Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-20 / 93. szám, szombat

A béke, a biztonság és a haladás alapelvei /Folytatás az 1. oldalról j csolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönö­sen előnyös együttműködés kiszélesítését. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előrehaladás az európai biztonsági és együtt működési értekezlet összehívásához vezetett, és m az értekezlet valamennyi európai ország népeinek és kormányainak közös ügyeve vált. Az összeurópai értekezlet feladata, hogy Eu­rópát minden állam valóban egyenjogú együtt­működésének térségévé változtassa, s olyan lé péseket tegyen, amelyek elősegítik közöttük a kölcsönös bizalom növekedését. Állásfoglalásai­ban meg kell határoznia az államok közötti kapcsolatok elveit és az azok érvényesítését biztosító intézkedéseket, amelyek megbízhatóan garantálhatnák valamennyi európai nép bizton ságát, és kedvező lehetőségeket teremtenének a hosszútávú gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködéshez, az információk cseréjéhez, az Intézmények, szervezetek és ál­lampolgárok közötti érintkezéshez, a valnmeny- nyi ország által az emberi környezet védelme problémájának megoldására tett erőfeszítések egyesítéséhez. Az értekezlet sikeres Irefejezése fontos mérföldkő lesz Európa békés jövőjének megteremtése útján. A mesterséges akadályok létrehozására, az össz európai értekeidet mun­kájának elhúzására, az előtte álló alapvető fel­adatok megoldásától való eltérítésére irányuló kísérletek ellentmondanak azoknak a nemes céloknak, amelyekért ezt az értekezletet ösz- szehívták. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a reálisan gondolkodó állami vezetőket és poli­tikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszí­téseiket az összeurópai értekezlet sikerének biztosítására, a feszültség enyhülése és az eu­rópai helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesztésére és elmélyítésére. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői ismételten megerősítik azt a vélemé­nyüket, hogy célszerű lenne az össz európai értekezlet zárószakaszát és dokumentumainak aláírását a legmagasabb szinten megszervezni. Ez megfelel az esemény történelmi fontosságá­nak, és hangsúlyozni fogja az össz európai ér­tekezlet által elfogadott határozatok és doku­mentumok Európa jövője szempontjából való rendkívüli jelentőségét. Mi, a Varsói Szerződés részvevői a tartós és igazságos európai béke alapjainak lerakására törekedve sok éven át aktívan síkraszálltunk az összeurópai értekezlet összehívásáért. Az ér­tekezlet összehívását a béke ügye nagy győzel­mének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diadalának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az értekez­let munkájának a lehető legrövidebb időn be­lüli sikeres befejezését, hogy a munka eredmé­nyei megfeleljenek a békeszerető népek vágyai­nak. Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új kapcsolatainak kialakítására irányuló történelmi munka. Euró­pa országai az értekezlet által kidolgozandó és 35 állam tekintélyével megerősítendő elvekre támaszkodva, kialakíthatják és fejleszthetik szé­lesebb alapokon nyugvó együttműködésüket, minden résztvevőjének anyagi és szellemi gya­rapodására. A magunk részéről készek vagyunk az ilyen együttműködésre, és erre szólítunk fel mindenkit. E célt szolgálná az európai bizton­sági és együttműködési értekezleten részvevő államok állandó szervének létrehozása. A Politikai Tanácskozó Testület ülése részve^ vőinek közös véleménye szerint nagy jelentő­sége van annak, hogy a politikai enyhülés ka­tonai enyhüléssel egészüljön ki. Újból megerő­sítik a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésének az európai béke, biztonság és együtt­működés kérdésében tett nyilatkozatában, 1972 januárjában az európai fegyveres erők és fegy­verzet csökkentésére kifejezett álláspontjukat. Az enyhülés ügyéhez lényeges hozzájárulást jelentene a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások si­keres befejezése. Az az elv, hogy a tárgyalá­sokon részt vevő egyik fél biztonsága sem szen­vedhet kárt — figyelembe véve Európa minden országának biztonságát — teljes lehetőséget biztosít konstruktív megállapodás elérésére a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének kérdésében. A Politikai Tanácskozó Testület részvevői megvizsgálták a közel-keleti helyzetet. Egysé­gesen teljes szolidaritásukat fejezték ki az arab népeknek az agresszió imperialista jxüitikájá- val szemben, az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivonásáért, Pa­lesztina arab népe törvényes jogai biztosítá­sáért folytatott igazságos harcával. Megállapí­tották, hogy biztosítani kell a térség minden országának biztonságát, területi épségét és szu­verenitását. Nyilatkozatot fogadtak el „A közel- keleti tartós és igazságos békéért" címmel. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői eszmecserét folytattak a vietnami helyzetről. Kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi megállapodások­nak valamennyi aláíró fél által való pontos és feltétlen teljesítésére irányul. Nyilatkozatot fogadtak el „A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biz­tosításáért" címmel. Az ülés részvevői üdvözölték a laoszi koalí­ciós hatalmi szervek létrehozását és a kambod­zsai hazafias erők sikereit. A tanácskozás részvevői támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lépéseit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nélkül történő békés és de­mokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező fettételek kialakítására irányulnak. A tanácskozás részvevői megvitatták a chilei helyzetet. Határozottan követelik, hogy vesse­nek véget az ENSZ okmányaiban rögzített em- Ireri jogok durva megsértésének, a chilei haza­fiak üldözésének. Felhívják a többi államot és a nemzetközi közvéleményt, hogy támogassák a chilei haladó erőket. Nyilatkozatot fogadtak el „Vessenek véget az önkénynek és a demok­raták üldözésének Chilében“ címmel. A jelen tanácskozáson képviselt államok ki­fejezték meggyőződésüket, hogy a feszültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi föld­rajzi övezetre. Gondoskodni a béke megőrzé­séről, tevékenyen elősegíteni a nemzetközi élet kérdéseinek a népek érdekeivel összhangban történő megoldását — a nagy és kis államok közös feladata és kötelessége, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi - politikai rendszer­hez tartoznak. A tanácskozás résztvevői, internacionalista kötelességükhöz híven, teljes szolidaritásukról biztosították Ázsia, Afrika és Latin Amerika or­szágainak népeit az imperializmus, kolonializ­mus és néokolonializmús ellen, a nemzeti fel­szabadításért, a politikai függetlenség megszi­lárdításáért, a gazdasági függetlenség elérésé­ért, a társadalmi haladásért vívott igazságos harcukban. Támogatják Angola, Mozambik, Bis sau Guinea, a Zöldfoki szigetek népeit, elítélik a faji megkülönböztetés, a fajgyűlölet bármi­lyen megjelenési formáját. A tanácskozás résztvevői megállapították az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét «i nemzetközi ügyekben, kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politikájának ímperialistaellenességét, s üdvözlik az enyhülésért, a háború és az ag resszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelméhez való, egyre növekvő hozzájárulásukat, Ezzel kapcso­latban a tanácskozás részvevői hangoztatták az el nem kötelezett országok 4-ik, algíri értekez­letének nagy jelentőségét. Az ülésen résztvevő országok nagy jelentősé­get tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szer­vezete szerepe növekedésének, annak, hogy az ENSZ alapokmánya alapján növekszik tevé­kenységének hatékonysága a nemzetközi prob­lémák megoldásában, a béke szilárdításában, a népek közötti együttműködés fejlesztésében. Megállapították a nyersanyag és a gazdasági fejlődés problémáinak megvizsgálása céljából a fejlődő országok kezdeményezésére összehívott ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának idősze­rűségét. A Politikai Tanácskozó Testület síkra- szállt az egyenjogú nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséért, amely min­den államnak saját természeti kincsei feletti szabad rendelkezésére vonatkozó szuverén joga tiszteletben tartásán alapul; a legnagyobb ked­vezmény elvének a nemzetközi kereskedelem­ben való érvényesítéséért, a fejlődésükben el­maradott országok gyors gazdasági előrehala­dásáért, az inijjerializmus politikájából eredő igazságtalan gazdasági kapcsolatok felszámolá­sáért. Eszmecserére került sor a Varsói Szerződés 20 ik évfordulójáról 1975 májusában történő megemlékezés előkészítésének és lefolytatásá­nak kérdéseiről. A tanácskozás részvevői meg­elégedéssel állapították meg, hogy a testvér- államok sokoldalú együttműködése minden té­ren tovább fejlődött. Ez gyorsítja a Varsói Szerződés tagállamai gazdasági potenciáljának növekedését, védelmi képességük erősödését, népeik jólétének, országaik kultúrájának és tu­dományának fejlődését. A Varsói Szerződés tagállamai tovább erősí­tik megbonthatatlan barátságukat a szocializ­mus, a haladás és a béke érdekében, egyre növelve a szocializmus tekintélyét, amely más népek elé az államközi kapcsolatok új típusá­nak, a valóban demokratikus társadalomnak, a szocialista életformának példáját állítja. To­vábbra is síkraszállnak az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a béke, a biztonság, a népek gazdasági és társadalmi haladása eszméinek diadalra juttatásáért. Az ülésen részt vett tagállamok ismételten megerősítették változatlan állásfoglalásukat, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének megszüntetésére egyidejűleg az Atlanti Szövet­ség megszüntetésével, vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolására. Ugyanakkor kijelentik, hogy amíg fennmarad a NATO,, és nem tesznek hatékony intézkedése­ket a leszerelés terén, addig a Varsói Szerző­dés tagállamai elengedhetetlennek tartják vé­delmi képességük erősítését, és ebben a vonat­kozásban szoros együttműködésük fejlesztését. A tanácskozás részvevői meghallgatták a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített pa­rancsnokság által végzett gyakorlati munkáról. A Politikai Tanácskozó Testület tanácskozása a testvéri barátság és együttműködés légköré­ben zajlott le. Az ülésen elfogadott dokumentumokat a Bol­gár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov és Sztanko Todorov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal, a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Ja- roszewicz, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János és Fock fenő, a Német Demokra­tikus Köztársaság részéről Erich Honecker, Willi Stoph és Horst Sindermann, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceau­sescu és Manea Manescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről pedig Leo­nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin irta alá. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének részvevői három nyilatkozatot fogad­tak el. A nyilatkozatok szó szerinti szövege a követke­zőképpen hangzik: A KÖZEL-KELETI TARTÓS ÉS IGAZSÁGOS BÉKÉÉRT A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Tes­tületének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Ro­mán Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ- határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek vissza­adását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nem­zett jogait. A háborús cselekmények fel- lobbanása 1973. októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásve­szélyességét, amely állandó fe­nyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az esemé­nyeknek a során bebizonyoso­dott az arab államok és a szo­cialista közösség országai kö­zötti barátság és együttműkö­dés elvi fontossága. Az ülés résztvevői rámutat­tak a genfi közel-keleti béke- konferencia jelentőségére, min­den közvetlenül érdekelt állam, valamint a palesztínai arab nép képviselői részvételének szükségességére és úgy vélik, hogy munkájának további foly­tatása mindenekelőtt a közel- keleti rendezés kulcskérdései­nek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a palesztínai arab nép törvé­nyes jogainak nemzeti törekvé­seivel összhangban történő biz­tosításához, e térség valameny- nyi állama biztonságának, te­rületi épségének és szuvereni­tásának garantálásához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni te­vékenységüket, hogy előmozdít­sák a konfliktus politikai ren­dezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tarlós béke meg­teremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétvá- lasztűsról létrejött megállapo­dást, mint az első, előzetes lé- j)ést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés résztvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai vala­mennyi rendelkezésének végre­hajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térség­ben. A tanácskozáson résztvett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresz szió imperialista politikája el­len, az igazságos és tartós bé kéért, szabad fejlődésük biz­tosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társa­dalmi fejlődés e fontos céljai­nak elérése elválaszthatatla­nul összekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, is­mét az imperialista erőktől va­ló politikai és gazdasági füg­gős helyzetébe hozni. A szocialista * országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mint szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szo­cialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gaz­dasági fejlődésük problémái­nak mély megértésén alapszik, nincs kitéve a konjukturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab or­szágokkal a közös célok alap­ján, az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1974. április 18. A TARTÓS BÉKÉÉRT VIETNAMBAN, A VIETNAMIAK IGAZSÁGOS NEMZETI ÉRDEKEINEK BIZTOSÍTÁSÁÉRT A Varsói Szerződés tagálla­mai Politikai Tanácskozó Tes­tületének varsói ülésén a Bol­gár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Len­gyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság képviselői megerősítik elvi ér­tékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocia­lista országok, a nemzeti fel­szabadító erők, az egész hala­dó emberiség közös győzelme. Megállapítják, hogy az egyez­mény érvénybelépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a vietnami helyzet nor­malizálásában. Az imperialista agresszió megszüntetése, a kül­földi csapatok kivonása Dél- Vietnamból, a felek által a pá­rizsi egyezmény egy sor cik­kelyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megte­remtik az előfeltételeket a há­borúról a békéhez megkezdett fordulat megszilárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréséhez Észnk-Vietnamban és Dél-Viet- nam fejlődéséhez a béke, a függetlenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmoz­dítja a politikai légkör általá­nos javulását az indokínai fél­szigeten és egész Délkelet- Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egy­idejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támo­gatását élvező saigoni admi­nisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvalósítá­sának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsítá­sára törekszik. Az ülés résztvevői határozot­tan elítélik a saigoni adminiszt­ráció bomlasztó tevékenységét, rendszeres fegyveres provoká­cióit a Dél-vietnami Köztársa­ság ideiglenes forradalmi kor­mányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett or­szágok teljes mértékben támo­gatják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek valamennyi alá­író fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alakul, va­lamint a Dél-vietnami Köztár­saság ideiglenes forradalmi kor­mányának 1974. március 22-1 új konstruktív kezdeményezé­sét. A teljes tűzszünet, a de­mokratikus szabadságjogok biz­tosítása a lakosság számára, a két dél-vietnami fél tárgyalásai­nak mielőbbi megtartása a nem­zeti megbékélés és egyetértés tanácsának létrehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltéte­leket teremtsenek az általános választások lebonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reá­lis útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás résztvevői megerősítik jszolidaritásukat a vietnami néopel és kifejezik (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents