelent, hogy csak abban az esetben lehet új üzemeket és gyárakat építeni, ha a termelés növelését nem érhetjük el a megtevő termelőhelyek jobb kihasználásával, hatékony átalakításával és korszerűsítésével. A korszerűsítést es az átalakítást nem lehet csupán a termelésbe való részleges beavatkozásokkal megvalósítani, és így az eszközöket egymással össze nem függő intézkedésekre fecsérelni. Hogy a beruházási eszközük maximális eredményt hozzanak, véget kell vetnünk az eddigi gyakorlatnak, amikor ezeket az eszközöket a „mindenkinek valamit“ elv alapján elapróztuk. A beruházási eszközöket az egyes ágazatok és szakágazatok feltételei alapján a döntő szakaszok, egész részlegek, üzemek és vállalatok korszerűsítésére kell összpontosítani. Ez a helyesen megválasztott technika és technológia inellett lehetővé teszi a munka társadalmi termelékenységének lényegesen kisebb beruházási költségekkel való növelését és az eszközök gyors megtérülését. A lanškrounl Teslában a leg- magasabb műszaki színvonalon álló automatikus termelési vonalat szerkesztettek és helyezlek üzembe az elektrotechnikai ipar számára gyártott fontos réteges ellenállások termeléséhez, amelyet egy kis számítógép irányít. Az eddigi gépesített termelési módszerhez viszonyítva a termelékenység csaknem a hatszorosára növekedett, így korszerűsítés útján bevezették olyan csúcsszínvonalú termék gyártását, amely világszerte hiánycikk, leszűkült az üzem gyártmányainak választéka és kapacitás szabadult fel. Gyakran hallatszanak olyan hangok, hogy nincs elég pénz a felújításra és a korszerűsítésre. Emellett évente mintegy 40 milliárd koronát fordítunk kis építkezésekre és egyes gépek beszerzésére. Az utóbbi években folytatott vizsgálat azonban megmutatta, hogy a szállított gépeknek és berendezéseknek csupán 20 százaléka szolgál a kiselejtezésre kerülő állóeszközök pótlására. A többi beruházási eszközt a munkahelyek kibővítésére használták fel. Ennek következtében növekszik a morálisan elhasználódott leírt állóulapök hányada, aini becslések szerint körülbelül eléri a 30 százalékot, ugyanakkor a dolgozók hiánya következtében nem használják ki a korszerű technikát. Fontos feladat a megkezdett építkezések gyors befejezése A tudományos műszaki fejlődés meggyorsítása és az V. ötéves terv teljesítése a termelőhelyek üzembe helyezése határidőinek következetes megtartásától függ. Eddig ebben a tekintetben nem sikerült következetesen teljesíteni a XIV. kongresszuson kitűzött feladatokat. Ezért, feltétlenül még ebben az évben határozott szervezési, tervezési és más szükséges intézkedéseket kell előkészíteni és megvalósítani, hogy e területen fordulatot érjünk el és megszilárdítsuk a fegyelmet. Nem lehet továbbra is belenyugodni abba a helyzetbe, bogy jelentősen túl szárnyalják a "'feladatokat a nem fontos akciókon, de ugyanakkor a kormány által figyelemmel kísért feladatokat nem teljesítik következetesen. Mindenekelőtt petrolkémiai komplexumokról, villany- művekről, cellulózgyárakröl és más, a szövetségi kormány által meghatározott kötelező feladatokról van szó, amelyeknél késedelmes az építés. Megköveteljük, hogy a felelős állami szervek, a beruházók, az építkezések és a technológiai berendezések szállítói, valamint a felelős vállalatok hatékony intézkedéseket foganatosítsanak, s ne engedjék az építkezések további elhúzódását. A jövő ötéves terv beruházási programját jelentős építkezések jellemzik, amelyek lehetőve teszik bekapcsolódásunkat a szocialista gazdasági integrációba, és gazdaságunk jelentős átalakítását. Arról van