Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-21 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

A CSEMADOK 25 éve a szervezeti élet tükrében

Huszonöt évvel ezelőtt, 1949. március 5- én alakult meg a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetsége (akkor Kulturális Egyesület). Szövetségünk az új szocialista társadalmi rend szülötte, hisz megalakulása szorosan összefüggött a munkásosztály 1948-as februári győzelmével. A munkásosztály Csehszlovákiában végérvényesen kezébe vette a hatalmat, és biztosította az itt élő nemzetek és nemzetiségek teljes egyenjogúságát. Ennek eredmé nyeképpen került sor a magyar nemzetiségi kérdés megoldására is, mely megoldás logikusan magával hozta szövetségünk megalakulását is. Szövetségünket Csehszlovákia Kommunista Pártja hozta létre, bölcsőjénél ,a párt kipróbált tagjai álltak: Major István, Lőrincz Gyula, Fábry István, Mondok Gábor, Fellegi István, Tánczos István, Patócs Gábor, Poszpis József és még sokan mások, akik egész életük során az internacionalizmus útját járták. Ezzel a CSEMADOK lényegében folytatója lett a haladó munkásmozgalmi hagyományok nak, magára vállalta ezeknek a hagyomá nyoknak az ápolását, a szocialista ember nevelésének nagy, de nehéz feladatát Huszonöt évvel ezelőtt alakuló gyűlésünkön hűséget fogadtunk pártunknak, vál laltuk a nemzeti és szocialista kultúra terjesztését, megfogadtuk, szövetségünk minden törekvése arra fog irányulni, hogy a csehszlovákiai magyar dolgozókat a proletár nemzetköziség és a szocialista haza- fiság szellemében fogjuk nevelni, és minden erőnkkel elősegítjük pártunk nemzeti ségi politikájának megvalósítását.

Szövetségünk alakuló gyűlése után legfőbb teendőnk a különböző szintű választott szervek, valamint az apparátus és a helyi szervezetek megalakítása volt. A főtitkári funkcióval megbízott Fellegi István mellett ebben az időben a CSEMADOK Központi Bizottsága apparátusában talál juk Pathó Károlyt, Fehér Dórát, Ag Tibort, Pullmann Ilonát, akik elsőkként vállalták országos méretben a CSEMADOK szervezeti élete kialakításának fáradságos munkáját. A járásokban megkezdték munkájukat az első járási titkárok: Koncz Béla, Reményik Sándor, Szarka Béla, Szée Gáspár, Eszterhay Zsigmond és még sokan mások. Fokozatosan megkezdődött a többi járásban is a járási bizottságok és titkárságok kiépítése. A választott CSEMADOK szervek és titkárságok kiépítésével megkezdődött a szilárd szervezeti élet megteremtése. A kezdet azonban nem volt könnyű. A CSEMADOK úgy, mint a társa dalmi élet más szakaszai is, általában ká- derhiánnyal küzdött. Eleinte központi és járási méretben csak néhány lelkes szervezőre támaszkodtunk, és ennek ellenére mindjárt az első napokban megindult a helyi szervezetek megalakítása. Elsőként az érsekújvári, a nyitragerencséri és a muzslai helyi szervezet alakult meg. Ok voltak az úttörők. Okét követte a többi szervezet megalakulása, s már az év végén hatvanhárom helyi szervezet alakult meg országszerte. A helyi szervezetek száma a következő évben elérte a kétszáz- hetvenkilencet, tizenhatezer taggal. Ettől az évtől kezdve a CSEMADOK taglétszáma és helyi szervezeteinek a száma kisebb- nagyobb zökkenőkkel szüntelenül emelkedett, és 1972-ben elérte a 62 000-t.

Visszagondolva a CSEMADOK helyi szer vezetei megalakulásának első éveire, meg kell említeni, hogy az alakuló gyűlések falvainkon valóságos ünnepnapot jelentettek. Nem egy esetben virágcsokorral várták a központi vagy a járási bizottság küldöttjét, s az alakuló gyűlések valósággal az egész falu ünnepét jelentették. Ha ma az alakuló gyűlések tükrében nézzük a most folyó ünnepi taggyűléseket, melyeket helyi szervezeteink szövetségünk 25 éves fennállása tiszteletére rendeznek, és látjuk, hogy ezeken a gyűléseken nem csak a CSEMADOK tagsága, de a tagságon kívül a falu többi dolgozója is részt vesz, ha látjuk azt az ünnepélyességet, mellyel megemlékeznek szövetségünk megalakulásáról, akkor jóleső érzés tölt el bennünket, és ennek láttán ismét elénk tárul az a kép, amelynek 25 évvel ezelőtt tanúi voltunk. Öröm tölt el bennünket, mert a CSEMADOK ünnepi taggyűlésein való részvétel egyben azt is igazolja, hogy a cseh szlovákiai magyar dolgozók, a CSEMADOK tagsága tisztában van azzal, mit jelent számukra a CSEMADOK, s egyben azt is

jelenti, hogy igénylik a CSEMADOK kul turális és népnevelő tevékenységét.

