Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)
1974-04-11 / 86. szám, csütörtök
SZÜLŐ K , N E V E L Ő K F Ó R U «M A Gyorsan fejlődik a magyar műszeripar exportja A gépiparhoz tartozó alága- zatok sorában a magyar műszeripar a termelés fejlődésének ütemét tekintve a második leggyorsabban fejlődő al- ágazatnak számít. A műszeripar dinamikus fejlődésének következményeként 1968-tól 1972-ig a dollár elszámolású export közel két és félszeresére nőtt. a rubel elszámolású piacokon 1970 és 1972 között 44 százalékkal több magyar műszeripari termék került. Abban, hogy a magyar műszeripari termékek iránt ilyen számottevő nemzetközi érdeklő dós nyilvánul meg, e termékek versenyképességének egyre nagyobb szerepe van. A világpiacon mutatkozó lehetőségek kihasználásában szerepet játszik az a körülmény, hogy a saját fejlesztések mellett egyre inkább élnek a műszeripari vállalatok és szövetkezetek »a licencvásárlások lehetőségével. Ez egyben azzal az előnyös következménnyel jár, hogy a műszeripar gyártmányszerkeze- te egyre korszerűbbé válik. A műszeriparon belül a legjelentősebb forgalmat a Medicor Művek, a Ganz Műszer Művek és a Magyar Optikai Művek bonyolították le. Közülük a legdinamikusabban a Medicor eladásai fejlődnek. Az 1973-as évi export szintén kedvezően alakult. Az első három negyedévben az 1972-es év azonos időszakához viszonyítva a rubel elszámolású kivitelnél 17 százalékos, a dollár elszámolású kivitelnél 36 százalékos volt a növekedés. Ugyanakkor a műszeripar exportmegrendelései arra engednek következtetni, hogy ez a dinamikus fejlődés még fokozódni fog. A szocialista integráció keretében Magyarország, az NDK és Csehszlovákia között például tovább bővül az orvosi műszer- gyártási szakosítás. Az NDK- ban gyártják az elektromos terápiás készülékeket és a lélegeztető műszerek alkatrészeit, Csehszlovákiában a fogászati berendezéseket, míg a Medicor Művekben készülnek a fluid lélegeztetők. a vérsejtszámlálók és a gáz-sterilizátorok. A szakosított termékek listája állandóan bővül. Az elmúlt évben a három kooperáló ország közötti forgalom értéke már meghaladta az egy millió rubelt. K. K. Korszerű vendéglátóipari és kereskedelmi berendezések kiállítása A Transelektro magyar külkereskedelmi vállalat, amely már csaknem 20 éve képviseli külföldön a magyar elektrotechnikai ipart, a napokban önálló vállalati kiállítás keretében mutatja be Bratislavában, a Csehszlovák—Szovjet Barátság Házában a Magyarországon gyártott vendéglátóipari és élelmiszer kereskedelmi berendezések legújabb típusait. A Magyarországon gyártott vendéglátóipari berendezésekkel a csehszlovákiai üzemekben is gyakran találkozhatunk, a Transelektro külkereskedelmi vállalat ugyanis már hagyományosan szállítja ezeket a termékeket, valamint a villamos háztartási gépeket, villanymotorokat, s a különböző erősáramú berendezéseket. E gépek és berendezések gyártásában már a nemzetközi munkamegosztás szempontjai is érvényesülnek, a KGST-tagállamok keretében például csak Magyarországon gyártják a kávéfőző presszógépeket, melyek legújabb típusaival a bratislavai kiállítás látogatói is megismerkedhetnek. Bár az ízlésesen berendezett kiállítás főleg a vendéglátóipari és kereskedelmi beruházási szakembereknek szól, az alkalmi látogatók is megtekinthetik itt többek között a korszerű hűtő és fagyasztó berendezéseket, például a Tyler-rendszerű áruházi kiszolgálópultokat, a Jászberényi Hűtőgépgyár li- cencben gyártott termékeit, amelyek nyers hús, felvágottak, csemege áruk és különböző fagyasztott készítmények önki- szolgáló értékesítésére szolgálnak. Külön látványosságnak számít a KERIPAR vállalat presszóberendezése, valamint a Fémfeldolgozó Vállalat snack- bárja. A bemutatott berendezések gyártói figyelembe vették a vendéglátóiparral szemben támasztott igények fejlődését, a kulturált környezetet, a praktikus és gyors kiszolgálás követelményét, ami főleg a turisztikai csúcsszezonban jut kifejezésre. A kiállított