Új Szó, 1974. május (27. évfolyam, 102-127. szám)
1974-05-13 / 111. szám, hétfő
Eredmények jegyében és tettekkel ünnepelnek Az első egységes földművesszövetkezetek megalakulásának negyedszázados évfordulója kitűnő alkalom arra, hogy felmérjük a két és fél évtized alatt elért eredményeket, és természetesen a jövő feladatairól is szóljunk. Az elkövetkező hetekben és hónapokban ezt teszik mezőgazdasági dolgozóink, amikor helyi ünnepi aktíváikon, szövetkezetük vagy gazdaságuk megalakulására emlékeznek. A komárnói járásban 43 egységes földművesszövetkezet és négy állami gazdaság ünnepeli „ezüst jubileumát“. A jubileumi ünnepségek előkészületeiről Novotný Rudolf mérnökkel, a Komárnói Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatójával beszélgettünk. — Az emlékezés — hangsúlyozta Novotný mérnök — mindenekelőtt örömteli lesz. Hiszen lehetetlen nem észrevenni azt a hatalmas változási, amin az elmúlt 21 év alatt a járás mezőgazdasági üzemei és velük együtt falvaink átmentek. Megváltozott a falu képe: villany, portalanított utak, közművesítés, magas lakáskultúra, rádió, tévé, sőt számos esetben még a személygépkocsi is a falusi lakosság számára sem elérhetetlen kiváltság már. Ebben a mezőgazdasági termelés fejlődésének is nagy szerepe van. E fejlődés nagyságát leginkább számadatokkal szemléltethetjük. Novotný mérnök is ezt tette. — Járásunkban a gabonane- műek átlagos hektárhozama az elmúlt huszonöt év alatt megkétszereződött. Az állattenyésztés gazdaságossága is növekedett. Tavaly járási méretben egy tehénre 3100 literes fejési átlagot értünk el, amit a múlthoz nem is lehet hasonlítani. Tovább sorolhatnám a számokat, az összehasonlítás a mezőgazdasági termelés minden szakaszán többszörösen pozitív. És éppen az eredmények azok, amelyek az emlékezést örömtelivé teszik. Hiszen a CSKP által javasolt út helyességéről a mezőgazdasági proletariátust és a középparasztokat egyaránt ezek győzték meg igazán, s nekik köszönhető, hogy ma mezőgazdasági dolgozóink további létüket a szövetkezetek nélkül el sem tudják képzelni. A járás mezőgazdasági dolgozói elsősorban tettekkel ünnepelnek. A Szlovák Nemzeti Felkelés 30. és az első egységes földművesszövetkezetek megalakulásának 25. évfordulója alkalmából értékes kötelezettségvállalásokat tettek. Ezek összSegített az eső Alig két héttel ezelőtt Kelet- Szlovákiából még arról számoltunk be, hogy a szükségesnél csaknem ötven százalékkal kevesebb nedvesség került a talajba az idei tavaszon. Sajnos, hetvenöt napig tartott a tavaszi kalászosokra igen kedvezőtlenül kiható szárazság. Fordulat április 20. után következett be, azóta esik, átlagosan 54,3 milliméteres csapadék hullott. Legtöbb, 75 milliméteres, csapadékot a rožňavai (rozsnyói) járásban mértek. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok lassan befejeződnek, 17 795 hektáron a kukorica is magágyba került, s úgy tűnik, a megkésett eső még segít a növények fejlődésében. A hüvelyes takarmányok vetése is befejezés előtt áll, az éthüvelyesek közül még babot kell vetni csaknem ötszáz hektáron. A kései fagy és a száraz időjárás következtében 6285 hektáron ki kellett szántani az őszi kalászosokat s mással pótolni. Legnagyobb károkat a prešovi és a svidníki járásban okozott a kedvezőtlen időjárás. A mezőgazdasági üzemek szakemberei kerületszerte éberen figyelik a tavaszi kalászosok eső utáni fejlődését. Egyidejűleg szorgosan készülnek már a takarmányok kaszálására, begyűjtésére. likj értéke 12 millió korona, vagyis a járás mezőgazdasági össztermelésének egy százaléka. A szövetkezetek és az állami gazdaságok dolgozói vállalták, hogy a növénytermesztésben és az állattenyésztésben a tervezettnél nagyobb értékeket érnek el, és a termelési önköltségeket is csökkentik. A járásban a mezőgazdaság vonalán 29 szocialista munkabrigád versenyez a megtisztelő címért. A jubileum tiszteletére szintén értékes felajánlásokat tettek. A vállalások jelentős része a falufejlesztéssel kapcsolatos, ami ugyancsak örvendetes jelenség. — Az ünnepi közgyűléseket — folytatta az igazgató —, gondosan előkészítettük. Járási és helyi előkészítő bizottságok dolgoznak, amelyek az egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozói közül 300-at javasoltak kitüntetésre. Tizennyolc egységes földmű- vesszövetkezetünk, illetve állami gazdaságunk a falu szocialista átalakításában kifejtett hathatós munkájáért elismerő oklevelet kap. A szövetkezeti dolgozók a jubileumi évben a fiatalokról sem feledkeznek meg. Azokról, akik már a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés éveiben nőttek fel. Nemcsak szóban, hanem — elsősorban az ő kedvükért — szemléletesen is bemutatják a 25 év alatt megtett utat, az elért eredményeket, valamint a múlt és a jelen mezőgazdasági technikáját. E célból szinte valamennyi szövetkezet mellett helyi múzeumok alakulnak. A jubiláló szövetkezetek egyike a Búči Egységes Földműves- szövetkezet, amely 2000 hektáron gazdálkodik és 535 tagja van. A szövetkezet 1949. június 17- én alakult, 49 taggal. Az alapító tagok egyike a ma 55 éves Retkes Lajos, a faluban közismert Lajos bácsi. Tagja volt az előkészítő bizottságnak, hosszú éveken át a szövetkezet könyvelőjeként dolgozott, 1962- től pedig a közös elnöke; vagyis az egyik legilletékesebb, akivel a szövetkezet múltjáról, jelenéről és jövőjéről elbeszélgethet az ember. Az emlékezés, a fejlődést bizonyító adatok felsorolása, de a jövő terveinek pontos szám- bavevése sem okoz nehézséget Retkes Lajosnak. Akaratlanul is azt a meggyőződést kelti, hogy amit elmond, azt már korábban részletesen átgondolta. Persze nem a riporter kedvéért, annál is inkább, mivel e látogatás váratlanul érte. A hamarosan sorra kerülő ünnepi közgyűlésre készül, erre gyűjtögeti — egyelőre csak gondolatban — az adatokat és tényeket, amelyek felsorolásáyal majd felidézheti a szövetkezet gondokkal teletűzdelt nehéz múltját, számot adhat az eredményes jelenről és felvázolhatja a még szebb távlatokat ígérő jövőt. A mostani beszélgetés ennek csak amolyan vázlata. — Eleinte csupán két traktorunk és négyfogatos vetőgépünk volt. Ma gépeink összértéke 11 millió korona, többek között 35 kerekes traktort, négy lánctalpast és ugyanennyi gabonakombájnt mondhatunk magunkénak. A beszámoló fontos része lesz az 1951. évről szóló fejezet. Ez ugyanis határkő a szövetkezet életében, mert ebben az évben a falu lakosságának 95 százaléka lépett a szövetkezetbe. A szövetkezet fogalma nem volt itt idegen, hiszen a fogyasztási- és hitelszövetkezet, a sertés- és szarvasmarhatenyésztő szövetkezet mellett még tejszövetkezet is volt a faluban, amelynek egyik terméke, a „búcsi vaj“ még Prágában is keresett árucikk volt. — Az 1950-es évek elején már nagyon örültünk, mert a közös földek mellett még je lentős állatállományunk is volt, amelynek értéke elérte a 350 ezer koronát. Mai állatállományunk értéke 8 millióval több, dehát 1974-et írunk! — mondja mosolyogva az elnök. Persze nemcsak az érték, hanem a hozam is növekedett, tejtermelésben például az 1951- es tehenenként! évi 1440 literről 1973 ra 3147 literre. Erről is szól majd a beszámoló. Ugyanígy a növénytermesztés vonalán elért eredményekről is. A növénytermesztők munkájának dicséretére legalább két adatot említünk. .1953-ban búzából 18 mázsa, cukorrépából 111 mázsa volt az átlagos hektárho- zam. Az előbbiből 1973-ban hektáronként 47, cukorrépából pedig 400 mázsás hozamot értek el. Ezt követően olyan eredményekről is szól majd a beszámoló, amelyek a szövetkezet gazdálkodásának növekvő intenzitását jellemzik. Ezek a 70 ha középmagas művelésű szőlőterület, az alacsonytörzsű fákkal beültetett, 47 ha gyümölcsös, az 54 000 .tojó és az 1973- ban elért évi 247 tojás tyúkonként. Hogy a készülő ünnepi beszámolóból mennyit „hallgattunk" el, azt egy adat kellően sejteti: a szövetkezet évi bruttó termelése 1973-ban 37 millió ko róna volt. A jövő az ünnepi közgyűlésen is szóba kerül, tehát mi sem hagyhatjuk ki. Még ebben az évben új lucernaszárítóval és 10 ha szőlőtelepítéssel gazdagodik a szövetkezet. 1980-ig 500 férőhelyes korszerű tehén- istállót építenek és 100 000 darabra emelik a tojók számát. A tagok igyekezetét bizonyítja, hogy az elért eredményeket szövetkezetünk jubileumának alkalmából 387 000 korona értékű kötelezettségvállalással tették még maradandóbbá. Vállalták, hogy terven felül többek között 7 vagon cukorrépát és 40 mázsa sertéshúst termelnek. A falufejlesztés és a választási program teljesítéséhez pedig 3000 brigádórával járulnak hozzá. EGRI FERENC A vlčanyi nagyhizlalda fgalántai járás) évi termelése, több mint 200 vagon disznóhús lesz. A tízezer sertést befogadó hizlaldát két és fél éven belül építették fel 24 millió koronás költséggel. A teljesen gépesített üzemben 15 ember fogja jjégezni a munkát. Felvételünkön: Michal Malárik mérnök, közgazdász, Jozef Bočák mérnök, igazgató és Michal Camaj zootechnikus megtekinti a már kész épületeket. [Felvétel: B. Palkovič — ČSTK) Jelentős feladat hárult ezekben a napokban a Zeliezovcei (Zselízi) Állami Gazdaság növényvédő csoportjának tagjaira. A gazdaság árokmajori részlegén Aniten kombi gyomirtó szerrel végezték a búza permetezését. A két permetezőgép napi teljesítménye elérte a 100 hektárt. A felvételen Zsiga Sándor és Goda József a növényvédő csoport tagjai megbeszélést tartanak a részleg agro- nómusával, Jankovič Ladislavval. Benyák József felvétele A magyar gyógyszerkereskedelem alakulása a Szovjetunióval A világpiacon sikerük van a magyar gyógyszereknek. Ezt bizonyítja a Medimpex Gyógyszerkülkereskedelmi Vállalat évről évre növekvő forgalma, amely a rubelelszámolású országokkal és 75 dollárelszámolású országgal bonyolódik le. 1972-ben mintegy 20 százalékkal emelkedett a vállalat gyógyszerexportja. Az export zömét gyógyszer- különlegességek, továbbá a gyógyszerkészítéshez szükséges gyógyszeralapanyagok képezik, de szerepel benne gyógynövény és különféle laboratóriumi vegyszer is. Ami a gyógyszer- kivitel összetételét illeti, a termékek listája igen széles. Elsősorban a hagyományos gyógyszerek vezetnek az exportlistán, melyeket gyógyszeranyag és kiszerelt gyógyszer formájában egyaránt szívesen vásárolnak. Növekszik az érdeklődés a pszichiátriai gyógyszerek és a fájdalomcsillapítók iránt. Az eredeti magyar gyógyszerkülön- legességek közül a Mydocalm és a Halidor értágítők értek el szép sikert 1973-ban külföldön. Sokat ígérőén haladnak a különböző gyógyszerkutatások, amelyek közül külön említést érdemel a most az egész világon oly nagy figyelmet keltő prbstaglandinok kutatása, amely Magyarországot a Chi- noin Gyógyszergyárban folyik. A magyar gyógyszerexport során mindig kiemelkedő fontosságú volt a szovjet piac, ennek bővílése és ezzel összefüggésben