Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-19 / 92. szám, péntek

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1974. április 19. PÉNTEK BRATISLAVA 9 XXVII. ÉVFOLYAM 92. szám Ára 50 fillér ÁLLANDÓ FELADAT A dolgozók élcsapata, a kommunista párt történelmi külde­tésének maradéktalan betöltése érdekében állandóan gondosko­dik tagsága minőségi javításáról, megfiatalításáról és szociális összetételének javításáról. Olyan követelmények ezek, melyek­nek fontosságát a XIV. pártkongresszus, majd a CSKP KB 1971 szeptemberi plenáris ülése is kiemelte. A szociális összetétel javítása azért szükséges, hogy megerősödjön a párt munkás- jellege. Éppen ezért az új párttagok és a tagjelöltek a legjobb dolgozók, a munkások és parasztok soraiból kerülnek ki. Ter­mészetesen az alapszervezetek az értelmiségiek legjobbjainak is előlegezik a bizalmat, nem feledkeznek meg azonban arról, hogy a múltban, de főleg a párt- és a társadalom válságos időszakában aránytalanul sok értelmiségi került a pártba, ami gyengítette annak niunkásjellegét, és felborította a szociális összetétel arányát. Sürgős feladat a tagság megfiatalítása is. Ez érthető, hiszen az öregedés természetes folyamat, s így a pártban egyre több az idős tag. A tagság állandó fiatalítása azért is szükséges, hogy a pártmunka is fiatalos lendületet kapjon. Hogy az idős, tapasztalt kommunisták átadhassák ismereteiket és gazdag ta­pasztalataikat a fiataloknak, a munka folytatóinak. Örvendetes, hogy a tagság szociális és kor szerinti össze­tétele javításának fontosságát az alapszervezetek helyesen értelmezik. Erről tanúskodtak a legutóbbi értékelő taggyűlések is, melyek szinte kivétel nélkül ezzel a kérdéssel Is foglal­koztak. A pártalapszervezetek feladatukat távlati terv szerint végzik. Az utóbbi két esztendőben — 1972-ben és 1973-ban — 137 882 tagjelöltnek előlegezték az országban a bizalmat. Több­ségükben 35 éven aluli munkás- és parasztfiatalnak. Ez a szám tehát azt tükrözi, hogy az alapszervezetek általában helyesen értelmezik a párttagság összetétele javításának kérdését. Akad­nak persze olyan alapszervezetek is, amelyek elhanyagolják e feladat teljesítését. Például a humennéi járásban tavaly 166 párlalapszervezetben egyetlen tagjelöltet sem vettek fel. Ezzel szemben nagyon szép eredményeket érnek el például a galántai és a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban. Amivel a legkevésbé lehetnek elégedettek az alapszervezetek, az a nők arányszámának a javítása. A tagjelölteknek mind össze 23 százaléka nő. Ez az arány pedig elgondolkoztatóan kicsi; kivált ha azt Is figyelembe vesszük, hogy a tömeg­szervezetekben és a nemzeti bizottságokban szép számban végeznek jó munkát a nők is. Éppen ezért nem elég elfo­gadható az az érv, melyre egyes alapszervezetek gyakran hivatkoznak, hogy a nődolgozókat a munkaidő után várja a harmadik műszak. S hogy a nők is bevonhatók az aktív párt­munkába, azt az e téren figyelemre méltó eredményeket elérő pártalapszervezetek példái is igazolják — mégpedig mind az ipari, mind a mezőgazdasági üzemek és a falusi pártszervezetek tapasztalatai. A jövőben tehát — mint ahogy ezt az idei értékelő taggyű­lések is leszögezték — a párttagság összetételének javításában tovább kell haladni a megkezdett úton, de az észlelt hibák el­kerülésével. Minden szervezetnek tudnia kell, hol kell javítania tevékenységén. Csakis így tehetnek az alapszervezetek eleget egyik állandó és természetes feladatuknak, a párttagság össze­tétele javításának. Befejeződött a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülése Közleményt és dokumentumokat írtak alá a záróülésen Varsó — A lengyel minisz­tertanács épületének díszter­mében csütörtökön délelőtt folytatta munkáját a Varsói ^Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülé­se. A napirenden „az európai biztonságért és a nemzetközi feszültség enyhüléséért folyta­tott harc jelenlegi szakasza“ témakör megtárgyalása szere­pel. Az ülésen a Bolgár Népköz- társaság küldöttségét