Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-20 / 93. szám, szombat
A béke, a biztonság és a haladás alapelvei /Folytatás az 1. oldalról j csolatok megteremtését, a sokoldalú, kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítését. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy Európában a feszültség enyhülése terén történt előrehaladás az európai biztonsági és együtt működési értekezlet összehívásához vezetett, és m az értekezlet valamennyi európai ország népeinek és kormányainak közös ügyeve vált. Az összeurópai értekezlet feladata, hogy Európát minden állam valóban egyenjogú együttműködésének térségévé változtassa, s olyan lé péseket tegyen, amelyek elősegítik közöttük a kölcsönös bizalom növekedését. Állásfoglalásaiban meg kell határoznia az államok közötti kapcsolatok elveit és az azok érvényesítését biztosító intézkedéseket, amelyek megbízhatóan garantálhatnák valamennyi európai nép bizton ságát, és kedvező lehetőségeket teremtenének a hosszútávú gazdasági, műszaki-tudományos, kulturális együttműködéshez, az információk cseréjéhez, az Intézmények, szervezetek és állampolgárok közötti érintkezéshez, a valnmeny- nyi ország által az emberi környezet védelme problémájának megoldására tett erőfeszítések egyesítéséhez. Az értekezlet sikeres Irefejezése fontos mérföldkő lesz Európa békés jövőjének megteremtése útján. A mesterséges akadályok létrehozására, az össz európai értekeidet munkájának elhúzására, az előtte álló alapvető feladatok megoldásától való eltérítésére irányuló kísérletek ellentmondanak azoknak a nemes céloknak, amelyekért ezt az értekezletet ösz- szehívták. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a reálisan gondolkodó állami vezetőket és politikai személyiségeket, hogy irányítsák erőfeszítéseiket az összeurópai értekezlet sikerének biztosítására, a feszültség enyhülése és az európai helyzet normalizálódása folyamatának további fejlesztésére és elmélyítésére. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői ismételten megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű lenne az össz európai értekezlet zárószakaszát és dokumentumainak aláírását a legmagasabb szinten megszervezni. Ez megfelel az esemény történelmi fontosságának, és hangsúlyozni fogja az össz európai értekezlet által elfogadott határozatok és dokumentumok Európa jövője szempontjából való rendkívüli jelentőségét. Mi, a Varsói Szerződés részvevői a tartós és igazságos európai béke alapjainak lerakására törekedve sok éven át aktívan síkraszálltunk az összeurópai értekezlet összehívásáért. Az értekezlet összehívását a béke ügye nagy győzelmének, a nemzetközi kapcsolatokban a józan ész diadalának tartjuk. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy elősegítsük az értekezlet munkájának a lehető legrövidebb időn belüli sikeres befejezését, hogy a munka eredményei megfeleljenek a békeszerető népek vágyainak. Az értekezletet nem célnak, hanem olyan kiindulópontnak tekintjük, amellyel elkezdődik az európai kontinens államai új kapcsolatainak kialakítására irányuló történelmi munka. Európa országai az értekezlet által kidolgozandó és 35 állam tekintélyével megerősítendő elvekre támaszkodva, kialakíthatják és fejleszthetik szélesebb alapokon nyugvó együttműködésüket, minden résztvevőjének anyagi és szellemi gyarapodására. A magunk részéről készek vagyunk az ilyen együttműködésre, és erre szólítunk fel mindenkit. E célt szolgálná az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részvevő államok állandó szervének létrehozása. A Politikai Tanácskozó Testület ülése részve^ vőinek közös véleménye szerint nagy jelentősége van annak, hogy a politikai enyhülés katonai enyhüléssel egészüljön ki. Újból megerősítik a Politikai Tanácskozó Testület prágai ülésének az európai béke, biztonság és együttműködés kérdésében tett nyilatkozatában, 1972 januárjában az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére kifejezett álláspontjukat. Az enyhülés ügyéhez lényeges hozzájárulást jelentene a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikeres befejezése. Az az elv, hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem szenvedhet kárt — figyelembe véve Európa minden országának biztonságát — teljes lehetőséget biztosít