Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-23 / 95. szám, kedd
MONOLÓG ________________________ (szovjet) Az élet értelméről elmélkedik Jevgenyij Gabrilovics fór- gatókönyvíró és Ilja Averbah rendező a Monológ című fi Imiién. Érdeklődésűk középpontjába egy idősödő akadémikust állítottak, aki egész életét a tudományos munkásságnak szentel le. Szretyenszkíj akadémikus magánéletére három egyén volt hatással: a lánya, az unokája és egy fiatal tudós kollégája. Az utóbbi készteti film így aztán erős bölcseleti maggal telített. A film forga- tókönyvírója arról nevezetes, hogy műveinek hőseit élethűen ábrázolja, jellemzésükben hem reked meg a felszínen. Nos, az író ez esetben sem lett hűtlen önmagához: lélektani emberábrázolása arról tanúskodik, hogy behatóan ismeri az emberek lelkivilágát és sokoldalú egyéniségét. A forgat ó k ön y v í ró el képzel éseit rendkívüli érzékkel vitte váMihail GluzwzKij és Marina Nyejeluva a szovjet film főszerepében KŐZETALKOTÓ NÖVÉNYEK gondolja régig életét; ennek hatására a tudós rádöbben sztereotip életmódjára s öreg fejjel képes arra, hogy új élelet kezdjen és alkotó képessé* gének teljes kibontakoztatása val űj tudományos eredményeket érjen el. Az alkotás azonban neui a tudós és az őt körülvevő egyének életének a történetére épül; alappillére a szereplők belső énjének az elemzése, a szónra a rendező, híven követve a mű kamara játék jellegét. Az akadémikus szerepét Mi hail Gluzszkij keltette életre; kimunkált színészi eszközökkel érzékeltette a magánemlierként bizonytalankodó és határozatlan, tudósként viszont rendkívül lehetséges egyén személyiségét. Rokonszenves és meggyőző M. T yerehova és M. Nyelei óva játéka te. A modern technika, korunk vívmányai manapság eljutnak már a világ legeldugottabb részeibe is, behatolnak az emberek hajlékaiba. Talán ezzel magyarázható, hogy valamennyien visszavágyunk a természetbe, az ember egyszerű, természetes életmód után áhítozik. Ilyen természetes vágy keríti hatal- má'iia A bosszú című amerikai film hősét, egy farmert is, aki fiával együtt sátrat ver egy patak partján, hogy a szabad ég alatt táborozva az apa megismertesse fiát a romantikus életmód sajátos szépségeivel. A civilizáció azonban már behatolt a természetbe is, ezt az idillt sem hagyta érintetlenül. A filmben csak egy helikopter figyelmeztet arra, hogy a fejlett technika már ide is eljutott, de a patak felett átrepülő gép a közelgő tragédia vészjósló hírnöke is ... Ettől a képsortól kezdve az idillikus történetben fordulat áll be, az alkotók a film további részeiben súlyos vádat mondanak az amerikai katonái politika felett. A helikopter ugyanis az amerikai hadsereg tulajdona, mely a környéken újfajta vegyi anyagokkal kísér leieket hajt végre. A „véle;len“ következtében a farmer fiával együtt katonai „baleset“ áldó zatául esik. A film hőse a tragédia bekövetkezése után fellázad ennek okozói ellen. Bosszúja azonban inkább a végső kétségbeesés megnyilvánulása, hangját eltompítja a kapitalista rend erős mechanizmusa, mely nem riad vissza az eniberálduz.ltoktól és a közvélemény félrevezetésétől sem. George C. Seolt filmje ezért kegyetlen ítéletet mond a militarizmus, az amerikai imperializmus felett, az alkotó szenvedélyesen tiltako zik az