Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-06 / 55. szám, szerda

iKonözsi István felvétele SEGÍTŐKÉSZ emberek Ezekben a napokban tartják jmeg országszerte a Vöröske­reszt városi és járási konfe­renciáit. Elismeréssel és tisz­telettel szólhatunk ennek a Nemzeti Front kötelékébe tar­tozó önkéntes szervezetnek ál­dozatkész munkájáról. Tevé­kenységük bonyolult és sokré­tű. Amit tesznek, embertársaik égészségének, munkaképessé­gük megőrzésének érdekében teszik. A Liptovský Mikuláš i járás­ban egy év alatt 1500-an ad­tak térítésmentesen vért. Ebbe az akcióba bekapcsolták az üzemek élenjáró dolgozóit, a szocialista munkabrigádok tag­jait. Ebben a járásban több mint 12 000 tagja van a Vörös- keresztnek. Munkájuk nem me­rül ki csupán a véradó-akciók megszervezésében, hanem több mint százan fogadtak el olyan vállalást, hogy ingyenesen ápolják az idős, beteg, egyedül élő, magatehetetlen embereket. Ebbe a munkába az idén be­kapcsolódtak a fiatalok is. Az említett járásban a Vöröske­reszt tagjai felvilágosító mun­kát végeznek a cigánylakosság körében, akik közül 24-en tag­jai a szervezetnek és négyen ingyenes véradók. Ružomberokban az egészség- ügyi szakközépiskolában műkö­dő alapszervezet tagjai védnök­séget vállaltak az ottani gyer­mekotthon lakói felett, akik­kel évközben többször talál­koznak, ajándékokat készítenek a számukra és kultúrműsorral szórakoztatják a gyerekeket. Külön dicséret illeti a Vörös- keresztnek az említett iskolá­ban működő alapszervezetét, mert a fiatalok gyakran meg­látogatják a közeli szociális otthon lakóit és elbeszélgetnek az ott élő, idős emberekkel. A múlt hónap utolsó napján megtartott városi konferencián a Vöröskereszt bratislavai szer­vezetének tagjai számoltak be eddigi munkájukról. Az utóbbi négy évben több, mint 4000-en adtak térítésmentesen vért a több mint 70 alkalommal meg­rendezett véradóakciók kereté­ben. A szervezet tagjai mint­egy 400 nyugdíjas részére biz­tosítottak üdültetést. A Vörös- kereszt bratislavai városi bi­zottsága nagy gondot fordít az úgynevezett „civilizációs beteg­ségek“ felszámolására. Főleg a szívinfarktus és a rák ellen harcolnak. Többször felkeres­ték a cukorbetegeket és szak­tanáccsal látták el őket. En­nek a szervezetnek a tagjai gondoskodnak az egészségügyi dolgozók fiatal káderekkel va­ló fel töltésével^ is. 1969-től napjainkig ezer önkéntes ápo­lónővért iskoláztattak ki. Az elkövetkezendő időszakban ja­vítják az SZSZK fővárosában levő üzemekben a munkakör­nyezetet és felszámolják a bal­eseti gócokat. Ügyelnek a tö­megközlekedési eszközökön az utazás kultúráltságával kap­csolatos normák megtartására is. Poprádon rendezték meg a Szlovák Vöröskereszt Központi Bizottságának 16. plenáris ülé­sét. Értékelték a szervezet mun­káját, ellenőrizték azoknak a feladatoknak a teljesítését, melyek a CSKP és az SZLKP KB határozataiból hárulnak a szervezetre. Mivel közeledik a Szlovák Vöröskereszt második kongresszusa, kitűzték az ezzel kapcsolatos feladatokat is. A múlt évben főleg a tagsági alap bővítésében értek el ki­emelkedő eredményeket. Jelen­leg az SZSZK minden tizedik polgára tagja a Vöröskereszt­nek. Célkitűzéseik főleg az elsősegélynyújtás színvonalá­nak az emelésére irányulnak. Tavaly az egyes üzemekben, a különféle sportrendezvényeken, az aratási munkálatoknál több, mint 350 000 embert részesítet­tek elsősegélynyújtásban. A szervezet tagjai kiveszik részü­ket a most folyó tavaszi nagy- takarításból is. A Szlovák Vö­röskereszt járási szervezetei­nek a tagjai közel 1000 bri­gádórát dolgoztak le. Nitrán a Vöröskereszt járási konferenciáján elhangzott fő beszámolóból megtudtuk, hogy vannak olyan tagjai is a szer­vezetnek, akik eddig