Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-21 / 16. szám, Vasárnapi Új Szó

Az V. Brnói Nemzetközi Közszükségleti Arumintavásár színhelye (A ČSTK felvétele) KfiZSZO LSEGLETI Brno — vásárváros tavasszal a közszükségleti cikkek, ősszel a gépipari termékek seregszemléjének házigazdája. Az idén április 20—28-ig az 5. Nem* zetknzi közszükségleti Árumintavásáron közel félszáz ország közszükségleti iparának legjobb termékeit tekinthetik meg a látogatók. Bár az elmúlt évek­ben lényegesen szakosították a vásárt — így áttekinthetőbb a kereskedelmi szakemberek számára —, de ezáltal nem csökkent, sőt növekedett vonzó ereje. A látogatók ezrei keresik fel, akarva-akaratlanul összehasonlítják a kiállított termékeket, örömmel mondhatjuk el, vállalataink jól helytállnak a nemzetközi vetélkedőn. Bizonyítja ezt az is, hogy közszükségleti cikkeink kivitele növekvő irányzatú. Főként kötöttárut, lakástextíliát, konfekciós árut, bőrdíszmííárut, üvegipari termékeket és sportcikkeket exportálunk. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió, de jelentős a kapcsolatunk a KGST többi tagálla­mával, és növekvő a nyugati országokba irányuló exportunk is. A vásár lehe­tőséget nyújt kereskedelmi kapcsolataink további bővítésére. Nyilván az idén is sokan készülnek a brnói vásárra. Munkatársaink az el­múlt héten ellátogattak néhány vállalatba. Megkísérelték, hogy „ízelítőt“ nyújt­sanak abból, amit teljes egészében csak a vásárra látogatók tekinthetnek meg. Kiváló minőségU bútorok A fiatalok többsége a finomabb ki­dolgozású, színvonalasabban kárpito­zott, s ezért drágább bútort részesíti előnyben. Elhatározásukat rendszerint azzal Indokolják, hogy: „Nem minden nap vásárol bútort az ember ...“ Václav Havlíöek, az Interier Praha nemzeti vállalat igazgatóhelyettese sze­rint a vásáron minden kétséget kizá­róan meggyőződhetünk bútoriparunk kimagasló sikereiről. Míg a múlt évi tavaszi brnói vásáron az éjszakánként kényelmes fekhelynek, napközben pe­dig karosszéknek szolgáló Apolló állt az érdeklődés középpontjában, az In­terier idei meglepetése az egész vilá­gon divatos variálható szekrényfalak lesznek. Minden jel arra mutat, hogy az Apollóhoz hasonlóan ezek kerülnek ki győztesen az aranyéremért folyó versenyből. A termelővállalat a fogyasz­tó ízlésének megfelelően bármennyi szekrényfalat köteles a megrendelés­től számított nyolcvan napon belül el­szállítani. Ez az egyik feltétele annak, hogy a már odaítélt aranyérmet meg­tarthatja. A Radikál, az Interprogram, a Triola és a többi típusú szekrényfal hasonló jellegű ugyan, de fájuk, minőségük, színük és kivitelezésük különböző. Az Interief dolgozóinak legfőbb célja a fogyasztók elégedettsége, egyre nö­vekvő igényeinek kielégítése. Újdonsá­gaik — ismerve a külföldi divatot — a saját ötleteiknek és piackutatásaik­nak az eredménye. Havlíček elvtársnak szívügye a foglalkozása. Ezért hallgatja meg a bútorkereskedésben — heten­ként kétszer is — a vevők vélemé­nyét, s ezért látogatott el a múlt évben az Interier prešovi, žilinai és nitrai üzemeibe Is. Tapasztálatból tudja, fon­tos a munkatársaival fenntartott kap­csolatok ápolása és állandó mélyítése. Ezért készült