szó, hogy biztosítsuk a feltétlenül szükséges energia- és nyersanyagforrásokat, olyan termelőhelyek építését, amelyek az olaj- és a gázszállítás ellenében szállítandó termékek gyártását biztosítják, az atomenergetika fejlesztését, a Tatra tehergépkocsik gyártását. Olyan üzemek felépítéséről és átalakításáról van szó, amelyek biztosítják a fejlesztési programok teljesítését, főként a vegyiparban, a kohászatban és a gépiparban. Tekintettel fontosságukra, az irányítás valamennyi fokán már most meg kell teremteni a feltételeket a legmagasabb műszaki színvonalon történő folyamatos és idejében való előkészítésükhöz. Szükséges, hogy ezek az építkezések az állami terv elsődleges építkezései legyenek, s biztosításukat olyan szervezetekre kell bízni, amelyek felkészültek az ilyen rendkívül bonyolult feladatokra, tapasztalt es szakképzett dolgozókkal rendelkeznek és megfelelő technikával vannak ellátva e tevékenység végzéséhez. A beruházási folyamatban rendkívüli feladat hárul az építkezések beruházási és tervezési előkészítésére, ami a tudományos műszaki fejlődés eredményei érvényesítésének közvetlen végrehajtó láncszeme. Itt dől el nemcsak az építkezések megvalósításának idejekoráni előkészítése, hanem a jövő termelés műszaki színvonala, hatékonysága és a munka , valamint az életkörnyezetre való hatása is. A tervező szervezetektől az új építkezések tervezési megoldásának olyan színvonalát kell megkövetelnünk, hogy az üzembe helyezés Idejében megfeleljenek a világparamétereknek. Ehhez ki kel! alakítani az okvetlenül szükséges feltételeket és idejében tisztázni kell a beruházási szándékokat, a jövő üzem alapvető koncepcióját és el kell dönteni a szállítási rendszert. Gsak az így előkészített beruházási szándékokra lehet összpontosítani a tervezési kapacitásokat és biztosítani a kívánatos tervezési előnyt. A tervező szervezetek és a kutatási fejlesztési alap együttműködésével kell elmélyíteni a világtechnika irányzatainak kölcsönös megismerését, a jövő szükségletek ismeretét, s ezeket az ismereteket érvényesíteni a tervezési és a konstrukciós megoldások során. A tervező tevékenység és a tulajdonképpeni építkezés határidejének lerövidítése érdekében minden egyes esetben, ahol ezt az építés jellege megengedi, el kell érni, hogy a tervezési szervezet következetesen alkalmazza a típusterveket s az ismételt terveket, be kell vezetni az objektumok szilárd és csoportárait, technológiai együtteseket, vagy azok részeit. Ezzel kell hozzájárulni az építkezések költségvetési kiadásainak stabilizálásához. Ezzel egyidejűleg szabaddá tesszük a szükséges szakembereket a beruházásfejlesztés olyan igényes és bonyolult problémáinak megoldására, amelyekhez nincs elegendő tervezési kapacitás. A műszaki fejlesztés feladatai az építőiparban A beruházásban kitűzött céljaink sikeres megvalósítása az építőipartól függ. A XIV. kongresszus után megerősödött az építés ipari jellege, emelkedett műszaki színvonala. Elterjedlek a haladó technológiák, mindenekelőtt az építkezések hordozható részeinek előregyártá- sa és a szerelt Szllikátelemek felhasználása. I.assan halad azonban a befejező munkák gépesítése, elégtelenül használják ki az építőipari gépeket, elégtelen az építés minősége számos építkezésen és a lakásépítés terén. Ez megmutatja, mennyire szükséges, s ugyanakkor milyen nagy mértékben lehetséges is az, hogy az építőipar jobban biztosítsa a népgazdaság szükségleteinek kielégítését. Az építési munkák nagyobb terjedelmét és az építkezés gyorsabb előrehaladását nemcsak a dolgozók számának növelésével kell elérni, hanem mindenekelőtt jobb munkaszervezéssel, főként a szalagszerű építés érvényesítésével, a dolgozók és a gépek összpontosításával, jobb kihasználásával, a haladó technika és technológia szélesebb körű alkalmazásával. Már ma vannak olyan vállalataink, ahol a/, úgy lakásra eső építési munkaráfordítást. 