Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-09 / 58. szám, szombat

TARASZ GRIGORJEVICS SEVCSENKO*: ó, HA TUDNÁTOK ÚRFIAK. (Részlet) ó, ha tudnátok, úrfiak, hogy a nép sorsa kín és átok, több paraszt-idillt nem írnátok! S tudnátok térdre hullni vak hódolattal isten előtt, ha látnátok a szenvedők könnyét közelről? - Nem hiszem! Kinyílna szemetek: hiszen nincs istennek oly gonoszsága, mint az ember meg ne találna egy parasztházban, a berekben, ebben a paradícsomkertben. Látom a hü testvéreket, akiket eke elé fogtak: így szántották a réteket a gazoknak, a gazdagoknak. Nyelte barázda, mesgye, árok arcuk lecsurgó verítékét: gyomrukat hasgatta az éhség, róluk a durva rongy lemállott. S rriég ma is ez a régi kép lobog vérlázítón felém: (gy él az istenadta nép a paradicsomkert ölénl Hová forduljunk? Hisz te is fenn csak kinevetsz bennünket, Isten, s a földet úgy igazgatod, ahogy mondják a gazdogok. Nézd: ott susog a friss berek, kikandikál kicsi viskó, mint ezüstlap, fénylik a kis tó: vizében halkan fürdenek a fűzfák ágai: bizony valóságos paradicsom! De nézd meg jobban, mi történik itt, ebben a paradicsomban, az életet hogy élik végig, nyomorban, kínban és piszokban! Te azt hiszed, megillet téged a hála, hódolat s dicséret, ki csúfságot küldesz a földre és belefojtod a szegények vágyait szennybe, vérbe, könnybe! Szent vagy? Ki hisz még ily mesében? Csak a bolond és a gyerek, Tudd meg, hogy téged már egészen elátkoztak az emberek! Képes Géza fordítása ■fa 160 éve született a nagy ukrán költő, festő és forradal­már. Műveit áthatja az elnyomó elleni osztálygyfllölet és a sza­badság eszméje. Harcba szólította a leigázott nemzeteket az emberiség szociális és kulturális haladásáért. A jobbágycsalád­ból származó Sevcsenko festőként kezdte pályafutását, de ké­sőbb az irodalom felé fordult. Verseiben az ukrán népi éneke­sek hangján szólalt meg és munkásságával megalapozta az ukrán realista irodalmat. HARANGOK Moyzxs Ilona elbeszélései Moyzes Ilonát eddig elsősor­ban költőként tartottuk számon a szlovákiai magyar irodalom­ban. Most megjelent vékony szépprózai kötete tizenhat rö­vid elbeszélést, karcolatot és vázlatot tartalmaz. Lényegüket tekintve ezek is vallomásos, lí­rai érzéseket bemutató, balla­daszerű alkotások. Az írások legnagyobb része halállal vég­ződik, mégsem pesszimisztikus a kötet, mert az idős emberek halála szomorú, de reális tény. Ez a sötét, komor tónus — bármely tárgyról szóljon is — állandó jellemzője Moyzes írá­sainak. Karcolatainak hősei el­hagyott üregek, magános, szo­morú nők, s mindezt azzal is fokozza, hogy az ábrázolt típus is kihal: az utolsó harangön­tő, az utolsó fazekas, az utol­só műszak csehországi bányá­sza. Valami nosztalgikus együtt­érzés, sorsvállalás vonzza az írónőt a halállal küszködő, el­hagyott emberekhez. A legtöbb elbeszélésnek azonban csupán néhány lapnyi vázlata készült el, a történet, a cselekmény nincs részleteseb­ben kifejezve, sem motiválva. Általában a jeliemrajz is egy­oldalú, monológszerű; pl. a Sé­relem címűből azt tudjuk meg, hogy a filmgyár egykori kitün­tetett titkárnőjét lefokozták portássá. ,,A munkájában sose találtak hibát, ha álmában kel­tették volna fel, akkor is el­igazított volna mindent.