már 37- szer adtak térítésmentesen vért. Az 1970—1973-ig terjedő időszakra olyan vállalást fo­gadtak el, miszerint 8542 ön­kéntes véradót szerveznek be. Ezt a vállalásukat túlteljesítet­ték, mert a múlt év végéig az önkéntes véradók száma túlha­ladta a 110 000-et. Segítőkész emberek. Így jel­lemezhetjük a Vöröskereszt tagjait. Mindig ott, és akkor jelennek meg, ahol a legna­gyobb szükség van rájuk. Gya­korlati tevékenységükön kívül felvilágosító munkát is végez­nek. Ennek eredményei főleg a cigánylakosság körében mu­tatkoznak meg. A Vöröskereszt tagjainak a jelszava: „Ma én neked, holnap talán te nekem“. Dicséretet és elismerést érde­melnek, mert önként vállalták a munkát. Ez a munka pedig nehéz, nagy türelmet, odaadást igényel. —kom— A SZAKSZERVEZETEK ÉS AZ IFJÚSÁG A Szakszervezetek Központi Tanácsának múlt heti plenáris ülésén sok szó esett azokról a feladatokról, amelyek a szak- szervezetek előtt állnak az ifjúság eszmei-politikai nevelése terén. Gondolhatnánk, hogy ez a feladat elsősorban a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség, az iskolák stb., hatáskörébe tartozik, de ha csupán azt a tényt vesszük figyelembe, hogy az ötmil­liónál több tagot számláló Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomban a tagság jelentős része a fiatalkorúak csoportjába tar­tozik, mindjárt másképpen tekintünk erre a kérdésre. A SZKT és az egyes szakszervezeti szövetségek az elmúlt időszakban már többször foglalkoztak a dolgozó ifjúság prob­lémáival. Örvendetes jelenség az is, hogy számos üzemi és mű­hely bizottságban nőtt a fiatal szakszervezeti tisztségviselők száma. Több üzemben a szakszervezet, karöltve a párt- és az ifjúsági szervezettel, tervet dolgozott ki a fiatal dolgozók ne­velésére. Ezekben a tervekben a fiatal do’gozők igényei összhangban vannak az üzem, a vállalat és társadalmunk igé­nyeivel. Az üzemekben dolgozó fiatalság szocialista tudatának ala­kulására nagy befolyást gyakorol a munkakörnyezet, ahol al­kalmazkodva az idősebbekhez, átveszi munkamódszereiket, szemléletüket stb. Ebből következik, hogy a munkahelyen ural­kodó légkör, a kollektívák munkaerkölcse nem lehet közöm­bös a szakszervezetek számára sem. Hiába hangoztatnánk a szocialista munkaverseny, a nevelőmunka és agitáció jelentő­ségét, ha szavaink nem lennének összhangban a munkahely gyakorlatával, az ott dolgozó felnőttek munkaerkölcsével. Ebben nagy segítséget nyújthatnak az ifjúsági munkakollektí­vák és a szocialista munkabrigádok. Ugyanis éppen ezek azok a közösségek, amelyekben a legjobban kifejlődhet a fiatal dol­gozók osztályöntudata, egészséges viszonya a munkához, a társadalom előtt álló feladatokhoz, ezenkívül ezekben a kol­lektívákban fejlődhet ki a hanyagsággal szembeni kérlelhe- tetlenség érzése, továbbá az új munkamódszerek iránti ér­deklődés. Indokolt az SZKT VIII. plénumán elhangzott fő beszámoló egyik figyelmeztetése, mely szerint azokban az üzemekben, ahol nehézségek mutatkoznak az ifjúság nevelésében, az üze­mi bizottságok tegyék fel a kérdést: a szakszervezet megte­remti-e a feltételeket ahhoz, hogy a tehetséges, példásan dol­gozó fiatalok kellő megbecsülésben részesüljenek? Szem előtt tartják-e állandóan, hogy az üzemben dolgozó fiataloknak távlatokat is kell biztosítani? Nem arról van szó, hogy a fia­taloknak érdemtelen előnyöket nyújtsunk, hanem arról, hogy a fiatal FSZM-tag is egyenrangú tagja mind a szakszervezet­nek, mind pedig társadalmunknak. Ha el akarjuk érni, hogy a szakszervezeti munka hatása megnyilvánuljon a fiatal dolgozók magatartásában, öntudatá­nak pozitív alakulásában, nem feledkezhetünk meg a differen­ciált nevelési formákról. Más-más nevelési formákat kell al­kalmaznunk egyes korcsoportoknál, tekintetbe kell venni a szakmát, az életkort, a fiatal dolgozók tapasztalatait. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozzuk a szakmai utánpótlás, a tanon- cuk nevelése terén levő feladatokat. Oktatásügyi szerveink már kidolgozták a munkásfoglalkozásra készülő ifjúság ne­velési alapelveit. Ezek megvalósításából a szakszervezeteknek is ki kell venniük részüket. Mielőtt azonban hozzálátnának e feladat realizálásához, az eddiginél mélyebben kellene tanul­mányozniuk az utánpótlás szakmai és politikai feltételeit, az iparitanuló-otthonok helyzetét és a tanoncok munkakörnyeze­tét. A SZKT VIII. plenáris ülésének határozata többek között arra kötelezi a szakszervezeteket, hogy állandóan napiren­den tartsák az ifjúság nevelésével összefüggő kérdéseket. Nagy lehetőségek nyílnak a fiatalság szabad ideje helyes kihaszná­lása terén is, amiben nagy szerepet töltenek be az FSZM kul­turális létesítményei, klubjai. Végezetül érdemes ezzel kapcsolatban aláhúzni a plénum határozatának megállapítását, hogy a sikeres nevelőmunka egyik alapvető feltétele a formaiságoktól mentes, a helyi és az ifjúsági sajátosságokat figyelembe vevő konkrét tevékeny­ség. Tudatában kell lennünk, hogy az FSZM csak akkor telje­sítheti küldetését szocialista társadalmunkban, ha hatékony erőt jelent a szocialista nevelésben, ha tevékenysége a szo­cializmus és a kommunizmus sokoldalú eszmei és gyakorlati iskolájává válik. (sm) A lakosság alkotó kezdeménvezesével BESZÉLGETÉS ĽUDOVÍT CHOVANKO ELVTÄRSSAL, A ROŽŇAVAI (ROZSNYÖI) JNB TITKÄRÄVAL Titkár elvtárs, a közelmúlt­ban értékelték a választási program teljesítését, milyen tapasztalatokat szereztek e téren járásukban a nemzeti bizottságok? — Több mint két év telt el a Nemzeti Front választási prog­ramjának elfogadása óta. Ez elég hosszú idő ahhoz, hogy munkánk tapasztalatairól szól­junk. Kiemelnénk, aránylag rö­vid idő alatt sikerült jó együtt­működést kialakítani a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi szervezetek között, biztosítva a párt vezető szerepét. Elértük, hogy a nemzeti bizottságok azon kérdésekre irányították a figyelmet, amelyek megoldása a XIV. pártkongresszus határo­zatainak teljesítése szempont­jából járásunkban döntő jelen­tőségű. Napirendre került a munkaerőgazdálkodás, a mun­kaidő jobb kihasználása, a ter­melési költségek csökkentése, az energia és a nyersanyag gazdaságosabb felhasználása. Foglalkoztunk az ifjúság neve­lésével, a nemzeti bizottságok eszmei nevelőmunkájának javí­tásával, a dolgozók munkakez­deményezésének helyes felka­rolásával. A választási prggram teljesítésében elért eredmények a nemzeti bizottságok egyre javuló szervező, irányító és el­lenőrző tevékenységét tanúsít­ják. Pozitívan értékeljük a kép­viselőknek az eszmei nevelő­munkában való részvételét. Az elmúlt évben a városi nemzeti bizottságok ülésein átlag 77, a hnb ülésein 81 százaléka volt jelen a képviselőknek. Javult a választópolgárok és a képvise­lők kapcsolata, több lakost tud­tak bevonni a társadalmi mun­kába. Pača községben a kép­viselők és a tisztségviselők egyéni példamutatása alapján a lakosság aktívan bekapcso­lódott a társadalmi munkába és 21 hónap alatt felépítették a művelődési otthont. Hrušov és Silická Jablonica községnek közös nemzeti bizottsága van. A 20 képviselőnek mindkét fa­luban sikerült szinte minden lakost bevonni a falufejlesztési munkába. Dobšinán, . Pelsőcön és más falvakban hasonló ered­ményekhez vezetett a felvilá­gosító munka. Gondoskodunk róla, hogy a képviselők megszerezhessék a megbízatásuk teljesítéséhez szükséges ismereteket. A helyi és a városi nemzeti bizottsá­gok ülésein, mindig részt vesz a jnb egy-egy