Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-14 / 15. szám, Vasárnapi Új Szó

1974. IV. 14.

í5j

ahol már 1948-ban működött gépi szövetkezet, s 1949 tavaszán tizennyolc földműves közösen, szövetkeze^ ti alapon végezte a vetést. Lelesznek gazdag forradalmi múltja van, ennek is köszönhető, hogy a falu szocialista építésének gondolata itt termő talajra talált... Emlékszem, milyen nagy gonddal, szinte félve végeztük az első közös gépi aratást. Hiányzott még a tapasztalat. Az ötvenes években az egész ország felfigyelt közös gazdaságunkra. Hétvégeken néha tíz- tízenöt autóbusszal érkeztek Lelesz- re az érdeklődők az ország különböző részeiből, s meggyőződhettek róla, hogy nem sajkából esszük az ételt, ahogy azt a szocializmus ellenségei liíresztelték, hanem igazán szocialista mezőgazdasági üzemet építünk. Érdemes volt ezért az iľgyért dolgozni, mert ennek a közösségi munkának beért a gyümölcse.

LEFKOVICS JÓZSEF, a Kráľovský Chlmec-i (Királyhelmeci) Állami Gazdaság igazgatója:

— Huszonöt év távlatából nem könnyű feladat összesűríteni, felidézni mindazt, ami akkor történt, feleleveníteni azt a lelkes, önzetlen és fegyelmezett munkát, amire mai fejlett mezőgazdaságunk épült. Aki nem dolgozott ebben a mozgalomban, talán el sem hiszi mindazt, amiről itt beszélgetünk. Mert az igazság az, hogy semmi sem jön létre magától, így hazánk szocialista mezőgazdasága is sok száz lelkes kommunista, a szocialista eszméhez ragaszkodó emberek szabadidőt nem ismerő, türelmes munkájából fakadt. Nem hátráltunk meg a nehézségek elől. Például az akkoriban járásunk területén felépített első száz közös istálló többségéhez lovasfogatok hordták az építőanyagot. Éjjel-nappal, sárban, hidegben ment a munka. Senki sem panaszkodott azok közül, akik az építkezésen dolgoztak. Érdekes, akkortájt télen sem fagyott meg a malter. Lehet, hogy a^ emberek lelkesedése fűtötte, pedig sok olyan munkát végeztek, amiért a mai napig nem fizetett áenki. Ez talán nem is fizethető meg pénzzel. Az volt az elégtétel, hogy az elképzelés valóra vált, szocialista mezőgazdaságunk sikeresen halad a 25 esztendővel ezelőtt megkezdett úton. Nagyon szeretném, ha fiatalságunk tudatosítaná magában, hogy mindez nem önmagától jött létre. A szocializmus ügyéért dolgozni kellett, s ez ma sincs másképp.

JUHÁSZ LAJOS mérnök, a Slovenské Nové Mesto-i Állami Gazdaság igazgatója:

— A mezőgazdasági középiskola padjaiból, huszonnégy éves fejjel a járási szövetkezeti osztály élére kerültem. Ma sem tudom feledni azt a lelkes munkát, amit annak idején az itt megjelent elvtársakkal együtt igen sokan kifejtettek. Lelesaen például

harminc napig dolgoztunk egy mező-, gazdasági főiskolai tanárokból és minisztériumi előadókból álló bizottsággal azon a szövetkezeti pénzügyi- gazdasági terven, amit aztán példaként az egész országba szétküldtünk. 1950-ben tizenhárom efsz számára készítettük el az évi tervet. Akadt olyan időszak, amikor hónapokig alig voltunk otthon, s az éjjeli munkában kimerültén, az íróasztalra hajolva pihentünk. Én azt tapasztaltam, hogy az emberek meggyőződésből dolgoztak, hittek a szövetkezetek jövőjében. A megalakult közös gazdaságokban a tagság bizonyítani akarta, hogy helyesen döntött, amikor belépett a szövetkezetbe. Ma már- bizonyosak benne, hogy nem tévedtek.