imperialisták háborús hisztériája ellen. A film hősének kétségbeesett bosszúja minden bizonnyal hiábavaló, bár emberileg érthető. Az al kotó azonban az egyén tiosszú ja révén figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan veszélyekkel és következményekkel járhat, ha az emberiség a technika vívmányaival visszaél, bein utat ja, hogyan bosszulja meg magái, ha az elért eredményeket nem hasznos célokra fordítják. S tulajdonképpen az alkotó intő szava a film alapvető mondanivalója. A film főszerepét maga a rendező, George C. Scott játsz- sza (az Oscar díjas színészt már több filmben is láthattuk). A rendező és a színész kölcsönösen „kiegészítette“ egymást, a színészi teljesítmény udekvát a rendezői munkának. —ym — Számos mészkő növényeknek, leginkább tengeri moszatoknak, algáknak a közreműködésével keletkezett. Az a durván szemcsés, nem túlságosan kemény mészkő, amely pl. Budapest határában a tetényi fennsík kőzeteinek alsó rétegében található, a földtörténeti újkorban, a miocén időszakában — mintegy 25 millió évvel ezelőtt keletkezett. Ekkor sekély vizű tenger terült el itt, s benne a Lithothamnium nevű mészalgák tömege élt. Ezek mészkőgumókat hozlak létre, s e gumók tömegéből mészkő keletkezett. Hasonló jelenséggel gyakran találkozunk a földtörténet régibb korszakaiban képződött tengeri kőzetrétegekben is. Hazánkban a legrégibb — tengeri eredetű üledékből keletkezett — mészkő és kőszénkorszakból származik. Több helyütt megtalálható a Gymnocodiura bellerophon- tis nevű tengeri algának a maradványa a szürke mészkőben. Ez az alga a 300 millió év előtti kőszénkorszak és az ezt követő perm korszak tengereiben tömegesen élt. Más tengeri algák a iriasz korszak tengereiben alkottak mészkőzá- tonyokat, és hoztak létre a korallzátonyokhoz hasonló, de növények alkotta tengeri mészkövet. Napjainkban is megfigyelhetők kőzetképződési jelenségek. A mészkő édesvízből, forrásvízből is keletkezik, bár nagyobb hegységeket nem alkot. Olyan mennyiségekben azonban mégis felhalmozódik, hogy kisebb-nagyobb dombokat, kis hegyeket hoz létre. Kisebb méretű mésztufaképződés számos meszes forrásnál megfigyelhető. A legtöbb meleg víz mésztartalmú. Ha a felszínre érkező víz lehűl, szénsavtartalmát elveszti, oldott állapotban nem képes megtartani az eredetileg oldatban levő mész (kalciumkarbonát) mennyiséget, és a lehűlő vízből kiválik a mészkő, más néven a mésztufa. Ez bekérgezi, bevonja mindazokat a tárgyakat, amelyekre a víz rácsurog. A mésztufa kicsapódását gyorsítják bizonyos növényi szervezetek. Ezek élet jelenségeik kapcsán a mész- kiválasztást testük vagy sejtjeik felületén, olykor a sejtek belsejében is, gyors menetben biztosítják. Parányszervezetek, édesvízi moszalok, csillárkák (Chara) és mohák működnek ebben közre. Talán a legszebb és hazai viszonyaink közt a legnevezetesebb a mohák mésztufaképzése. A mésztufamoha alkotta párnák felülete a moha élő, tömött szálainak tömegéből áll, afja azonban már kővé vált. A mészkő vékony ké- rftggRli majd ugyancsak vékony raészkőpáncél- lal vonja be a mohaszálak alját, amelyek fokozatosan elhalnak. Csupán a csúcs él és növekszik tovább. A kővé válás folyamata, a kő keletkezése ezúttal szemünk előtt megy végbe. Helyenként köbméterszám keletkezik így a