Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-10 / 10. szám, Vasárnapi Új Szó

HlVEN A HALADÓ HAGYOMÁNYOKHOZ FILMEK A SZLOVÁK NEMZETI FELKELÉSRŐL 1974. (II. 10. Korlárs-problémálcat vet fel a Napforduló című film, mély­nek egyik női főszereplője4 Magda Vášáryová. ” Štefan Kvietik játssza A nap, ! amely nem hal meg című film fő-! szerepét. ■ Otakar Vávra nagyszabású történelmi filmjének, Az áru­lás napjainak a folytatása a Szokolovo című kétrészas film, amely a Moszfilm-stúdióval kö­zös vállalkozásban készül. Az alkotás a Szovjetunióban ala­kult csehszlovák népfelszabadí­tó egységek harcainak a tör­ténetét mondja el, Prága felsza­badításáig. A film bemutatóját 1975. május 9-re tervezik. • ■ A MOSZFILM-stúdió fenn­állásának fél évszázados ju­bileumát ünnepli. Ebből az al­kalomból a stúdió kollektíváját az Októberi Forradalom Érdem­renddel tüntették ki. A szovjet filmipar dolgozói mindenkor a párt hű segítőtársai voltak a szovjet emberek hazafias szel­lemű nevelésében, a magasren­dű erkölcsi alapok, az elviség, az eszmei szilárdság, a kommu­nista eszmények iránti hűség kialakításában — hangsúlyozta Nyikolaj Podgornij, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke a kitüntetés át­adásakor » ■ Esztergályos Károly tele­víziós filmre írta Curzio Mala- parte Kaputt című dokumen­tumregényének egy részét. A német származású író haditudó­sító-századosként járta a máso­dik világháborúban a keleti frontot, s ott készítette feljegy­zéseit a nácik viselt dolgairól, amelyeket Mussolini bukása és a fasiszta állam összeomlása után 1944-ben adott ki először. A tv-film főbb szerepeit Latino- vits Zoltán, Moór Mariann, Mensáros László, Sulyok Mária, Venczel Vera, Balázsovits Lajos és mások játsszák. ■ A pionírszervezet fennál­lásának 25. évfordulója tiszte­letére készült A szép békák völgye című cseh film. JiFÍ Ha- nibal, a barrandovi stúdió ren­dezője ebben az alkotásban a serdülő korú fiatalokkal fog­lalkozik, érzelmi életüket állít­ja érdeklődésének középpont­jába. ■ Londonban március 18—24 között csehszlovák filmnapokat rendeznek. Ennek keretében műsorra tűzik Az árulás nap­jai, Ha puskám lenne,... és köszöntöm a fecskéket, a Leány seprőnyélen, az Ecce homo Homolka, a Morgiana című fil­meket. ■ Jean Lacouture új filmje a gyarmatok felszámolásának politikai következményeivel foglalkozik. Megszólal benne Ho Si Minh, továbbá Jacques Duclos, Pierre Messmer, Salan tábornok, Pierre Mendés-France és mások. ■ Több szovjet film foglal­kozik azzal a harccal, amelyet az internacionalisták vívtak Oroszországban a szovjet hata­lomért. Grigorij Csuhraj egy filmben Zalka Máténak, a neves magyar írónak, forradalmár­nak, internacionalistának ké­szül emléket állítani. Pártunk XIV. kongresszusát követően filmgyártásunk új úton halad. A fellen­dülés jelei, a pozitív eredmények már az 1972. évi filmtermésben megmutatkoztak, s világosan jelezték, hogy alkotóink meg­találták a kivezető utat abból a kátyúból amelyben filmművészetünk a válságos években megfeneklett, s azon az úton indultak el, mely a szocialista elkötele­zettséghez vezet. Tudatosították a művé­szet küldetését, szerepének fontosságát, melyet a párt XIV. kongresszusának ha­tározata