vendég- lálóipari berendezéseket, például a Villamos Berendezés és Készülék Művek Elektroher- max gyárának FE — 24-es típusú nagykonyhai olajsütőjét, valamint a VBKM Transzvill gyárának ausztráliai licencben gyártott mosogatógépét szintén a korszerűség jellemzi. A MIR- KÖZ vállalat termékei közül az MJG/50-es jégkockagyártó automata a forgalmasabb kirándulóhelyek vendéglátóipari üzemeiben különösen a nyári időszakban érvényesülhet. Kozma Miklós, a Transelektro külkereskedelmi vállalat vezérigazgató-helyettese a kiállítás megnyitása alkalmából megemlítette, hogy Csehszlovákia már eddig is jelentős meny- nyiséget vásárolt a vállalat által közvetített termékekből, s a kölcsönös forgalom az elmúlt évben elérte a 13 millió rubel értéket. A Transelektro vállalat rendszeresen részt vesz a brnói Inteco kiállításon, valamint a Brnói Nemzetközi Közszükségleti Áruminta vásáron, ahol főleg villamos háztartási gépeket mutatnak be. A bratislavai kiállítás, amely április hó 12-ig tekinthető meg, úgyszintén jelentős mértékben hozzájárulhat a két ország közötti kölcsönös együttműködés fejlesztéséhez. (—ai) Csehszlovák gépipari bemutató Budapesten A Magyar Népköztársaság és « Csehszlovák Szocialista Köztársaság közötti kétoldalú árucsereforgalomban az első helyek egyikót — a megkötött kereskedelmi szerződések alapján — a szerszámgépek foglalják el. Ezért a prágai Stroj- import külkereskedelmi vállalat elhatározta, hogy ötéves szünet után 1974. április 19— 28. között ismét megrendezi Budapesten a fémfeldolgozó, forgácsoló és alakító, továbbá a famegmunkáló gépek és a felületi kezelésre szánt berendezések önálló kiállítását. Bár a Strojimport minden évben részt vesz a Budapesti Nemzetközi Vásáron, ezt a kiállítást mégis nagy jelentőségű propaganda-akciónak tekintik, amelyen keresztül a magyar felhasználók megismerhetik a csehszlovák szerszámgépek technológiai lehetőségeit. Az állandóan tökéletesedő, korszerű géptechnikával szemben támasztott követelmények a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban is a numerikus és programvezérlésű szerszámgépek gyártásához, a speciális egycélú gépek, valamint a technológiai komplexumok előállításának növeléséhez vezettek. E célok megvalósítása már az előző évi 15. jubileumi Nemzetközi Brnói Gépipari Vásáron is kifejezésre jutott. A csehszlovák gépgyártó üzemek gyártási programjainak felújítása az utóbbi években egész sor előnyös módosításhoz vezetett. A Magyarországra szállított hagyományos gépek mellett figyelmet érdemel néhány nagy jelentőségű exporttétel. Ez utóbbiak közé tartozik pl. a GANZ Villamossági Műveknek szállított két SK—16 típusú függőleges, kétállványos esztergapad, amelyet a TOS Hu- lin gyár készített. Ugyanott üzembe helyeztek még egy, a ČKD Blansko üzemben legyártott SK—50 típusjú függőleges kétállványos esztergagépet is. A szerszámgépipari művek számára IFS—3 típusú pozíciókijelzővel felszerelt vízszintes fúró maró művet, egy FFS—41 jelű numerikusx vezérlésű WHN—11 típusú fúró maró művet, míg a miskolci Digép számára e gép IFS—3 jelű pozí- ciókijelzövel ellátott változatát szállították. Két évvel ezelőtt ugyanitt helyezték üzemire a Skoda Művek által szállított, egyik legnagyobb, kb. 100 tonna súlyú, S—2500/12 jelű csúcsesztergát. A Kovacnak (kohászati alapanyag-előkészítő közös vállalkozás) a Zdárske strojírny a slevárny Ztfár nad Sázavou-i üzeméből könnyű fémhulladék bálázásához két CPA 100—3 hidraulikus fémhulladékprést szállítottak. A Strojimport budapesti kiállítását szakelőadások sorozata kíséri, amit a szerszámgépek gyártásában is sokéves tapasztalatokkal rendelkező szakemberek tartanak. A TOS Hulln képviselőjének egyik előadása pl. a Tesla PFS 40 jelű numerikus vezérlőrendszerrel ellátott SKI 10 NC, SKI 8 C NC numerikus vezérlésű egyállványos karusz- szel-esztergagépok ismertetésével foglalkozik. A TOS Kuflm előadója a FD FC 50 numerikus rendszerrel és FC 63 típusú marógéppekkel ismerteti meg a hallgatókat. Végül