Todor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ságét Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Lengyel Nép- köztársaságét Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, a Ma­gyar Népköztársaságét Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaságét Ériek Honecker, az NSZEP KB első titkára, a Román Szocialista Köztársasá­gét Nicolae Ceausescu, az RKP KB főtitkára, államelnök, a Szovjetunióét Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára ve­zeti. A délelőtti ülésen Gustáv Hu­sák, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttségének ve­zetője, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bizottsá­gának főtitkára elnökölt. A délelőtti ülés szünete után a bolgár küldöttség vezetője, Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke elnökölt. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra tegnapelőtt Varsóban talál­kozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának Kapunyitás előtt Brnóban Holnap immár ötödször nyit­ja meg kapuit a brnói nemzet­közi közszükségleti áruminta- vásár, amely ismét tág teret biztosít mind a hazai, mind a külföldi ipar legjobb termékei­nek felvonultatására. Az idei árumintavásár különbözik az eddigiektől. Ezúttal nem kerül sor az élelmiszeripari árucik­kek bemutatására. A közel­múltban ugyanis a Salima ’74 nemzetközi élelmiszeripari sza­lonban állították ki a legszín­vonalasabb termékeket. Az így megüresedett C pavilonban a magyar, a lengyel, a bolgár, a jugoszláv, a svájci, a holland és az argentin könnyűipar gyárt­mányai kapnak majd helyet a hazai Merkuria, a Pragoneon, a Pragent és a Chemapol vál­lalatok termékein kívül. Ugyancsak újdonság, hogy az idén jóval több textiláru lát­ható a vásáron, mint a koráb­bi évek bármelyikében. A lak- berendezési tárgyak kiállításá­ra szolgáló B pavilonban ta­valy az NDK-ban gyártott bú­torok foglalták el a legtöbb helyet. Ezúttal a hazai Ligna és a Drevounia vállalatoké az elsőbbség. Sok érdekes látniva­lót ígér az NDK, a Szovjetunió, Lengyelország, Ausztria és Finnország bútoripari bemuta­tója is. A cipő- és bőripar legújabb termékeit a G pavilonban he­lyezik el a részvevő országok kiállítói. A szovjet, a magyar, a lengyel, a bolgár és a román cipő- és bőripari termékeken kívül elsősorban a Brazíliából származó gyártmányok tarthat­nak majd érdeklődésre számot. A csehszlovák cipő- és bőr­ipar termékeit külön helyen, a 2500 négyzetméter alapterületű H pavilonban mutatják be az Exico vállalat szakemberei. A brnói vásáron az idén az aranyéremért folyó versenybe 650 terméket nevezlek be a kiállítók. A nemzetközi bíráló bizottság elsősorban azt értéke­li, hogy a versenyben részt vevő termékek milyen mértékben képesek kielégíteni a szocia­lista társadalmi viszonyok kö­zött élő emberek korszerű igé­nyeit. A versenyszabályok ér­telmében elsődleges szempont­nak ezúttal Is az elbírálásra kerülő árucikkek tökéletessé­ge, korszerűsége és a lehető legsokoldalúbb felhasználható­sága számít. A legjobbaknak kijáró aranyéremmel az idén ötven terméket jutalmaznak meg a verseny rendezői. Jelentős esemény lesz az In- termóda nemzetközi divatbe­mutató-sorozat. A korábbi években mindig nagy sikert aratott rendezvényen kilenc napon át mintegy 900 ruhakü­lönlegességet csodálhatnak meg a látogatók. Ezek egyhar­A csehszlovák küldöttség — balról jobbra Ľubomír Štrougal, Gustáv Husák és Vasil Bifak elvtárs a varsói tanácskozáson. (CAF — ČSTK felvétele J madát egyébként az „Arany­szalagért“ meghirdetett divat­bemutató-verseny keretében is bemutatják majd a ma neke­nek. A KGST megalakulása 25. év­fordulója jegyében megnyitás­ra kerülő brnói nemzetközi közszükségleti árumintavásár rendezői a különböző témakörű tudományos-technikai értekez­letek előkészítésén kívül gaz­dag kultúrműsorról is gondos­kodtak. A vásárra több mint 200 000 hazai és mintegy 6000 külföldi látogatót várnak. A brnói vásár iránt világszer­te fokozódik az érdeklődés. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy évről évre több a külföldi részvevő száma és az áruminta­vásáron bemutatott termékek mennyisége, hanem abban is, hogy az egyre jelentősebb ál­lamközi kereskedelmi szerződé­sek megkötésére valóban jó al­kalmat biztosít a fejlett ipa­ri országok külkereskedelmi szakembereinek találkozója. A brnói vásár után tavaly két­milliárd 613 millió koronával növekedett hazánk külkeres­kedelmi áruforgalma. Az idei árumintavásár minden bizony­nyal a kereskedelmi kapcso­latok további jelentős bővíté­sét eredményezi majd. LALO KÁROLY első titkárával. A szívélyes és baráti légkörben a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság, az SZKP és az MSZMP további sokoldalú testvéri együttműkö­déséről tárgyaltak. Leonyid Brezsnyev tegnap Ceausescuval, a Román Kom­munista Párt főtitkárával talál­kozott. Az elvtársi légkörben folyt megbeszélésen az állam­férfiak a Szovjetunió és Romá­nia kölcsönös kapcsolatait1, va­lamint a két országot érdeklő további kérdéseket vitatták meg. Leonyid Brezsnyev ugyan­csak tegnap találkozott Todor Zsivkovval, a Bolgár KB Köz­ponti Bizottságának első titká­rával, a bolgár Államtanács el­nökével, A szívélyes, baráti lég­körben lefolyt találkozón a fe­lek véleményt cseréltek a szovjet—bolgár testvéri együtt­működés további szélesítésével és elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, valamint más, köl­csönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A lengyel minisztertanács épületének dísztermében csü­törtökön délután véget ért a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületé­nek ülése. A záróülósre 17 óra­kor ültek össze. Ezen a tag­államok képviselői aláírták az ülésszakról szóló közleményt és az ülésszak később nyilvá­nosságra kerülő három doku­mentumát. Az ünnepélyes aláírás előtt Tano Colov, a KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke átadta a küldöttségek tagjai­nak a nemzetközi szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából készült emlékérmet, az együttműködés fejlesztésé­ben szerzett érdemeik elisme­réséül. A tanácskozás záróaktusa­ként Todor Zsivkov elvtárs, a BKP Központi Bizottságának el­ső titkára tolmácsolta a ven­déglátó lengyel házigazdáknak a küldöttségek szíves köszöne­tét és jókívánságait. Prága továbbfejlesztése érdekében A Cseh Nemzeti Tanács tör­vényjavaslatot hagyott jóvá a napokban, melynek értelmé­ben július l-l hatállyal Prágá­hoz 30 községet csatolnak. Ez azt jelenti, hogy a ma 297 négyzetkilométeren elterülő fő­városunk mintegy 200 négyzet- kilométerrel bővül, és lakossá­gának a száma kb. 60 000 rel gyarapodik. Elsősorban a városfejlesztés­sel, a beruházásokkal, az épít­kezésekkel, az ipar és a köz­lekedés fellendítésével kapcso­latos bonyolult problémák ne­hézkes és hosszadalmas meg­oldása adott okot erre a dön­tésre. Köztudott ugyanis, hogy az üres telkek hiánya követ­keztében a lakásépítkezések üteme sem kielégítő. A déli városrész beépítésével majd­nem minden további lehetőség kimerül. És bár az elavult vá­rosrészek, például Žižkov, Li- beií, Holešovice stb. újjáépíté­sére és tatarozására a terv óriási összegeket szán, a Prága fejlesztését feltételezhető to­vábbi építkezések a fővároshoz csatolandó újabb területeket igényelnek. Ez a CSNT képviselőinek és a szakembereknek a vélemé­nye. Tisztában vannak azzal, hogy az 50 esztendővel ezelőtti helyzet — utoljára akkor ke­rült sor lényegesebb területi rendezésre Prágában — a fej­lődés következtében tarthatat­lan. Az illetékesek tehát a kü­lönböző lehetőségek közül érett megfontolás után a párt- és az állami szervek jóváhagyásával a legelőnyösebbnek a már em­lített megoldást tartják. Ezzel az új koncepcióval ugyanis 2000-ig sok lakás felépítését, a szolgáltatások és a kereskedel­mi hálózat lényeges fejleszté­sét biztosítják. Az új intézkedéstől a prá­gaiak csakúgy, mint a Prágá­hoz csatolandó községek lakos­sága olyan előnyöket vár, ame­lyek minden tekintetben hozzá­járulnak a főváros életszínvo­nalának további emelkedésé­hez. —km—

Next

/
Thumbnails
Contents