Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-10 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

ľ A gdyniai Párizsi Komniün Hajógyár szárazdokkjá­ban 99 napig épült a 105 000 tonnás érc-, kőolaj és tömegárúszállító hajó törzse. A szovjet megrendelés­re készülő hajó a „Bugyonnij marsall" nevet kapta. Az új hajóegységen ez év közepén vonják fel a lobo gót. “ Ka towice, a lengyel ipar „főváro­sa“, nagyságát tekintve nyolcadik he­lyen áll az országban. 100 km2 terüle­ten fekszik és 317,6 ezer lakosa van. Katowice jellegét döntően az ipar ha­tározza meg, amely 379 üzemben kb. 78 ezer dolgozót foglalkoztat. A ter­melés ily magas koncentrációja ered­ményezi, hogy az ország globális ter­melésének 2,5 százalékát és a vajda­ság termelésének pedig 13,2 százalé­kát adja ez a város. A kohászat természetesen vezető szerepet játszik Katowicében. A ko­hászatot két vaskohó a — „Baildon“ és „Ferrum“, valamint két színesfém­kohó a — „Szopienice“ és „Silesia" képviselik, melyek együttes termelése 1973-ban elérte a 15,1 milliárd zlotyt. Az utóbbi évek dinamikus fejlődésé­nek az oka főleg a fokozott beruházá­si tevékenység volt. A kőszénbány ásza tot 6 bánya és a Bányászati Kutatóintézet kísérleti üzev- me, azaz a „JAN“ elnevezésű automa­tizált szénbánya képviseli. A katowicei bányák termelése 1969- ben 3,2 milliárd zlotyt, 1973-ban pedig 5,1 milliárd zlotyt ért el, ami átszá­mítva 13,2 milliárd tonna szenet je­lent. A katowicei ipar dinamikus fejlő­désével párosul a lakásépítés ütemé­nek fokozása. Az új lakások építésekor nem fe­ledkeznek meg a kereskedelmi, szol­gáltatási és vendéglátőipari hálózat fejlesztéséről és korszerűsítéséről sem. 1970-től a városban kb. 50 új üzlet, 30 vendéglátóipari üzem léte­sült. Az 1974—1977-es években további 45 kereskedelmi objektum, 7 vendég- íátóipari üzem és 175 szolgáltatási központ üzembehelyezését tervezik. A város tudományos központtá vált, 5 főiskolán több mint 15 ezer hallga­tó folytatja tanulmányait. 1974 III. 10. 7j L engyelországban régi ha­gyománya van a családi ünnepeknek. Különösen benső­séges és meleg légkörben szok­ták megünnepelni a születés­napokat. Az ünnepelt otthoná­ban ilyenkor összejön az egész család, jelentkeznek a barátok, akik nemegyszer távolról ér­keznek. Az ünnepeltnek virág­csokrot és ajándékot nyújtanak át. Az asztalon ott díszeleg a születésnapi torta, amelyen a jubiláns éveinek számával azo­nos szál gyertyát gyújtanak. Az ünnepség tetőpontja az, amikor az ünnepelt meggyújtja a gyertyákat. Lengyelország legöregebb állampolgára, a bialystoki vajdaság Osnowka falu lakója, Jan Golab földmű­ves ez évben 113 gyertyát fog meggyújtani születésnapi tortá­ján. Lengyelországban egyre ma­gasabb az átlagos életkor. Az ország mintegy 33 millió lako­sa közül több mint 300-an el­múltak 100 évesek. A demográ­fiai előrejelzések szerint az 1973-ban született gyermekek átlagos életkora eléri a 70 évet. Ez az életkor húsz évvel magasabb mint a 40 esztendővel ezelőtt születettek átlagos élet­kora. Az ezer lakosra eső halálozá­sok száma Lengyelországban az 1938. évi 13,8-ről 1972-re 8-ra csökkent. A Szovjetunió után Európában ez a legalacsonyabb halálozási arány, amely kétség­kívül a fokozott egészségügyi gondoskodásnak tulajdonítható. Lengyelországban 1972-ben minden 10 ezer lakosra 16 or­vos, 4,4 fogorvos, több' mint 3 gyógyszerész és 34 ápolónő