A CSEMADOK taglétszáma a 62 000-es taglétszám elérése után stabilizálódott. Ez a taglétszám lényegesen nem változott a~ elmúlt évben lefolyt tagkönyvcsere során sem. Különböző okokból ugyan néhány százzal csökkent a taglétszám, azonban a szövetségünk fennállása 25. évforduló jának tiszteletére vállalt tagszerzési köt« lezettségvállalások során ezzel szemben már 1973 novemberétől a mai napig több mint ötezer új CSEMADOK-tag jelentke zett szövetségünkbe.

Szövetségünk tagsági összetételére a megalakulás időszakában az volt a jellemző, hogy sokan voltak a fiatalok. És örvendetes, hogy ma, 25 év múltán az idő sebbek mellett az ifjú generáció is felzárkózik a CSEMADOK tagjainak sorába, az ifjú generáció is megtalálja helyét és érdeklődését a kulturális munka külön böző ágazataiban. Irodalmi színpadaink, tánccsoportjaink, színjátszó és énekcso portjaink mindegyikében megtaláljuk a fia tatokat, akik a legtöbb helyen kezdemé nyezően elősegítik a szövetség munkájá nak további javítását.

Ha a CSEMADOK taglétszámának alakú lásáről beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említeni, hogy a III. országos köz gyűlés előtt megindított széles tagszerzési akció keretében néhány helyi szerveze tünk kiváló eredményeket ért el, így pl. Kosice és Negyed 30 %-kal, Pered 140 % kai, Tornaija 130 °/o-kal, Naszvad, Kálna Rozsnyó 120 százalékkal és Komárom

1.10 százalékkal gyarapította ebben az időben taglétszámát. Az érdekesség kedvéért megemlíthetjük, hogy Dél Szlovákián kívül Csehországban Karlovy Vary környékén 5 községben CSEMADOK helyi szervezet alakult, 335 taggal. De ezek csak rövid ideig voltak életképesek, mivel a cseh országrészekbe került magya rnk nagy része visszatért szülőföldjére, vagy másutt talált magának munkát.

A szervezeti életben mutatkozó általa nos fellendülés azonban nemcsak a tag létszám-emelkedésnél mutatkozott meg Erre a fellendülésre nemcsak az volt a jellemző, hogy''gomba módra szaporodtak Dél-Szlovák iában a táncegyüttesek, szín játszó együttesek, énekkarok, de a CSE MADOK helyi szervezetei elősegítették a magyar oktatási nyelvű iskolák létreho zását, aktívan részt vettek az Üj Szónak mint a párt magyar nyelvű lapjának a tér jesztésében, és lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy a lap elérte, sőt túlhaladta az előirányzott példányszámot. A CSEMA DÓK Központi Bizottsága 1951 szeptembe rében Fáklya címen művelődéspolitikai folyóiratot indított s ennek első számára megfelelő szervezés következtében több mint hatezer előfizető jelentkezett. Ezen kívül a CSEMADOK helyi szervezetei eb ben az időben elévülhetetlen érdemeket szereztek az országépítő feladatok telje sítésében is. Huszonöt év alatt több mint hárommillió brigádéra ledolgozása fémjelzi a CSEMADOK tagságának munkaaktivitását. Ez az aktivitás szorosan kapcso lódott az állami szervekkel és a társa dalmi és tömegszervezetekkel való együtt működéshez. Dicséretet érdemlően ide ki vánkozik a CSEMADOK izsai, békéi, geren cséri, nagycsalomjai, sárosfai, restei, tor naújfalusi, komáróci, szádellői, kenyheci, lédeci, bodoki, bábindoli, nyárasdi stb. helyi szervezeteinek a neve, melyek egyenként több ezer órát dolgoztak le ön kéntes társadalmi munkában, hozzájárulva művelődési házak építéséhez, parkok és községi utak létesítéséhez. Csaknem ezer CSEMADOK-tag vett részt pl. önkén tesen a Nyitra és a Zsitva folyó szabá lyozási munkálataiban. A CSEMADOK tagságának az önkéntes társadalmi munkában való részvételét az állami szervek nemegyszer igen pozitívan értékelték.