konstruktív megállapodás elérésére a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentésének kérdésében. A Politikai Tanácskozó Testület részvevői megvizsgálták a közel-keleti helyzetet. Egységesen teljes szolidaritásukat fejezték ki az arab népeknek az agresszió imperialista jxüitikájá- val szemben, az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivonásáért, Palesztina arab népe törvényes jogai biztosításáért folytatott igazságos harcával. Megállapították, hogy biztosítani kell a térség minden országának biztonságát, területi épségét és szuverenitását. Nyilatkozatot fogadtak el „A közel- keleti tartós és igazságos békéért" címmel. A Politikai Tanácskozó Testület ülésének részvevői eszmecserét folytattak a vietnami helyzetről. Kifejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi megállapodásoknak valamennyi aláíró fél által való pontos és feltétlen teljesítésére irányul. Nyilatkozatot fogadtak el „A tartós békéért Vietnamban, a vietnami nép igazságos nemzeti érdekeinek biztosításáért" címmel. Az ülés részvevői üdvözölték a laoszi koalíciós hatalmi szervek létrehozását és a kambodzsai hazafias erők sikereit. A tanácskozás részvevői támogatják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának konstruktív lépéseit, amelyek az ország külső erők beavatkozása nélkül történő békés és demokratikus egyesítéséhez szükséges kedvező fettételek kialakítására irányulnak. A tanácskozás részvevői megvitatták a chilei helyzetet. Határozottan követelik, hogy vessenek véget az ENSZ okmányaiban rögzített em- Ireri jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének. Felhívják a többi államot és a nemzetközi közvéleményt, hogy támogassák a chilei haladó erőket. Nyilatkozatot fogadtak el „Vessenek véget az önkénynek és a demokraták üldözésének Chilében“ címmel. A jelen tanácskozáson képviselt államok kifejezték meggyőződésüket, hogy a feszültség enyhülését ki kell terjeszteni valamennyi földrajzi övezetre. Gondoskodni a béke megőrzéséről, tevékenyen elősegíteni a nemzetközi élet kérdéseinek a népek érdekeivel összhangban történő megoldását — a nagy és kis államok közös feladata és kötelessége, függetlenül attól, hogy milyen társadalmi - politikai rendszerhez tartoznak. A tanácskozás résztvevői, internacionalista kötelességükhöz híven, teljes szolidaritásukról biztosították Ázsia, Afrika és Latin Amerika országainak népeit az imperializmus, kolonializmus és néokolonializmús ellen, a nemzeti felszabadításért, a politikai függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági függetlenség eléréséért, a társadalmi haladásért vívott igazságos harcukban. Támogatják Angola, Mozambik, Bis sau Guinea, a Zöldfoki szigetek népeit, elítélik a faji megkülönböztetés, a fajgyűlölet bármilyen megjelenési formáját. A tanácskozás résztvevői megállapították az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét «i nemzetközi ügyekben, kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politikájának ímperialistaellenességét, s üdvözlik az enyhülésért, a háború és az ag resszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelméhez való, egyre növekvő hozzájárulásukat, Ezzel kapcsolatban a tanácskozás részvevői hangoztatták az el nem kötelezett országok 4-ik, algíri értekezletének nagy jelentőségét. Az ülésen résztvevő országok nagy jelentőséget tulajdonítanak az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepe növekedésének, annak, hogy az ENSZ alapokmánya alapján növekszik tevékenységének hatékonysága a nemzetközi problémák megoldásában, a béke szilárdításában, a népek közötti együttműködés fejlesztésében. Megállapították a nyersanyag és a gazdasági fejlődés problémáinak megvizsgálása céljából a fejlődő országok kezdeményezésére összehívott ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának időszerűségét. A Politikai Tanácskozó Testület síkra- szállt az egyenjogú nemzetközi gazdasági együttműködés továbbfejlesztéséért, amely minden államnak saját természeti kincsei feletti szabad rendelkezésére vonatkozó szuverén joga tiszteletben tartásán alapul; a legnagyobb kedvezmény elvének a nemzetközi kereskedelemben való érvényesítéséért, a fejlődésükben elmaradott országok gyors gazdasági előrehaladásáért, az inijjerializmus