Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-12 / 87. szám, péntek
M ihályt Jánost, « Hostíceí (gesztetei) Egységes Földművesszövetkezet gö- mördétérl részlegének szőlészét nem nehéz megtalálni. A megkérdezett helybeliek valamennyien a falu mögötti dombok irányába mutatják az utat. Az utolsó házaktól alig néhány* száz lépésnyire kezdődik a szövetkezet szőlészete. Úgy mond: ják, hogy Mihályi Jánost a nap legnagyobb részében nem is érdemes másutt keresni. — Nálunk kora tavasztól késő őszig úgyszólván sohasem szünetel a munka — magyarázza később. — Legtöbbször még a téli hónapokban is jócskán akad tennivaló. így aztán az csak természetes, hogy jó időben virradattól sötétedésig szombaton sem ülhet otthon az ember tétlenül. Mihályi János tíz évvel ez előtt került haza a falujába, illetve a Gömördétéri Egysé ges Földművesszövetkezeibe. A mezőgazdasági szakiskola elvégzése után három évig a Szabó-pusztai Állami Gazdaság kertészetében dolgozott. — Ma is szeretem a kertészeti munkát, de a szőlőtermesztés iránt mindig nagyobb vonzalmat éreztem — mondja. Ezért nagyon megörültem annak, hogy ezen a téren hasznosíthatom az iskolában szerzett ismereteket. Szövetkezetünk ben 1964 tavaszán fogtunk hozzá a szőlőtelepítéshez. Akkor kevesen bíztak abban, hogy a mi feltételeink között, az egyébként szinte művelhetetlen domboldalakon sikerrel is járhat ez a vállalkozás. Kezdetijén bizony sokan mondogatták ab lakon kidobott pénznek a talaj előkészítésére, az oltványok vá- sálására és magára a telepítés re fordított összegeket. Azóta csak örülni lehet annak, hogy az aggályoskodóknak még csak részben sem lett igazuk. Most összesen 60 hektár sző leje van a három falu — Gesz- tete, Gömördétér és Jeszle — társult földművesszövetkezetének. Ennek felét a gömördétéri dombokra telepítették. A szőlő mellett még egy 2 hektáros gyümölcsös vén Mihályi János gondjaira és szakértelmére bízva. — A Szövetkezetünk számára egyre komolyabb jövedelem- forrást jelent « szőlői emésztés — bizonygatja. — Tavaly már egymillió korona volt a szőlőből származó bevétel. Azonban mihelyt termőre fordul az eddigi telepítés minden parcellája, ennek többszörösére lehet majd számítani. A gömördétéri részlegen még csak nyolc hektáron szüretelhettünk az elmúlt ősszel, amikor átlagosan 130 mázsás hektárhozainot értünk el. Területünk legnagyobb részén fehér burgundi fajtát termesztünk. A mi viszonyaink között ez terem a legjobban. Nagy hozamú, magas a cukortartalma és kilójáért 9—10 koronái is fizetnek a felvásárlók. — Mennyire elégedettek a szőlőtermesztés eddigi eredményeivel? — Az eredményeink még job bak is lehetnének. Sajnos azonban régi fájdalmunk, hogy többnyire csak olyan oltványokat sikerül beszerezni, amelyek a másodosztályú minőségi követelményeknek sem felelnek meg. így aztán a telepítést követő években szinte minden parcellán nagy számban kell újakkal pótolni a fejlődésre alkalmatlan vesszőket. Ez a kö- ■lllmény azonkívül’, hogy sok többletmunkát okoz, érezhetően kihat a hektárhozamok alakulására is. A munka szeretete Munkájáról és általában . a szőlőtermesztésről igazi nagy lelkesedéssel beszél a fiatal szakember. Egy kimerítően részletes szakmai ismertetés, a vele járó adatsorolás és magabiztos érvelés után azt is elmagyarázza, hogy a szövetkezetek társulása milyen sokat változtatott