Új Szó, 1974. április (27. évfolyam, 77-101. szám)

1974-04-02 / 78. szám, kedd

Befejeződött a stockholmi Mom-ériehezlei TASZSZ-nyilatkozat a DIFK javaslatairól A francia baloldal hatékony intézkedéseket követel NÉHÁNY ÚJ szó Stockholm — Vasárnap dél­előtt a fődokumentum és a bi­zottságok jelentéseinek jóváha­gyásával véget ért Stockholm­ban a párizsi békemegállapodás végrehajtásáért rendezett nem­zetközi értekezlet. A konferencia fődokumentu- oia megállapítja, hogy a párizsi egyezmény aláírása a szabad­ságért, függetlenségért és alap­vető nemzeti jogaiért küzdő vietnami nép nagy győzelme volt. Több mint egy év tapasz­talata azonban bebizonyította, hogy a neokolonialista politi­kát folytató Egyesült Államok katonai és gazdasági eszközök­kel továbbra is beavatkozik Dél-Vietnam belügyeibe. Véden­ce, a saigoni rezsim pedig rend­szeres területrabló hadművele­teket folytat és minden szabad­ságjogot kegyetlenül elfojt az országban. Ezért a nemzetközi értekez­let követeli, hogy 1. Az Egyesült Államok szün­tesse be katonai és egyéb be­avatkozását, Dél-Vietnam bel­iigyeibe, és ne használja jel a saigoni adminisztrációt a pári­zsi megállapodás szabotálásá- nak eszközeként. 2. Az Egyesült Államok tel­jesítse kötelezettségét u VDK- val szemben, azaz járuljon hoz­zá a háborús károk felszámolá­sához. 3. Saigon haladéktalanul ren­deljen el tűzszünetet, bocsássa szabadon valamennyi katonai és polgári foglyát és garantálja a demokratikus szabadságjogo­kat. A stockholmi konferencia tá­mogatásáról biztosította a DIFK március 22-én előterjesztett hatpontos rendezési javaslatát. Végül felhívta a világ népeit, a kormányokat, a nemzetközi szervezeteket és szolidaritási mozgalmakat, hogy minden le­helő módon támogassák a dél- vietnami nép igazságos küzdel­mét. A saigoni rezsimtől meg kell vonni minden segítséget, és meg kell akadályozni azt is, hogy a nemzetközi szervezet, például a Világbankot is igény­be vegye a saigoni rezsim gaz­dasági támogatására. A politikai foglyok és a me­nekültek helyzetét vizsgáló bi­zottság jelentésében megállapí­totta, hogy jelenleg minden kétséget kizáróan legalább 200 ezer politikai fogoly van Dél- Vietnamban, akiket törvényte­lenül tartanak fogva, rendsze­resen megkínoznak. Több ezret már meg is öltek a politikai foglyok közül. Ezért a konfe­rencia egyebek között felszólít­ja a párizsi megállapodást sza­vatoló országokat és más kor­mányokat is, hogy nemzetközi kezdeményezésekkel kényszerít­sék a Thieu-rezsimet és támo­gassák a bebörtönzöttek szaba- donbocsátására és a párizsi megállapodás maradéktalan végrehajtására. Az újjáépítés kérdéseivel foglalkozó bizottság jelentése hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok a párizsi megállapodás 21. cikkelye értelmében köteles hozzájárulni Vietnam és egész Indokína háborús kárainak helyrehozásához. A konferencia külön felhí­vással fordult az amerikai tör­vényhozókhoz, hogy állítsák le a saigoni rezsimnek folyósított katonai és gazdasági segélye­ket. Moszkva — A TASZSZ szov­jet hírügynökség sajtónyilatko­zatot adott ki azzal kapcsolat­ban, hogy a Dél-vietnami Köz­társaság ideiglenes forradalmi kormánya március 22-i nyilat­kozatában konkrét javaslatokat tett a tartós dél-vietnami béke biztosítására és a nemzeti egyetértés megvalósítására. Mint a TASZSZ-nyilatkozat hangsúlyozza, szovjet hivatalos körökben nagy megelégedéssel fogadják a forradalmi kormány jelentős kezdeményezését, amely bonyolult problémák megoldásának konkrét prog­ramja. Ez a megoldás maradék­talanul megfelel a dél-vietna­mi lakosság legszélesebb réte­gei nemzeti érdekeinek, vala­mint a béke ügyének egész Vietnamban. A szovjet emberek változatlanul támogatják a DIFK-nek és a VDK kormányá­nak