Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-04 / 80. szám, csütörtök

A szabadság ünnepe Egy esztendő híján három év­tizede annak, hogy 1945. ápri­lisában a hős szovjet hadsereg Magyarország területéről telje­sen kiűzte a szétvert fasiszta csapatok utolsó maradványait. Azóta e nap — április 4-e — a magyar szabadság legnagyobb nemzeti ünnepe. Ezen a napon a magyar történelem új sza­kasza kezdő­dött: a dolgozók saját kezükbe vették az or­szág sorsának irányítását s a kommunista párt vezetésével gyökeres társa­dalmi, gazdasá­gi átalakítást hajtottak végre. Lehetővé vált a nép hatalmá­nak megterem­tése, a függet­len, szocialista Magyarország építése. A ma­gyar dolgozók harci élcsapa­tuk, a párt ve­zetésével az el­múlt évtizedek­ben hazájukat fejlett iparral és korszerű me­zőgazdasággal rendelkező szo­cialista- állam­má változtatták, s hatalmas eredményeket értek el a nép jólétének emelésében, a tudo­mány, a kultúra és az okta­tás fejlesztésében. A szocializmus építésében el­ért történelmi jelentőségű ered­mények, az elvi külpolitika, a szocialista közösség egységé­nek erősítéséért, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom sorainak tömörítéséért, Eu­rópa ás a világ békéjének és biztonságának szavatolásáért vívott következetes harc mind­jobban növeli a Magyar Nép- köztársaság tekintélyét a nem­zetközi küzdőtéren, fokozza szerepét korunk fontos problé­máinak megoldásában. Dinamikus fejlődés A szocialista tervgazdálko­dás évei alapvetően megváltoz­tatták Magyarország arculatát, S helyét, szerepét Európa gaz­daságában. A dinamikus fej­lődés eredményeképpen a ma­gyar ipar már 1972-ben több mint kilencszer annyit ter­melt, mint az utolsó békeév­ben, 1938-ban. Szocialista áta­lakítását követően a hatvanas évek elejétől gyors fejlődésnek indult a magyar mezőgazdaság, amelynek hozama közel kétsze­rese a háború előttinek. Meg­növekedtek a reálbérek és az egy főre juló fogyasztás. A szo­cialista iparosítás eredménye­ként létrejött műszaki-anyagi bázis lehetővé tette, hogy a korábbi túlnyomóan mennyisé­gi feladatok után a népgazda­ság minőségi fejlesztése, a gaz­dálkodás hatékonyságának fo­kozása kerüljön a tervgazdaság előterébe. A magyar népgazdaság épí­tésében a legfőbb támaszt a Szovjetunió jelentette és jelen­ti ma is. Nincs olyan év az elmúlt 29 esztendőből, amelyik­ben ne lett volna néhány ki­emelkedő esemény, amely Ma­gyarország népgazdaságának fejlődését nagyban segíti, s a Szovjetunióhoz fűződő kapcso­latait gazdagította. Tavaly megindult a szállítás a Barát­ság 2. kőolajvezetéken, 25 éve lesz ez év júliusában, hogy Moszkvában a két kormány képviselői egyezményt írtak alá a timföld- és alumínium- ipari együttműködésről. Kere­ken tíz éve annak, hogy Buda pesten egyezményt írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködési kormányközi bizottság létrehozásáról. Ezek az ese­mények csupán egyes állomásai a szovjet—magyar gazdasági' kapcsolatok fejlődésének. A Szovjetunió önzetlenül bocsá­totta és bocsátja Magyarország rendelkezésére — éppúgy, mint a szocialista közösség többi or­szága számára — hatalmas szellemi és termelési kapacitá­sát, megosztja velük a gazda­sági építésben szerzett sokrétű gazdag tapasztalatait. Gyümölcsöző együttműködés Magyarországnak a Szovjet­unióval kétoldalúén bővülő gaz­dasági kapcsolatai nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy más szocialista országokkal kétolda lúan, és a Kölcsönös Gazdasá­gi Segítség Tanácsának