Természetesen a CSEMADOK szervezeti életének megszilárdításáról nem beszélhe tünk anélkül, hogy ne említenénk meg azokat az önkéntes dolgozókat, akik sokat tettek szövetségünk érdekében mind a szervezeti élet, mind a szocialista kultúra terjesztése terén. Ezeknek nevével oldalak telnének be, olyan sokan voltak. Most csak néhányat említhetünk közülük, s ne vük említésével egyúttal tisztelettel adózunk a többi száz és száz kuJtúrtársnak, elvtársnak is, akik fáradságot nem ismer ve vettek részt szövetségünk felvirágoztatásában, fejlesztésében. Ezek közé tartozik Ambrus László, Barsi Béla, Barna János, Bartal István, Beke Vince, Bojtko Károly, Egri Viktor, Fábry István, Furinda Rudolf, Győri Lajos, Halász József, Her czeq Dániel, Hornyok Ferenc, Huszli Béla, Hiibs Sámuel, Glajnyik Ferenc, Karda Jo Ián, Kugler János, Kántor Miklós, Kvinda Ferenc, Légárt Ferenc, Lőrincz Gyula, Mondok Gábor, Nagy István, Papp Sándor, Patócs Gábor, Pék István, Pompos András, Poszpis József, Prihradszky Lajosné, Silling Miklós, Sinka Gyula, Szabó Béla, Szabó István, Száraz Lajos, Szekeres Károly, Takács Ferenc, Teleky Miklós, Tóth Márton és még sokan mások. Ugyanúgy dicséretet érdemelnek u CSEMADOK KB és )B választott szervei, fizetett dolgozói, akik fá radságot nem kímélve szervezték a szó cialista kultúra terjesztését, és részt vettek a szocialista ember nevelésének nagy mun kajában.

A CSEMADOK választott szerveiben és apparátusában dolgozó elvtársak és kultúr társak azonban nemcsak a brigádmunkák szervezéséből vették ki a részüket, de szem előtt tartva az össztársadalmi érdekeket, aktívan részt vettek a szövetkezetek megalakulásának nagy munkájában is. A szövetkezetek megalakulásának idősz-i kában közel 1500 agitátora volt bekapcsol va Dél- és Kelet-Szlovákiában az egyse ges földművesszövetkezetek megalakításé nak nagy munkájába. A CSEMADOK vá laszlott és fizetett dolgozóit ebben az időben nemcsak úgy ismerték, mint a CSE MADOK - helyi szervezeteinek szervezőit, a szocialista kultúra terjesztőit, de úgy is ismerték mint a szövetkezeti gondolat agitátorait, akik aktívan részt vettek az új, szocialista falu kialakításának nehéz, de hálás munkájában. Éppen ezért az sem volt véletlen, hogy amikor különböző ad minisztratív intézkedések következtében Kelet-Szlovákiában veszélybe került a sző vetkezeti mozgalom, a CSEMADOK dolgozóit ismét az első sorokban látjuk azok kö zött, akik újjászervezik az egységes föld művesszövetkezeteket, akik agitálnak a párt politikájának érdekében. Éppen ezért nem véletlen az sem, hogy a CSEMADOK országszerte a mai napig is a szövetkezet vezetőségeiben és a szövetkezet dolgo zóiban találja meg a kultúra aktív támogatóit. Hisz a CSEMADOK nemcsak a szövetkezetek megalakításából vette ki a részét, de kivette részét a szövetkezetek megszilárdításának nagy feladatából is, ki vette részét a szövetkezeti tagság szakmai nevelésének nagy feladatából, előadások és népi akadémiák szervezésén keresetül.

A CSEMADOK szervezeti életének elemzésénél fel kell tennünk a kérdést: Vajon az, amit 25 év alatt elértünk, sok vagy kevés? Erre egyértelműen azt válaszolhat juk, hogy sok, de ez még egyáltalán nem jelenti azt, hogy megálljunk azon az úton, nmelyen 25 évvel ezelőtt elindultunk. Nagy eredmény, hogy a CSEMADOK tag sága stabilizálódott, hogy CSEMADOK ban a társadalom különböző rétegei meg találják helyüket és érdeklődési területüket. Az, amire a jövőben szükségünk van, úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a CSE MADOK sokrétű munkájának kibontakoz tatásánál elkerülhetetlen a szilárd szerve zeti élet, mert csakis ezeken az alapokon tudjuk megteremteni a sokoldalú kulturális tevékenységet, melynek tanúi voltunk a 25 év alatt, és a jövőben is csakis ezeken az alapokon tudjuk továbbfejleszteni az új munkamódszereket, az új működési formákat a szocialista kultúra és a nép művelés területén. Ezeket a szilárd szervezeti alapokat nem tudja helyettesíteni semmi, mert semmi más nem képes tízes tízezer embert állandó mozgásban tar tani, állandó aktivitásra serkenteni a kö zös cél, a szocializmus építése, a szocia lista kultúra terjesztése érdekében. Nagy dolog az, amikor 60 000 ember önként vállalja a szocialista és nemzeti kultúra terjesztésének, a szocialista nevelésnek nagy feladatát. Nagy dolog az, amikor 60 000 ember önként vállalja a párt politikájának népszerűsítését és az annak megvalósításáért való harcot. Hisszük, hogy még töb ben leszünk, és az elmúlt 25 évben tanúsított magatartáshoz hasonló lelkesedéssel fogunk részt venni a jövőben is a szocialista kultúra terjesztésében, és az ország építő feladatok megvalósításában.