következetes harcát a pá­rizsi megállapodás szigorú és következetes végrehajtásáért. A Szovjetunió határozottan elítéli mindazokat a cselekmé­nyeket, amelyek bármilyen for­mában a vietnami béke meg­sértéséhez és aláásásához ve­zetnek, s meggyőződése, hogy a térség tartós békéje és sta­bilitása csupán akkor biztosít - ható, ha az összes aláíró felek szigorúan és következetesen megvalósítják a párizsi megál­lapodást és a Vietnamra vonat­kozó többi dokumentumot — hangzik a TASZSZ hírügynök­ség sajtónyilatkozata. Az amerikai kormány továbbra is támogatja a saigoni rezsimet. Washington — Az Egyesült Államok kormánya kötelezte magát, hogy megadja Saigon­nak mindazt a katonai, gazda­sági és politikai támogatást, amelyre „önvédelméhez“ szük­sége van —• tűnik ki abból a levélből, amelyet Henry Kissin­ger amerikai külügyminiszter írt március 25-én, s Edward Kennedy szenátor washingtoni irodája vasárnap hozott nyil­vánosságra. A levélben Kissinger kifejti, hogy az amerikai kormány to­vábbra is katonai és gazdasági támogatást nyújt a saigoni kor­mányzatnak mindaddig, amíg szüksége van rá. Kissinger sze­rint az Egyesült Államoknak nincs írásban rögzített kötele­zettsége a segítségnyújtásra, de „erkölcsileg kényszerítve érzi magát“ rá. A levél számokat is tartal­maz. Ezek szerint az Egyesült Államok a saigoni rendszernek az 1974-es pénzügyi évben egy- milliárd 12 millió, az 1975-ös pénzügyi évben 1,6 milliárd dollár katonai segítséget nyújt. Kissinger levele azt állítja, hogy idén júniusban 221 katonai és 936 polgári személy képviseli az Egyesült Államokat Dél- Vietnamban, s ezenkívül 2130 lesz a különféle amerikai vál­lalatok dél-vietnami szerződé­seit kivitelező polgári szemé lyek száma. Mint ismeretes, a DIFK különféle nyilatkozatai több ízben felhívták a figyel­met arra, hogy ez idő szerint 25 ezer, részben polgárinak ál cázott amerikai szeméig telje sít szolgálatot Dél-Vietnamban. Edward Kennedy szenátor ;t levelet nyilvánosságra hozva keserűen állapítja meg, hogy a külügyminiszter szavai ellent­mondanak az Egyesült Államok dél-vietnami, kambodzsai és laoszi beavatkozásának jellegé ről és mértékéről közétett ko rabbi jelentéseknek, s ilyenfor­mán árnyékot vetnek arra a reményre, hogy Washington va­laha is végérvényesen felszá mólja vietnami beavatkozását. Párizs — Ma délután ismét összeül a francia nemzetgyűlés, hogy megkezdje háromhónapos tavaszi ülésszakát. Az első na­gyobb vitára csütörtökön kerül majd sor, amikor Messmer mi­niszterelnök ismerteti március elsején alakított harmadik kor­mányának programját. A baloldali pártok mar beje­lentették, hogy a tavaszi ülés­szakon hatékony intézkedések megtételét fogják követelni az infláció lefékezésére, a bérek és fizetések vásárlóerejének biztosításáru és a munkahelyek védelmére. A baloldali pártok­nak ezzel kapcsolatban kidol­gozott ötpontos szociálpolitikai programja mellett máris széles körű tömegmozgalom bontako­zott ki az országban. E program sürgősségét bizo­nyítják az április elsején életbe lépett újabb áremelések: a vas­úti tarifákul 7,5 százalékkal, a háztartási gáz árát 14,5 száza­lékkal, az ipari gáz árát pedig 40 százalékkal emelték, s ez utóbbi ki fog hatni az iparcik­kek áraira is. A kormánykoalíció soraiban is nyugtalanság tapasztalható amiatt, hogy a kormány nem képes fékezni az infláció rohu mos gyorsulását. Nyugtalanságot kelt a kor mánykoalícióban Pompidou el­nök egészségi állapota is. San- guinetti, az UIJR főtitkára, a gaullista párt központi bizott­ságának ülésén kijelentette, bár a köztársasági elnök nem ör­vend a legjobb egészségnek, mégsem lehet arra számítani, hogy korábban megtartsák az 1976-ban esedékes elnökválasz­tást. KORMÁNYALAKÍTÁSI TÁRGYALÁSOK