kere­tében sokoldalúan kiterebéiye- sedjen, egyre gyümölcsözőbbé váljon a gazdasági együttmű­ködés. A magyar külkereskede­lem mintegy kétharmada az ugyancsak tervgazdaságot foly­tató szocialista országokkal bo­nyolódik, s ennek mintegy a fele a Szovjetunióval. Az utóbbi években igen dina­mikusan fejlődtek hazánk gaz­A Váci utca néhány nappal a második uilúyháború befejezése után és ma. dasági kapcsolatai Magyaror­szággal. A korábbi esztendők viszonylag lassú fejlődése után 1971-ben 17, 1972-ben 9 száza­lékkal nőtt kölcsönös kereske­delmi forgalmunk, az 1973-ra Az Erzsébet-hid 1945 márciusában és most. (Felvétel: ČSTK — MTI) aláírt jegyzőkönyv értelmében pedig a további növekedés meg­haladta a 14 százalékot. Enpek eredményeképpen ma hazánk mintegy tíz százalékkal része­sedik Magyarország külkeres­kedelméből. Amint azonban a különböző magas szintű talál­kozók alkalmával mindkét fél részéről hangsúlyozták: a két szomszédos ország gazdasági kapcsolatai növelésében még igen sok a kihasználatlan tar­talék, a mindkét ország szá­mára előnyösen hasznosítható kooperációs lehetőség. Következetes, egységes eljárás A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának legutóbbi, március 19—20-i ülé­se kijelölte a Magyar Népköz­társaság belső építése és kül­politikai tevékenysége soron- levő feladatait. Ezek követke­zetes végrehajtása tovább erő­síti a szocializmus pozícióit az országban s ugyanakkor bizto­sítja a magyar külpolitikának, a szocializmus befolyásának, tekintélyének növekedését. A magyar nép a világháború el­hárításáért, a tartós békéért és biztonságért, a szocializmus előrehaladásáért küzd. Cselek­vő módon és szorosan együtt­működik az emberiség valódi érdekeit kifejező, az SZKP XXIV. kongresszusán mégfogal­mazott békeprogramot sikere­sen megvalósító Szovjetunióval és a többi szövetséges szocia­lista országgal, sokoldalú tár­gyalásokkal és megállapodások­kal igyekszik növelni, szilár­dítani egységüket és követke­zetesen fellép minden egység­bontó törekvéssel szemben. Tettekkel ünnepelni Magyarország népe nagy ese­ményre készül. Mint ismeretes, a párt központi bizottsága leg­utóbbi, márciusi ülésén nagy horderejű döntést hozott: 1975. márciusára összehívja a párt soron levő, XI. kongresszusát. Közel egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy összegezzék és ér­tékeljék az előző kongresszus óta megtett út tapasztalatait és tanulságait. A párt életében nagy szerepük van a kongresz- szusoknak, egyrészt mert a fel­készülés nagy lendítő erő a párt tevékenységében, másrészt, mert a kongresszus hosszabb időre meghatározza a politikai irányvonalat. A központi bizott­ság határozata értelmében megkezdődött a párt új prog­ramnyilatkozata kidolgozásá­nak felelősségteljes munkája is. A XI. kongresszusra készül­ve a szocializmus építésének egész időszakát kell az új ten­nivalók érdekében a marxi—le­nini tanítás fényében elemezni. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra méltán hangsúlyozta leg­utóbbi nyíregyházai beszédében: „Mi kommunisták ünnepelni is csak akkor tudunk igazán és jól, ha tettekkel ünnepelünk. Akkor és úgy tudunk jól fel­készülni a XI. kongresszusra, ha erőnktől tellően mindent megteszünk, hogy minél job­ban valósítjuk ineg a X. kong­resszus határo­zatait ... A mi politikai vona­lunk fő iránya változatlan és töretlen... el­veinkhez, politi­kánkhoz hűek vagyunk, a kö­vetett irányvo­nalon nem vál­toztatunk, kije­lölt utunkon haladunk to­vább ... Legyen a