VARGA JÁNOS, a CSEMADOK KB titkára

Képek a CSEMADOK életéből:

A CSEMADOK filakovói (füleki) helyi szervezetének és a CSEMADOK levicei (lévai) helyi szervezetének színjátszói a Szabadság szerelem, illetve a Kísértetek című színműben.

9 A CSEMADOK járási bizottsági és helyi szervezetei a szövetség megalakulásának 25. évfordulója alkalmából kulturális műsorral kísért emlékünnepélyeket rendeznek. Az ösz- szejövetelek részvevői visszatekintenek a megtett útra, számot adnak sikereikről, értékelik a szövetség munkáját.

# A CSEMADOK Központi Bizottsága a szövetség megala* kulásának 25. évfordulója alkalmából április 20-án Bratis- slavában megtartott ünnepi ülésen díszoklevéllel és emlékéremmel jutalmazta meg a legeredményesebben dolgozó CSEMADOK tagokat és más kulturális dolgozókat.

4) A CSEMADOK trebišoví (tőketerebesi] járási bizottsága a jnb oktatás- és művelődésügyi szakosztályával rendezte meg a Mit tudsz a Szlovák Nemzeti Felkelésről című versenyt. A körzeti vetélkedőn 27 csoport vett részt. A versenyzők a felkeléssel kapcsolatos történelmi, művészeti és irodalmi kérdésekre válaszoltak. A vetélkedőn a Bélyi Általános Iskola és a Királyhelmeci Gimnázium diákjai érték el a legszebb eredményt.

# A CSEMADOK biskupicei

(fülekpüspöki) táncegyüttese évek óta eredményesen dolgozik. A Lučenecen (Losoncon) nemrégen megrendezett járási néptáncfesztiválon első helyre került. A második a CSEMADOK füleki helyi szerevezetének n táuccsoportja lett.

# A CSEMADOK rožňaval

(rozsnyói) járási bizottsága április 1-től április 7-ig CSEMADOK Kulturális Napok címmel gazdag bemutatósorozatot rendezett. Az esemény keretében többek között író—olvasó találkozót tartottak, néprajzi és grafikai kiállítást nyitottak meg; népi táncegyüttesek, nép- és táncdalénekesek, szavalók, prózamondók, irodalmi színpadok és énekkarok léptek fel.

# A CSEMADOK nak a rož- ňavai (rozsnyói) járásban 35 helyi szervezete és mintegy 4120 tagja van. A járási bizottság kisegítő szerveként működő népművelési szakbizottság 11, a politikai, ipari, mezőgazdasági és az általános tudományokat népszerűsítő szakbizottság 18, az irodalmat népszerűsítő szakbizottság 13, a dramaturgiai szakbizottság 5, a népművelési szakbizottság 13, a néprajzi szakbizottság 15 tagú. A járásban a CSEMADOK vonalán 14 tánccsoport, 12 énekkar, 2 népi- és 5 tánczenekar, 8 irodalmi színpad és 17 színjátszó együttes dolgozik.

^ A CSEMADOK jubileuma alkalmából megjelenő évkönyvet a CSEMADOK Központi Bizottsága 6000 példányban adja ki. A visszaemlékezéseket, értékelő cikkeket, dokumentumokat és fényképeket tartalmazó gyűjteményt — legjobb tagjainak — a szövetség díjtalanul adja.

O A CSEMADOK Nové Zám- ky-i (érsekújvári) helyi szervezete mellett eredményesen dol-^ gozik a képzômňvésžeti szakkör. A tagok rendszeresen találkoznak, megvitatják a művészet időszerű kérdéseit, és rendszeresen vendégül látnak neves képzőművészeket.