Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-28 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
Fiatalokról f*n Crnian mérnök íe)épült Ifjúságfalva, az ifjúság első nagy vállalkozása a mezőgazdaságban. A CSISZ-gyűléseken parázs vitákban formálódott az ifjúság felfogása, kinyílt a fiatalok szeme, megértették, hogy a jövő a közös gazdálkodásé. Gyakran még a családi nézeteltérések sem riaszthatták vissza őket attól, hogy belépjenek a szövetkezetbe. — Különösen döntő szerepet játszott azonban az ifjúság a mezőgazdaság gépesítésében és a szocialista munkaverseny kibontakoztatásában. Nem véletlen, hogy az éppen létrejött gép- és traktorállomások alkalmazottainak a jó fele fiatal volt. Ugyancsak döntő tényező volt a fiatalok lendülete és lelkesedése a szocialista munkaverseny meghonosításában. A szocialista munkaverseny faluhelyen teljesen új fogalom volt, a parasztok kevésbé érezték a szó jelentését, . mint az osztályharcban edzett munkások. A CSISZ-tagok már 1951-ben szervezték*a traktorok kihasználását két műszakban, aratáskor éjszakai cséplő brigádokat szerveztek. 1954-ben\ a ' párt megbízta a fiatalokat a parlagon heverő földek termővé tételével, és a cseh határvidék benépesítésével. Két év leforgása alatt húszezer fiatal távozott a határvidékre, ahol közel százezer hektár földet törtek fel. Hazánkut virágoskertté változtatjuk jelszó alatt 1959- ben a fiatalok 400 ezer tonna, egy évvel később már 2 millió tonna komposztot készítettek és elvégezték 400 ezer hektár rét és legelő gondozását. TrÉMpathíiit mám @ Ez volt a CSISZ ún. „hőskora“. Az évek múlásával a mezőgazdasági termelés korszerűsödése azonban újabb követelményeket támasztott a fiatalokkal szemben. Miként valósította meg ezt az ifjúsági szövetség? — Bizonyos értelemben mérföldkőnek tekinthetjük a CSISZ KB 1963. évi III. plenáris ülését, amely lényeges irányváltoztatást szabott meg a CSISZ tevékenységében a falusi és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében. Az eddigi hagyományos munkaformák mellett a fiatalok érdeklődését elsősorban a tudományos ismeretek elsajátítására és a szakképzettség fokozására irányította. Ezenkívül megszabta, hogy a fiatalok fokozott mértékben kapcsolódjanak be a mezőgazdasági üzemek irányításába és a közigazgatásba. Ezzel lényegesen megerősödött a CSISZ befolyása a falvakon és a mezőgazdasági üzemekben. — A másik oldalon a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok és a Polgári Honvédelmi Szövetség IZvázarm) segítségével néhány év leforgása alatt sikerült kioktatni 2398 traktorost, 1205 kombájnost és 774 gépjavítót. 1930 és 1970 között, tehát tíz év alatt majdnem, nyolcszorosára nőtt a főiskolai vég1974. IV. 28. H uszonöt évvel ezelőtt kezdődött el a mezőgazdaság szocializálása, amely gyökeresen megvál- loztatta a mezőgazdasági termelés jellegét, és a falu egész arculatát. Időközben felnőtt egy nemzedék, amely már csak hírből ismeri az egyéni gazdálkodást, és most kapcsolódik be a munkafolyamatba. Viszont huszonöt évvel ezelőtt az idősebb parasztok oldalán a fiatalok is segítettek lerakni a szocialista nagyüzemek alapjait. Hogyan ítéljük meg a falusi fiatalok helyét és szerepét a falu szocialista átalakulásában, erről beszélgettünk Ján Crman mérnökkel, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának a falusi és mezőgazdaságban dolgozó fiatalok osztályának vezetőjével. Vállalták a küzdelmet • A falu szocialista átalakulása kétségkívül az utóbbi évtizedek egyik legjelentősebb minőségi társadalmi változása volt. Milyen szerepet játszott ebben az ifjúság? — Az éppen formálódó Csehszlovák Ifjúsági Szövetség még jóval az I. kongresszusa előtt síkraszállt a CSKP IX. kongresszusának a falu szocializálásáról hozott határozata teljesítéséért. A CSISZ Központi Bizottsága 1949. november 13-1 plenáris ülésén konkrét intézkedéseket hozott e feladat megvalósítására, és felhívta az ifjúságot, hogy a CSISZ közelgő I. kongresszusa tiszteletére tegyen felajánlásokat a szövetkezeti gondolat terjesztésére. — Az ifjúság feladatát és szerepét legtalálóbban Klement Gottwald elvtárs fogalmazta meg a CSISZ I. kongresszusán, amikor kijelentette, hogy mivel a parasztfiatalokat kevésbé terheli a falu konzervativizmusa, szükségszerű, hogy a CSISZ-tagok az új szövetkezeti gazdálkodási forma legfőbb propagálóivá és fáklyavivőivé váljanak. Az ifjúság a CSISZ I. kongresszusát követő időszakban magáévá tette Gott- wald elvtárs szavait. A CSISZ-tagok tüntető, tömeges belépéseket szerveztek az efsz-ekbe, így született többek között a jičíni—senicai mozgalom. 