Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-05 / 81. szám, péntek
Örkény István tragikomédiája a MATESZ Thália Színpadán TÔTÉK Ötletgazdag előadásban mutatta be a Thália Színpad Örkény István Tóték című tragikomédiáját. A darab a jeles író immár közismert és sokfelé játszott művei közé tartozik, akárcsak a Macskajáték, amelyet hazánkban és külföldön is szá mos helyen bemutattak. Örkény színművének hangvétele furcsa és meghökkentő. Pedig csak valós és irreális elemeket kapcsol össze a lehetetlennek, fonáknak tűnő jelenetekben. Örkénynél a humor nemcsak a látszat és a lényeg egységének, vagy ellentmondásának szcenikai (irodalmi) takarója, hanem éppen a tragikus életérzés és a reális mondanivaló látszólag könnyed ötletekkel és különösnek tetsző fordulatokkal, derűs megnyilatkozásokkal körülbástyázott formája, hogy ezzel és így az ember életének alapszituációit, szokásait, manierizmusát felnagyíthassa. - A felhasznált torz elemek és a tudatosított abszurdra való törekvései egyben a humor forrásai. Remek eszközzé válnak az átlagnéző megnyerésére főleg akkor, amikor írói koncepciója a társadalomkritikai indulat jogos hordozója lesz, s abszurditása — túllépve a parabolán — a már-már kipellengérező ábrázolás funkciós értelmezéséhez közeledik. Örkény abszurd irányba haladó groleszk- je nem a lemondó kiábrándultság érvényesítője. Humora a replikákon kívül, az említett furcsa helyzetekben is kellő súllyal érvényesül. A darab jó példája tragikus kicsengésű akasztófahumorának is. Nem részleteiben, néni a kacagtató jeleneteiben és találó epizódjaiban, hanem a színdarab vonalvezetésében, egymásután következő és mindig az alaphelyzetekre visszautaló drámai (színpadi) helyzeteiben hordozza leginkább tragikomikus esz közeit. Beke Sándor, a Thália Színpad tehetséges tagja már jó néhány gondos rendezéssel hívta fel magára á figyelmet. Ezúttal is mértékkel adagol, gondosan szerkeszt, értelmesen hangsúlyoz. Vigyáz arra, a játék Kovács József és Borárus Imre a Tóték egyik jelenetében nehogy a meghökkentő külsőségekre terelődjék. A szerzővel egyetértve száll harcba az emberi megalázás könyörtelen, szadista eszközeivel, a rettegés, a menekülés, az embertelen fasizmus rémképeivel. Lényegében arról szól a darab, hogy a félelem és a rettegés présében hogyan omolhat össze az ember jelleme, miként roncsolód- hat össze élete és idegrendszere a terror jelenlétében. Tót Lajos tűzoltóparancsnok így válik sajátos hőssé. így válnak a színpadi helyzetek is egyre fonákabbá. Az idegbeteg őrnagy egyre lehetetlenebb kívánságokkal zaklatja Totókat, akik a harctéren levő fiuk érdekében vállalják a mind lealázóbb élethelyzeteket, a hajnalokig tartó agyrémes dobozkészítést, az ásífás ellen tett őrületes intézkedéseket, és még ennél is többet. Ami a közönség előtt a színpadon zajlik, az természetesen ellenkezik józan eszével, mégis elfogadja, együtt érez a szereplőkkel, mert ez az előadás a valóságtól elszakadt társadalom csődjét ábrázolja. Platzner Tibor díszletei, gyors nyíltszíni változásai ötletesek. )ozef Gomolčák szcenikai zené je hangulatosan szövi át a játékot. Tóth Lajos tűzoltóparancsnok szerepét Kovács József alakít ja értően, kitűnő rendezői irányítással. Szinte minden pillanatában érzékelteti szerepének lényegét, gyávaságot