dolgozója, aki szakmai tanácsokat ad a prob­lémák megoldására. Az elmúlt évben a nemzeti bizottságok 219 nyilvános ülést tartottak, melyeken közel 33 ezer állam­polgár vett részt. Ezek a nyil­vános tanácskozások kettős célt szolgáltak: a választók le­mérték, miként valósul meg a választási program, hogyan dol­gozik a választott szerv, a nem­zeti bizottságok vezetői pedig hallhatták, hogy mit tartanak fontosnak a lakosok és milyen problémák megoldását sürgetik. Eredmények és gondok • Egy választási időszakban nem lehet minden problé­mát megoldani. Bizonyára megszabták a kérdések meg­oldásának fontossági sor­rendjét? Természetesen. A nemzeti bi­zottságok politikai tömegmun­kájukban elsősorban a járás gazdasági fejlesztését elősegítő kérdések megoldására mozgó­sítják a lakosságot. A dolgozók kezdeményezését a város- és falufejlesztési célok, a válasz­tási program megvalósítására irányítják. Az elmúlt évben a járások páros vetélkedője — melyet a tv az önmagunknak című sorozatban közvetített — nagyon kedvezően hatott a la­kosság munkakezdeményezésé­re. Járásunk gazdasági fejlődését lényegesen befolyásolja az épít­kezési beruházások megvaló­sításának üteme. Ügyelünk a lakosság igényeinek megfelelő kielégítésére, mivel ez elége­dettségük egyik tényezője. Már eltelt a választási időszak első fele, s elmondhatjuk: az ötéves tervidőszakra a választási prog­ramba foglalt építkezési beru­házásoknak 57,7 százalékát rea­lizáltuk. Nagy gondot fordítunk a lakásépítési terv teljesítésé­re. Az elmúlt évben járásunk­ban meg kellett kezdeni 570 la­kás építését, és 540 lakás épí­tését kellett befejezni. Meg­kezdték 637 lakás építését és a tervezettnél 51-gyel többet fejeztek be. Viszont a terve­zett 29 alapiskolai tanterem­ből csupán nyolcat adtak át rendeltetésének. Az építők adó­sok maradtak nyolc óvodai tanterem átadásával is. Rozs­nyón a szolgáltatások háza, Lubentken a hotel nem készült el f tervezett határidőre. Az építőipari vállalatok nem min­denütt tudják teljesíteni a pártkongresszus határozatát az építés határidejének megtartá­sáról, a beruházások pontos átadásáról. Egyes akciók befe­jezése három-négy évet is el­tolódik, és nőnek az építés költ­ségei. A határidők eltolódása a gondok láncolatát indítja el. A szolgáltatások terjedelmét — az előirányzat szerint — 6—7 százalékkal sikerült bőví­tenünk évente. A járási ipar- vállalat és a kommunális üzem teljesítette tervezett feladatát. A helyi ipar üzemei nagy gon­dot fordítanak a szolgáltatások bővítésére. Az elmúlt évben férfi- és női fodrászat nyílt Gömörhorkán, Dernőn, Murány- ban, szabóműhely és kőfaragó­műhely pedig Dobšinán. Az em­lített műhelyeket öregebb épü­letekben átalakítással létesítet­ték. A járási iparvállalat a közeljövőben szintén átalakítás­sal létesít műhelyt az áram­fogyasztók javítására Őtítniken és Jelšaván. Ha átadják ren­deltetésének a több mint 8 mil­lió korona beruházással épülő szolgáltatások házát, akkor a járási székhelyen már jobban ki tudják elégíteni a szolgál­tatások iránti igényeket. Több faluban, sőt a járási székhelyen is elvégezték a közvilágítás felújítását. Az idén megkezdik Revúcán a szolgál­tatások házának építését. A he­lyi ipari üzemekben a szocia­lista munkaversenyt a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatások javítására Irányítják. A járási iparvállalat dolgozói válaszol­tak a humennéi felhívásra. Vállalták, hogy az ötéves terv feladatait, a teljesítménytervet 2 hónappal, a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokból ere­dő bevételek tervét 3 hónappal és a tiszta nyereség tervét 6 hónappal a határidő előtt tel­jesítik. űj szó 1974. III. 6. ura b »jmi tiH

Next

/
Thumbnails
Contents