Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-09 / 58. szám, szombat
TARASZ GRIGORJEVICS SEVCSENKO*: ó, HA TUDNÁTOK ÚRFIAK. (Részlet) ó, ha tudnátok, úrfiak, hogy a nép sorsa kín és átok, több paraszt-idillt nem írnátok! S tudnátok térdre hullni vak hódolattal isten előtt, ha látnátok a szenvedők könnyét közelről? - Nem hiszem! Kinyílna szemetek: hiszen nincs istennek oly gonoszsága, mint az ember meg ne találna egy parasztházban, a berekben, ebben a paradícsomkertben. Látom a hü testvéreket, akiket eke elé fogtak: így szántották a réteket a gazoknak, a gazdagoknak. Nyelte barázda, mesgye, árok arcuk lecsurgó verítékét: gyomrukat hasgatta az éhség, róluk a durva rongy lemállott. S rriég ma is ez a régi kép lobog vérlázítón felém: (gy él az istenadta nép a paradicsomkert ölénl Hová forduljunk? Hisz te is fenn csak kinevetsz bennünket, Isten, s a földet úgy igazgatod, ahogy mondják a gazdogok. Nézd: ott susog a friss berek, kikandikál kicsi viskó, mint ezüstlap, fénylik a kis tó: vizében halkan fürdenek a fűzfák ágai: bizony valóságos paradicsom! De nézd meg jobban, mi történik itt, ebben a paradicsomban, az életet hogy élik végig, nyomorban, kínban és piszokban! Te azt hiszed, megillet téged a hála, hódolat s dicséret, ki csúfságot küldesz a földre és belefojtod a szegények vágyait szennybe, vérbe, könnybe! Szent vagy? Ki hisz még ily mesében? Csak a bolond és a gyerek, Tudd meg, hogy téged már egészen elátkoztak az emberek! Képes Géza fordítása ■fa 160 éve született a nagy ukrán költő, festő és forradalmár. Műveit áthatja az elnyomó elleni osztálygyfllölet és a szabadság eszméje. Harcba szólította a leigázott nemzeteket az emberiség szociális és kulturális haladásáért. A jobbágycsaládból származó Sevcsenko festőként kezdte pályafutását, de később az irodalom felé fordult. Verseiben az ukrán népi énekesek hangján szólalt meg és munkásságával megalapozta az ukrán realista irodalmat. HARANGOK Moyzxs Ilona elbeszélései Moyzes Ilonát eddig elsősorban költőként tartottuk számon a szlovákiai magyar irodalomban. Most megjelent vékony szépprózai kötete tizenhat rövid elbeszélést, karcolatot és vázlatot tartalmaz. Lényegüket tekintve ezek is vallomásos, lírai érzéseket bemutató, balladaszerű alkotások. Az írások legnagyobb része halállal végződik, mégsem pesszimisztikus a kötet, mert az idős emberek halála szomorú, de reális tény. Ez a sötét, komor tónus — bármely tárgyról szóljon is — állandó jellemzője Moyzes írásainak. Karcolatainak hősei elhagyott üregek, magános, szomorú nők, s mindezt azzal is fokozza, hogy az ábrázolt típus is kihal: az utolsó harangöntő, az utolsó fazekas, az utolsó műszak csehországi bányásza. Valami nosztalgikus együttérzés, sorsvállalás vonzza az írónőt a halállal küszködő, elhagyott emberekhez. A legtöbb elbeszélésnek azonban csupán néhány lapnyi vázlata készült el, a történet, a cselekmény nincs részletesebben kifejezve, sem motiválva. Általában a jeliemrajz is egyoldalú, monológszerű; pl. a Sérelem címűből azt tudjuk meg, hogy a filmgyár egykori kitüntetett titkárnőjét lefokozták portássá. ,,A munkájában sose találtak hibát, ha álmában keltették volna fel, akkor is eligazított volna mindent.^ Most mégis a portát őrzi.“ Idegösz- szeroppanást kap, s lövöldözni kezd. Moyzes nyilvánvalóan nem érzi, hogy ez inkább panaszkönyvbe való írás, az elbeszélésnek az okokat s a másik fél ( az elbocsátok j álláspontját is meg kellene mutatnia. Ilyen egyoldalú és hézagosán motivált a kötet írásainak egy réáze, de a Kiút címűből látjuk, hogy ilyen röviden is ki lehet egy témát meríteni. Hősnője a jeggyűrűjéből akarja a fogát megjavíttatni, de úgy véli, hogy a magángyakorlatot végző fogorvos becsapná, mert mindenféle úton gyűjti a pénzt villája építéséhez. Hát „nem lesz aranyfoga, lesz fémfoga“ — határozza el, s a keserű emlékeket őrző gyűrűt beledobja a folyóba. Miért nem lesz a jegygyűrűből aranyfog — így lehetne a kis írás tartalmát meghatározni, s ehhez elég ez