mésztufa. Nemcsak a mészkőnek ez a változata az egyedüli kőzet, amely növények segítségével jön létre. A tőzeg, a lignit és a kőszén növények szenesedési folyamatának terméke. A kőszénképződés roppant hosszú idő alatt, rendkívüli lassúsággal bonyolódik le. Ugyanezt ismétli meg kis méretben és gyorsan a boksában a szénégető. Az összehalmozott száraz Tát földdel letakarja, s 'gy gyújtja meg. Emiatt az égéshez kevés levegő jut, úgyhogy a fa anyagának java része szénné alakul. Ez a folyamat megy végbe láng nélküli égéskor, a levegő oxigénjével való lassú egyesülés — lassú égés — során a lápokban napjainkban is. A mohát, a sást és a nádat a víz elzárja a levegő oxigénjének zömétől, s így keletkezik a szénben gazdag tőzeg is. Ebben a tőzeget létrehozó növények szerkezete sokszor épségben megmarad. A tőzeg földtörténeti mértékkel mérve — mindig fiatal képződmény. Fák anyagából keletkezik, a levegőtől való elzáródás során, de jóval hosszabb ideig a szén. A fiatalabb szenesedett anyagban még megfigyelhető a fák szerkezete. Ez a lignit. Gyakran mikroszkopiái vizsgalattal meghatározható, hogy ez milyen fából keletkezett. Ilyen módon tudjuk, hogy egyes közép-európai lignitek túlnyomórészt a mammutfenyőnek, a Sequoia-fáknak a fájából való. A mammutfenyő és rokonai ma már nem élnek Európában, jelenlegi hazájuk Észak-Ame- rika. A földtörténetileg jóval régibb szeneknek rendszerint már nincs olyan szerkezetük, amely elárulná, hogy milyen növényből keletkeztek. Ezek részben barnaszenek, a még régebbiek pedig fekete kőszenek. A nálunk elő nem forduló, geológiai értelemben legrégibb szeneket antracitnak nevezik. Ez olyan fényes, fekete, kemény kőszén, í>.mely már egyáltalán nem porlik, tehát nem is feketít. Merőben eltérő természetű képződmény a kovaföld. Ez a kőzet mikroszkopikus kicsinységig szabad szemmel nem látható parányi, egysejtű növények, a kovamoszatok (Diatomaj kovavázának tömeges felhalmozódásából keletkezik. Az elhalt kovamoszatok váza megmaradt, s helyenként a vízből olyan mennyiségű rakódott le belőlük, hogy kovaföldet hoztak létre. A kovamoszatok sejtfalaikban választják ki a kovát (szilíciumdioxid). E növények többségének teste parányi doboz szerkezetére emlékeztet, s felületük többnyire csodálatosan szép rajzolatú az erős nagyítású mikroszkóp alatt. E parányi kovapáncél éppen olyan időálló anyag, mint a kvarchomok vagy a kvarckavics. A kova jellegzetessége, hogy nagyon kemény.. Az éles kovakő megkarcolja az üveget. Szilárd? ságának tulajdonítható, hogy a különféle föld történeti korokon keresztül változatlanul megmaradt, legfeljebb homokká őrlődött, ha a folyók medrébe került. Ezt a kemény és a vegyi hatásoknak is ellenálló anyagot, amelyet a legerősebb savak sem támadnak meg, bizonyos növények is létrehoz halják és kiválaszthatják a bennük levő szerves eredetű szilíciumvegyületekből. Ilyen növény a zsurló vagy békarokka (Equisetum). Örvös elá- gazású, apró levélörvekkel felruházott virágta- lan növény ez, amely spóratartó füzéreit a hajtásvégeken viseli. Testének külső rétegeiben a zsurló sok kovát halmoz fel, annyit, hogy tapintással is érzékelhetjük. A zsurló kemény kovasava fémtárgyak súrolására kiválóan alkalmas. Azelőtt főként a puhább fémek, az ón-, cink- és rézedények