és a CSKP KB ideológiai plená­ris ülése így körvonalazott: A filmmű­vészet gazdagítsa szocialista valóságun­kat és formálja a szocialista társadalom új típusú építőinek arculatát. S ez a megállapítás kétségtelenül a szocialista embert formáló, a tudatra, az értelemre ható, a humanizmust hirdető filmekre vonatkozik. A szocialista kultúra szolgálatába sze­gődött alkotók egyre inkább tudatosítják, hogy a filmművészetnek tartalmában és stílusában egyaránt a nép művészetének kell lennie. Nem volt ez sehol és soha másképp, ahol maradandót teremtettek a filmművészet történetében. Eizenstein, Pudovkin, Dovzsenko műveit áthatja a jellegzetes orosz líra és drámaiság, a neorealistákéit az oly sajátos olasz hét- köznapiság — s így sorolhatnánk tovább a példákat, de a nép, az egyszerű dolgo­zó ember sohasem szorult ki eme alko­tásokból. A népi, a nemzeti jelleget vi­szont csak a hazai problémáknak a kor szintjén álló feldolgozása hitelesítheti, azon küzdelmek ábrázolása, amelyeket társadalmunk a szocializmus programjá­nak igaz megvalósításáért folytat. Az al­kotók társadalmi elkötelezettségének, pártosságának abban kell megnyilvánul­nia, hogy szocialista felelősséggel elem­zik valóságunkat, vizsgálják mai életün­ket, a közelmúltat vagy a régebbi törté­nelmet, s a hibák, a visszásságok feltá­rásával és bírálatával a szocializmus ki­bontakozásának ügyét szolgálják. Fontos hangsúlyozni és tudatosítani ezeket a tényeket, hiszen a válságos években a hazai film egyre inkább el­vesztette nemzeti értékeit és arculatát, elrugaszkodott a valóságtól, a haladó forradalmi hagyományoktól s a divatirá­nyok utánzásával teljesen deformálta nemcsak profilját, de mondanivalóját is. Hazánk filmművészetének eszmei és tar­talmi elsivárodása a haladó művészek­ben igényt ébresztett arra, hogy a kér­déseket ne a társadalmon kívülre rekedt ember szemszögéből tegyék fel, hanem a cselekvés, az alkotás módjait keresve azt kutassák, melyek a személyiség kibon­takozásának útjai, az egyéni aktivitás és felelősség új lehetőségei, s a még meg­lévő korlátúi, hogy az emberiséget tiszta gondolkodásra, őszinte cselekvésre ősz tönözzék. A kolibai filmstúdióban a múlt évijén olyan filmek készültek, amelyek eleget tettek a szocialista filmművészettel szem­ben támasztott igényeknek és követelmé­nyeknek. Ezek a filmek arról győznek meg bennünket, hogy az alkotók vállalják a mai valóságot, a köznapi problémák­ban keresik a jót és a rosszat, a társa­dalmi haladás és az igazság ügyét szol­gálják. Az elmondottak igazolására említ­sük meg a stúdió múlt évi alkotásainak legalább a címeit: Katarína Padychová vétke (rendezte Martin Hollý), A völgy (Steían Uher), Oöovái pásztoraié (Jozef Zachar), Rejtett forrás (Vladimír Bahna), Utazás San Jagóba (Martin Tapák), Tisz­ta szívvel (Otakar KrivánekJ, Napforduló (Jozef Režucha), A szép céda esete (Andrej Lettrich). A filmek — melyek­nek többségét már bemutatták — műfa­jilag és tematikailag változatosak; egy része a nemzeti kultúra, a nép haladó, forradalmi hagyományaiból merítette té­máját, másik része kortársproblémákat vet fel, a mai valóságot ábrázolja. Társadalmi életünk egyik legnagyobb jelentőségű politikai