1949-ben zettségü mezőgazdasági dolgozók száma. Míg 1960- ban mindössze 233 főiskolai képzettségű dolgozót tartottak nyilván az efsz-ekben, 1970-ben számuk 1751-re gyarapodott, a középiskolai végzettségű dolgozók száma ugyanazon idő alatt 3516-ról 11 359-re nőtt. Ezek csekély kivétellel mind fiatalok voltak. Kétségtelen, éppen ezek a szakképzett dolgozók játszottak döntő szerepet abban, hogy a hatvanas évek folyamán magasabb szintre lépett a közös gazdálkodás, értem ezalatt a szakosítást, integrációt és kooperációt, a gépi munka térhódítását, és természetesen a termelés ugrásszerű növekedését. Megszilárdultak a szövetkezetek, megszilárdult a tagállomány, valamikor ezekben az években került le napirendről a fiatalok tömeges távozásának kérdése. Az élvonalban • Az elmúlt években kétségkívül sokat fejlődött a SZISZ munkája, jelentős mértékben hozzájárult a párt mezőgazdaságpolitikájának megvalósításához. Milyen feladatok hárulnak a Szocialista Ifjúsági Szövetségre a megváltozott körülmények között, a magasan fejlett szocialista nagyüzemi gazdálkodásban? — A megváltozott körülmények között^sem hanyagoljuk el a hagyományos, bevált munkaformákat, a különböző munkaversenyek fejlesztését. A termés betakarítását évről-óvre az „egy szem se vesszen kárba“ jelszó értelmében szervezzük. Ez a mozgalom mind nagyobb visszhangra talál az ifjúság körében. Tavaly 230 fiatal kombájnos a termés 60^százalékát takarította be. Hasonló munkamozgalmat indítottunk az őszi betakarításban, szintén figyelemreméltó eredménnyel. Az efsz-ekben 1107 ifjúsági munkacsoport és szocialista munkabrigád dolgozik. E kollektívák valóban a korszerű gazdálkodás úttörői, jó példát mutatnak a többi fiatalnak. Hogy csak néhány szövetkezetei említsek azok közül, amelyekben a legjobb brigádok dolgoznak: Drieňov, Vrakúň (Várkony) KleA vrakúiíi (várkonyi) szövetkezet fiatal kontbájnosal a tavalyi aratás idején felhívást intéztek az ország konibájnnsaihoz. A brigád felhívása kitűnő eredmé* nyekkel járt. politikai nevelést tartjuk. Kétségtelen, hogy a személy gondolkodása, világnézete és politikai aktivitása egyenes összefüggésben van termelési eredményeivel. Ezzel kapcsolatban egy konkrét példát is említhetek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlovákiai Központi Bizottságával egy felmérést végeztünk, s megállapítottuk, hogy a dunaszerdahelyi járásban —, amely köztudomásúlag az ország legfejlettebb mezőgazdasági járása — a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok szervezettsége 46,2 százalékos, míg a többi járásban a szervezettség legfeljebb 10—17 százalék között mozog. A dunaszerdahelyi járás vezető dolgozói bizonyítják, hogy a szervezett fiatalok munkaerkölcse Hényegesen jobb a szervezeten kívül állókénál! A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége is pozitívan értékeli a SZISZ munkáját a falusi és mező- gazdasági fiatalok körében, s minden eszközzel — beleértve anyagiakat is — támogatja törekvésünket. — Annak idején egyezményt írtunk alá a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok anyagi, kulturális és erkölcsi helyzetéről, és a fiatalok körében végzett munkában folytatott közös, összehangolt eljárásról. Az egyezmény beváltotta a hozzá fűzött reményeket, kapcsolataink jók, bár még mindig óriási különbségeket tapasztalhatunk az egyes szövetkezetekben uralkodó állapotok között. Hihetetlenül nagyok a különbségek a bérek, a szociális és kulturális .alapra-for«_ dított összeg nagysága között. Számunkra érthetetlen, hogyan lehetséges az, hogy míg a dunaszerdahelyi járásban évente egy főre 1322 koronát juttathatnak a kulturális és szociális alapba, addig a Pov. Bystrjca-i járásban csak 341, sőt a žilinaiban mindössze 199 koronát szánnak e célra. Harcolni akarunk e különbségek ellen. A SZISZ falusi munkájának egyik további területe tehát az ifjúság érdekűinek védelme a földműves szövetség, a nemzeti bizottságokba beválasztott fiatal képviselők útján. PALÁGYI LAJOS novec, Okoč (Ekecsj, Púchov, Závada, s nem hagyhatjuk ki természetesen a michalovcei és a gabčíko- vói (bősi j állami gazdaságot sem. — A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok körében táptalajra talállak a SZISZ további mozgalmai is. Az v ifjúsági fényszóró 250 járőre felügyel a takarékoskodásra, a munkaszervezésre és erkölcsre, az ifjú mezőgazdasági dolgozók klubjai igényesebb szakmai kérdések megoldásával foglalkoznak. A legújabbak között említhetném a szarvasmarhíMlínyésztés korszerűsítésére, az etetésben a feliérje program megvalósítására irányuló igyekezetet: A ZENIT program keretében gyakoriak a különböző ügyességi versenyek, amelyek rendkívül jó hatással vannak a fiatalok versenyszellemének és becsvágyának felkeltésére. Szinte egymást érik a fejőversenyek, szántó- és lóversenyek, a lótenyésztés és a lovassport fejlesztése érdekében az utóbbi időben klubokat alakítunk. Persze csak hevenyében soroltam fel a mezőgazdaságban dolgozó mintegy 82 000 SZISZ-tag szerteágazó tevékenységének formáit. — Legfontosabb feladatunknak azonban az eszmeiPihenő a határban Keszeli Ferenc felvételei UI IIOSAE l löisznll fiataloknak