^ Most mégis a portát őrzi.“ Idegösz- szeroppanást kap, s lövöldözni kezd. Moyzes nyilvánvalóan nem érzi, hogy ez inkább pa­naszkönyvbe való írás, az el­beszélésnek az okokat s a má­sik fél ( az elbocsátok j állás­pontját is meg kellene mutat­nia. Ilyen egyoldalú és héza­gosán motivált a kötet írásai­nak egy réáze, de a Kiút című­ből látjuk, hogy ilyen röviden is ki lehet egy témát meríteni. Hősnője a jeggyűrűjéből akarja a fogát megjavíttatni, de úgy véli, hogy a magángyakorlatot végző fogorvos becsapná, mert mindenféle úton gyűjti a pénzt villája építéséhez. Hát „nem lesz aranyfoga, lesz fémfoga“ — határozza el, s a keserű em­lékeket őrző gyűrűt beledobja a folyóba. Miért nem lesz a jegygyűrűből aranyfog — így lehetne a kis írás tartalmát meghatározni, s ehhez elég ez a rövid érzelmi motiváció, míg a legtöbb írás ellentmondása abból származik, hogy a szeren­csétlen embereknek szinte egész életét áttekinti (néhány oldalon), s a körülmények rész­letesebb ábrázolására nem gon­dol, vagy nincs energiája. Pedig Moyzesnek jórészt olyan témái vannak, melyek ér­dekesek és ritkák a magyar irodalomban: csehországi bá­nyászok, szlovákiai hegylakók, általában szociális eseteknek nevezhető sorsok ábrázolása s ezek megérdemelnék az alapo­sabb elmélyülést, az igényesebb feldolgozást. Néhány lírai val­lomása, lélekrajza így is érde­kes, sőt megkapó, így pl. a Sírás címűben az elhagyott, lelkileg kifosztott, de felejteni nem tudó, az egy férfihez esze­lősen ragaszkodó nő sorsának bemutatása: „Éjjel nem alszom, nappal nem eszem, csak roha­nok. Mindig csak utána és hiá­ba ... Borzalmasak az éjsza­kák.“ Az olvasók előtt bizo­nyára szimpatikus az írónő lépten-nyomon megnyilvánuló szociális érzékenysége és em- berszeretete is. így pl. a ri­portszerű Kőkockákban olyan VÁLTOZÁSOK AZ ÍZLÉS VILÁGÁBAN A Nemzeti Képtár iparművészeti tárlata Miroslav Vodéra felvétele A bratislavai vár lovagtermé­ben a 25 éve fennálló Nemzeti Képtár utolsó négy esztendőbe­li új szerzeményei kerültek be­mutatásra. A különböző korok­ból származó, sokrétű anyag ha nem is átfogó, de jól áttekint­hető egységes képet nyújt. Jel­zi a múlt s napjaink kultúrá­ját, érzésvilágát. A legrégibb darabok közé tartozik egy 15. századi szépen alakított vaskehely, egy szi­gorú mértanias fogalmazású vas gyertyatartó, meg egy 16. századi zömök vasmozsár. A Szepes Béla-i 17. századi fe­szes pántokkal körülfogott, nagyméretű céhláda a polgáro- suló céhek tekintélyét érezteti. A következő században a ba­rokk stílus uralkodik. A vak- buzgó jezsuitizmus befolyását dús képzelettel formált, fény­űző kegyszerekkel is igyekezett fokozni, amire néhány érdekes példát találunk. Ám, a földi örömeket sem megvető, sört kedvelő társadalom, — legalább­is annak módosabb része szép mívű fedeles ónkancsók- ból fogyasztotta a maláta hab­zó levét. A