fényesítésére használták, amikor még erre alkalmas műanyaga nem volt az iparnak. Az elmondottakból kitűnik, hogy az elemek egy része (kalcium, szén, szilícium stb.) növények segítségével halmozódik fel Földünk szilárd kérgében, vagy úgy hoz létre kőzeteket, ha előbb beépül az élő szervezetek testébe. Ily módon a növényeknek nem lebecsülendő a szerepe a szilárd földkéreg létrehozásában. VANNAK E FÖLDALATTI TENGEREK? Időnként megjelenik egy-egy közlemény a „föld alatti tengerekéről. A tájékozatlan olvt* só méltán azt hiheti, hogy a Föld mélyében csakugyan léteznek „végtelen tengerek“, és ha ezekhez kutakat, vagy aknákat fúrnánk, akkor ugyanolyan kényelmesen kaphatnánk vized, mint a Fekete- vagy a Balti-tengerből. Néha forró vizű „föld alatti tegerek“-rői is megemlékeznek a lapok. Valóban akad ilyen? Az igazság az, hogy a Föld mélyében sem meleg, sem hideg tengerek nincsenek. Ellenben olyan föld alatti vizek vannak, amelyek kitöltik a különféle kőzetek pórusait, üregeit. Ezeknek a vizeknek az aránya az egyes kőzetekben széles határok között változik. Például a homokban 10—50, a homokkőben 1—40, az agyagokban 10—55, a mészkövekben 0,2—35 százalék stb. A kőzetekben levő üregek százalékos aránya a mélységgel párhuzamosan csekken. A föld alatti víz térfogata az egész földgolyón körülbelül 100 millió köbméter, vagyis 14 szer kevesebb, mint az óceánokban és tengerekben levő víz térfogata, és megközelítőleg 8000-szer több, mint u légkörben található vízé. A földgolyó általános vízkörforgalmában a föld alatti vizek a legkevésbé mozgékonyak. A légkör víztartalma 9 naponként, az óceánok és a tengerek vize (felső rétegükben] 2000 évenként, u föld alatti víz pedig átlagosan 8000 évenként cserélődik. A föld alatti vizek cserélődés! sebessége azonban a helytől és a körülményektől függően más és más. A föld alatti vizek összetétele és hőmérséklete különböző: vannak édesek, sósak, hidegek, melegek. Ezek felhasználhatók vízellátásra, öntözésre, gyógyászati célokra, és kivonhatok belőlük a hasznos alkatrészek (konyhasó, jód, bróm stb. J. Az utóbbi években világszerte nagy figyelemmel tanulmányozták a forró vizeket (termálvizeket). Ezek ugyanis — esetleg gyógyászati alkalmazásukon kívül — felhasználhatók hőerőművekben, épületek fűtésére, üveg- házak melegítésére és meleg vízi öntözésre. Tehát a föld alatti vizek egyáltalán nem hasonlítanak a „tengerekéhez. A kőzetek üregeiben, pórusaiban rétegződnek, eltérőek a víz- csereviszonyaik, felhasználási lehetőségeik stb. Ugyancsak nem emlékeztet semmiféle tekintet- ben a tengerekre a föld alatti karsztvíz sem, amely az elkarsztosodott kőzetekben — mészkő, dolomit, gipsz és kősó — nagyon elterjedt, s ott főid alatti patakokat, folyókat és tavakat alkotnak. (djj „FLÓRA BRATISLAVA ’ -f" ORSZÁGOS VIRÁGKIÁLLÍTÁS nemzetközi részvétellel 1974. április 25-től május 5-ig a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. Látogassa meg a belgiumi, a franciaországi, a hollandiai, a jugoszláviai, A K b b a kanady a magyarországi, az NDK-beli, az NSZK-beli, a lengyelországi Z A R E S Bratislava az ausztriai, a spanyolországi, a bulgáriai, a svájci, az olaszországi és a Bratislava csehszlovákiai virágok nagyszabású bemutatóját! of « Ű J FILMEK A BOSSZÚ (amerikai)