eseményének, a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évforduló­jának a megünneplésére készül az or­szág. A kolibai stúdió alkotói is méltó­képpen szeretnék köszönteni a jubileu­mot — tiszteletére néhány játékfilmet készítenek. Ezek az alkotások a hazai irodalom és művészet haladó és forra­dalmi hagyományainak az ápolására tö­rekszenek, s a művészet népi-realista ereiből táplálkoznak. A stúdió eddigi leg­nagyobb szabású vállalkozása A nap, amely nem hal meg című film lesz, me­lyet Ivan Bukovöan forgatókönyve alap­ján Martin Ťapák érdemes művész ren­dez. A Szlovák Nemzeti Felkelés idején játszódó történet alkotói meggyőző és hatásos képet festenek az egyszerű szlo­vák harcosok hősiességéről. Céljuk, hogy — különösen a fiatalok számára — élet­közeibe hozzák újkori történelmünk e jeles eseményét. A főbb szerepeket Ste­fan Kvietik, Milan Kňažko, Ivan Rajniak, Emília Vášáryová, Brigita Hausnerová, Ja­roslav Rózsival, Július Vašek és maga a rendező játssza. Izgalmasan, fordulatosán szövi a cse­lekményt Vladislav Pavlovié és Vincent Rosinec Az ismeretlen vadász trófeája című filmben. Az alkotás tuladonképpen hitvallás a Szlovák Nemzeti Felkelésről, az egyszerű szlovák népnek az ellenállá­si mozgalomban, a fasisztaellenes harc­ban való részvételéről, sorsáról. Az alko­tók egy értékes vadásztrófea tulajdono­sának a kiléte után nyomozva foglalkoz­nak a felkeléssel. Az érdekesnek ígérke­ző film szereplői: Ladislav Chudík, Ivan Mistrík, Karol Machata, Martin Huba, Ivan Rajniak, Emil Horváth, Július Pántik és mások. Alfonz Bednár forgatókönyve alapján — Štefan Uher rendezésében — készül a Húsvét, nagy nap című film, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés egyes epizód­jait elénk tárva az ember jellemét, ma­gatartását veszi bonckés alá, s bemutatja, hogy a sorsdöntő helyzetekben miként acélosodik az ember akarata, elhatározá­sa. Tüzes útkereszteződések a címe Miros­lav Horňák rendező filmjének, melynek cselekménye nincs közvetlen kapcsolat­ban a felkeléssel, hiszen az alkotás az új arculatú munkásosztály formálódását kí­séri nyomon. A Paľo Gejdoš forgatóköny­ve alapján készülő mű alkotója egy mun­káscsaládot állít érdeklődésének fóku­szába, s a család tagjainak életén, sorsán keresztül szemtanúi lehetünk egy gigan­tikus létesítmény, a Kelet-szlovákiai Vas­mű építésének. Az alkotó kortársproblé­mákat felvetve érdekes munkásportrékat rajzol. A rövidfilmalkotók a jubileum tisztele­tére egész sor filmet készítenek, melyek különféle nézőpontból közelítik meg a Szlovák Nemzeti Felkelést, vagy párhu­zamot vonnak a sorsdöntő esemény és a mai valóság közt. Az elmondottakból egyértelműen ki­derül: a kolibai filmstúdió alkotói egyre inkább a népre, az egyszerű dolgozó em­berre irányítják figyelmüket, s a nem­zeti értékeket, a haladó forradalmi ha­gyományokat kutatva, a személyiség ki­bontakozásának útjait, ú] lehetőségeit ke­resik, hogy az emberiséget nemes gon­dolkodásra és cselekvésre ösztönözzék, s ezáltal a szocialista társadalom új típusú építőinek arculatát formálják. TÖLGYESSY MÄRIA r —" rr 1—y Ladislav Chudík, Ivan Mistrík és Ivan Rajniak. Az Ismeretlen vadász trófeája című film egyik jeleneté­be n *

Next

/
Thumbnails
Contents