náluk a szőlőtermesztés helyzetén. A három szomszédos Mihályi János falu halárában lényegében negyedik éve fordítanak megkülönböztetett figyelmét erre a jól jövedelmező termelési ágazatra. — Az idei évben újabb hat hektáros területen fordulnak termőre a .tőkék ; - újságolja nem kis örömmel. -- Az előnyök mellett ez természetesen, újabb feladatokat is jelent számunkra. De most már győzzük a munkát. A társulás előtt ezen a részlegen a jelenleginél jóval kisebb szőlészetünkben átlagosan 20—25 asszony folyamatos fizikai munkájára volt szükség, és mindössze egy traktor állt a rendelkezésünkre. Az összefogás óta azonban a szőlészetben is gépekkel végezzük a munka zömét. Hagyományos módon már csak a levélfodro- sodás ellen permetezünk a tavaszi riigyfakudás előtt. Ilyenformán aránylag sok vegyszert takaríthatunk meg. Nagyobb terület esetében pedig ez sem számít elhanyagolható körülménynek. Amikor ezt mondja, hangjából kiérződik, hogy mennyire nem közömbös számára a nagyüzemi szőlőtermeszlésre fordított közös kiadások összegé. Ha korábban másoktól nem hallottam volna, akkor sem kételkedhetnék abban, hogy a jó gazdára jellemző alapos megfontoltsággal, körültekintő mé- legeléssel keresi mindig a több- és olcsóbb termelés űjabb lehetőségeit. — Bár ezek után nem tartom valószínűnek, mégis megkérdezem: Nem gondolt még arra, hogy munkahelyet változtasson? — Már nem tudnék elmenni ebből a szövetkezetből, —vvála- szolja kissé meglepődve a váratlan lémaváltáson. Megtaláltam itt a számításomat. Nemcsak az a szerződés köt ide, amelyet kilenc évvel ezelőtt írtam alá, amikor húszezer korona térítésmentes kölcsönt kaptam a régi házunk átalakítására, hanem sok egyéb körülmény is. A legjobban annak örülök, hogy a falumban végezhetem azt, amit csinálok. Hasonlóan nagyra értékelem, hogy szövetkezetünkben az elmúlt évek folyamán igazi elvtársi-baráti viszony alakult ki az emberek között. Czene Sándor elvtárssal, a fővincellérrel és a vezetőség többi tagjával nagyszerűen lehet együttműködni. Nálunk már nem szokás a bírálatért megharagudni, hi szén az is közös érdeket szolgál. De tovább is sorolhatom az érveket. Feleségem szintén ennek a szövetkezetnek a tagja. Kettőnk keresete gondtalan megélhetést biztosít a családnak. Igaz, itt többet dolgozunk, mintha valahol városon élnénk, mert sok munka akad a ház körül is, de nem bántuk meg azt, hogy falun maradtunk. Ügy hiszem, ezzel semmit sem vesztettünk. A szórakozásra, a ki- kapcsolódásra így is jut elég idő. Az utóbbi három évben, amióta kocsink van, több mint harmincezer kilométert utaztunk itthon és külföldön. A lég fontosabbnak azonban mégis azt tartom, hogy mindketten megszerettük a munkánkat és megszoktuk ezt az életformát. így mondja, régen így gondolja ezt Mihályi János, aki fa lun is megtalálta önmaga számára azt az örömet és elege dettséget, amely nemcsak hétköznapjait változtatta teljesebbé, gazdagabbá, hanem lehetőséget nyitott elölte arra is, hogy az átlagosnál jóval többet tegyen közvetlen közössége érdekében. LAI.O KAROLY ■ Csehszlovákia az idén több mint 160 tonna koncentrá- tumot hozat be szuperfoszfát gyártására a Kola-félszigetról. Csehszlovákián kívül még to vábbi 15 országba is szállítanak innen foszfáttartalmú kő zetet. Az ott található bánya kombinát évente 35 millió tonna foszfátkőzetet termel