ju­tott. Az egészségügyi szolgálat dolgozóinak jelentős része nő. Az orvosok 48,4 a fogorvosok 80,8, a gyógyszerészek 82,6 szá­zaléka nő. Lengyelországban jelenleg 5800 orvosi rendelő van. Ebből 2500 az üzemekben működik. Az egészségügyi központok szá­ma 2800, a falusi rendelőké pe­dig 1600. A statisztikai adatok szerint egy lakos átlagosan ötször fordul meg az orvosnál évente. PÉLDÁS EGESZSEGÜCYI GONDOSKODÁS Az ország egészségügyi szol­gálatának fejlődéséről tanúsko­dik, hogy sikerült leküzdeni számos, a múltban tömeges be­tegséget, köztük a tbc-t. A tbc-s megbetegedések száma 10 ezer lakosként az 1960. évi 223-ról 1972-ben 97-re csökkent. A gazdasági fejlődés, az élet- színvonal emelkedése következ­tében határozottan megjavult a lakosság egészségügyi helyzete. Ám ugyanakkor növekszik a technika fejlődésével járó meg­betegedések száma. A halálese­tek egyharmadát vérkeringési zavarok okozzák. Minden ötö­dik ember rákban hal meg. Az átlagéletkor növekedésével sürgető szükségszerűséggé vált a kórházi hálózat további fej­lesztése, valamint a szociális otthonok hálózatának fejleszté­se és korszerűsítése. A 70 éves­nél idősebb lengyel állampolgá­rok száma az 1950. évi 784 ezerről 1972-re 1 millió 724 ezerre gyarapodott. A számítá­sok szerint 1980-ban mintegy 2 millió 300 ezer 70 évesnél idő­sebb férfi és nő él majd Len­gyelországban. Éppen ezért a következő években a kórházak építésén kívül rendkívül nagy figyelmet fordítanak a szociális otthonok létesítésére. Ez utób­biakban az öregek mellett rok­kantak is helyet kapnak. Elő­irányozták több országos jelle­gű egészségügyi létesítmény felépítését. Ezekben összponto­sul majd az olyan össztársadal­mi jelentőségű tudományos fel­adatok megoldása mint a szív- betegségek megelőzése és gyó­gyítása, a rákkutatás és az új rehabilitációs módszerek kidol­gozása. A legutóbbi években meg­kezdték több központi egészség- ügyi létesítmény építését. Így a többi között Varsóban kor­szerű gyermekegészségügyi köz­pont, Gdyniában tengerészeti egészségügyi intézet létesül. Már elkészültek a gyermek- gyógyászati központ tervei is. Az ország egészségügyi há­lózatának fejlesztése és korsze­rűsítése társadalmi feladat. A LEMP KB és a kormány felhí­vására 1973-ban egészségvédel­mi alapot létesítettek. Erre a célra mind magánszemélyek, mind vállalatok és üzemek ko­moly összegeket ajánlanak fel és társadalmi munkában részt vesznek kórházak, rendelők stb. építésében. Az elmúlt évben több mint 2 milliárd 444 millió zloty gyűlt össze az egészség­védelmi alapra. Az egyes vá­rosokban és falvakban befizetett pénzösszegeket lehetőség sze­rint a helyszínen használják fel. Az egészségvédelmi alapból 1974-ben 80 egészségügyi köz­pontot 700 férőhellyel, öt szo­ciális otthont, 10 orvosi rende­lőt és 1200 férőhellyel öt kór­házat építenek fel. LENGYELORSZÁGI Komputer a lakásépítő szövetkezetben Érdekes kezdeményezést tett az egyik varsói lakásépítő szövetkezet, a népszerű „Oswiata“. Sa­ját használatára beszerzett egy „Odra 1304“-es tí­pusú elektronikus számítógépet. Ily módon nem­csak Lengyelországban, hanem a KGST országok­ban is elsőként került lakásépítő szövetkezet lel­tárába komputer. A számítógép lehetővé teszi a szövetkezet ügyintézésének tökéletesítését. A lakásépítő szövetkezet tökéletesítette a nyil­vántartás, elszámolás, anyagforgalom stb. rendsze­rét. Az „Oswiata“ adminisztrációja