Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-23 / 95. szám, kedd

MONOLÓG ________________________ (szovjet) Az élet értelméről elmélke­dik Jevgenyij Gabrilovics fór- gatókönyvíró és Ilja Averbah rendező a Monológ című fi Im­iién. Érdeklődésűk középpont­jába egy idősödő akadémikust állítottak, aki egész életét a tudományos munkásságnak szentel le. Szretyenszkíj akadé­mikus magánéletére három egyén volt hatással: a lánya, az unokája és egy fiatal tudós kollégája. Az utóbbi készteti film így aztán erős bölcseleti maggal telített. A film forga- tókönyvírója arról nevezetes, hogy műveinek hőseit élethűen ábrázolja, jellemzésükben hem reked meg a felszínen. Nos, az író ez esetben sem lett hűtlen önmagához: lélektani emberábrázolása arról tanús­kodik, hogy behatóan isme­ri az emberek lelkivilágát és sokoldalú egyéniségét. A for­gat ó k ön y v í ró el képzel éseit rendkívüli érzékkel vitte vá­Mihail GluzwzKij és Marina Nyejeluva a szovjet film főszerepében KŐZETALKOTÓ NÖVÉNYEK gondolja régig életét; ennek hatására a tudós rádöbben sztereotip életmódjára s öreg fejjel képes arra, hogy új éle­let kezdjen és alkotó képessé* gének teljes kibontakoztatása val űj tudományos eredménye­ket érjen el. Az alkotás azonban neui a tudós és az őt körülvevő egyé­nek életének a történetére épül; alappillére a szereplők belső énjének az elemzése, a szónra a rendező, híven követ­ve a mű kamara játék jellegét. Az akadémikus szerepét Mi hail Gluzszkij keltette életre; kimunkált színészi eszközökkel érzékeltette a magánemlierként bizonytalankodó és határozat­lan, tudósként viszont rendkí­vül lehetséges egyén személyi­ségét. Rokonszenves és meg­győző M. T yerehova és M. Nye­lei óva játéka te. A modern technika, korunk vívmányai manapság eljutnak már a világ legeldugottabb ré­szeibe is, behatolnak az embe­rek hajlékaiba. Talán ezzel ma­gyarázható, hogy valamennyien visszavágyunk a természetbe, az ember egyszerű, természetes életmód után áhítozik. Ilyen természetes vágy keríti hatal- má'iia A bosszú című amerikai film hősét, egy farmert is, aki fiával együtt sátrat ver egy patak partján, hogy a szabad ég alatt táborozva az apa meg­ismertesse fiát a romantikus életmód sajátos szépségeivel. A civilizáció azonban már beha­tolt a természetbe is, ezt az idillt sem hagyta érintetlenül. A filmben csak egy helikopter figyelmeztet arra, hogy a fej­lett technika már ide is elju­tott, de a patak felett átrepülő gép a közelgő tragédia vész­jósló hírnöke is ... Ettől a képsortól kezdve az idillikus történetben fordulat áll be, az alkotók a film to­vábbi részeiben súlyos vádat mondanak az amerikai katonái politika felett. A helikopter ugyanis az amerikai hadsereg tulajdona, mely a környéken újfajta vegyi anyagokkal kísér leieket hajt végre. A „véle;len“ következtében a farmer fiával együtt katonai „baleset“ áldó zatául esik. A film hőse a tragédia bekö­vetkezése után fellázad ennek okozói ellen. Bosszúja azonban inkább a végső kétségbeesés megnyilvánulása, hangját el­tompítja a kapitalista rend erős mechanizmusa, mely nem riad vissza az eniberálduz.ltok­tól és a közvélemény félreve­zetésétől sem. George C. Seolt filmje ezért kegyetlen ítéletet mond a militarizmus, az ame­rikai imperializmus felett, az alkotó szenvedélyesen tiltako zik az