ki. ■ Az észak-magyarországi visontai Jurij Gagarin Hőerőmű dolgozói kitűnő munkaered- ménnyel üdvözölték hazájuk felszabadításának 29. évfordulóját. A mai napig 10 milliárd kw/óra villanyáramot állítottak elő, ami csaknem fele Magyar- ország villanyenergia-szükség- letének. A tokaji körzet szőlődombjain Szemben az országhatáron „át'kukucská- 16“ Sátorhegy- gyel, a szlovák tokaji körzet központjában, Toronyén, a Slovenské nové Mesto-i Állami Gazdaság képviselőinek kíséretében végigjártuk a természet által ki- sebb-nagyobb völgyekkel ösz- szekapcsolt szőlődombokat. Elég nagy területen, konkrétan háromszázhat hektáron termesztenek itt szőlőt. Ezenkívül a Szőlőskei Szőlészeti Szakmunkásképző Iskola negyvennégy és a Toronyai Borászati Kísérleti Állomás huszonhét hektáros szőlője képezi a Szlovák Nemzeti Tanács által 1958-ban tokaji körzetté nyilvánított területet. Ez a határozat kimondta, hogy ezt a területet kétszeresére, hétszáznegyvenöl hektárra kell növelni. A sorközti művelést géppel végzik Á szőlődombokon elbeszélgettünk a gazdaság vezetőivel, s megtudtuk, hogy a tokaji körzet szőlészetének fejlesztése szakaszán az utóbbi hét évben komoly, kedvező változások történtek, amiről — így a dombtetőről széttekintve — mi is meggyőződhettünk. A fejlesztés, az új modern telepítés je* lentős beruházásokkal járt. Az 1959/65-ös években csaknem 21,6 millió koronát, majd az ezt követő, 1973 ig terjedő időszakban további 32 millió koronát meghaladó összeget fordítottak az új szőlőterületek betelepítésére. A munka tovább folyik s míg a tervezett területet betelepítik, erre még legalább kilencven millió koronát felhasználnak. A szakemberek részéről elhangzott megjegyzések szerint a beruházás 6—8 éven belül megtérül. Állításukat tények igazolják. Például amíg a régi, hagyományos karós szőlő hektáronként 18—20 mázsa termést adott, az új szőlőterületeken tavaly már 74 mázsás átlaghozamot értek el. Pénzben kifejezve az 1966— 68-as esztendők folyamán egy- egy hektár szőlő 14 ezer koronát jövedelmezett, ezzel szemben 1973-ban több mint 54 ezer koronát. Nem kevesebb, mint 145 vagon szőlőt gyűjtöttek be a tokaji körzet szőlődombjairól, csaknem 10,5 millió korona értékben. Teljesen reális hát az elképzelés, mely szerint 1990- ben már 875 vagon szőlőt termelnek ebben a körzetben. (kulik) 1961. április 12-én járt az első ember a világűrben Az emberiség számára felejthetetlen évforduló A kozmikus korszak 1957. október 4 vei kezdődik, amikor a Szovjetunióban föld körüli pályára bocsátották a Föld első mesterséges holdját, a Szputnyik—let. Ezt mesterséges holdak egész sora követte,» s ezeknek a súlya fokozatosan elérte az 5 tonnát. Céljuk az volt, hogy előkészítsék az ember első űrrepülését. Az emberiségnek ez az ősi álma 1961. április 12-én valósult meg. Ezen a napon bocsátották fel a Vosztok—1 űrhajót Juraj Gagarinnal a fedélzetén, aki űrhajójával első emberként körülrepülte a tüldgolyól és biztonságosan leszállt a Földön. Ez volt a második legnagyobb siker az űrrepülés történetében. Ezért van felírva április 12-e arany betűkkel nemcsak a tudomány, hanem az egész emberiség történetébe. A Gagarin űrutazását követő űrrepüléseknek az volt a célja, hogy az ember megtanuljon élni és dolgozni a számára szokatlan környezetben. Ezért tanulmányozták a tudósok, hogy milyen