45(1 órára csökkentették. A munka- igényesség csökkentéséhez és ugyanakkor a kiváló minőség megőrzéséhez vezető módszereket főként az összpontosított építkezések helyein: Prágában, Bratislavában és az észak csehországi kerületben kell kibővíteni. Az építőipar műszaki fejlesztését mindenekelőtt . a főbb munkák további gépesítésére, a hordozható és komplettizációs épületelemek gyártásának és szei elésének haladó módszereire es az építkezési rendszerek megkönnyítésére kell irányítani. Különösen fontos az építkezések befejező munkálatai gépesítési színvonalának emelése, beleértve a javításokat és a korszerűsítést, ami jelentős élőmunkát igényel és lényegesen meghosszabbítja az építkezés idejét. Az életkörnyezet vedelnie a társadéin egyik legfontosabb érdeke Arról van szó. bogy a jövő időszakban a tudomány és a technika hozzájáruljon az élet- színvonal emeléséhez és az életkörnyezet megjavításához, a lakásépítés meggyorsításához, a lakás színvonalának és kultúrájának emeléséhez, tarlós jó minőségű közszükségleti cikkek gyártásához és azok állandó felújításához, a szolgáltatások fejlesztéséhez, az egészségügyi és az iskolarendszer színvonalának emeléséhez és minőségének növeléséhez. A tudomány és a technika ezzel is hatást gyakorol a szocialista életmód kialakítására. Az emberek élete valamennyi oldalának harmonikus fejlesztésére irányuló erőfeszítés a szocialista társadalom intenzív gazdasági fejlődésének szerves része. Nagy társadalmi jelentősége van és hatékony ösztönzést ad a további aktív munkához. Az életszínvonal emelkedése egyre jobban összefügg az élet- környezettel, amelynek a párt- és az állami szervek állandó figyelmet szentelnek. A nemzeti bizottságok a választási programok teljesítése során mindennapos gondot fordítanak e kérdésre. Elértünk már néhány jő eredményt, de ennek ellenére még következetesebben kell gondoskodnunk a víz és a levegő tisztaságáról, csökkente- nüuk kell a kigőzölgések kedvezőtlen hatását, gondoskodnunk kell a földek, az erdők és az egész ország védelméről. Meg kell akadályozni a vegyszerek és a műtrágyák széles körű alkalmazásának kedvezőtlen következményeit. Az életkörnyezet védelmének és megjavításának követelményét időbeli előnnyel kell megoldani. Ezt azáltal érjük et, hogy tökéletesítjük a termelési technológiákat, felhasználjuk a hulladékanyagokat, haladó technológiákat vezetünk t>e, amelyek elejét veszik a hulladék keletkezésének. A tudománynak és a technikának az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell megelőznie a műszaki fejlődés negatív következményeit. Arra törekszünk, hogy az új üzemekben ne kényszerüljünk utólag drága tisztítóállomások építésére. Ezért szükséges, hogy e követelmények az új berendezések és termékek színvonala és minősége elbírálásának kritériumaivá váljanak. A központi szerveknek, a termelési gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek irányító dolgozóinak szigorúan meg kell tartaniuk az életkörnyezet védelmét szolgáló jogi előírásokat és normákat. Ebben az értelemben nagyobb befolyást kell gyakorolniuk a párt-, a szakszervezeti és az ifjúsági szerveknek és szervezeteknek. (A CSKP KB Elnöksége jelentésének befejezd részét holnapi számunkban közöljük.)