imperialisták háborús hisztériája ellen. A film hősé­nek kétségbeesett bosszúja minden bizonnyal hiábavaló, bár emberileg érthető. Az al kotó azonban az egyén tiosszú ja révén figyelmeztet arra, milyen beláthatatlan veszélyek­kel és következményekkel jár­hat, ha az emberiség a tech­nika vívmányaival visszaél, be­in utat ja, hogyan bosszulja meg magái, ha az elért eredménye­ket nem hasznos célokra for­dítják. S tulajdonképpen az al­kotó intő szava a film alap­vető mondanivalója. A film főszerepét maga a rendező, George C. Scott játsz- sza (az Oscar díjas színészt már több filmben is láthattuk). A rendező és a színész kölcsö­nösen „kiegészítette“ egymást, a színészi teljesítmény udekvát a rendezői munkának. —ym — Számos mészkő növényeknek, leginkább ten­geri moszatoknak, algáknak a közreműködésé­vel keletkezett. Az a durván szemcsés, nem túl­ságosan kemény mészkő, amely pl. Budapest határában a tetényi fennsík kőzeteinek alsó ré­tegében található, a földtörténeti újkorban, a miocén időszakában — mintegy 25 millió évvel ezelőtt keletkezett. Ekkor sekély vizű tenger terült el itt, s benne a Lithothamnium nevű mészalgák tömege élt. Ezek mészkőgumókat hoz­lak létre, s e gumók tömegéből mészkő keletke­zett. Hasonló jelenséggel gyakran találkozunk a földtörténet régibb korszakaiban képződött ten­geri kőzetrétegekben is. Hazánkban a legré­gibb — tengeri eredetű üledékből keletkezett — mészkő és kőszénkorszakból származik. Több he­lyütt megtalálható a Gymnocodiura bellerophon- tis nevű tengeri algának a maradványa a szür­ke mészkőben. Ez az alga a 300 millió év előtti kőszénkorszak és az ezt követő perm korszak tengereiben tömegesen élt. Más tengeri algák a iriasz korszak tengereiben alkottak mészkőzá- tonyokat, és hoztak létre a korallzátonyokhoz hasonló, de növények alkotta tengeri mészkövet. Napjainkban is megfigyelhetők kőzetképző­dési jelenségek. A mészkő édesvízből, forrásvíz­ből is keletkezik, bár nagyobb hegységeket nem alkot. Olyan mennyiségekben azonban mégis felhalmozódik, hogy kisebb-nagyobb dombokat, kis hegyeket hoz létre. Kisebb méretű mésztufaképződés számos me­szes forrásnál megfigyelhető. A legtöbb meleg víz mésztartalmú. Ha a felszínre érkező víz le­hűl, szénsavtartalmát elveszti, oldott állapotban nem képes megtartani az eredetileg oldatban levő mész (kalciumkarbonát) mennyiséget, és a lehűlő vízből kiválik a mészkő, más néven a mésztufa. Ez bekérgezi, bevonja mindazokat a tárgyakat, amelyekre a víz rácsurog. A mésztufa kicsapódását gyorsítják bizonyos növényi szer­vezetek. Ezek élet jelenségeik kapcsán a mész- kiválasztást testük vagy sejtjeik felületén, oly­kor a sejtek belsejében is, gyors menetben bizto­sítják. Parányszervezetek, édesvízi moszalok, csillárkák (Chara) és mohák működnek ebben közre. Talán a legszebb és hazai viszonyaink közt a legnevezetesebb a mohák mésztufaképzése. A mésztufamoha alkotta párnák felülete a mo­ha élő, tömött szálainak tömegéből áll, afja azonban már kővé vált. A mészkő vékony ké- rftggRli majd ugyancsak vékony raészkőpáncél- lal vonja be a mohaszálak alját, amelyek foko­zatosan elhalnak. Csupán a csúcs él és növek­szik tovább. A kővé válás folyamata, a kő ke­letkezése ezúttal szemünk előtt megy végbe. Helyenként köbméterszám keletkezik így a mésztufa. Nemcsak