a TOS Varnsdorf gyártó üzem képviselője egy előadást tart, amelyben ismerteti a vízszintes fúrómaró műveket, amelyekhez numerikus vezérlést többek között a magyar VILATI cég is szállított. A Strojimportnak az áprilisi budapesti kiállítással az a célja, hogy az ipari üzemek műszaki és gazdasági szakemberei, továbbá a műszaki iskolák és oktatási intézetek oktatói számára megfelelő tájékoztatást adhasson a Csehszlovákiában gyártott, s onnan importálható szerszámgépek széles választékáról. Sj A JÖVŐ SZAKMUNKÁSAI A blanskói Metro nemzeti vállalat mérőkészülékgyártó üzemének mechanikai központjában egy kilenctagú ifjúsági munkaközösség dolgozik, amely 1971 óta versenyez a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. Felvételünk a mérőkészülék gyártó részleget mutatja be, ahol az említett ifjúsági munkaközösség dolgozik. (Felvétel: CSTK — E. Bican) A párt júliusi plenáris ülésének határozataiból a szakmunkásképzésre háruló új feladatokkal és követelményekkel kapcsolatban gyakran felvetődik a kérdés: milyen célt követünk a jövő szakmunkásai általános műveltségének a növelésével. A kérdést kl-kl a saját szemszögéből látva magyarázza, vannak, akik fenntartással fogadják az intézkedéseket. Ezért célszerűnek tartjuk, ha az alábbiakban tájékoztatjuk - a szülőket iskola- rendszerünk, pontosabban a szakmunkásképzés célkitűzéseiről. Az általános műveltség nem más, mint a társadalom- és természettudományi ismereteknek a rendszere, különféle készségek és képességek ösz- szessége, melyek mindenki számára szükségesek ahhoz, hogy képesek legyünk eligazodni a tudományban, a művészetben, a technikában, mert csak bizonyos álapismeretek megszerzésével művelődhetünk tovább'. Az alapműveltséget így értelmezve látnunk kell az általános műveltség és a szakképesítés közti különbséget. Az általános, különösképpen az általános politechnikai műveltség olyan ismeretekkel, készségekkel és szokásokkal vértezi fel az egyént, hogy képes legyen különféle hivatások betöltésére. Tehát általános ismereteket nyújt a termelésről, a nyersanyagforrásokról, a közlekedésről, a közgazdaságtanól stb. Ezzel szemben a szakmai képesítés bizonyos szakma elvégzésére készíti fel az egyént. A szakmai képesítés megszerzése során az egyén számos olyan ismeretet sajátít el, amely gyakran az általános műveltség körébe tartozik. Emiatt aztán nehéz határvonalat húzni az általános és a szakműveltség között, jóllehet a kettő egymástól nem választható el, az elmúlt években nálunk a különféle szakmákban megszokottá vált, hogy az általános Ismereteket másodren- dűeknek tekintsék, s ez az egészségtelen szemlélet a szakmunkásképző intézetek oktató- nevelő munkájában is visszatükröződött. Az ipari tanulók általános műveltségének a lebecsülése a múltból ránk maradt káros örökség. A gyárosnak vagy a nagyiparosnak ugyanis az volt az érdeke, hogy az inas mielőbb elsajátítsa a szakmát s kellő adottságokra, szakmai jártasságra tegyen szert. Megtörtént azonban, hogy az inasok vagy a tanoncok évekig tanulták a szakmát. Tanulmányi idejük viszont nem azért nyúlt bosszúra, inért egy-egy szakma talán túl igényesnek bizonyult, hanem a fiatalok olcsó munkaerők voltak. Sőt az sem volt ritkaság, amikor a múltban a munkásokat olyan helytelen és ártalmas nézetekkel mételyezték, hogy a széles körű általános műveltség s egyáltalán a művelődés az értelmiség ügye, számukra nem is lényeges és hasznos. Kétségtelen, a gyárosnak vagy a nagyiparosnak nem volt érdeke, hogy a munkások gyarapítsák általános ismereteiket, mert művelődéssel előbb-utóbb felismerhették igazságtalan szociális helyzetüket, s ez bizony egy-egy vállalkozónak vagy az államnak sok-sok nehézséget okozott. A gépesítés növekedése lehetővé tette, hogy sok munkást foglalkoztassanak, ezek azonban csak mindig ugyanazt a sztereotip munkamozzanatot végezték, ez pedig nem is igé-. nyelt részükről mélyebb ismereteket. A technológiai eljárások megváltozása vagy új gépberendezés üzembe helyezése esetén azok, akik kénytelenek voltak alkalmazkodni az újabb követelményekhez, csak a szakképzetlen erők táborát növelték, s gyakran megtörtént az is, hogy szakképesítés hiányában az üzemből elbocsátották őket. Az iskolaügy demokratikus és szocialista alapokra helyezése megváltoztatta a munkások képzését is. Elsősorban az egyének személyiségének harmonikus fejlődését tartjuk szem előtt. A fiatalok szakmai felkészítését nem korlátozzuk csupán a szakképesítés meg* szerzésére, hanem az életre készítjük fel őket, ezért olyan ismereteket nyújtunk nekik, hogy eleget tehessenek a szocialista állam polgáraira, a munkásosztály tagjaira háruló kötelességeknek. Olyan egyé. neket kell nevelnünk, akik majd lelkiismeretesen eleget tesznek kötelességeiknek, akiket érdekelnek a politikai és kulturális kérdések, sőt alkalmasak lesznek különféle közéleti funkciók betöltésére vagy társadalmi munka végzésére is. Az ipari tanulók oktatásában beálló mélyreható változásokat a technika és a társadalom fejlődése is maga után vonja. A szocialista iskolarendszer az iskola és az élet, az elmélet és a gyakorlat közti szoros kapcsolat megvalósítására törekszik. Ezért már az alapiskolában az általános műveltséget nyújtó tantárgyak keretében számos példát a termelésből merítünk. Az általános műveltséget nyújtó tantárgyak tartalma az ipnritanuló-intézetekben még szorosabb összefüggés ben van, mint a többi iskolatípusban. Ezek után helytelen lenne azonban azt gondolni, hogy az általános és a szakmai ismeretek integrálódása a szakmunkásképző intézetekben valami módon talán csökkentené a sajátos szakmai felkészültséget. Nem, a fiatal szakmunkások általános műveltségének a fontosságát hangsúlyozva ilyen célokat nem követünk. Ahhoz, hogy bizonyos tevékenységet gazdaságosan, gyorsan és pontosan végezhessünk el, sok-sok Ismeretre és képességre van szükségünk. Ezeket többnyire viszont csak az általános Ismeretek nyújthatják. Nélkülük a dolgozó bizonyos szakterületen nem szakember, hanem dilettáns lenne. Másrészt, az általános műveltség — tényekkel igazolható — megkönnyíti a szakmai ismeretek elsajátítását, sőt esetenként ezek elsajátításának a feltétele. Elsősorban a matematika elengedhetetlen számos szaktantárgy elméletének az elsajátításában. A matematikai egyenletek tömör „nyelve“ lehetővé teszi, hogy ésszerűbben fejezzük ki magunkat a gazdasági élet számos területén, hogy helyesebben használjuk ki a munkaidőt, célszerűbben gazdálkodjunk a nyersanyagokkal, lehetővé teszi a munkabiztonság növelését, az új technológiai eljárások bevezetését. A matematika kétségkívül a logikus gondolkozás feltétele is. Fontossága éppen ezért egyre inkább nő — a fiatal szakmunkásokat tekintve is. Jelenleg nálunk lényegesen csökkent a munkaidő, s ezzel nőtt a dolgozók szabad ideje. Társadalmunk érdeke, hogy a szabad időt valamennyien aktívan használjuk ki, s ne csak pihenésre, hanem művelődésre, továbbképzésre is. A szaktan- intézetek tantervében éppen ezért fontos helyet kapott az irodalmi nevelés, mely elősegíti a fiatalok esztétikai nevelését és a különféle művészetekben való eligazodást. Napjainkban egyre sürgetőbbé válik a permanens képzés kérdése. Az ipari tanulók felkészítése során lehetővé kell tenni, hogy később képesek legyenek új, specializált ismeretek és képességek elsajátítására is. Manapság minden munkás produktív életkorában legalább egyszer hivatást változtat. S itt elsősorban az általános ismeretek azok, amelyek a megváltozott munkakörülmények és feltételek között is hasznosíthatók, míg a szakismereteket gyarapítani kell vagy pedig új ismereteket kell elsajátítani. Az általános műveltség gyarapítása a munkáshivatásokban is egyre nagyobb jelentőségű. Tulajdonképpen hosszútávú folyamatról van szó, amely fokozatosan megszünteti a munkások és a technikusok munkája, a fizikai és a szellemi munka közötti különbséget. S ezen a téren szakmunkásképző intézeteink feladata döntő. Dr. CZAKÖ MÁTYÁS