kor pompaszereteté- nek felel meg a hullámzó kör­vonalú tabernákulum, s a po­hos, sokfiókos komód. Ifatáro zott kontúrokat követelő színes faintarziájuk vadászjeleneteket, növény-motívumokat ábrázol. A gondtalan élnivágyással dialek­tikusán párosul az elmúlás gondolata, amire a Horné Ves- tenice-i fából faragott, színezett temetési gyertyatartók utalnak, a kegyetlenül vicsorító halál kezében a lejárt homokórával. Francia szegélye egy tróntermű jelenetet keretez. A 10. száza­di ampír ülőgarnitúra gazdag bronzfigurái, valamint brokát­huzata mutatja, hogy akkor a bútor lényeges eleme a dísz, s nem a szerkezet volt. A külön­böző típusú oszlopos és zenélő órák is hozzátartoztak az ele­gáns lakásokhoz. A mi századunkban, elsősor­ban a felszabadulás óta a mű­vész már inkább a maga nyel­vén mond el valamit a világ­ról. S lehetőleg minden anyag­gal a saját anyanyelvén beszél. Az új életet új módszerekkel igyekszik a maga képére for­málni. Már nemcsak díszítő rendelkezésű, de az emberek gyakorlati igényeit kielégítő tárgyakra van szükség. Ám ezek is magukon hordják a szépség jegyeit. A napjaink formavilá­gában gondolkodó iparművésze­ti alkotások a modern környe­zet szerves részei. Jól ismerjük, de mindig friss gyönyörűséggel töltenek el ü. Rosulková ter­mékeny képzelettel, nemes íz­léssel alkotott művei. E. Trach- tová az örök vándormotívumot, a Napot az életszeretet jelké­peként tünteti fel edényein. A. Ferdinándy ékszereit női báj és szellem jellemzi. H. Holéczyová lenge csipke­kompozíciójának vágtató méne­se, Paličková varrott csipkéjé­nek meseszerű könnyedsége, Bujhúková választékos színben és ízlésben kivitelezett terítőcs- kéi esztétikai tartalommal telí­tettek. Kautmann plasztikai len­dülettel írja át állatfiguráit és neki, meg Kóréhnek köszönhe­tő a modern evőeszközök új, célszerű és szép formája. BÁRKÁNY JENÖNÉ Pályázati felhívás A Csehszlovák Rádió pályázatot hirdet eredeti rádiójáték­ra az SZNF 30. évfordulója és a magyar szerkesztőség fennállásá­nak 25. évfordulója alkalmából. A pályázaton minden csehszlo­vák állampolgár részt vehet. A magyar nyelven megírt pályaművet 3 gépelt példányban, 1974. augusz­tus 1-ig kell elküldeni. A 40—50 gépelt oldal terjedelmű, lehetőleg eredeti témájú mű a pályázat le­zárása előtt semmilyen formában nem közölhető. Előnyben részesül­nek a mai életünket, szocialista valóságunkat in&vészien ábrázoló alkotások. A szerző nevével és lakhelyé­nek címével ellátott pályaművet szakbizottság bírálja el. Az ered­ményt 1974. augusztus 29-én kö­zöljük a rádióban és a sajtóban. A pályadíjak a következők: I. díj: 8000 Kčs, II. díj: 5000 Kés, III. díj: 3000 Kés. A szakbizottság fenntartja a jo­got, hogy a pályadíjakat csak megfelelő színvonal esetén adja ki, de nem díjazott műveket is ja­vasolhat bemutatásra. A pályaművet „Rádiójáték pá­lyázat“ feltüntetésével a követ­kező címre kell beküldeni: Česko­slovenský rozhlas niaď. vysielanie, 897-11 Bratislava, Zochova 3. A Csehszlovák Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztősége szerencsétlen asszonyt ábrázol, akivel kegyetlenül bánik a fér? je, s tragédiának érzi újabb terhességét. Kétséigbeesve megy orvoshoz, s amikor megtudja, hogy már úgysem lehet „rajta segíteni“, felenged idegfeszült­sége, s vállalja sorsát. Ez a befejezés bizonyos aktivitást sugall, ami kivétel Moyzes írá­saiban, mert legtöbb írásának hőse passzívan szenvedő alany: haldokló vagy szerencsétlen sorsába belenyugvó, elhagyott ember. Van néhány erotikus, óvato- san fogalmazott szexuális té^ májú karcolaté is, mint pl. az Eső, Szitakötők, Rózsaszín tu­lipánok. Ezekben riportszerű adatok is előfordulnak pl. a pozsonypüspöki kertekről, kór­házról stb. Mindez arról tanús­kodik, hogy Moyzes szépprózá­ja újságíró tevékenysége alatt keletkezett: a lap szabta rövid terjedelemnek megfelelően ír­ja le nagyrészt közvetlen él­ményeit. Egy szimpla férfilélek és a bonyolult női jellem ellen­tétét próbálja ábrázolni az Esőben, de a megoldás, az esz­mei koncepció végül is homály­ban marad: „Miért vágyakozik egy meghitt, belső kapcsolat­ra? Miért nem tudja úgy venni a férfit, ahogy adva van, nem törni magát az elérhetetlen után? Mert ezt a férfit soha el nem éri.“ Az írások többségében Moy­zes szép költői képekkel, jó lélektani megfigyeléssel mutat­ja be a haldokló, vergődő, bol­dogtalan emberek sorsát, de meg kellene tanulnia a cselek­ménybonyolítás, a mélyebb, mo­tiváltabb epikai ábrázolás mű­vészetét is. (Madách Könyv­kiadó ) CSANDA SÁNDOR ■ Eladó Bíos Univerzál 2500 kel- tetőgép előkeltetővel, vagy külön is. Kovács Gábor, ul. Sov, ami. 496, Safa, telefonszám: 32 53. Ú 269 ■ Eladó tuzex Fiat 850 kiváló állapotban. L)r. Hoffmann, l'opof- níky, telefonszám: 92-80. 0 275 ■ Eladó új szemfelszedőgép. Mii- lórik Etela, Pod Lipami 28. Nové Zámky. Ü-276 ■ Eladó Bratislavában Fiat 128 kitűnő állapotban. Hívni lehet 17.00 óra után az 568 75-ös tele­fonszámon. Ű-278 ■ Eladó teljes, kissé karambolo­zott Moszkvics 408. Üj karosszé­ria. Mustárszínű. Barta Imre, Gbel- ce 150, okres Nové Zámky. Ú 279 ■ 22/160 ezúton keresi intelli­gens férfi ismeretségét. Jelige: Hó­virág. Ü-274 G Drága édesanyánknak, P é I l Józsefnénak, Nové Zámky, 75. szü­letésnapjára szívből gratulálnak, jó egészséget kívánnak szerető gyermekei, unokái és dédunokái. Ú 280 Bl Mély fájdalommal tudatjuk, hogy az 1974. február 12-én el­hunyt szeretett feleségem, édes­anyám Dr. TOMASCHEK LÁSZLÓN Ľ K o 1 1 á r i k Mária búcsúztatása 1974. február 14 én volt a šaTai temetőben, s elham­vasztása 1974. február 16 án tör­tént a Bratislavai Krematórium bán. Cím: Šaľa, Sídlisko Váh, C/3/18. A gyászoló család Ú-277 m Ezúton mondunk köszönetét minden rokonnak, jó ismerősnek, akik elkísérték 1974. február 25- én a bratislavai temetőbe utolsó útjára drága férjemet, édesapán­kat, apósunkat és nagyapánkat JAKAB ANDRÁST és virágadományaikkal, részvét- nyilvánításukkal enyhítették mély fájdalmunkat. A gyászoló család. Ú 294 1974. III. 9. čÄV --»3icr;Xt A érfii ji -vöEa KÖSZÖNTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents