Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-26 / 98. szám, péntek
Tanulhatunk egymástól Beszélgetés KESERŰ JÄNOSNÉ\/AL. a Magyar Népköztársaság könnyűipari miniszterével A Brnói Nemzetközi Közszükségleti Árumintavásárnak évről évre több a látogatója. Bővül a kiállító vállalatok száma, és az itt bemutatott közszükségleti cikkek választéka, s végül, de nem utolsósorban, egyre jobban hozzájárul a részvevő államok árucsere-forgalmának u bővítéséhez. Magyar- ország — mely a brnói vásár hagyományos kiállítói közé tartozik — kilenc vállalattal képviseli a könnyűipart. Az idén hat pavilonban 520 négyzetmé- teren mutatják be textil-, bőrés cipőipari termékeiket, továbbá kötöttáruikat, rádió- és televíziókészülékeiket, villamos háztartási gépeiket és más közszükségleti cikkeket. A vásár vendégei között volt Keserű Jánosné, a Magyar Nép- köztársaság könnyűipari minisztere is, aki a múlt héten látogatott hazánkba, hogy tanulmányozza a csehszlovák könnyűipari üzemek munkáját. A brnói vásáron megkértük, mondja el a vásáron látottakkal és a két ország együttműködésével kapcsolatos véleményét. — Ami a vásár megrendezését illeti, csak pozitív véleményt tudok mondani — válaszolta. — A korszerű, jól felszerelt vásári pavilonok kitűnő lehetőséget nyújtanak arra, hogy mind a hazai, mind a külföldi kiállító cégek a legelőnyösebb elhelyezésben mutathassák be termékeiket. A „D“ pavilonban bemutatott csehszlovák textilipari termékekről az elismerés hangján lehel beszélni. Különösen tetszetlek a gyapjú- és a bútorszövetek, a szőnyegek, valamint a szebbnél szebb csipkék. Nagyon széles a csehszlovák vállalatok által bemutatott bútorok választéka. Az új megoldású, színes pácolt- és vörösfen yő-bútorok magas színvonalúak. Látogatást tettünk egy Brno melletti bútorgyárban is. Magyarország ebből a gyárból az idén több mint 6 millió korona értékű bútort importált. A bútorok változatos formája és az általuk biztosított kényelem emeli színvonalukat. Az MNK könnyűipari minisztere elismerően nyilatkozott a divatos csehszlovák női táskákról. Elmondotta, hogy az új színek, fonnák, kreációk ma már ezt az iparágat szintén az európai rangelsők közé emelik. Hasonló , volt a véleménye a Barex műbőrről, melyet a cipőés a bőrdíszműáruk előállításában egyaránt hasznosítani lehet. A magyar és csehszlovák termékek színvonaláról tárgyalásokat folytatott az illetékes csehszlovák minisztériumokkal. Arra az elhatározásra jutottak, hogy a két ország együttműködését a könnyűipar területén is tovább kell fokozni. — A közelmúltban külön munkacsoportokat hoztunk létre — mondotta —, melyek feladata a könnyűipari ágazatokban rejlő együttműködési lehetőségek feltárása lesz. Mindkét országnak más és más termelési feltételei vannak, s egyben mindkét országnak más az erőssége. Az együttműködést tovább kell fokozni, hogy a KGST keretében olyan színvonalú áruválasztékot tudjunk biztosítani, amely a szocialista és a tőkés piacokon mind minőségileg, mind az ár szempontjából előnyös üzletek kötésére adhat lehetőséget. A csehszlovák—magyar kooperáció ebben az iparágban az elkövetkező hónapokban előreláthatóan jelentősen fejlődik. Ennek érdekében a két ország könnyűiparának vezetői az ál- lardó és az eddiginél nagyobb méretű szakmai tapasztalatcserében is megállapodtak. A 25 éves KGST bebizonyította, hogy a szocialista országok baráti összefogásával nagyszerű eredményeket lehet elérni. Ennek további fokozására minden lehetőség adva van, s ezeket az eddiginél hatékonyabban kell hasznosítani. Arra a kérdésre, hogy a könnyűipari termelésben mi a legfontosabb szempont, így felelt: — A közszükségleti termékek akkor érik el a világszínvonalat, ha korszerű anyagokból és a legújabb divatirányzatnak megfelelően készülnek. Magyarországon a könnyűipar rekonstrukciójánál a legfontosabb szempont az említett feltételekhez való igazodás. Minden esetben figyelembe kell venni a helyi lehetőségeket és adottságokat. Olyan közszükségleti és divatcikkeket kw gyártani, hogy ár és minAs^ szempontjából az átlagember számára is megfeleljenek. Ezen a területen is nagyszerű együttműködési lehetőség adódik országaink számára, amit feltétlenül ki keli használni. IP. G.) CSÖKKEN A BALESETEK SZAMA, DE. Gondolatok a biztonságos munka hónapjában szerzett tapasztalatokról A Brnói Nemzetközi Közszükségleti Árumintavásárt naponta számos hazánkban tartózkodó külföldi vendég tekinti meg. E héten kedden ott járt a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Jan Szydluk elvtárs is. (A ČSTK felvétele) TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉG Sajtótájékoztató a CSKP KB Politikai Főiskolájának bratislavai karán A Szlovák Sajtó- és Tájékoztatásügyi Hivatal a CSKP KB Politikai Főiskolájának bratislavai karával a minap sajtótájékoztatót rendezett. Az összejövetelen dr. Jolana llerzková docens, a kar dékánja, valamint a nevezett intézmények további képviselői tájékoztatták a megjelenteket a ^politika! főiskola hallgatóinak tudományos és szakmai tevékenységéről. Többek között elmondták, hogy e tevékenység keretében a SZISZ főiskolai alapszervezete versenyt hirdetett, melybe a CSKP történetével és a tudomnáyos kommunizmussal foglalkozó pályamüvekkel összesen tizenegyen neveztek be. —ér— A jövő héten fejeződik be a már hagyományokkal rendelkező biztonságos munka hónapja. Az eddig eltelt időszak eredményei azt bizonyítják, hogy a vállalatvezetőségek a szakszervezet hatékony hozzájárulásával jól felkészültek és minden tőlük telhetőt megtettek a balesetek minimumra való csökkenése érdekében Fontos a megelőzés Régi igazság: nehezebb helyrehozni, mint megelőzni a kárt. A megelőzés leghatékonyabb módszere a rendszeres ellenőrzés. A rendelkezések, paragrafusok csak akkor válnak hatásos segítő tényezővé, lia nem a mesterek és művezetők irodáinak polcain porosodnak, hanem a már említett megelőzés — vagy ha a szép szó nem segít — büntetés céljaira használják azokat. A Szlovák Szocialista Köztársaságban pl. tavaly 4897 preventív jellegű ellenőrzést végeztek az illetékes szervek ajs üzemekben és 48 234 fogyatékosságot találtak. Figyelmeztetésük alapján több mint 28 000, az emberek életét, egészségéi veszélyeztető technológiai folyamatot megváltoztattuk, illetve megjavítottak olyan gépeket, melyeknek a kiszolgálása baleseti veszéllyel járt. Ennek köszönhető, hogy 1973-ban — az előző évhez viszonyítva — 1752 vei csökkent a munkabalesetek száma. A megelőzés lényege azonban nemcsak az elmondottakban rejlik. Az új létesítmények tervrajzának jóváhagyásához oda kell hívni a munkavédele/nmel foglalkozó szakembereket is. A korszerű technika, technológia gyorsütemű fejlődése, a végtermék előállítására szánt idő állandó csökkentése törvényszerűen növeli a kockázatot is. Az automata gépsorok kiszolgálása a műszak kezdetétől az utolsó művelet elvégzéséig a dolgozók figyelmének állandó koncentrálását igényli, éppen ezért már a munkahely megtervezésekor gondolni kell az időnkénti ki- kapcsolódás, megpihenés szükségességére, mert az állandó Igénybevétel nemcsak a kemény 'fémekből készült gépeket, de az embert is meghlbásítja, s elég egy pillanat ahhoz, hogy egy egész életre kiható balesetre kerüljön sor. Az új munkahelyeken olyan szociális berendezéseket kell építeni, melyek — ha rövid időre is — lehetőséget biztosítanak a regenerálódáshoz szükséges kikapcsolódáshoz. Felelőtlenség, nemtörődömség A Szlovákiai Munkavédelmi Hivatal dolgozói nemcsak áprilisban, a biztonságos munka hónapjában, hanem az egész év folyamán végeznek ellenőrzéseket az üzemkben. Tavaly 188 gépi meghibásodás okozta munkabalesetet jegyeztek fel. Az ok? A gyári berendezések, munkaeszközök elhanyagolása, a karbantartás felelőtlen gyakorlása vagy annak teljes hiánya. Ezekért főleg a nagy jogkörrel felruházott gazdasági vezetőket terheli a felelősség. Egyes üzemekben, sajnos, főleg a termelés minden áron való növelésének célja lebeg a vezetők szeme előtt s érdeklődésük fókuszából kiesik két kulcsfontosságú tényező: a dolgozó ember és az általa kezelt gép vagy műszaki berendezés. A teljes igazsághoz viszont az is hozzátartozik, hogy a dolgozók sem „szentek“. A nagyobb kereseti lehetőségek csábításának engedve, olykor kockáztatják testi épségüket, egészségtelen túlórázásokat vállalnak, kimerültén is oda állnak a gyorsfordulatú, a kezelésüket illetően nagy figyelmet igénylő gépek mellé. A nagy sietségben megfeledkeznek a munkavédelmi felszerelések használatáról, sokszor csak azért nem teszik fej köszörülésnél a védőszemüveget, hogy egy-két percet nyerjenek. Elítélendő hazárdírozás ez, mely ellen a munkavédelmi technikusoknak, a művezetőknek és mestereknek a jövőben az eddiginél erélyesebben fel kell lépniük. Ha új gépet vagy berendezést kap az üzem, a dolgozók megfelelő iskoláztatása nélkül nem szabad üzembe helyezni. Arra is kell ügyelni, hogy a külföldről vásárolt munkaeszközök megfelelnek-e a hazánkban érvényes munkavédelmi előírásoknak? Ha nem, szakemberek bevonásával úgy kell módosítani a technológiai folyamatokat, hogy az ilyen gépek kiszolgálása ne legyen balesetveszélyes. A 174/1968-as rendelet A gazdasági vezetők döntő többsége nyilván az első pillantásra felismerte, milyen rendeletről van szó. A munkavéde* lemmel foglalkozó szervek egyikének sem célja a büntetés, de ha már semmi sem segít, végső soron a pénzbírságolástól sem zárkóznak el. Emberek életéről, egészségéről van szó, ezért az idézett rendelet alkalmazása olykor elkerülhetetlen. 1972-ben 86, tavalyx98 gazdasági vezetőt sújtottak pénzbüntetéssel a munkavédelmi szabályok elhanyagolásáért. Mint ismeretes, a múlt évben jelentősen csökkent az üzemi balesetek száma. Ennek a felvilágosító és nevelő tevékenység fokozásán túl a szó szoros értelmében ára is volt, mégpedig 3 103 000 korona. Ennyit fizettek a munkaadó vállalatok a munkavédelmi szabályok elhanyagolásáért. Ez az összeg — ha a problémakörből kiragadjuk és önmagában szemléljük — magasnak tűnik, ha azonban arra gondolunk, hogy a dolgozókról való gondoskodás növelését, a biztonságos munkakörnyezet létrehozását szolgálja, máris eltörpül, mert az életnek, az egészségnek nincs és nem is lehet pénzben kifejezhető ára! Legtöbb büntetést — az említett összegből 1 147 000 koronát — az építővállalatok fizették. Régi „betegségről“ van szó: nem az érvényben levő normáknak megfelelően építették fel az állásokat, az anyagszállítás céljait szolgáló felvonókat és ami még ennél is rosszabb, nem ügyeltek arra, hogy a magasban dolgozó munkások minden esetben használják a biztosító öveket. A múltban e mulasztásoknak többször halálos baleset lett a vége? Sőt mi több, nemcsak a távoli múltban, hanem tavaly is, ugyanis a 46 halálos kimenetelű baleset közül 15-re az építőiparban került sor. Minden eszközzel — nemcsak pénzbírságolással — harcolni kell a biztonságos munkafeltételek kialakításáért az építőiparban és népgazdaságunk valamennyi ágazatában. Az elvesztett életet, a megbénult lábat, kart semmivel sem lehet pótolni, ezért a mesterek, művezetők az eddiginél gondosabban ellenőrizzék a munkahelyeket! A rendeleteket kövesse intézkedés! Ha a munkavédelemmel kapcsolatban foganatosított, törvényerejű és minden dolgozó számára hozzáférhetően közzé tett rendeleteket vizsgáljuk, elégedettek lehetünk. A rendelet azonban — ha a fiókok mélyén lapul — önmagában még nem járul hozzá a munkabalesetek csökkentéséhez; megvalósításra vár, mely azonban- gyakran késik. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya például külön rendeletben foglalkozik a dolgozó nők egészségének védelmével, a nőkről való gondoskodás elmélyítésének fontosságával. A gazdasági vezetők ismerik ezt a rendeletet, de sajnos, nem mindenütt valósítják meg. Több üzemben a munkásnők a megengedettnél nehezebb anyagokat emelnek, szállítanak egyik helyről a másikra, nem is szólva arról, hogy sok üzemben a nők az egészségre ártalmas, baleseti veszéllyel fenyegető munkahelyeken dolgoznak. Nem mindenütt tartják meg a dolgozó nők éjszakai műszakokban való beosztásával kapcsolatos rendeleteket sem. Elrendelik számukra a harmadik műszakot anélkül, hogy előzőleg orvosi vizsgálatnak vetnék alá őket és engedélyt kérnének a felettes gazdasági és szakszervezeti vezetőktől. Az ellenőrző szervek megállapították, hogy az általuk kivizsgált üzemekben dolgozó, közel 9000 nő közül 368 a nők számára kifejezetten tilos, 830 pedig veszélyeztetett munkahelyeken doleozik. Ilven esetek több üzemben is előfordulnak, éppen ezért ezen a helyen is hangsúlyozzuk: A rendeleteket mindenütt intézkedéseknek kell követniük. Olyan intézkedéseknek, melyek egyeznek a rendeietek tartalmával! Akik dicséretet érdemelnek Az SZSZK-ban mintegy 2000 munkabiztonsági őrjárat tevékenykedik. Főleg ebben a- hónapban fejtettek ki jó munkát. Az őrjáratok tagjai a múltban rámutattak a hibákra, az idén viszont már aktívan részt vettek az általuk feltárt fogyatékosságok eltávolításában is. Azokat a baleseti gócokat, melyeket önerőből nem tudnak felszámolni, ismertetik a termelési értekezleteken, melyeknek színvonala állandóan emelkedik. Külön dicséretet érdemel a Poprádi Járási Nemzeti Bizottság Tanácsa, amely szigorú rendelettel megtiltja a szeszes italok délelőtti árusítását. Az alkohol mértéktelen fogyasztása sok balesetet okozott, ezért a tanácsi rendelet kiegészítéseként az üzemekben a mesterek és a csoportvezetők is ellenőrizhetik: a hatáskörükbe tartozó munkások közül nem fogyasztott-e valaki alkoholt, s ha észlelik, hogy egyik vagy másik dolgozó italosán akarja megkezdeni a munkát, ezt akadályozzák meg! Figyelmeztető számok A múlt évben — 1972-höz viszonyítva — csökkent a munkabalesetek száma. A legjobb eredményeket ezen a téren a központilag irányított üzemekben érték el. Kevesebb balesetre került sor az úgynevezett kisüzemekben is, főleg azokban, amelyeket a nemzeti bizottságok irányítanak. A balesetek okainak kutatásában a szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a közlekedési eszközök okozzák a legtöbb, főleg halálos kimenetelű balesetet. A mezőgazdaságban, az erdő- és vízgazdálkodási üzemekben tavaly a halálos balesetek 42,1 százalékát okozták. Az előírásoknak nem megfelelő munkahelyeken végzett tevékenység közben szintén sokan veszítették el az életüket. Az összes halálos baleset 17,8 százaléka ezeknek a munkahelyeknek a számlájára írható. A különféle anyagok mozgatása a halálos balesetek 10,3 százalékát okozta. Figyelmeztető számok ezek, mert míg valaha a villamos árammal és a különféle energiával kapcsolatos tevékenységek „szedték“ az áldozatokat, ma a villamos áram — főleg az előírásoknak megfelelő intézkedések alkalmazása következtében — a halálos balesetek mindössze 6 százalékáért „felelős“. Azért figyelmeztetőek ezek a számok, mert ha az energiával kapcsolatos munkálatoknál sikerült csökkenteni a balesetek számát, az említett területeken is lehet — természetesen a munkabiztonsági előírások következetes megtartásával. A biztonságos munka hónapjában az üzemek dolgozói sok hasznos ismerettel gazdagodtak. Szükséges, hogy ezeket ne csak áprilisban, hanem az év minden hónapjában alkalmazzák, hogy a balesetek áldatlan statisztikája rendszeresen javuljon. KOMLÖSI LAJOS