jövő év még szebb mint az eddigiek. Ez el­vi szilárdságun­kon, munka­készségünkön, harckészségün­kön, akaratun­kon múlik. Na­gyon bízom ben­ne, hogy ez így is lesz!" Ezt kívánja a felszabadulá­sának, nemzeti függetlensége visszanyerésének 29. évfordu­lóját, szabadságának és társa­dalmi felemelkedésének szüle­tésnapját ünneplő magyar nép­nek hazánk és a többi testvéri szocialista ország népe is. P. I Veszélyben Almeydn élele Nemzetközi sajtókonferencia Berlinben Berlin — A chilei antifasisz­ta tájékoztatási iroda szervezé­sében nemzetközi sajtókonfe­renciát tartottak Berlinben. A Népi Egység kormányának volt miniszterei, Sergio Inzunza és jaine Suarez, valamint Manuel Cantero, a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára, a politikai bizottság tagja jelenlétében. A részvevők megismerkedtek a fasiszta junta bűncselekmé­nyeinek kivizsgálására alakult nemzetközi bizottság március 21—24. között Helsinkiben tar­tott ülésének eredményeivel. A Chiléi hazafiak beszámoltak a katonai junta legújabb bűncse­lekményeiről. A felszólalók ag­godalmukat fejezték ki Luis Corvalán, a Chilei Kommunista Párt főtitkára és más politikai foglyok miatt, akik a Dawson- szigeti koncentrációs táborban elviselhetetlen körülmények kö­zött sínylődnek. Mint faine Suarez elmondot­ta: A legnagyobb veszély fe­nyegeti Clodomiro Almeydának, a Népi Egység kormánya kül­ügyminiszterének életét. Almey­dát február 20-a óta a santiagói katonai akadémián sötét ma­gánzárkában tartják fogva.: A kihallgatást ugyanaz a hóhér végzi, aki fosé Toha hadügymi­niszter „ügyével foglalkozott“, Jósé Toha tragikus sorsa pedig mindenki számára ismeretes. A chilei küldöttek felszólalá­sukban rámutattak arra, hogy Chile népe nagyra értékeli a Szovjetunió és a többi szocia­lista ország testvéri támogatá­sát. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a Kínai Népköztársaság vezetői a forradalmi harcról hangoztatott jelszavak leple alatt tovább fejlesztik kereske­delmi, gazdasági és politikai kapcsolataikat Pinochet klikk­jével — mondta Manuel Cante­ro. A chilei küldöttség tagjai fel­hívással fordultak a világ köz­véleményéhez, hogy tovább erő­sítsék szolidaritásukat a chilei hazafiakkal, fokozzák a harcot a junta véres terrorja ellen, kö­veteljék Luis Corvalán és a töb­bi politikai fogoly haladéktalan szabad onbocsátásál. WALDHEIM AZ ENSZ ERŐK KÖZEL-KELETI MEGBÍZATÁSÁNAK MEGHOSSZABBÍTÁSÁT JAVASOLJA New York — Az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa számára ké szítéit 19 oldalas beszámolójá­ban Kun Waldheim ENSZ-fő- titkár javaslatot telt arra, hogy a világszervezet Közel-Keleten állomásozó rendkívüli erőinek megbízatását hosszabbítsák meg további hat hónapra, mivel az izraeli—egyiptomi hadszínté­ren a helyzet továbbra is bi­zonytalan és veszélyeket hor doz magában. A főtitkár jelentésében utalt arra, hogy a 12 nemzet képvi­selőiből álló ENSZ-erők felada­tául kell kijelölni a közeljövő­ben megvalósítandó izraeli — szíriai csapatszétválasztási megállapodás felügyeletét is. Waldheim hangsúlyozta, hogy az egyiptomi—izraeli csapatok szétválasztása csak első, de igen fontos lépés volt a közel- keleti probléma rendezésének. Az ENSZ rendkívüli erőinek mandátuma nemcsak az egyip­tomi-izraeli körzet békéjének fenntartására szól, hanem lehe­tővé teszi további erőfeszítése­ket is a közel-keleti igazságos és tartós béke megteremtésé­ben. Az októberi háború után lét­rehozott közel-keleti rendkívüli ENSZ-erők létszáma jelenleg 