BELGIUMBAN Brüsszel — A Belga Szocia­lista Párt és a flamand és a vallon kereszténypártok küldöt­tei hétfőn megkezdték tárgya­lásaikat Leó Tindemtans kijelölt miniszterelnök elnökletével a kormánya lak ítás lehetőségéről, a kormányprogram részleteiről. A belga kormány még január­ban mondott le, az akkori há­rompárti — a liberálisok rész­vételével megalakított — koalí­ción belüli nézeteltérések miatt. A jelenlegi vita elsősorban a koalíciós program körül folyik, mert a Belga Szocialista Párt vezetői ragaszkodnak egyes gaz­dasági reformjavaslataik meg­valósításához. Hétfőtől több mint 10 száza lékkai emelték jel Belgiumban az üzemanyag árát, s növeke­dett számos olajipari termék, így a fűtőolaj ára is. Az olajtársaságok hónapok óta követelték az áremelést, s mivel az ügyvivő kormány erre hosszabb ideig nem volt haj­landó, bojkott alá helyezték Belgiumot, beszüntették a nyers­olaj behozatalát, illetve a fino­mítók működését. A jelenlegi ügyvivő kormány végül a múlt héten engedett a zsarolásnak. Egy éven belül ez már a har­madik áremelés az országban az üzemanyag és a fűtőolaj forgalmában. A Mariner amerikai űrszonda készítette e felvételt a Merkúr boly qó felszínéről 3700 mérföld távolságból. (Telefoto: CSTK — UPI) Az elmúlt hét mintegy kicsi ben tükrözte azokat az irány zatokát, amelyek szerint a há rom éve elfogadott szovjet bé­keprogram megvalósult. A kom szomolszkaja Pravda értékeli így a szovjet diplomácia lég u t óbb i lép ései t, s mind en e k előtt azokra az eszmecserékre utal, amelyeket az SZKP főtit­kára és más vezető politikusok folytattak Kissingerrel, illetve japán gazdasági szakemberek­kel. A lap emlékeztet arra, hogy a békeprogram legelső pontjában szói az agressziós tűzfészkek megszüntetésének szükségességéről, a második pont Európa problémáival fog lalkozik, s harmadik a leszere­léssel, a hatodik pedig az or­szágok közötti együttműködés sokoldalú fejlesztését szorgal­mazza. Mindezek a célok és fel adatok szerepeltek az elmúlt hét szovjet diplomáciájának erőfeszítéseiben is. Moszkvában elsősorban azok­ról a tárgyalásokról nyilatkoz­nak elégedetten, amelyeket Leonyid Brezsnyev és Andrej Gromiko folytatott az amerikai külügyminiszt err e J. Kissinger látogatása igazolta; mindkét fél következetes és realista politi­kája esetén van lehetőség arra, hogy kölcsönösen elfogadható megoldások szülessenek — ál­lapítják meg hivatalos körök­ben. A moszkvai Pravda hétvégi összefoglalójában azt írja, hogy a moszkvai tárgyalásoknak kü­Szovjet-amerikai párbeszéd lönös jelentősége van, mert fontos szakaszt jelentenek a szovjet —amerikai kapcsolatok­ban. Oleg Oresztov, a lap hír- magyarázója rámutat: A világ népei tudatában vannak, hogy a nemzetközi helyzet javulása sok tekintetben a világ két legnagyobb államának — a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak — a viszonyától függ. A felek ismételten kife­jezték azt az eltökélt szándé­kukat, hogy az általuk vállalt kötelezettségek szigorú betar­tása alapján továbbra is a ki­jelölt irányban haladnak, azt a célt tartva szem előtt, hogy visszafordíthatatlan jelleget biztosítsanak a szovjet—ameri­kai kapcsolatok javulási folya­matának. Megismételve a tárgyalások­ról kiadott közlemény főbb megállapításait, az egyes napi­renden szereplő kérdésekről, a moszkvai Pravda a látogatás visszhangjáról a következőket írja: „A találkozó pozitív vissz­hangot keltett a nemzetközi közvéleménynek azokban a kö­reiben, amelyek támogatják a feszültség enyhítésének irány­vonalát.“ Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban a moszkvai Pravda hírmagyarázója szerint, hogy a kapcsolatok fejlesztésé nek útjában nem kevés akadály áll. A szovjet—amerikai kapcso­latok fejlődése bonyolult folya­mat — írja az Izvesztyija —, s ez a bonyolultság sok tekintet­ben objektív, állandó tényezők­kel függ össze. A fő probléma az, hogyan tanulhat meg a két ország békében és együttműkö­désben élni a különböző társa­dalmi berendezkedés ellenére. A szovjet kommentárok ezzel kapcsolatban ismételten hang­súlyozzák, hogy a fennálló ne­hézségek folytán nem gyengíte­ni, hanem megsokszorozni kell az erőfeszítéseket a problémák leküzdésére. Moszkvában azt várják, hogy az Egyesült Álla­mok elnökének soron követke­ző látogatása újabb jelentős lé­pések megtételét teszi lehetővé ebben az Irányban. OLAF PALME svéd miniszter­elnök Piotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök meghívására négynapos hivatalos látogatás­ra Varsóba érkezett. EMILIÜ RABASA mexikói külügyminiszter hivatalos ku­bai látogatásának befejeztével visszaérkezet Mexikóba. Rabasa elismerően nyilatkozott Kuba társadalmi és gazdasági téren elért fejlődéséről. ERNESTO GEISEL tábornok, Brazília újonnan beiktatott ál­lamfője antikommunista kiro­hanásokkal telített beszédei tartott Brasíliában. „Soha töb­bé nem engedjük meg, hogy a kommunista totál izmus min­dent felforgató kataklizmája ismét megossza és rombadönt- se nemzetünket“ — fenyege­tőzött a tábornok. RUDOLF KIRCHSCHLÄGER osztrák külügyminiszter hiva­talos látogatásra a Kínai Nép- köztársaságba és az Indiai Köztársaságba utazik. Indiából a tervek szerint New Yorkba repül, ahol részt vesz az ENSZ rendkívüli közgyűlésén. AUSZTRIÁBAN drágább lett a tej, a vaj és a sajt. A tej literenkénti ára az eddigi 5,20 —5,60-ról 6—6,20 shillingre emelkedett. Hasonló arányban emelték a vaj és a sajt árát is. MICHAL STANCEĽ, hazánk munkaügyi és népjóléti minisz­tere Hanoiba érkezett. Látoga­tásának célja, liogy aláírják azt a megállapodást, mely sze­rint több ezer vietnami mun­kás csehszlovákiai ipar válla­latokban praxou vesz részt. JUGOSZLÁVIÁBAN folytatód­tak a tiltakozások az olasz kormánynak Jugoszláviával szemben támasztott területi követelései ellen. Az ország valamennyi köztársaságában és tartományában több ezres tö megek tiltakozó gyűléseket és felvonulásokat rendeztek. LONDONBAN a brit konzer­vatív párt helyi szervezetéhez tartozó fiatalok követelték, hogy Edward Heath távozzék a párt éléről. ÉSZAK ÍRORSZÁGBAN öt ha­lálos áldozata volt a múlt heti szélsőséges protestáns és ka­tolikus csoportok közötti ellen­ségeskedésnek. A több mint négy éve tartó polgárháborús állapot áldozatainak száma ez zel elérte a 990-et. JAPÁN 270 ipari központjá­ban több mint 1 millió ember tüntetett a Tanaka-kormány és a nagytőke inflációs politikája ellen. A gyűlésekkel egybekö tött tüntetéseket az infláció megállapításáért küzdő orszá­gos tanács szervezte. A GALLUP amerikai közvé­leménykutató intézet felméré­sei szerint a Demokrata Párt lehetséges elnökjelöl tjeinek népszerűségi listája élén vál tozatlanul Edward Kennedy Massacliussetts állambeli sze­nátor áll. BAGDADBAN ünnepi nagy­gyűlésen emlékeztek meg az Iraki Kommunista Párt meg­alakulásának 40. évfordulójá­ról. SZOMÁLIA és Argentína kor­mánya megállapodást kötött arról, hogy diplomáciai képvi­selőket cserélnek. A két or­szág eddig csak konzuli szin­ten tartott fenn kapcsolatokat. VALENTYINA NYIKOLAJEVA- TYERESKOVÄNAK, a világ első női űrhajósának, a Szovjet Nőbizottság elnökének Osvaldo Dorticus, a Kubai Köztársaság elnöke Havannában átnyújtotta a Playa Giron érdemrendet. A MARINER-10 jelzésű ame­rikai űrszonda fedélzetén eihe- lyezett műszerek a Merkúr bolygó körüli pályán keringő apró tárgyat fedeztek fel. A szakemberek valószínűnek tart­ják, hogy a bolygótól 720 km távolságban elhaladó űrhajó a naprendszer 33. holdját fény* képezte le.

Next

/
Thumbnails
Contents