Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-25 / 97. szám, csütörtök
Pártunk szociális programjának megfelelően A kapitalista társadalmi viszonyok között élő emberek gyakorlatilag nem ismerték a szociális biztonság fogalmát. A kizsákmányoláson alapuló társadalomban senki sem tudta, vajon mit hoz a holnap?.,. S ez nemcsak a munkásokra vonatkozott, akik csupán munkaerejüket bocsáthatták áruba, hanem a viszonylag tehetősebb rétegekre, a kis- és középparasztokra és a kisiparosokra is. A földtulajdon összpontosítása következtében számos falu lakossága adósodott el, s a végreha jtók könyörtelenek voltak. A kapitalista nagyipar térítés nélkül olvasztotta magába a kisiparosok százezreit. Mi lesz a sorsuk, miből tengetik majd életüket? — ezekkel a kérdésekkel aligha törődött valaki. Ami viszont a munkásságot illeti, nem akadt olyan esztendő, amikor megszakítás nélküli foglalkoztatták volna őket. A válság éveiben még a hivatalos statisztika is közel egymillió munkanélküliről adott számot. A burzsoázia és az ún. „jómódú“ rétegek komfortja, kényelme, ellátottsága tehát a munkás- és kisparaszti családok nyomorából eredt. A mai fiatalok közül sokan mindezt el képzelhetetlennek tartják, pedig néhány évtizeddel ezelőtt a hétköznapok kemény valósága festett így. ' Szocialista társadalmunk polgárai ma nem félnek a holnaptól. Alkotmányunk nemcsak biztosítja a munkához való jogot, hanem az népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan meg is valósult. Amíg 1935-ben egy munkás heti jövedelme mindössze 112 korona volt (ez az összeg egy háromgyermekes család számára nem bizonyult elegendőnek az élelmiszer beszerzésére, a többi szükségletről nem is szóival), a múlt esztendőben az útlagke- reset elérte a 2200 koronát. Ugyanakkor a nők szintén megfelelő munkához juthatnak, így aztán a család nincsen egyetlen kereső fizetésére utalva. Természetesen nemcsak a keresetről van szó. Szocialista hazánk a munkaügyi és szociális kérdésekkel kapcsolatos törvényhozás terén az élvonalban jár nemzetközi szinten is. Érthető tehát, hogy a népgazdaság fejlesztésével egyidejűleg egyre több anyagi eszközt fordít polgárai szociális biztosítására is. A szociális biztosításra fordított összeg 1950-től 1972-ig 7 milliárd 900 ezer koronáról 45 milliárd koronára növekedett. A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban rendkívül kedvezőek a nyugdíjjogosultság feltételei. Ebben a vonatkozásban a fejlett kapitalista országok egész sorát előztük meg, aliol a férfiak számára 65, a nők számára 60 év betöltése a nyugdíj eléréséhez megszabott korhatár, s az ún. biztosítási időszak, tehát a ledolgozott évek száma is jóval magasabb mint a nálunk szükséges 25 esztendő. Dániában a Előtérben: Hl EMBER férfiak 67, a nők 60 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, Norvégiában a korhatár mindkét nem számára 70 esztendő, Belgiumban a férfiak 65, a nők 60 éves korukban jogosultak nyugdíjra, persze abban az esetben, ha a biztosítási időszak, illetve a ledolgozott évek száma eléri a 45-öt. Ausztriában, ahol a szociális biztosítás viszonylag magas színvonalú — a férfiak 60, a nők 55 esztendős korukban vonulhatnak nyugdíjba — 35 ledolgozott év szükséges a nyugdíjjogosultság eléréséhez, ellenkező esetben a korhatár 65, illetve 60 esztendőre tolódik ki. Nyilvánvaló, hogy ebben a vonatkozásban a nyugdíj magassága sem elhanyagolható momentum. Csehszlovákiában 1935-ben egy munkás nyugdíja, illetve rokkantsági segélye havonta 141 korona volt csupán. Ezzel szemben a „répatermesztők szövetkezete" titkárának a feljegyzéseiben több inint 200 ezer koronáról szóló jelentés szerepel a bérek ingadozásának az indoklásával; és egy további 30 ezer koronás tétel „ruházkodási hozzájárulás“ címén. A munkáscsaládok gyermekei ugyanakkor rosszul- tápláltságban szenvedtek. Szocialista társadalmunk jelentős összegeket fordít a gyermekvédelemre, támogatást nyújt az anyáknak, családodnak. A szülési szabadság hosz- súságát tekintve hazánk világ- viszonylatban is első helyen áll. A családok, gyermekek, anyák és a fiatal házasok hatékony támogatása bizonyítja, hogy következetesen teljesül a párt szociális programja, amelyet a CSKP XIV. kongresszusa fogadott el. Nem csupán a társadalmi, hanem a személyi fogyasztás