politikájából eredő igazságtalan gazdasági kapcsolatok felszámolásáért. Eszmecserére került sor a Varsói Szerződés 20 ik évfordulójáról 1975 májusában történő megemlékezés előkészítésének és lefolytatásának kérdéseiről. A tanácskozás részvevői megelégedéssel állapították meg, hogy a testvér- államok sokoldalú együttműködése minden téren tovább fejlődött. Ez gyorsítja a Varsói Szerződés tagállamai gazdasági potenciáljának növekedését, védelmi képességük erősödését, népeik jólétének, országaik kultúrájának és tudományának fejlődését. A Varsói Szerződés tagállamai tovább erősítik megbonthatatlan barátságukat a szocializmus, a haladás és a béke érdekében, egyre növelve a szocializmus tekintélyét, amely más népek elé az államközi kapcsolatok új típusának, a valóban demokratikus társadalomnak, a szocialista életformának példáját állítja. Továbbra is síkraszállnak az enyhülési folyamat elmélyítéséért, a béke, a biztonság, a népek gazdasági és társadalmi haladása eszméinek diadalra juttatásáért. Az ülésen részt vett tagállamok ismételten megerősítették változatlan állásfoglalásukat, hogy készek a Varsói Szerződés szervezetének megszüntetésére egyidejűleg az Atlanti Szövetség megszüntetésével, vagy — első lépésként — azok katonai szervezetének felszámolására. Ugyanakkor kijelentik, hogy amíg fennmarad a NATO,, és nem tesznek hatékony intézkedéseket a leszerelés terén, addig a Varsói Szerződés tagállamai elengedhetetlennek tartják védelmi képességük erősítését, és ebben a vonatkozásban szoros együttműködésük fejlesztését. A tanácskozás részvevői meghallgatták a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői fő- parancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság által végzett gyakorlati munkáról. A Politikai Tanácskozó Testület tanácskozása a testvéri barátság és együttműködés légkörében zajlott le. Az ülésen elfogadott dokumentumokat a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov és Sztanko Todorov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Husák és Ľubomír Štrougal, a Lengyel Népköztársaság részéről Edward Gierek, Henryk Jablonski és Piotr Ja- roszewicz, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János és Fock fenő, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, Willi Stoph és Horst Sindermann, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu és Manea Manescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről pedig Leonyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin irta alá. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott nyilatkozatok A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé ülésének részvevői három nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok szó szerinti szövege a következőképpen hangzik: A KÖZEL-KELETI TARTÓS ÉS IGAZSÁGOS BÉKÉÉRT A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megállapítják, hogy a Közel-Kelet továbbra is a nemzetközi feszültség veszélyes tűzfészke. A külső imperialista erők támogatását élvező Izrael folytatja agresszív politikáját, makacsul elutasítja az ENSZ- határozatok végrehajtását, az elfoglalt arab területek visszaadását, durván semmibe veszi az arab népek törvényes nemzett jogait. A háborús cselekmények fel- lobbanása 1973. októberében ismét megmutatta e térség helyzetének teljes robbanásveszélyességét, amely állandó fenyegetést jelent az egész világ békéjére. Ezeknek az eseményeknek a során bebizonyosodott az arab államok és a szocialista közösség országai közötti barátság és együttműködés elvi fontossága. Az ülés résztvevői rámutattak a genfi közel-keleti béke- konferencia jelentőségére, minden közvetlenül érdekelt állam, valamint a palesztínai arab nép képviselői részvételének szükségességére és úgy vélik, hogy munkájának további folytatása mindenekelőtt a közel- keleti rendezés kulcskérdéseinek megoldásához, az összes megszállt arab területekről az izraeli csapatok kivonásához, a palesztínai arab nép törvényes jogainak nemzeti törekvéseivel összhangban történő biztosításához, e térség valameny- nyi állama biztonságának, területi épségének és szuverenitásának garantálásához kell, hogy vezessen. A tanácskozáson részt vett tagállamok készek erősíteni tevékenységüket, hogy előmozdítsák a konfliktus politikai rendezését