Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-28 / 17. szám, Vasárnapi Új Szó
BRATISLAVA IPARÁNAK FEJLŐDÉSE A SZOCIALISTA CSEHSZLOVÁKIÁBAN Bratislavu a szocialista építés éveiben korszerű Ipari nagyvárossá fejlődött. Fontos szerepe van országunk és Szlovákia gazdaságában, jelentős helyet foglal el a gazdasági élet számos területén a KGST tagországok közötti szoros együttműködésben. Társadalmunk csak a szocialista táborban elfoglalt szilárd helyzetével és a KGST-tagországokkal, főleg a Szovjetunióval kapcsolatos gyümölcsöző együtműködéssel valósíthatta meg olyan rövid időn belül azokat a nagyszerű változásokat, amelyekre Szlovákia fővárosának történelmében korábban nem volt példa. Bratislava legújabb fejlődésének fontos határköve a CSKP XIV. kongresszusa, valamint az 5. ötéves terv. Megteremtették azokat a feltételeket, amelyek Bratislavát az élet minden területén Szlovákia fővárosává avatják. Szlovákia fővárosának dolgozói lelkesen bekapcsolódtak az 5. ötéves terv feladatainak teljesítésébe és az első három év alatt jelentős eredményeket értek el. Az SZLKP Bratislavai Városi Bizottságának 1973 decemberében megtartott gazdasági kérdésekkel foglalkozó pártkonferenciáján kiértékelték az ötéves terv teljesítésében elért eredményeket. A Városi Bizottság vezető titkára megállapította, hogy a város ipari termelése 1972-ben elérte Szlovákia ipari termelésének 12 százalékát. Az említett ipari termelés legnagyobb részét, 52 százalékát a vegyipari üzemek alkotják, de nem kevésbé fontos szerepet játszik a gépipar, az élelmiszeripar és a közszükségleti ipar. Az említett iparágak azonban nem csupán Bratislava gazdasági fejlődése szempontjából fontosak. A város egyes ipari vállalatainak és üzemeinek jelentősége messze túllépi Szlovákia határait. A Slovnaft, a j. Dimitrov Vegyi Művek, a Matador, a Kablo, a Tesla és a további vállalatok a tudományos-technikai forradalom korszakában a csehszlovák népgazdaság progresszív fejlődésének hordozói. Termékeiket külföldön is jól ismerik, mindenekelőtt a baráti szocialista országokban, mert aktívan bekapcsolódnak a nemzetközi szocialista munkamegosztásba. Egyes vállalatok, mint például állandóan fejlődő vegyi kombinátunk, a Slovnaft, a KGST tagországokkal való szoros együttműködés alapján keletkeztek. Az ötéves terv első három évi feladatainak teljesítése kedvezően alakult. A bratislavai vállalatok 1971- ben 101,5 százalékra, 1972-ben 101,3 százalékra és 1973-ban 100,4 százalékra teljesítették az ipar termelési tervét, örvendetes, hogy az ipari termelés dinamikája évről évre növekszik: 1971-ben 7,3 százalékos, 1972-ben 7,8 százalékos, 1973-ba.n 9,4 százalékos volt a növekedés üteme. A növekedés fő tényezője a munkatermelékenység, amely az ötéves terv első 3 évében 79,4 százalékos arányban részesedett e feladat teljesítéséből, ami megfelel a CSKP XIV. kongresszusán hozott határozatnak. Az 5. ötéves tervben Szlovákia beruházásainak csaknem 15 százaléka összpontosul Bratislavában. A beruházási feladatok teljesítése továbbra is a város komoly problémája marad. A beruházások óriási, csaknem kétszeres növekedése következtében főleg az ipari építkezések és a lakásépítés területén észlelhető lemaradás, munkaerő- és építőanyag-hiány, vagy a tervdokumentációban előforduló problémák miatt. Ilyen gyors fejlődés mellett azonban ezek a problémák csaknem törvényszerűek, ezek a növekedés nehézségei, melyek legyőzésével sikeresen teljesíthetők azok a feladatok, amelyeket a CSKP és szocialista társadalmunk Szlovákia fővárosának sokoldalú fejlesztése céljából kitűzött. A Bratislava területén működő vállalatok és szervezetek jelentős mértékben bekapcsolódnak a szocialista gazdasági integrációba. A KGST megalakulásától eltelt negyed évszázad alatt szilárd, tartós és kölcsönösen kedvező kapcsolatok alakultak ki a legfontosabb bratislavai vállalatok és a baráti szocialista államok vállalatai között. Ez a nemzetközi szocialista munkamegoszlás és a KGST-tagországok közötti gazdasági együttműködés egyik alapvető tényezője gazdaságunk további fejlődésének. A bratislavai vállalatok a szocialista és a kapitalista államokba irányuló exportfeladataikat több mint 330 millió koronával túlteljesítették. A termelő vállalatok és a kutatóintézetek aktívan részt vesznek a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának teljesítésében. A Slovnaft, amely a szovjet kőolaj behozatalának köszönheti fejlődését, a petrolkémia fejlesztésében és speciális vegyipari termékek előállításában vesz részt. A J. Dimitrov Vegyi Művek kutatóintézete a Chemosvit és a Svit nemzeti vállalatokkal együttműködve a polipropilén műszál gyártásának kérdéseivel foglalkozik, a Duslo Sala nemzeti vállalattal együtt részt vesz a mezőgazdasági vegyszerek, valamint a gumiipari vegyi anyagok kutatásában, s együttműköd’k a Szovjetunióval a gumiipari technológiai eljárások és a szükséges berendezések fejlesztésében. A Slovcepa vezérigazgatóságának keretén belül működő Papír- és Cellulózipari Kutatóintézet a faanyagok komplex kihasználásán, a gyártási technológiák fejlesztésén, valamint a cellulóz és papíripari termékek tulajdonságainak javításán dolgozik. Az intézet Magyarországgal, Lengyelországgal és Bulgáriával működik együtt. A Kőolaj és Szénhidrogéngázok Kutatóintézete a hajtóanyagok és a kenőolajak kiegészítő anyagainak kutatásával és szintézisével, valamint új termelési eljárások bevezetésével foglalkozik. Az Agrokémiai- Technológiai Kutatóintézet a mezőgazdasági vegyi anyagok fejlesztése területén fokozza az együttműködést. Az Állami Faipari Kutatóintézet a KGST koordinációs központja a faipari nyersanyagok komplex kihasználására irányuló kutatásokban. A két- és többoldalú tudományos-technikai és gazdasági együttműködési kapcsolatok hatalmas méreteket öltöttek. Egész sor üzemet és kutatóintézetet sorolhatnánk fel a Szovjetunióban, az NDK-ban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában, mint például a VNIICHSZR Moszkva, a NEVIKI Veszprém, a VEB Bunawerk, az Organika Warszawa stb., amelyekkel a bratislavai vállalatok és szervezetek fokozzák az együttműködésüket. A gépipar területén is szoros kapcsolatok alakultak ki a baráti országokkal. A Bratislavai Elektrotechnikai Művek az 5. ötéves terv kezdetétől aránylag nagy mennyiségben szállít transzformátorállomásokat a Szovjetunióba. A Tesla a gyártás szakosítása következtében szűkíti termelési programját és a rádiótechnika élvonalbeli gyártmányaira irányítja a figyelmét. A Kablo a lengyel zománcozott vezetékek behozatalának köszönheti, hogy tökéletesítheti a kábelgyártást, a vezetékek műanyag- és gumiszigetelését. A Bratislava gazdasági fejlődésében elért eddigi jó eredmények, s a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvétel azt bizonyítják, hogy a CSKP szilárdan és következetesen gyakorolja vezető szerepét a népgazdaság szocialista építésének irányításában. A XIV. pártkongresszus határozatainak teljesítésével és a munkakezdeményezés további fokozásával Szlovákia fővárosának dolgozói eredményesen hozzájárulnak a proletár internacionalizmus megszilárdításához, s a szocialista tábor gazdasági egységének megteremtéséhez. ADORJÁN ZOLTÁN A fűtőanyagok és az energetikai források gazdaságos kihasználása jelentős szerepet játszik