a szovjet partnervállalatok igényeihez mérten való legteljesebb alkalmazkodás. Ez is egyik indítéka volt annak, hogy már 1961-ben megalakult Moszkvában egy kereskedelmi és tudományos tevékenységet folytató iroda. Az iroda ma 10 szakemberrel dolgozik, közülük 5 magyar és 5 szovjet alkalmazott. A kereskedelmi tevékenységen túl feladatkörébe tartozik a gyógyszerek tudományos ismertetése, a törzskönyvezéshez szükséges farmakológiai és klinikai vizsgálatok figyelemmel kísérése. Az iroda tartja fenn a kap* csolatot a szovjet Egészségügyi Minisztériummal, az Egészség- ügyi Tanáccsal, a kutatóintézetekkel, a klinikákkal a Szovjetunió egész területén. Újszerű a magyar gyógyszeripar és a szovjet partner kapcsolatában, hogy a két fél közvetlenül kői szakosodási megállapodásokat. A Medimpex általában piacai és így a szovjet piac szélesítését is a szokásos módszerekkel igyekszik elősegíteni, elsősorban kiváló minőségű áruval és pontos szállítással. Nem hanyagolható el azonban az a tudományos propagandamunka, amely szintén hatékony segítője a gyógyszerexportnak. A tájékoztatás eszközei közül kiemelkedő az orosz nyelvű tudományos folyóirat: a „Vengerszkaja Farmakológia“, a gyógyszerismertető brosúrák, valamint az önálló kiállítások rendezése a világ különböző országaiban és a nemzetközi rangú orvoskongresszusokon szervezett gyógyszerbemutatók. Ugyancsak eredményesnek bizonyul a Medimpex részvétele a Hungexpo Magyar Vásár- és Propagandairoda által rendezett magyar ipari kiállításokon és magyar heteken. A Szovjetunióban a már említett szovjet—magyar kereskedelmi iroda fogja össze és szervezi a tudományos és a kereskedelmi propagandamunkát is. A Szovjetunióba irányuló gyógyszerexport rendkívül eredményes. Évről évre igen komoly mértékben bővül s állandóan egyenletes fejlődést mutat. KELÉNYI KATALIN MEGJELENT A PÁRTÉLET 9. SZÁMA A lapnak ez a száma közli a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének Ülésén jóváhagyott közleményt s ezt a Szilárd egységben és együttműködésben a békepolttika további sikereiért című vezércikkel egészíti ki. Örök érvényű tanulságokkal szolgál M. (okosnak, a CSKP KERB elnökének A párt sikereinek alapja az elvszerű marxi—lenini politika c. írása, amelyben a szerző a CSKP KB öt évvel ezelőtti májusi plenáris ülésének jelentőségét méltatja. Nagyun figyelemre méltó a Következetesen érvényesítsük a lenini szervezeti alapelveket c. tanulmány, amelyet V. I. Lenin „Egy lépés előre, két lépés hátra“ c. műve megjelenésének 70. évfordulója alkalmából közül a lap. Számos cikk foglalkozik a lapban a pártélet belső kérdéseivel. A figyelmet főleg A párt tagsági alapjának tökéletesítése, a Pártmunka a főiskolákon, A párt funkcionáriust alapaktívájának nevelése és irányítása és A politikai nevelés házainak gondoskodása a politikai agitáció- ról c. cikkekre hívjuk fel, mivel ezek mind gyike értékes tapasztalatokkal szolgálhat a lap minden olvasójának. Időszerűek a lap gazdaságpolitikai, főleg A kiskereskedelmi árszlnt stabilitása, A pártszervezetek és az érték- elemzés, a Mitől függnek a hektárhozamok? és A pártmunka feladatai a mezőgazdaságban c. cikkei is. „Az ember és a társadalom“ c. sorozatban Jirí Loukotka a Nevelés a munka iránti szocialista viszonyra c. tanulmányát olvashatjuk. A Testvérpártok életéből c. rovatban az SZKP KB-nak A köny- nyűlparl vállalatok kollektíváinak kezd-ményezéséről c. határozatát, valamint a Miként serkenti és fejleszti a párt a társadalmi aktivitást című, a Lengyel Egyesült Munkáspárt tapasztalataiból merítő cikket olvashatjuk. (kezes)