a rövid érzelmi motiváció, míg a legtöbb írás ellentmondása abból származik, hogy a szerencsétlen embereknek szinte egész életét áttekinti (néhány oldalon), s a körülmények részletesebb ábrázolására nem gondol, vagy nincs energiája. Pedig Moyzesnek jórészt olyan témái vannak, melyek érdekesek és ritkák a magyar irodalomban: csehországi bányászok, szlovákiai hegylakók, általában szociális eseteknek nevezhető sorsok ábrázolása s ezek megérdemelnék az alaposabb elmélyülést, az igényesebb feldolgozást. Néhány lírai vallomása, lélekrajza így is érdekes, sőt megkapó, így pl. a Sírás címűben az elhagyott, lelkileg kifosztott, de felejteni nem tudó, az egy férfihez eszelősen ragaszkodó nő sorsának bemutatása: „Éjjel nem alszom, nappal nem eszem, csak rohanok. Mindig csak utána és hiába ... Borzalmasak az éjszakák.“ Az olvasók előtt bizonyára szimpatikus az írónő lépten-nyomon megnyilvánuló szociális érzékenysége és em- berszeretete is. így pl. a riportszerű Kőkockákban olyan VÁLTOZÁSOK AZ ÍZLÉS VILÁGÁBAN A Nemzeti Képtár iparművészeti tárlata Miroslav Vodéra felvétele A bratislavai vár lovagtermében a 25 éve fennálló Nemzeti Képtár utolsó négy esztendőbeli új szerzeményei kerültek bemutatásra. A különböző korokból származó, sokrétű anyag ha nem is átfogó, de jól áttekinthető egységes képet nyújt. Jelzi a múlt s napjaink kultúráját, érzésvilágát. A legrégibb darabok közé tartozik egy 15. századi szépen alakított vaskehely, egy szigorú mértanias fogalmazású vas gyertyatartó, meg egy 16. századi zömök vasmozsár. A Szepes Béla-i 17. századi feszes pántokkal körülfogott, nagyméretű céhláda a polgáro- suló céhek tekintélyét érezteti. A következő században a barokk stílus uralkodik. A vak- buzgó jezsuitizmus befolyását dús képzelettel formált, fényűző kegyszerekkel is igyekezett fokozni, amire néhány érdekes példát találunk. Ám, a földi örömeket sem megvető, sört kedvelő társadalom, — legalábbis annak módosabb része szép mívű fedeles ónkancsók- ból fogyasztotta a maláta habzó levét. A kor pompaszereteté- nek felel meg a hullámzó körvonalú tabernákulum, s a pohos, sokfiókos komód. Ifatáro zott kontúrokat követelő színes faintarziájuk vadászjeleneteket, növény-motívumokat ábrázol. A gondtalan élnivágyással dialektikusán párosul az elmúlás gondolata, amire a Horné Ves- tenice-i fából faragott, színezett temetési gyertyatartók utalnak, a kegyetlenül vicsorító halál kezében a lejárt homokórával. Francia szegélye egy tróntermű jelenetet keretez. A 10. századi ampír ülőgarnitúra gazdag bronzfigurái, valamint brokáthuzata mutatja, hogy akkor a bútor lényeges eleme a dísz, s nem a szerkezet volt. A különböző típusú oszlopos és zenélő órák is hozzátartoztak az elegáns lakásokhoz. A mi századunkban, elsősorban a felszabadulás óta a művész már inkább a maga nyelvén mond el valamit a világról. S lehetőleg minden anyaggal a saját anyanyelvén beszél. Az új életet új módszerekkel igyekszik a maga képére formálni. Már nemcsak díszítő rendelkezésű, de az emberek gyakorlati igényeit kielégítő tárgyakra van szükség. Ám ezek is magukon hordják a szépség jegyeit. A napjaink formavilágában gondolkodó iparművészeti alkotások a modern környezet szerves részei. Jól ismerjük, de mindig friss gyönyörűséggel töltenek el ü. Rosulková termékeny képzelettel, nemes ízléssel alkotott művei. E. Trach- tová az örök vándormotívumot, a Napot az életszeretet jelképeként tünteti fel edényein. A. Ferdinándy ékszereit női báj és szellem jellemzi. H. Holéczyová lenge csipkekompozíciójának vágtató ménese, Paličková varrott csipkéjének meseszerű könnyedsége, Bujhúková választékos színben és ízlésben kivitelezett terítőcs- kéi esztétikai tartalommal telítettek. Kautmann plasztikai lendülettel írja át állatfiguráit és neki, meg Kóréhnek köszönhető a modern evőeszközök új, célszerű és szép formája. BÁRKÁNY JENÖNÉ Pályázati felhívás A Csehszlovák Rádió pályázatot hirdet eredeti rádiójátékra az SZNF 30. évfordulója és a magyar szerkesztőség