a népgazdaság hatékonyságának növelésében. Az SZSZK kormányának 450/72 számú határozata, mely szerint 1,5 százalékos megtakarítást kell elérni a fűtőanyag- és az energiafogyasztásban, szorosan összefügg az állami racionalizációs program célkitűzéseivel. Az SZSZK ípariigyi Minisztériumához tartozó vállalatokban például az elmúlt évre 78 476 tonna átszámított fűtőanyag megtakarítását tervezték, ám a céltudatos kezdeményezés és a racionalizációs intézkedések eredményeképpen a valóságban 84 457 tonna fűtőanyagot takarítottak ineg. Ez a mennyiség az 1973-as évre előirányzott fűtőanyagok és energia 1,776 százalékát jelenti. A 7 energetikai üzemek és a ter- melő vállalatok dolgozói rendszeresen keresték és keresik a fűtőanyagok és az energia gazdaságos kihasználásának tartalékait. Nem szorulnak magyarázkodásra, nem hivatkoznak „objektív“ nehézségekre, a feltételek hiányára. Döntő többségüket a helyes hozzáállás, az alkotó gondolkozás és a hasznos tettek jellemzik. Ilyen munkakollektívákkal találkozhatunk az SZSZK Iparügyi Minisztériumának 57 nemzeti vállalatában az energetikai gazdálkodás dolgozói között. A fent említett összesített eredmények elsősorban annak köszönhetők, hogy hatékonyan bekapcsolódtak a fűtőanyag- és energiamegtakarításra indított ágazati szocialista munkaversenybe. Az energetikai dolgozók csoportjai három kategóriában versenyeztek: az első kategóriába tartoztak azok a vállalatok, amelyek 50 ezer tonnán felüli átszámított fűtőanyagot fogyasztanak, a másodikba a 18—50 ezer tonnát fogyasztók, a harmadikba pedig a 18 ezer tonnánál kevesebb fűtőanyagot fogyasztó vállalatok. A kihasználatlan tartalékokból is merítettek Az I. kategóriában a legjobb eredményt, és ezzel az első helyezést a ru- žomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művek dolgozói érték el. öt ésszerűsítési akció realizálásával összesen 6032 tonna átsz. fűtőanyagot takarítottak meg, a tervezett évi mennyiség 5,72 százalékát. A rybárpolei üzemben például a fölösleges levegő pontos ellenőrzésével fokozták az égetés gazdaságosságát. Ez az intézkedés önmagában 1828 tonnás megtakarítást eredményezett. A vállalat levicei (lévai) üzemében az áramfejlesztés gazdaságosságának növelésével 522 tolina átsz. fűtőanyagot takarítottak meg. A levicei dolgozók a verseny keretében győződtek meg róla, hogy milyen nagy jelentőségű a fölösleges levegő ellenőrzése, a kiegészítő fűtőfelületek tisztántartása, a pakura előmelegítése, s a további műszaki előírások pontos megtartása. Az ilyen és az ehhez hasonló tartalékok kihasználása összesen 3155 tonna fűtőanyag megtakarításához vezetett. Abbahagyták például a kazánok nehéz fűtőolajjal és naftával végzett befű- tését,-úgy tapasztalták, hogy ez nagyon hosszadalmas és nem gazdaságos művelet. A kazánok befűtéséhez köny- nyű fűtőolajat kezdtek használni, amivel további 189 tonna átsz. fűtőanyagot takarítottak meg. Racionalizációs intézkedésekkel a finomító folyamatok hulladékmelegét is kihasználták, ezzel az 1000 méter megmunkált szövetre eső fűtőanyag-szükségletet 0,591 tonnáról 0,560 tonnára csökkentették. Az I. kategória második helyére a humennéi Chemlon vállalat került. Itt a verseny keretében 6 tervezett, 8 nem tervezet ésszerűsítési javaslatot, valamint 7 újítási javaslatot valósítottak meg. 8 klimatizációs berendezésnél csökkentették a nyomásveszteségeket; bevezették a klimatizációs gépházak levegőjének cirkulációs vízhűtését stb. A vállalatok II. kategóriájában a Pet- rochema Dubová energetikai munkakollektívája végzett az első helyen. Ebben a vállalatban az elmúlt évben jelentős ésszerűsítési akciót hajtottak