és felhívnak minden államot, járuljanak hozzá az igazságos és tarlós béke megteremtéséhez a Közel-Keleten. Megvizsgálva a csapatszétvá- lasztűsról létrejött megállapodást, mint az első, előzetes lé- j)ést a közel-keleti probléma általános rendezésének útján, az ülés résztvevői úgy vélik, hogy ezt feltétlenül további lépéseknek kell követniük, amelyek a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i és 1973. október 22-i határozatai valamennyi rendelkezésének végrehajtására irányulnak. Az ENSZ rendkívüli erőinek jelenléte pozitívan járul hozzá a béke fenntartásához ebben a térségben. A tanácskozáson résztvett szocialista államok szilárdan és változatlanul támogatják az arab népek harcát az agresz szió imperialista politikája ellen, az igazságos és tartós bé kéért, szabad fejlődésük biztosításáért, a társadalmi és gazdasági haladásért. A társadalmi fejlődés e fontos céljainak elérése elválaszthatatlanul összekapcsolódik azon erők elleni harccal, amelyek igyekeznek az arab népeket a haladás útjáról letéríteni, ismét az imperialista erőktől való politikai és gazdasági függős helyzetébe hozni. A szocialista * országok az arab népek hű barátai, akik mellettük álltak és állnak mind a békés építés idején, mint szabadságuk és függetlenségük veszélyes pillanataiban. A szocialista államok politikája az arab világ országai irányában következetes és elvi, nemzeti törekvéseik és társadalmi-gazdasági fejlődésük problémáinak mély megértésén alapszik, nincs kitéve a konjukturális ingadozásoknak. A tanácskozáson részt vett államok továbbra is fejleszteni kívánják barátságukat és együttműködésüket az arab országokkal a közös célok alapján, az imperializmus és a neo- kolonializmus ellen, a békéért, a népek szabadságáért és a társadalmi haladásért folyó harcban. Varsó, 1974. április 18. A TARTÓS BÉKÉÉRT VIETNAMBAN, A VIETNAMIAK IGAZSÁGOS NEMZETI ÉRDEKEINEK BIZTOSÍTÁSÁÉRT A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének varsói ülésén a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság képviselői megerősítik elvi értékelésüket, hogy a párizsi egyezmény a hős vietnami nép történelmi vívmánya, a szocialista országok, a nemzeti felszabadító erők, az egész haladó emberiség közös győzelme. Megállapítják, hogy az egyezmény érvénybelépése óta eltelt időben bizonyos előrehaladás történt a vietnami helyzet normalizálásában. Az imperialista agresszió megszüntetése, a külföldi csapatok kivonása Dél- Vietnamból, a felek által a párizsi egyezmény egy sor cikkelyének megvalósítására tett gyakorlati intézkedések megteremtik az előfeltételeket a háborúról a békéhez megkezdett fordulat megszilárdításához, a szocialista építés feladatainak megoldására való áttéréséhez Észnk-Vietnamban és Dél-Viet- nam fejlődéséhez a béke, a függetlenség, a demokrácia és a semlegesség útján, előmozdítja a politikai légkör általános javulását az indokínai félszigeten és egész Délkelet- Ázsiában. A tanácskozás résztvevői egyidejűleg megállapítják, hogy a külső imperialista erők támogatását élvező saigoni adminisztráció minden eszközzel a párizsi egyezmény megvalósításának megakadályozására, a politikai rendezés meghiúsítására törekszik. Az ülés résztvevői határozottan elítélik a saigoni adminisztráció bomlasztó tevékenységét, rendszeres fegyveres provokációit a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának ellenőrzése alatt álló területek ellen. A tanácskozáson részt vett országok teljes mértékben támogatják a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a párizsi egyezménynek valamennyi aláíró fél által történő szigorú és feltétlen teljesítésén alakul, valamint a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormányának 1974. március 22-1 új konstruktív kezdeményezését. A teljes tűzszünet, a demokratikus szabadságjogok biztosítása a lakosság számára, a két dél-vietnami fél tárgyalásainak mielőbbi megtartása a nemzeti megbékélés és egyetértés tanácsának létrehozásáról azzal a céllal, hogy kedvező feltételeket teremtsenek az általános választások lebonyolításához — ez a béke megszilárdításának, a helyzet normalizálásának reális útja Dél-Vietnamban. A tanácskozás résztvevői megerősítik jszolidaritásukat a vietnami néopel és kifejezik (Folytatás a 3. oldalon)