és pipo- gyaságot. Az eddig jórészt karakter-szerepekben remeklő Kovács József színészi pályafutásának fontos állomása ez a mostani sikeres alakítása. Az őrnagy hálás, de nem könnyű figurájának sikeres megjelenítésével Borárus Imre oldott meg komoly színészi feladatot. Vá- rady Béla újra igazolta sokoldalú színészi tehetségét. Fél eszű postása nem kívülálló ner rálor, hanem cselekvő részese a drámának. Tótnét kissé eanan- cipáltabb nagyra vágyással len diiletes ritmusban V. Szabó Rózsi formálja meg. Csendes László színészi pályájának szép állomása Cipriáni professzor éiei rekel tése. Gombos Ilona egy rossz hírű nőt formál meg, eredeti groteszk mivoltában. Gyur- kovics Mihály a tragikum és a komikum széles skáláján fejez te ki egy deklasszált ügyvéd hangulatvilágát a „lajt tulajdo nosa“ szerepében. Lengyel Fe recnek is vau színészi mondanivalója, Tomaji figurájában. Horváth Lajos ismét remek epizód alakítást nyújtott. Kövesdi Szabó Marika egyéniségétől meglehetősen távol álló figurát kelt életre. A Tóték előadása a MATESZ Thália Színpadának újabb sikerét jelenti. Megszoktuk már, hogy itt gyakran látunk merész kezdeményezéseket. Ezek az előadások mindig az ember életének sokszínűségeit, a kü lönböző típusok jellemrajzát tükrözték. Ezt várjuk tőlük a jövőben is. Művészi megnyilvánulásaikban érvényesüljön továbbra is a legfontosabb: az élet igaza. SZUCHY M. EMIL i atasz olvasó Munkajogi ügyekben Tima Imre, Drienovce (Somo di): Az efsz-tagok és az efsz ben állandóan dolgozók (tagsági viszonyán kívül) nem fizetnek munkabéradőt és az efsz tői kapott illetményeik után, és ezen bevételeiket illetően mentesek a mezőgazdasági jövedelmi adó alól is. Ezzel szemben a Pénzügyminisztérium 1969. évi hirdetménye értelmében az efsz-tagok és az efsz-ben nem tagsági viszonyban dolgozók, ba nem közvetlenül az efsz-ben végzik nem mezőgazdasági jellegű munkájukat, — az Önök esetében mint a melléktermeléssel foglalkozó épílőcsoport tagjai —, és ez a tevékenységük a mezőgazdaságban közvetlenül végzett tevékenységgel szemben lényegesen túlsúlyban van, az ilyen munkaviszonyt a munkaviszonyhoz hasonlónak kell tekinteni és az ebből származó kereset inunkábéradó alá esik. Zs. Z.: Az üzemi balesetet az üzemi bizottság köteles megtárgyalni. de annak kártalanításáról a munkaadó vállalat, tehát az Ön esetében az állami gazdaság köteles dönteni. Valószínű, hogy az állami gazdaság azonosítja magát az üzemi bizottság álláspontjával, amely szerint az üzemi balesetért részben Önt is terheli a köteles gondosság elmulasztása. Az eset körülményeire való tekintettel és figyelembe véve azt, hogy a fá jdaloindíjat teljes egészében megtérítik, az 50 százalékos közös felelősséget megállapító döntést elfogadhatónak tartjuk. A kártalanítást az állami gazdaság köteles folyósítani, mert az üzemi bizottságnak nem is lehet saját pénzét erre felhasználnia. Az egyes részigé- nvek az esedékességüktől számított egy éven belül évülnek el. B. J.: A munkatörvénykönyv 111. S-a értelmében a dolgozónak a végzett munka ineny- nyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerint jár a munkabér. A hiányzó, vagy a beteg munkatárs helyettesítésére az elöljárók jogosan adhatnak utasítást, ba ez összeegyeztethető az ön által végzett munkával. Az elrendelt túlórái