végre, éspedig a „Fűtőolajkészítés gud- ronokból“ újítási javaslat alapján. Az iszapoló medencék — gudrontárolók — felszínen rétegeződő savanyú olajemulzióból elkülönítették az olajat, amivel 6416 tonna átszámított fűtőanyagot nyertek. A fűtőanyag-megtakarításon kívül ennek az eljárásnak további előnyei is vannak, segít megoldani a gud- rontárolásban bekövetkezett tarthatatlan állapotot, a hulladék felszámolásának problémáját, és lehetővé teszi a Példamutatóan qazilalkodnak a liitdanvaunkkal és az energiával gudrontárolók környékének tisztántartását. A III. kategória győztese a Holíči Len- és Kenderipari Művek. Itt 11 ész- szerűsítési intézkedés realizálásával 1222 tonna fűtőanyagot takarítottak meg. A holiči üzemben a sziszálspárga gyártásánál jelentősen csökkentették a villamosenergia-fogyasztást, az Ivanka pri Nitre-i üzemben megoldották az áztatóvíz hőmérsékletének gazdaságos szabályozását stb. A többiek is megérdemlik az elismerést Az említett vállalatokon kívül előkelő helyezést ért el a versenyben a štú- rovói (párkányi) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár (3. hely az I. kategóriában), a Skloplast Trnava és a Bošanyi Bőrgyár [2. és 3. hely a II. kategóriában), valamint a Spišská Nová Ves-i Oj Otthon és a bratislavai Poligrá- fiai Művek (2. és 3. hely a III. kategóriában). De a többi vállalat energetikai dolgozói is dicséretet érdemelnek, akik az elmúlt évben úgyszintén céltudatos és eredményes munkát végeztek. Ez a megállapítás elsősorban a Dolné Vestenice-i SZNF Gumigyár, a žilinai Slovena, a partizánskei Augusztus 29. Művek, a turanyi Drevina és a pravnói Tatranábytok dolgozóira vonatkozik. Az 57 versenyző vállalat energetikai dolgozói bebizonyították, hogy jól megértették a népgazdasági érdekeket, elsősorban azt, hogy milyen nagy jelentőségű a maximális hatékonyság a fűtőanyagok és az energia kihasználásában. • Tovább növelik, a szakmai felkészültség színvonalát A kezdeményezés és az ésszerűsítés helyes Irányához elválaszthatatlanul hozzátartozik a szakképzettség növelése. A humennéi Chemlonban ennek szintén nagy jelentőséget tulajdonítanak, s a fűtőanyag- és energiagazdálkodásban az energetikai dolgozók szakmai továbbképzésével akarnak tartós eredményeket elérni. Az elmúlt évben a fűtők számára iskolázást tartottak a fűtőanyagokról, a szilárd és a folyékony fűtőanyagok felhasználásáról, a kazánok szerkezetéről stb. Az energetikai üzemek mesterei számára szintén szerveztek egy tanfolyamot. A vállalatban nagyra értékelik a szakmai továbbképzést. A hőmű három dolgozója például elvégezte az Energetikai Insti- tútot, két dolgozó pedig jelenleg látogatja a Slovchemia keretében működő institútot. A Holíči Len- és Kenderipari Művekben a villanyszerelők számára rendeztek iskolázást; a vállalat két dolgozója úgyszintén elvégezte az Energetikai Institútot. Szlovákia vegyipari és közszükségleti ipari vállalataiban az energiagazdálkodás területén több takarékosságra irányuló mozgósító akciót indítottak. A ružomberoki V. I. Lenin Pamutipari Művekben és más vállalatokban például megszervezték az ésszerűsítők és újítók vállalati aktíváit, amelyeknek a takarékosabb fűtőanyag- és energia- gazdálkodás volt a fő témája. Az energetikai források gazdaságos kihasználására irányuló törekvés az energetikai dolgozók szervezett versenymozgalma mellett a népfelszabadító harc jelentős évfordulóinak tiszteletére tett kötelezettségvállalásokban is megnyilvánul, így társul a dolgozók egyéni és kollektív kezdeményezése az ésszerűsítési mozgalomhoz, a fűtőanyagok és az energia gazdaságosabb kihasználása érdekében. VIERA BEDNAROVA 1974. IV. 28. A,