fel oly gondosan a brnói vásárra, a külföldi üzlettársaival való tárgyalásokra. Reméli, hogy mint min­den évben, az idén Is több fontos szer­ződés aláírására kerül majd sor. S bár a hazai piacon is keresett áru a bútor, mégis szükséges, hogy nagyobb meny- nyiséget termeljünk exportra. Kiváló minőségű bútoraink iránt a nyugati or­szágokban is nagy az érdeklődés. Az exportáruért értékes devizát kapunk, ezért vásároljuk a bútoripar számára nélkülözhetetlen nyersanyagokat, vegy­ipari termékeket és más fontos cikke­ket. A vállalat főként a hazai igénye­ket elégíti ki, termelésüknek csupán egynegyedét szállítják külföldre. — Helytelen volna kevesebb bútort exportálnunk, mert ebben az esetben kevesebb nyersanyagot vásárolhatnánk külföldön — magyarázza az igazgató- helyettes. A Ligna külkereskedelmi vállalat a brnói vásáron az idén is előreláthatóan körülbelül százmillió korona értékű bútor szállítására köt majd szerződést. Ezt könnyűszerrel megtehetik — mond­ják a szakemberek —, hiszen csupán az Interier évi teljesítménye megha­ladja az egymilliárd koronát. Ez azt is jelenti, hogy számíthatunk a bútoripar­ral szemben támasztott — egyre növek­vő — hazai igények kielégítésének javulására is. A fejlődés e téren is feltartóztathatatlan. A gyermekek fel­nőnek, a fiatalok meleg családi tűz­helyre vágynak. Bútoriparunk ezt a tényt nem tévesztheti szem elől... A SZLOVÁKIAI BÚTORGYÁRAK EXPORTŐRJE A Drevounia külkereskedelmi vállalat fenyő- és lomblevelű fákból készült faipari gyártmányok kivitelével és be­hozatalával foglalkozik, és a vásáron főleg bútoripari termékeket mutat be. — Vállalatunk összklvitelének a 40 százalékát képezi a bútorexport — tá­jékoztatott bennünket Irena Tomečko- vá, a Drevounia propagációs osztályá­nak vezetője. A szlovákiai bútorgyá­rak, mint a bratislaval Nyugat szlüyá- kiai Bútorgyár, a pravenecl Tatra bú­torgyár, a Spišská Nová Ves-i bútor­gyár, a žilinai Drevoindustriä és több bútoripari termelőszövetkezet, mint pél­dául a Turčan és az Ister termékeit főleg a Szovjetunióba, azonkívül Ma­gyarországra, Lengyelországba, Nyugat- Németországba, Hollandiába, Francia- országba exportáljuk. A kereskedelmi és propagációs céllal rendezett vásá­ron tovább szeretnénk bővíteni a kiil országokkal való kereskedelmi kapcso­latunkat. A Drevounia az idén is a „B“ kiállí­tási csarnokban — mintegy kétezer négyzetméternyi területen — mutatja be a bútoripari üzemek és a termelő­szövetkezetek gyártmányait; néhány új típusú lakószoba-berendezést, háló­szoba-berendezéseket, korszerű kony­haberendezéseket, kárpitozott ülőgar­nitúrákat, parasztszoba-bútorokat, egyes bútorrészeket. A lakószoba-berendezések egy ré­szét a külföldi megrendelők kívánsá­gának megfelelően tervezték, mint pél­dául a szekrényes lakószobabútor, Dolgozóink magasabb életszínvonala kétségkívül megnyilvánul az öltözkö­désben is. Ha körülnézünk az utcán vagy a munkahelyeken, elégedetten ál­lapíthatjuk meg, hogy a jólöltözöttség nemcsak -egy bizonyos társadalmi ré­tegre vonatkozik, hanem mindenkire egyformán. Ahhoz, hogy szépen és aránylag olcsón öltözködhetünk, fej­lett konfekcióiparunk is hozzájárul. A trenčíni Ruhagyár a konfekciós férfiruhák legnagyobb szállítói közé tartozik. Évi termelésüknek kb. 50 szá­zalékát külföldre szállít ják. Arról, hogy termékeik közkedveltek és keresettek ;i hazai és a külföldi piacokon, a ter­mékek jó minőségéért kapott aranyér­mek és kitüntetések egész sora tanús­kodik. Ruhagyári látogatásunk alkalmá­val fozef Vychopen kereskedelmi igaz­gatóhelyettessel beszélgettünk. Elmon­dotta. hogy a IV. Brnói Nemzetközi Közszükségleti Árumintavásáron két férfiöltönyünket díjaztak aranyéremmel, a Libereci Árumintavásáron öt arany­érmet kaptak, a „Trenčín — a divat városa“ kiállításon pedig egy arany Fatimát szereztek. — Igaz — mondta —, hogy ezek szép eredmények de nem jelentik azt, hogy most már megállhatunk a fej­lődésben. Állandóan újat és újat kell produkálni, hiszen a divat gyorsan vál­tozik. Az idei Brnói Nemzetközi Köz­szükségleti Árumintavásáron kb. 70 modellt állítunk ki. Főleg felöltőket, nadrágokat, zakókat, öltönyöket. A fia­talabb és az idősebb férfikorosztály egyaránt megtalálhatja az ízlésének amely a Szovjetunió megrendelésére készült. A tavalyi kiállításon például a juno gyermekszobabútor, a dunaszerdahelyi Ister bútoripari termelőszövetkezet gyártmánya, és a Magura ebédlőberen­dezés a martini Turčan készítménye, továbbá a žilinai Drevoindustria házi szaunája aratott sikert. A praveneci Tatra bútorgyár 53—01-es számú ter­méke, a nagyon szép kivitelezésű pár­názott szék pedig aranyérmet nyert. A sikerről tanúskodnak továbbá a kü­lönböző európai és tengerentúli orszá­gok vállalataival megkötött szerződé­sek is. Reméljük, az idén is nagy lesz az érdeklődés a szlovákiai bútorgyárak termékei iránt. km-kv megfelelő ruhamodelleket. Arról, hogy a férfidivatban milyen újdonságok van­nak az idén, Antonín Hykš, az üzem főmodellezője tud szakavatott felvilá­gosítást adni. — Nekünk, modellezőknek elsősor­ban három szempontot kell szem előtt tartanunk a férfiruhák tervezésénél — mondotta Hykš elvtárs. — Könnyűek­nek, kényelmeseknek, rugalmasaknak és testhezállóknak kell lenniük. A fér­fiak általában idegenkednek a meré­szebb színű kockás öltönyök viselésé­től, inkább a szürke és a barna ár­nyalatokat kedvelik. A brnói árumin­tavásáron bemutatott modelljeink kö­zött a hagyományos színű és minősé­gű anyagokból készült ruhák mellett ott lesznek az említett merészebb szí­nekből készült férfiöltönyök, felöltők is. Évente kb. 1200 új modell terveit készítjük el, s ezek kihasználása meg­közelítőleg 55 százalékos. Ez annyit jelent, hogy a megtervezett modell- jeinknek több mint a fele sorozatgyár­tásra kerül. A műhelyekben folyamatos a terme­lés, tehát futószalagon készülnek a ru­hák. Az új épületszárny földszinti ter­mében történik a ruhadarabok szabá­sa. Az eljárás a következő: vannak, akik a szabásminták segítségével rá­rajzolják a megfelelő anyagra a ki­vágandó részeket. Ezeket úgy illesztik egymás mellé, hogy a lehető legkisebb legyen az anyagveszteség. — Míg valaki nem gyakorolja be ezt a munkát, kisebb balesetekre is sor kerülhet. Viszont, ha vigyáznak, Férfiruhák fellegvára j! I Kiváló minőségű variálható szekrényfal Bizonyára sokaknak tetszik majd ez a szekrányfal

Next

/
Thumbnails
Contents