6787 fő. A Biztonsági Tanács pénte­ken ül össze a léma megvitatá­sára. Változás az izraeli hadvezetés élén Jeruzsálem — Nagyjelentősé­gű változás történt kedden az izraeli hadvezetés élén. Dávid Elazar vezérkari főnök az ok­tóberi háború katonai vonatko­zású intézkedéseinek kivizsgá­lására létrehozott öttagú bizott­ság hivatalos jelentésének meghallgatása után benyújtotta lemondását. A 49 éves tábor­nok, aki 1972. január 1-én kap­ta megbízatását, lemondásakor hangsúlyozta, hogy nem érzi magát felelősnek azokért a hiá­nyosságokért, amelyeket a bi­zottság jelentése az ő hibájául rótt fel. Az izraeli hadsereg felkészü­letlenségének okait vizsgáló bi­zottság jelentésében javasolta azt is, hogy mozdítsák el hiva­talából Eliahu Zeirát, a felderí­tő szolgálat vezetőjét, valamint Smuel Gonen vezérőrnagyot, a szuezi front parancsnokát. Az izraeli kabinet több mint négyórás ülésének végén elfo­gadta Elazar lemondását, s el­fogadta a volt vezérkari főnök­nek azt a javaslatát, hogy át­meneti időre Jichak Hofi vezér­őrnagyot bízzák meg a vezérka­ri főnöki teendők ellátásával. Damaszkusz — Szerdán im­már a 23. egymást követő na­pon ismét harcokra került sor a Golan-fennsík középső és északi szektoraiban, ezúttal is a tüzérség és harckocsik rész­vételével. A Damaszkuszban ki­adott hivatalos közlemény sze­rint az összecsapásokat az rob­bantotta ki, hogy az izraeliek ismét kísérletet tettek állásaik előretolására. Beirút — Az izraeli tüzérség ismét lőtte Dél-Libanon terüle­tét. Az As Sark című lap jelen­tése szerint a tüzelés két órán át tartott, s tetemes anyagi ká­rokat okozott a határmenti le lepülésekben. SORBAN ANDREJ GROMIKO, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügyminisz­tere vezeti azt a szovjet kül­döttséget, amely részt vesz az ENSZ közgyűlés ápr il is 9-én kezdődő hatodik rendkívüli ülésén. AZ SZKP KÖZPONTI BÍZOTT SAGA és a szovjet Miniszterta­nács nyilvánosságra hozta ha­talmas talajjavítási program­ját, amely a „nem fekete föl­des“ övezet hatékonyabb me­zőgazdasági hasznosítását szol­gálja. Dr. JANEZ SZTANOVNIK, az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának ügy­vezető titkára, aki a szovjet kormány meghívására érkezett Moszkvába, megbeszéléseket folytatott a szovjet külügy- és külkereskedelmi minisztérium­ban, valamint találkozott Nyi- kolaj Faggyejevvel, a KGST titkárával. ANTONIOSZ ROZAKISZ al­tengernagy, az égel-tengeri görög flotta volt főparancsno­ka a kormány hozzájárulásá­val visszatért Athénba. Roza- kiszt azért váltották le tiszt­ségéből, mert 1967. decembe­rében részt vett Kontanstin ki­rály államcsíny-kísérletében. „BARNA SÓLYOM“ fedőnév­vel NATO-hadgyakorlat folyik Dániában amerikai, nyugatné­met, angol, dán, holland és belga légiegységek részvételé­vel. A BURGOSI katonai bíróság 15 évi börtönbüntetésre ítélt két 27 éves férfit azzal a vád­dal, hogy a baszk szeparatista szervezet, az ETA tagjaiként terrorcselekményeket követtek el. További két társuk hat, il­letve tizenkét évi börtönt ka­pott. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számában ,,A hi­degháború szolgálatában“ című cikkbe sajtóhiba került. A cikk 6, bekezdése helyesen így hangzik: Luns NATO főtitkár szinte hagyo­mányosan „szovjet veszélyről“ be­szél, arról, hogy Nyugat Európa biztonsága szempontjából veszé­lyes lenne a Szovjetunió és a szocialista közösség többi országa által javasolt békepolitika elfoga­dása. A gellérthegyi Szabadságszobor,

Next

/
Thumbnails
Contents