a mészkőnek ez a változata az egye­düli kőzet, amely növények segítségével jön lét­re. A tőzeg, a lignit és a kőszén növények sze­nesedési folyamatának terméke. A kőszénképző­dés roppant hosszú idő alatt, rendkívüli lassú­sággal bonyolódik le. Ugyanezt ismétli meg kis méretben és gyorsan a boksában a szénégető. Az összehalmozott száraz Tát földdel letakarja, s 'gy gyújtja meg. Emiatt az égéshez kevés le­vegő jut, úgyhogy a fa anyagának java része szénné alakul. Ez a folyamat megy végbe láng nélküli égés­kor, a levegő oxigénjével való lassú egyesülés — lassú égés — során a lápokban napjainkban is. A mohát, a sást és a nádat a víz elzárja a levegő oxigénjének zömétől, s így keletkezik a szénben gazdag tőzeg is. Ebben a tőzeget létre­hozó növények szerkezete sokszor épségben megmarad. A tőzeg földtörténeti mértékkel mér­ve — mindig fiatal képződmény. Fák anyagából keletkezik, a levegőtől való el­záródás során, de jóval hosszabb ideig a szén. A fiatalabb szenesedett anyagban még megfi­gyelhető a fák szerkezete. Ez a lignit. Gyakran mikroszkopiái vizsgalattal meghatározható, hogy ez milyen fából keletkezett. Ilyen módon tudjuk, hogy egyes közép-európai lignitek túlnyomórészt a mammutfenyőnek, a Sequoia-fáknak a fájából való. A mammutfenyő és rokonai ma már nem élnek Európában, jelenlegi hazájuk Észak-Ame- rika. A földtörténetileg jóval régibb szeneknek rendszerint már nincs olyan szerkezetük, amely elárulná, hogy milyen növényből keletkeztek. Ezek részben barnaszenek, a még régebbiek pe­dig fekete kőszenek. A nálunk elő nem forduló, geológiai értelemben legrégibb szeneket antra­citnak nevezik. Ez olyan fényes, fekete, kemény kőszén, í>.mely már egyáltalán nem porlik, te­hát nem is feketít. Merőben eltérő természetű képződmény a ko­vaföld. Ez a kőzet mikroszkopikus kicsinységig szabad szemmel nem látható parányi, egysejtű növények, a kovamoszatok (Diatomaj kovavázá­nak tömeges felhalmozódásából keletkezik. Az elhalt kovamoszatok váza megmaradt, s helyenként a vízből olyan mennyiségű rakódott le belőlük, hogy kovaföldet hoztak létre. A ko­vamoszatok sejtfalaikban választják ki a kovát (szilíciumdioxid). E növények többségének teste parányi doboz szerkezetére emlékeztet, s felü­letük többnyire csodálatosan szép rajzolatú az erős nagyítású mikroszkóp alatt. E parányi ko­vapáncél éppen olyan időálló anyag, mint a kvarchomok vagy a kvarckavics. A kova jellegzetessége, hogy nagyon kemény.. Az éles kovakő megkarcolja az üveget. Szilárd? ságának tulajdonítható, hogy a különféle föld történeti korokon keresztül változatlanul meg­maradt, legfeljebb homokká őrlődött, ha a fo­lyók medrébe került. Ezt a kemény és a vegyi hatásoknak is ellen­álló anyagot, amelyet a legerősebb savak sem támadnak meg, bizonyos növények is létrehoz halják és kiválaszthatják a bennük levő szerves eredetű szilíciumvegyületekből. Ilyen növény a zsurló vagy békarokka (Equisetum). Örvös elá- gazású, apró levélörvekkel felruházott virágta- lan növény ez, amely spóratartó füzéreit a haj­tásvégeken viseli. Testének külső rétegeiben a zsurló sok kovát halmoz fel, annyit, hogy ta­pintással is érzékelhetjük. A zsurló kemény ko­vasava fémtárgyak súrolására kiválóan alkal­mas. Azelőtt főként a puhább fémek, az ón-, cink- és rézedények fényesítésére