munkáért megfelelő díjazás jár (túlórái pótlékkal). A műszaki- gazdasági vezető funkciót végző dolgozó több mint négy hétnél hosszabb helyettesítése után a helyettesítő a saját alapfizetéséhez 15 százalékos pótlékot igényelhet és hat hónap után igényelheti a magasabb, illetve megfelelő fizetési osztályba való besorolását. K. O.: A szerelőknek általában kiküldetésük alapján az 1967/96 sz. rendelet értelmében igényük van az ^útiköltségek és napidíjak megtérítésére. B. J.: Mivel ön efsz-tag, szabadságigényét az efsz alapszabályai és más kötelező határozatai alapján kell elbírálni. Ha az efsz a munkatörvénykönyv szerint szabályozta a szabadságigényeket, akkor 18. életévétől beszámítható 15 ledolgozott éve alapján 4 hét szabadságra lenne igénye. A szabadság Önnek a többi dolgozóval egyenlő időtartamban jár, még akkor is, ha részleges rokkantsága miatt csupán fél napot (4 órát) dolgozik naponta. Természetesen a szabadság idejére járó bért, illetve jutalmazás-megtérítést általában az évi átlag szerint kell kiszámítani és így a kisebb kereset szerint kisebb lesz az átlaga. N. M.: A munkatörvénykönyv 260. §-ának 2. bekezdését helyesen úgy kell értelmezni, hogy ba a dolgozó halálakor a volt munkaadó vállalat a fizetés egy részével, esetleg több fizetéssel tartozott, az ilyen követelés — legfeljebb azonban az átlagos havi fizetés háromszoros összegének erejéig — a törvény értelmében elsősorban a túlélő házastársra száll, ennek hiányában a gyermekekre száll egyenlő arányban. Ha gyermekek nincsenek, akkor a szülőkre száll az igény. A bér- követelés ezen része nem számítódik bele az örökségbe, hanem a munkatörvénykönyv említett rendelkezése alapján száll át az említett személyekre. Vagyonjogi ügyekben R. S.: Az efsz altul juttatott telken családi házat építettek. Később kiderült, hogy a tulajdonjogi viszonyokat nem rendezték. Ajánljuk, hogy az ügyre vonatkozó irataival forduljon ügyvédhez. Még ezt megelőzően a hnb-n, illetve a Jnb mezőgazdasági osztályán állapítsák meg, hogy a kérdéses telek tulajdonjoga nem szállt-e át az államra. Ebben az esetben a telket az államtól kellene megvenni. Ha a régi tulajdonos, illetve örökös maradt tulajdonban, akkor ajánljuk, hogy lehetőleg szerződéssel vagy bírósági egyezséggel rendezzék a telek tulajdonjogát. B. J.: Ajánljhk, hogy az ügyre vonatkozó minden irata alapján kérje ki ügyvéd tanácsát. Tisztázni kell majd a gyermekükkel kötött szerződés jellegét, adásvételi, ajándékozási, vagy eltartási szerződést kötöttek e. Az eltartási szerződés be nem tartása esetleg a polgári törvénykönyv 85. §-a alapján módot nyújt arra, hogy Önök a szerződéstől visszalépjenek. Ebben az esetben mindegyikük köteles lenne megtéríteni a másiknak azt, amit a szerződés alapján elfogadott. Dr. F. f. WfWIWglMllEH MIT KELL TUDNI A CUKORBETEGSÉGRŐL A cukorbetegség (diabetes mellitus) anyagcserezavarra vezethető vissza. Kórbonctanilag e betegséget a hasnyálmirigy (pnncreas) úgynevezett I.anger- hans-szigeteinek részleges pusztulása okozza. Leggyakrabban tuberkulotikus eredetű elváltozásokról van szó, és általában a kövér, sokat 'evő és ivó embereknél találkozunk e betegséggel. A Lnngerhans-szigetek termelik az inzulin nevű hormont, amely nélkülözhetetlen a szénhidrátok átalakításában. Ha az ételekkel több