hatással van a túlterhelés és a súlytalan ság állapota az emberi szervezetre. Az előbb a Földön különleges kamrákban végzett kísérletek során megállapították, hogy az ember képes dolgozni nemcsak benn az űrhajóban, hanem különleges űröltözék segítségével az űrhajón kívüli kozmikus térben is. Az el műit 13 esztendő folyamán, tehát Gagarin első űrutazása óta sikerült számos műszaki problémát megoldani, amelyek lehetővé tették nemcsak az embernek a Holdra való leszállását és visszatérő sét, hanem a naprendszer más bolygóinak a kutatását is. Az űrkutatásnak azonban más fontos jelentősége is van az emberiség számára. Ismeretes például, hogy milyen fontos szerepet játszik a rakétatechnika (űrszondád, mesterséges holdak) a hírköz. lésben, a geológiai kutató sokban, az asztronómiában és a meteorológiában. A meteorológiában különle ges mesterséges holdakat alkalmaznak, amelyek az időjárási frontok alakulásában nagy szerepet játszó felhó rendszerekről közvetítenek képeket a Földre. Meteorológiai műholdakkal figyelik a trópusi ciklonokat, a föld fel színét, elsősorban azonban a hótakarők és a gleccserek, valamint a jéghegyek mozgását. Az utóbbi különösen fon tos a tengeri hajózás szempontjából. A híradástechnikában szán tón igen nagy szerepet játszanak az ún. stacionáris mes terséges holdak. Ezek felbocsátásuk után a Föld saját tengelye körüli forgásával azonos sebességgel haladnak bolygónk körül, s tulajdon képpen állnak a Föld bizo nyos pontja fölött. így azután segítségükkel megoldották a földrészek közötti televíziós közvetítéseket, de ugyanígy egyszerre nagyobb számú telefonbeszélgetés közvetítésére is alkalmasak. P. F. A jubileumok tiszteletére Kelet-Szlovákia dolgozó népe is lelkesen készül az idei, szocialista társadalmunk szempontjából nagy jelentőségű események jubileumának a méltó megünneplésére, amit az eddig nyilvántartott közel 292 001) egyéni és több mint 17 000 kollektív felajánlás is bizonyít. Az SZNF, a duklai harcok, valamint hazánk felszabaduló sa 30. évfordulójának tiszteletére a kerület dolgozói vállalták, hogy az ipari termelésben 134,4 millió korona értékű túlteljesítést és 81,9 millió korona értékű megtakarítási érnek el. Az építőiparban dolgozók 49 millió korona értékű terven felüli teljesítést vállallak. A kereskedelmi dolgozók 3,8 millió koronával növelik a kiskeres kedelmi forgalmat. A közlekedésben dolgozók a költségek 2,7 millió koronával történő csökkentésére tettek felajánlást. A szolgáltatások területén a vállalások értéke meghalad ja a tízmillió koronát. A mezőgazdasági üzemek dolgozói kötelezték magukat, hogy terven felül ezer tonna gab«>- nanemüt, ötmillió liter tejel', hárommillió tojást és 250 tonna egyéb terméket értékesítenek. A választási program teljesb iésére vonatkozólag 407,7 millió korona értékű felajánlás született. Társadalmi munkában több mint 26 millió korona értékű brigádéra ledolgozását vállalták. A jubileumok tiszteletére a kerületben 99 hősi emlékművet hoznak rendbe, s megnyitnak 97 forradalmi hagyományok szobáját és 10 CSSZBSZ klubot. •kg) A prágai metró építése kiterjedt már a Vencel tér alsó részére is. Felvételünkön: Miroslav Pe'sek (jobbról) és Josef Nový, a Vízmű építő Vállalat szerelőüzemének dolgozói a Vencel téren elhelyezett vízcsöveket szerelik a vasszerkezetre. (Felvétel: J. Sourek — C81Kj