Hasonló értelemben szólalt fel ezen a találkozón KORÁK FERENC elvtárs, leleszi nyugdíjas, a királyhelmeci jnb akkori elnöke, GENCO JÁN, a Veiké Kapušany-i gimnázium igazgatója, és még sokan mások. Nappalukat, éjjelüket, egész életüket a szövetkezeti mozgalom ügyének szentelték. Nem lehet itt felsorolni a szövetkezeti mozgalom úttörőinek teljes névsorát, de a jelenlegi trebi- šovi járásban legalább Coinpoly József, Battyányi István, Ragány Gellert, Ján Jakubčík, Michal Leškanič, Ján Onďák, Štefan Kundek, Juraj Mi- kita, Matej Vrábeľ, Jozef Duda, German Lívius, Detrik János és Urbán András nevét kell megemlíteni.

A fejlődés kereke feltartóztathatatlanul halad tovább a megkezdett úton. A szövetkezeti tagok népes tábora országszerte szorgoskodik a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésére irányuló célkitűzések megvalósításán. Az elért eredmények, szép sikerek nem feledtethetik a szocialista mezőgazdaság úttörőinek áldozatkész munkáját, amelyre ezek az események épülnek.

KULIK GELLÉRX

Alkalmunk volt részt venni azon a trebišovi járási pártbizottság kezdeményezésére rendezett találkozón, amelyen a széles környék első egységes földművesszövetkezeteinek szervezői és alapítói közül csaknem harmincán elevenítették fel a szocialista mezőgazdaság építésének kezdeti

szakaszát.

FOKOL GYULA, a Zatíni (zétényi) Efsz pártszervezetének elnöke:

— Mi Gottwald elvtárs szavaiból

CAP ISTVÁN mérnök, a Veiké Kapušany-i (Nagykaposi) Állami Gazdaság Igazgatója:

— A szocialista mezőgazdaság építésének kezdete engem Leleszen ért,

RÖTH JÁNOS, a somotori hnb el-: nöke:

— Amikor 25 év után felelevenít-, jük azt a munkát, amit a mezőgaz-, daság szocializálása terén végeztünk, elsősorban arra gondolok, hogy fáradságos politikai-szervező munkánk nem volt hiábavaló. Jóleső érzés új-, ból találkozni azokkal az elvtársak-, kai, akikkel együtt dolgozhattam, amikor mindent megtettünk annak érdekében, hogy a szocialista mező-, gazdaság minden faluban győzedel-. meskedjen. Büszkeség tölt el, hogy ennek az úttörő kollektívának ón is a tagja lehettem. Minden, amit 25 év óta cselekedtünk, a mezőgazdasági dolgozók és egész szocialista társadalmunk érdekében történt. Erről ma már azok is meggyőződhettek, akik akkor másként látták a helyzetet, és nehezen váltak meg az egyéni gazdálkodástól.

— Nehéz, de helyes útra léptünk az 1949—50-es években, amikor a CSKP KB 1948 novemberében hozott határozata, illetve a IX. kongresszus szellemében a jelenlegi trebišovi járás területén is elkezdődött a falvak szocializálása, az efsz-ek megalakítása — hangsúlyozta ANDREJ PLUTKO mérnök, járási párttitkár. — Az élet bebizonyította, hogy pártunk nem tévedett, amikor negyed századdal ezelőtt meghirdette a mezőgazdaság szocialista építésének programját. Önök tudják a legjobban — fordult a találkozó résztvevői felé —, hogy mennyi türelemre, megfontolt politikai munkára volt szükség abban az időben, mennyi nehézséget kellett leküzdeni. Ám bátran és büszkén leszögezhetjük, hogy az önök, és a többi elvtárs munkája nem volt hiábavaló. Pártunk vezetésével olyan sikereket értünk el a szocialista mező- gazdaság fejlesztésében, amikért nem kell szégyenkeznünk.