szénhidrát jut a szervezetbe, akkor a cukor vérszintje a normális 100 mg százalékról 200—300 mg százalékra, sőt többre is emelkedhet. Ez azután a Lun- gerluins szigeteket nagyobb inzulintermelésre ösztönzi, elősegítve így másodlagosan a felesleges cukor gyors elégését. A cukorbetegeknek ez a fiziológiai védőrendszere nincs rendben, ezért a magas vórcukor- szint nem tud a normálisra süllyedni. Ez komoly zavarokat okoz, a beteg elvesztheti eszméletét, sőt szélsőséges esetben a halál is bekövetkezhet. Ha viszont valaki kevés táplálékot vesz fel, a vércukor szintje 100 nig százalék alá süllyed, s ez bénítőlag hat a Lángén lians-szigetek inzulin termelésére, így meglassul a vércukor égése a szervezetben. Ez azután azt eredményezi, hogy nemsokára az éhezőnél is felemelkedik a vércukor a normális szintre. A vércukorszint hirtelen csökkenése szintén okozhat eszméletlenséget és halált is. Mivel a cukorbeteg szervezete maga nem termel inzulint, ezt injekciók formájában adagolt inzulinos készítmények-- kel kell pótolni, vagy könnyebb (Oradian, Orabet stb.) esetekben olyan tabletták formájában kapható gyógyszerekkel, amelyek imitálják az inzulin hatását. A cukorbeteg szempontjából nagyon fontos, hogy ésszerűen éljen, rendszeresen táplálkozzék és szigorúan tartsa meg az előírt diétát, mert ha e szabályok ellen vét, sok esetben valójában az életét veszélyezteti. Ajánlatos, hogy a cukorbeteg ragaszkodjék egy bizonyos állandó napirendhez. Jó, ha mindig ugyanabban az időben kel, mindig ugyanabban az időben mosakszik, étkezik, szóra-, kozik és dolgozik. Nem szabad megfeledkezni a gyógyszerek pontos, kellő időben való bevételéről sem. A beteg lehetőleg őrizkedjék mindenféle kilengéstől. Tartózkodjék az italozástól, az éjszakázástól, a túlzott szellemi és fizikai erőfeszítésektől, s igyekezzék, ha csak lehet, nem idegeskedni, felizgatnia magát. A hirtelen izgalom, a nagyobb testi eröki- fejtés, vagy szellemi megrázkódtatás igen meggyorsíthatja a cukorszint süllyedését, aminek gyakran halálos kimenetelű cukorhiányos eszméletlen* ség, kóma a következménye. Ezért fontos, hogy a cukorbeteg hordjon magánál néhány darab kockacukrot, hogy rósz- szullét esetén azonnal elfogyaszthassa. Ilyenkor a cukor már sok esetben bizonyult hatásos életmentőnek. Különösen vigyáznia kell a cukorbeteg gépkocsivezetőnek. Roham, rosszullét közeledtére azonnal állítsa le a járművet! A cukorbetegek napi tápláléka lehetőleg ne tartalmazzon többet, mint 2000 kalóriát és 200 grammnál több szénhidrátot, 60 grammnál több zsiradékot és 100 grammnál több fehérjét. Nem ajánlatos a cukorral készített befőttek, lekvárok, a méz, a szirupok és nagyobb mennyiségben a tésztafélék fogyasztása. Ezzel szemben a cukorbeteg fogyasszon lehetőleg sok tejterméket, sován húsokat, nem túl édes gyümölcsöket és zöldséget, valamint főzelékféléket. Csakis mesterséges ételédesílőket használjunk. Kevés kenyeret, lehetőleg csak barna kenyeret fogyasszunk, ennek csekélyebb a szénhidrát- tartalma. A húsfélék közül a sovány és a főtt húsokat keU előnyben részesíteni. Körítésként a burgonya és ritkábban a rizs ajánlható. A rántott és a habart főzelékeket, mártásokat kerülni kell. Fogyasszunk sok nyers zöldségsalátát, vagy párolt zöldséget. Az italok közül jók az ásványvizek, a nem édesített gyümölcslevek, a tej, az aludttej, a feketekávé és a tea. Az ételek mennyiségére különösen ügyelni kell, ragaszkodva az előírt diéta pontos megtartásához. MIÉRT ÉTVÁGYTALAN A GYEREK? Valójában igen nehéz teljes bizonyossággal megválaszolni ezt az első hallásra olyan egyszerűnek látszó kérdést. Az étvágytalanság (anorrhexia) nem betegség, hanem kóros tünet, amely némely kóros állapotnál uz összes tünetek közül a legszembeötlőbb, s ezért sokszor helytelenül különálló „betegségről“, gyermekkori étvágytalanságról beszélünk. Úgyszólván nincs olyan betegség, amellyel kapcsolatban a kísérő tünetek között ne fedezhetnénk fel az étvágytalanságot is. így van ez nemcsak u gyomor- és bélbe- legségeknél, az emésztőrendszer betegségeinél, de az ösz- szes fertőző betegségeknél, a meghűléses betegségeknél, az ízületi bántalmaknál, a vérke- ruigési zavaroknál és a szívbetegségeknél, a nemi betegségeknél, a bőrbetegségeknél és a komolyabb baleseteknél is. Nemcsak a testi betegségeknél, hanem a lelki bántalmaknál is elég gyakran találkozhatunk étvágytalansággal, amely hozzájárulhat a beteg szervezet további legyengüléséhez és az általános állapot szemmel látható romlásához. A csecsemők és az újszülöttek étvágytalansága mindig komoly betegség jelenlétét jelzi. Sokszor ez jelzi először a kicsinyek agyvérzését, az agy veleszületett rendellenességét, a nyelőcső elzáródását, a torok veleszületett hasadtságát, az úgynevezett farkastorkot. Sokszor az orrmandulák duzzadása, a gyerek légzési nehézségei meghűléseknél étvágytalansággal társulnak. Egyes gyógyszerek (szulfonamidok, fájdalomcsillapítók stb.) huzamosabb használata is kiválthat makacs étvágytalanságot, ez azonban úgyszólván azonnal elmúlik, ha a gyerek abbahagyja e gyógyszerek szedését. A gyermekkori étvágytalanságnál előbb mindig a kiváltó okot kell megállapítani és kezelni. Az elsődleges betegség kikezelése után az étvágytalanság is elmúlik. Előfordulnak a gyereknél olyan pszichés reakciók, amikor az étvágytalansággal a gyerek bizonyos előnyökhöz akar jutni. így akarja felhívni magára a szerető szülők és nevelők figyelmét és sokszor csak bizonyos feltételekkel ,,mél- tóztatik“ az ilyen kis huncut enni egy-egy falatot. A rendes evést az ilyen gyerek zsarolásra használja fel több-kevesebb sikerrel. Ilyenkor a legjobb, ha a környezete nem részesíti különösebb figyelemben a gyereket. A legtöbb esetben egykét étkezés kihagyása után magától megjön az .étvágya. Nem szabad sohasem erőszakkal megtömni a gyereket és fűt-fát ígérni neki azért, hogy megegye az ételt. Ne féljünk, azonnal megeszi az ételt, ha tűrhetetlenül korogni kezd a gyomra. Néha nagyon jót tesz a környezetváltozás. Csak végső esetben nyúljunk az ún. étvágygerjesztőkhöz. Ha kikezeltük az esetleg jelenlevő más betegséget, pszichikai zavart és rendbe hoztuk azt, amit elkényez- tetéssel okoztunk, bizonyára minden étvágygerjesztő nélkiü megjön a gyerek kellő étvágya. Nagyon jó hatással van e tekintetben a szabadban való mozgás, a séta, a sport stb. Járjunk ezért étvágytalan gyerekünkkel gyakran a szabadba. Orvoshoz csupán az olyan nehezebb esetekkel forduljunk, amikor a fenti tanácsok nem segítenek. Ilyenkor a háttérben esetleg komolyabb szervi elváltozás, vagy lelki trauma húzódhat meg. Dr. JUHÁSZ ISTVÁN