fennállásának 25. évfordulója alkalmából. A pályázaton minden csehszlovák állampolgár részt vehet. A magyar nyelven megírt pályaművet 3 gépelt példányban, 1974. augusztus 1-ig kell elküldeni. A 40—50 gépelt oldal terjedelmű, lehetőleg eredeti témájú mű a pályázat lezárása előtt semmilyen formában nem közölhető. Előnyben részesülnek a mai életünket, szocialista valóságunkat in&vészien ábrázoló alkotások. A szerző nevével és lakhelyének címével ellátott pályaművet szakbizottság bírálja el. Az eredményt 1974. augusztus 29-én közöljük a rádióban és a sajtóban. A pályadíjak a következők: I. díj: 8000 Kčs, II. díj: 5000 Kés, III. díj: 3000 Kés. A szakbizottság fenntartja a jogot, hogy a pályadíjakat csak megfelelő színvonal esetén adja ki, de nem díjazott műveket is javasolhat bemutatásra. A pályaművet „Rádiójáték pályázat“ feltüntetésével a következő címre kell beküldeni: Československý rozhlas niaď. vysielanie, 897-11 Bratislava, Zochova 3. A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztősége szerencsétlen asszonyt ábrázol, akivel kegyetlenül bánik a fér? je, s tragédiának érzi újabb terhességét. Kétséigbeesve megy orvoshoz, s amikor megtudja, hogy már úgysem lehet „rajta segíteni“, felenged idegfeszültsége, s vállalja sorsát. Ez a befejezés bizonyos aktivitást sugall, ami kivétel Moyzes írásaiban, mert legtöbb írásának hőse passzívan szenvedő alany: haldokló vagy szerencsétlen sorsába belenyugvó, elhagyott ember. Van néhány erotikus, óvato- san fogalmazott szexuális té^ májú karcolaté is, mint pl. az Eső, Szitakötők, Rózsaszín tulipánok. Ezekben riportszerű adatok is előfordulnak pl. a pozsonypüspöki kertekről, kórházról stb. Mindez arról tanúskodik, hogy Moyzes szépprózája újságíró tevékenysége alatt keletkezett: a lap szabta rövid terjedelemnek megfelelően írja le nagyrészt közvetlen élményeit. Egy szimpla férfilélek és a bonyolult női jellem ellentétét próbálja ábrázolni az Esőben, de a megoldás, az eszmei koncepció végül is homályban marad: „Miért vágyakozik egy meghitt, belső kapcsolatra? Miért nem tudja úgy venni a férfit, ahogy adva van, nem törni magát az elérhetetlen után? Mert ezt a férfit soha el nem éri.“ Az írások többségében Moyzes szép költői képekkel, jó lélektani megfigyeléssel mutatja be a haldokló, vergődő, boldogtalan emberek sorsát, de meg kellene tanulnia a cselekménybonyolítás, a mélyebb, motiváltabb epikai ábrázolás művészetét is. (Madách Könyvkiadó ) CSANDA SÁNDOR ■ Eladó Bíos Univerzál 2500 kel- tetőgép előkeltetővel, vagy külön is. Kovács Gábor, ul. Sov, ami. 496, Safa, telefonszám: 32 53. Ú 269 ■ Eladó tuzex Fiat 850 kiváló állapotban. L)r. Hoffmann, l'opof- níky, telefonszám: 92-80. 0 275 ■ Eladó új szemfelszedőgép. Mii- lórik Etela, Pod Lipami 28. Nové Zámky. Ü-276 ■ Eladó Bratislavában Fiat 128 kitűnő állapotban. Hívni lehet 17.00 óra után az 568 75-ös telefonszámon. Ű-278 ■ Eladó teljes, kissé karambolozott Moszkvics 408. Üj karosszéria. Mustárszínű. Barta Imre, Gbel- ce 150, okres Nové Zámky. Ú 279 ■ 22/160 ezúton keresi intelligens férfi ismeretségét. Jelige: Hóvirág. Ü-274 G Drága édesanyánknak, P é I l Józsefnénak, Nové Zámky, 75. születésnapjára szívből gratulálnak, jó egészséget kívánnak szerető gyermekei, unokái és dédunokái. Ú 280 Bl Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az 1974. február 12-én elhunyt szeretett feleségem, édesanyám Dr. TOMASCHEK LÁSZLÓN Ľ K o 1 1 á r i k Mária búcsúztatása 1974. február 14 én volt a šaTai temetőben, s elhamvasztása 1974. február 16 án történt a Bratislavai Krematórium bán. Cím: Šaľa, Sídlisko Váh, C/3/18. A gyászoló család Ú-277 m Ezúton mondunk köszönetét minden rokonnak, jó ismerősnek, akik elkísérték 1974. február 25- én a bratislavai temetőbe utolsó útjára drága férjemet, édesapánkat, apósunkat és nagyapánkat JAKAB ANDRÁST és virágadományaikkal, részvét- nyilvánításukkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú 294 1974. III. 9. čÄV --»3icr;Xt A érfii ji -vöEa KÖSZÖNTŐ