Plutko elvtárs a továbbiakban néhány adattal is illusztrálta a trebišovi járás mezőgazdaságának fejlődését. Rámutatott, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóság irányítása alá tartozó közös gazdaságok jelenleg több mint egymilliárd korona értékű vagyonnal rendelkeznek, míg 1963-ban a szövetkezetek összvagyona csupán huszonhat millió korona körül mozgott, jelentősen javultak a termelési eredmények. Az őszi búza átlagos hektárhozama az utóbbi 10 év alatt 10,6 mázsáról 42,6 mázsára, a tehenek fejési átlaga 1508 literről 2826 literre növekedett. Azonban a további termékek termelésében elért eredmények is figyelemre méltók.

Az idén még igényesebb feladatokat valósít meg a trebišovi járás mezőgazdasága. A bruttó mezőgazdasági termelést az elmúlt évhez viszonyítva 3,6 százalékkal, a piaci termelést 5,8 százalékkal növelik. A gabonafélékből 42,4 mázsás, kukoricából 60 mázsás átlagos hozamot terveznek. Tehenenként háromezer literes évi fejési átlagot akarnak elérni. Mindehhez céltudatos beruházásokkal, korszerűsítéssel teremtik meg a feltételeket.

A járási titkár bevezető beszéde után azok is felszólaltak, akik ennek a történelmi jelentőségű negyedszázados útnak már az elején is szilárdan helytálltak, s a szövetkezetek alapításával, szervezésével járó munkákból jelentős r^szt válla'tak.

azonnal megértettük a falu szocialista átépítésének jelentőségét. Tudtuk, hogy mit jelent a közös gazdaságok létrehozása. Ebben annak idején a gazdag forradalmi hagyományokkal rendelkező Lelesz község mutatott példát. Nálunk Zétényben először gépi szövetkezet alakult, de ez felbomlott. Az volt a szerencsénk, hogy a falusi pártszervezet tagsága egységes, erős volt, innen indult ki minden kezdeményezés. Igen sok nehézséget kellett leküzdeni, amíg 1957-ben az egész község parasztsága a szövetkezetbe tömörült, de még azután sem ment minden a maga rendjén. Egyszer például aratás idején bált akartak rendezni a faluban, a járás azonban a munkák sürgősségére való tekintettel nem engedélyezte. Harminc fiatal vállalkozott, hogy a bálig összehordja a termést. Ez meg is történt, és a bál rendezéséhez is megkapták az engedélyt. A volt helmeci járás számos községébe ellátogattunk abban az időben. Mindenhol akadt valamilyen elrendezésre váró probléma. Akkor munkánk eredményességének titkát abban látom, hogy aki feladatot kapott, azt fegyelemzetten igyekezett megvalósítani.

MATYI JÁNOS, a Polanyi (polyáni) Efsz elnöke:

— Alig voltam harminc éves, amikor a mi falunkban is hozzáláttunk a szövetkezet megalakításához. Talán éppen fiatal korom miatt kerültem akkor a haladás sodrába. Mi is a szomszédos Leleszre jártunk tapasztalatokért. Nem tudtuk még akkor, mi az a norma, a helyes jutalmazás, a tervezés. Nem túlzók, ha azt mondom, talán Juhász Lajos tudta egyedül a járásban, alti a szövetkezeti osztályt vezette, hogy milyen egy szövetkezeti terv, vagy mérleg. Az 1953-as esztendőben a mi szövetkezetünk tagságát sem mellőzte a megingás szele, nyolcvanhatan kilépték a közösből. Tibor Bohdanovský és Fábry István elvtársak jártak bennünket biztatgatni: tartsatok ki, minden jóra fordul ... Igazuk volt. Én magam is igen sok községben jártam akkor mint járási instruktor, nagyon sok tapasztalatot szereztem a szövetkezetek szilárdításában, ezeket most gyümölcsözőén tudom hasznosítani.