most a többi között naprakész adatokkal rendelkezik a szövet­kezet tagjainak pénzbefizetéseiről. A világ legrégibb bányavájata A Lengyel Tudományos Akadémia Kultúrtörténe­ti Intézetének régészei a Szydlowiec közelében levő Tomasowban közel 20 ezer éves kőbányát fe­deztek Jel, Megtalálták a régi bányavájatok ma­radványait. Ezeket a 8 m átmérőjű és 4 m mély objektumokat különleges oszlopok védték a beom- lástól. A kitermelt követ csúszdákon Juttatták fel­színre. Eddig ezek a világ legrégibb bányavájatai. A krakkói Lenin Múzeum húsz esztendeje Húsz évvel ezelőtt alapították a krakkói Lenin Múzeumot. Az állandó kiállítást és a múzeum részlegeit Nowy Targban, Poroninban és a krakkói Topolowa utcában (itt volt Lenin első krakkói la­kása) eddig négymilliónál több látogató kereste fel. Mint ismeretes, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom vezére az 1912—1914-es években Krakkó­ban élt. Egykori lakásait múzeumokká alakították, s ehhez jelentős segítséget nyújtott a moszkvai Központi Lenin Múzeum is. Az idén a krakkói Lenin Múzeum két kiállítást mutat be: „Lenin és a lengyel függetlenség ügye“, valamint „Vlagyimir Iljics Lenin élete és munkás­sága“ címen. A múzeum ezen kívül több tucat mozgó ismeretterjesztő kiállítást és több mint 50 előadást szervez. Korszerű leolvasó készülék A „Mera“ Lengyel Mérőműszergyárban megkezd­ték a programozottan irányított szerszámgépek különleges leolvasó készülékeinek gyártását. Ezek másodpercenként 3 ezer jelet olvasnak le a műkő* désben levő szerszámgép munkaprogramjának szat- lagjáról, s önműködően befűzik a szalagot. Mind* ez lehetővé teszi, hogy azonos szériák gyártását teljesen automatizálják. Népszerű gyógyfürdők A lengyel gyógyfürdők egyre nagyobb közked­veltségnek örvendenek. A lengyel szanatóriumok­ban évről évre több külföldit kezelnek. 1973-ban közel 800 külföldi beteget gyógyítottak a lengyel kórházakban. Lengyelország több gyógyfürdője fogad külföldi vendégeket. Ezekben a szanatóriumokban a vérke- ringési, légzési, emésztési zavarokat, a vesebántal- makat, mozgásszervi betegségeket kezelnek. 1973-ban 180 ezer lengyel állampolgár kapott be­utalást gyógyfürdőbe. Kiváló eredmények A lengyel bányaipar 1973-ban határidő előtt tel­jesítette az évi tervet, amely 156,5 millió tonna kőszén és 38,5 millió tonna barnaszén termelését irányozta elő. A lengyel bányászok 750 000 tonna szenet adtak az országnak terven felül. A rendsze­res műszaki fejlesztés eredménye, hogy a többlet- termelést a termelékenység fokozása révén érték el. A bányaipar teljes egészében teljesítette a beru­házási feladatokat is. Különös figyelmet érdemel a síénexportban eddig elért legjobb eredmény: 36 millió tonna. Lengyelországban készül Európa legnagyobb gobelinje A lengyolországi szövőművészet egyik központ­jában, Tarnówban megkezdődött Európa legna­gyobb gobelinjének szövése. A hatalmas, 108 m2-es gobelin a bolgár nép felszabadító harcából ábrá­zol majd jeleneteket. A Georgi Szpiridonov bol­gár képzőművész tervei szerint készülő gobelin a bulgáriai Veliko Tirnovo Nemzeti Színházába k®* rül. A radomi teleforkészülékek nemcsak Lengyelország­ban, hanem külföldön is közkedveltek. A vállalat gyártmányainak több mint a felét exportálja. A ra­domi telefonkészülékek legnagyobb vásárlója a Szovjetunió, amely tavaly 400 ezer darabot impor­tált; r

Next

/
Thumbnails
Contents