használták, amikor még erre alkalmas műanyaga nem volt az iparnak. Az elmondottakból kitűnik, hogy az elemek egy része (kalcium, szén, szilícium stb.) nö­vények segítségével halmozódik fel Földünk szilárd kérgében, vagy úgy hoz létre kőzeteket, ha előbb beépül az élő szervezetek testébe. Ily módon a növényeknek nem lebecsülendő a sze­repe a szilárd földkéreg létrehozásában. VANNAK E FÖLDALATTI TENGEREK? Időnként megjelenik egy-egy közlemény a „föld alatti tengerekéről. A tájékozatlan olvt* só méltán azt hiheti, hogy a Föld mélyében csakugyan léteznek „végtelen tengerek“, és ha ezekhez kutakat, vagy aknákat fúrnánk, akkor ugyanolyan kényelmesen kaphatnánk vized, mint a Fekete- vagy a Balti-tengerből. Néha forró vizű „föld alatti tegerek“-rői is megem­lékeznek a lapok. Valóban akad ilyen? Az igazság az, hogy a Föld mélyében sem meleg, sem hideg tengerek nincsenek. Ellenben olyan föld alatti vizek vannak, amelyek kitöltik a különféle kőzetek pórusait, üregeit. Ezeknek a vizeknek az aránya az egyes kő­zetekben széles határok között változik. Pél­dául a homokban 10—50, a homokkőben 1—40, az agyagokban 10—55, a mészkövekben 0,2—35 százalék stb. A kőzetekben levő üregek száza­lékos aránya a mélységgel párhuzamosan csek­ken. A föld alatti víz térfogata az egész földgo­lyón körülbelül 100 millió köbméter, vagyis 14 szer kevesebb, mint az óceánokban és ten­gerekben levő víz térfogata, és megközelítőleg 8000-szer több, mint u légkörben található vízé. A földgolyó általános vízkörforgalmában a föld alatti vizek a legkevésbé mozgékonyak. A légkör víztartalma 9 naponként, az óceánok és a tengerek vize (felső rétegükben] 2000 évenként, u föld alatti víz pedig átlagosan 8000 évenként cserélődik. A föld alatti vizek cserélő­dés! sebessége azonban a helytől és a körül­ményektől függően más és más. A föld alatti vizek összetétele és hőmérsék­lete különböző: vannak édesek, sósak, hidegek, melegek. Ezek felhasználhatók vízellátásra, ön­tözésre, gyógyászati célokra, és kivonhatok be­lőlük a hasznos alkatrészek (konyhasó, jód, bróm stb. J. Az utóbbi években világszerte nagy figyelemmel tanulmányozták a forró vizeket (termálvizeket). Ezek ugyanis — esetleg gyó­gyászati alkalmazásukon kívül — felhasznál­hatók hőerőművekben, épületek fűtésére, üveg- házak melegítésére és meleg vízi öntözésre. Tehát a föld alatti vizek egyáltalán nem ha­sonlítanak a „tengerekéhez. A kőzetek üre­geiben, pórusaiban rétegződnek, eltérőek a víz- csereviszonyaik, felhasználási lehetőségeik stb. Ugyancsak nem emlékeztet semmiféle tekintet- ben a tengerekre a föld alatti karsztvíz sem, amely az elkarsztosodott kőzetekben — mész­kő, dolomit, gipsz és kősó — nagyon elterjedt, s ott főid alatti patakokat, folyókat és tavakat alkotnak. (djj „FLÓRA BRATISLAVA ’ -f" ORSZÁGOS VIRÁGKIÁLLÍTÁS nemzetközi részvétellel 1974. április 25-től május 5-ig a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. Látogassa meg a belgiumi, a franciaországi, a hollandiai, a jugoszláviai, A K b b a kanady a magyarországi, az NDK-beli, az NSZK-beli, a lengyelországi Z A R E S Bratislava az ausztriai, a spanyolországi, a bulgáriai, a svájci, az olaszországi és a Bratislava csehszlovákiai virágok nagyszabású bemutatóját! of « Ű J FILMEK A BOSSZÚ (amerikai)

Next

/
Thumbnails
Contents