is megnövekedeft. Társadalmunk hatalmas összegeket fordít az egészségügyi gondoskodásra, de ugyanakkor a betegségek megelőzésére is, s ez a tény kedvezően hatott a munkából való igazolatlan A szocialista integráció előnyei A CSKP prágai városi bizottságának és a Technika Házának rendezésében „Prágai vállalatok szocialista gazdasági integrációja" címen a napokban tanulságos kiállítás nyílt a fővárosban. A 22 kiállító vállalat Prága Iparának a KGST- tagországokkal való gazdasági #eg y ü t tm ű k ö d és ét szem l él teti. Azt is megtudjuk a kiállításon, hogy a KGST keretében az 1971—75 közötti időszakban megoldásra kerülő kb. 800 különböző tudományos-műszaki feladat nagy részét a prágai tudományos dolgozók és szakemberek vállalták. Az egyik feliratból kitűnik, hogy az ipari automatizálást biztosító üzemink a KGST keretében számítógépek modelljeinek az előállítására szakosították magukat és hogy ebben a tevékenységükben a gépekhez szükséges berendezések szállításánál az ARTIMA n. v. van nagy segítségükre. Egy ZSE típusú, villanyerőre működő szivattyúberendezés iránt számos országban élénk érdeklődés mutatkozik. Ezért a terv szerint a jelenlegi meny- nyiségnek — öt éven belül — a nyolcszorosát fogjuk előállítani. A CKD a kiállításon két vörös zászlóval is büszkélkedik. Mindkettő a Szovjetunió kitüntetése az együttműködésünk keretében fejlesztett és pontosan «szállított elektro- és Diesel-motorokért. Nagy az érdeklődés a műanyaggyártáshoz szükséges, évente mintegy 300 ezer tonna etilént előállító kompresszorgyár modellje iránt is, melynek technikáját a Szovjetunió és az NDK szakembereivel együtt dolgoztuk ki. A ČKD Dukla dolgozóinak dicséretére válik az NDK szakembereivel együtt fejlesztett korszerű fűtési technika is. A prágai Mikrotechna dolgozói a szovjet szakemberekkel együtt laboratóriumi készülékeket állítottak elő. A gépkocsikat- fejlesztő kísérleti és kutatóintézetünk a NAMI szovjet intézettel együtt a városi autóbuszok és teherkocsik részére sebességváltók különböző fajtáit fejlesztette ki, melyeket a prágai és a Ívovi gépkocsiüzemben gyártanak. A szocialista gazdasági integráció a gépeken kívül a divatra is kiterjed. Így pl. a Pragodev és az NDK-ban levő partnerei közt évente mintegy 40 ruhamodell és műszaki dokumentáció cserél gazdát. Hasonló kapcsolatai vannak vállalatunknak moszkvai és bukaresti üzletfeleivel. Figyelemre méltó ez a bemutató, mely ésszerűségre nevel és arról győzi meg a látogatót, hogy a leggazdaságosabb a nagy sorozatok gyártását lehetővé tevő nemzetközi munka- megosztás. Ezért oly fontos együttműködésünk további elmélyítése. Erre jó alkalomnak bizonyul a kiállítás és a szaknapokon találkozó szakemberek tapasztalatcseréje. —km— hiányzások csökkenésére. A szociálpolitika magától érthetően mind jobban érvényesül az üzemek szintjén. És főként ezen a szinten észlelhető — és szükséges, hogy egyre ész- lelhetőbbé váljék — az emberről való gondoskodás, ami a szocialista társadalmi rend alapvető jellemvonása. Űjabb értékek létrehozásával, a munka termelékenységének és hatékonyságának a fokozásával további feltételeket kell teremteni a szociálpolitika szélesebb körű érvényesítéséhez is. Ezzel egyidejűleg nagyobb figyelmet kell fordítani a munkakörülmények és a munkavédelem további javítására, a munka kultúrájának a növelésére. Ebbe a témakörbe tartozik az a gondoskodás is, amelyet a szocialista társadalom fordít az iskolaügyre, a szakképzett ség szüntelen növelésére* a műveltség, a kultúra, a tu4fi=. mány és a sportélet további fejlesztésére. A kapitalista Csehszlovákia vezetői ünnepi beszédeikben gyakorta hangoztatták a humanizmus és a demokrácia elveit, ugyanakkor a terror legbrutálisabb eszközeitől sem riadtak vissza, ha az érdekeikkel összhangban volt. A burzsoá köztársaságban húsz év alatt az uralkodó osztály képtelen volt a szociális biztonság legalapvetőbb elemét: a munkát biztosítani. A szocialista társadalom segíti a dolgozókat betegségük, rokkantságuk, öregségük idején, illetve a nőket a szülés és a Csecsemő nevelésének időtartama alatt. Tehát amíg a kapitalista világ válsága mind lobban elmélyül, szocialista hazánk dolgozó népe erejét a termelés fokozására fordítja, amely az életszínvonal további emelkedésének, a társadalmi és személyi fogyasztás fokozódásának a záloga. Ezt hangsúlyozta egyébként Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára is kongresszusi beszámolójában, amikor rámutatott, hogy társadalmunk fejlődése abba a szakaszába érkezett, amikor az életszínvonal emelkedése nem csupán a szocialista társadalom előnyeit bizonyítja, hanem a további fejlődés alapfeltételét is jelenti. MIROSLAVA KÚNOVA Iskola, internacionalista szellemben A szlovákiai ipariskolák közül eddig egyedül a Sp. N. Ves-i Faipari Középiskola viseli a Csehszlovák—Szovjet Barátság Iskola címet. 1972 novemberében — amikor itt már 6fi tagja volt a CSSZBSZ-nek — érte ez a megtiszteltetés az Iskolát. Jelenleg 233 taggal a CSSZBSZ-szervezet az Iskola legnépesebb tömegszervezete. A faipari iskola évek óta élénk kapcsolatot tart fenn egy leningrádi, egy budapesti., egy drezdai és egy za köp énéi iskolával, melyek diákjai kölcsönösen felkeresik egymást. Az iskola internacionalista szellemben végzett tevékenységgé igen gazdag és sokrétű. Például a Szovjetunió megismerésének általános módszerein és formáin kívül igen értékesek a baráti leningrádi iskola. képviselőivel, tanulóival., Nálepka kapitány, a Szovjetunió Hőse volt harcostársaivail folytatott beszélgetések. A CSSZBSZ iskolai szervezetének munkája egyre szervezettebb, céltudatosabb, színvonalasabb, elsősorban a politikai tömegmunkára Irányul. Figyelemre méltó munka folyik az iskola három érdekkörében: az orosz költészet és próza, az általános ismeretek a Szovjetunióról, valamint az internacionalista barátság klub- iában. A diákok „Mit tudsz a Szovjetunióról?“ címen rendszeresen szerveznek ankétokat. A leningrádi iskola diákjainak részvételével barátsági esteket is rendeztek. A Sp. N. Ves-i Faipari Középiskola mellett működő CSSZBSZ-alapszervezetnek a jövőre nézve is igen gazdag programja van. Ezt a diákságnak a Szovjetunió iránti őszinte barátsága, internacionalista kapcsolatainak elmélyítése hatia át. Ikg) ... és száz pionír elindult Korán reggel, amikor még csak remegő párát szűrt a napfény, alig félóra alatt benépesedett a pionírház udvara. Mind a száz pionír eljött. Egyik sem maradt otthon. Mások ezen a szombati reggelen talán kicsit tovább aludtak a szokottnál, de ők, az ifjú turisták, mind eljöttek. Különösebb felszerelést nem hoztak magukkal, egy-egy hátizsákot, vagy oldalzsákot, benne egy kis élelmet. Szívükben határtalan jókedvet. Röpke megbeszélést tartottak, azután felhangzott a parancs: Irány a Szilicei fennsík’. és elindultak ... A lányok is szép számban eljöttek erre a gyalogtúrára. Molnár Kati, U r b á n Éva, Soltész Natasa, H e d- g a Anna, meg a többiek legalább negyvenen. Közülük többen először vettek részt ilyen gyalogtúrán, de mindegyiküknek tetszett a kirándulás. A második pihenő után megkérdeztem Molnár Katit: Nos, milyen volt eddig az út? Éppen szalonnasütéshez készülődött, nem ért rá bővebben beszélgetni. Csak így válaszolt: Cuki volt! Este érkeztek vissza Rozsnyóra. Visszafelé már vonattal jöttek. T o p o l Béla büszkén számolt be útjukról: — Ügy terveztük, hogy legalább húsz kilométert gyalogolunk... de már a huszonhatodiknál járunk. Még három- négy ilyen szombati kirándulást rendezünk, és akkor megkapjuk a jelvényt! A gyalogtúra jól sikerült. A száz pionír közül egyik sem maradt le, egyik sem fordult vissza félútból, s am'ikor a város főterén, a Bányász téren kiszálltak az autóbuszból, száz torokból zengett a válasz: Viszontlátásra! A jubiláló Pionír szervezet köszöntésére Szlovákiában közel ötezer pionír, ifjú turista nevezett bo a „100 tavaszi kilométer“ jelvényszerző versenybe. Szombatonként, vasárnaponként ők kicsit korábban ébrednek mint a többiek, de frissen, vidáman, boldogan indulnak, hisz övék szép hazánk minden hegye, völgye, fennsíkja, erdeje és turistaösvénye. (-ás)- A rožňavai (rozsnyói) járási pionírházbán közel 30 különféle szakkör működik. Az ifjú turisták számára külön szakosztályt szerveztek Turek Sándor elvtárs vezetésével. A pionírok körében ugyanis évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a turisztika iránt. Ez főleg az idén tavasszal mutatkozott meg, amikor kihirdették a „100 tavaszi kilométer“ jelvényszerző verseny feltételeit. Száz pionír nevezett be, és mind a száz elindult a gyalogtúrára.
