Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-31 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó
Még probléma Tavaly Ipolyságon, a Rózsa utcában 1 millió 200 ezer koronás költséggel építették át az egyik elhagyott házat. A munkálatokat Bolgár István me?ter vezetésével a szolgáltatási vállalat építőcsoportja végezte el. Az épületben a művelődési ház kapott otthont és az ifjúsági klub. TóthpAl Gyufa SALIMA ‘74 A hurbanovói (ógyallai) sörgyárban készített, 12 fokos, „egyharmados“ töltésű ARANYFÁCÁN sör március első napjaiban, Bmó- ban, a nemzetközi élelmi- szeripari szalónban megrendezett kiállításon megkapta a SALIMA ’74 aranyérmet. Ezentúl a cimkét ez az aranyérem fogja díszíteni. Nem volt könnyű az érem megszerzése, mert igényes követelményeket szabtak meg feltételül a rendezők. Egyik ilyen feltétel volt például: az állami ellenőrzés szakembereitől tavaly minden alkalommal csak „A“ osztályzatot kapni. Az ógyallai sörgyár egyébként már hét éve ismert a sörmaláta készítése által. Az idén 34 500 tonnányit készítenek. Ez több mint 10 százaléka az országos termelésnek. Tehát bőven jut exportra is. Az idén 26 000 tonnát wx- portálnak a Szovjetunióba, 16 000 tonnát Kubába és Jugoszláviába, 10 000 tonnát a Német Szövetségi Köztársaságba, Japánba, Venezuelába, Svájcba, Iránba és Algériába. Sörből 615 000 hektolitert készítenek. Exportra 10 000 hektolitert. Ebből Magyarország 4500 hektolitert importál. A külföldi reprezentációt szeptemberben, Budapesten, az EURÓPA SZÁLLÓ éttermében kezdik, amikor a szlovák konyha hetén az ARANYFÁCÁN fogja képviselni a csehszlovák sört. Budapest után Varsóban kerül majd asztalra. Hazánk területén, főleg a turisták által látogatott vidékeken mintegy 25 helyen árusítják majd állandó jelleggel. Megkérdeztem Ián Rimán mérnököt, a gyár igazgatóját, hogy olyan üzemben, melynek a gyártás terén még nincsenek hagyományai, milyen módon lehet olyan terméket gyártani, mely megérdemli az aranyérmet. A sok feltétel közül hármat emelt ki: legyen jó nyeu-sanyag [ sörmaláta J, szigorú tisztaságot kell tartani, és nagyon pontosan, lelkiismeretesen be kell tartani a gyártási technológia előírásait. Mindez persze becsületes, jó munkával megvalósítható. A SALIMA ’74 aranyérem is erre kötelezi a dolgozókat, akik felkészültek arra, hogy üzemük és az ARANYFÁCÁN jó hírnevét megtartsák. Ottinger Árpád Esőcsinálók így is nevezhetjük ai AGROPROGRES üzem nagy- magyari részlegének az öntözéssel foglalkozó szakembereit. Mit csinálnak? Már készülnek a tavaszra, a nyárra. A gépészek csoportokba osztva igyekeznek a szivattyúházak gépi berendezéseit minél előbb üzembe helyezni. Külön csoport végzi Felső-Csalló- köz két csatornájának tisztítását. Ugyanakkor a Kis- Duna szakaszán levő technikai berendezéseket is előkészítik. Ha beengedik á vizet -a csatornákba, szivattyúk segítségével megkezdik a föld alatti csőhálózat feltöltését. Szaknyelven szólva: a léktelení- tést. Utána kezdődhet az öntözés. A munkát a gabonafélék öntözésével kezdik, mert a csapadékban szegény ősz és tél miatt alacsony a talaj nedvesség- tartalma. Nem könnyű a több mint 16 000 hektáros öntözőrendszer zavartalan üzemeltetésének biztosítása. Tavaly jó munkát végeztek. Az országos öntözési versenyben első he- lyen végeztek, díszoklevelet kaptak a mezőgazdasági minisztertől. Az Idén sem lesz munkájukra panasz. Mért István Az átépítés után 1974. III. 31. Szebbnél szebbek Az idén mintegy 74 000 női kézitáskát készítenek a BRAŠNA termelőszövetkezet komjáti műhelyében. Szebbnél szebb táskákat. Amint felvételünkön is látható: Le- fantová Angela készséggel megmutatta a legszebbeket. Mutatóba. Igazán csak mutatóba, mert a műhely főleg exportra készíti ezeket a táskákat. Mai is Pavel Lánci lánc Idősebb Gazsó Pál kövező és aszfaltozó mester 27 tagú munkacsoportja 1962. március 11-én nevezett be a szocialista munkaversenybe. Az építők napján, 1965-ben már meg is kapták a szocialista munkabrigád címet. Később, 1972-ben Jurij Gagarin ne- vét mintegy kitüntetésül kapta meg munkabrigádjuk. Tavaly, az első fél évben Dékány György mérnök építésvezető és maga, Gazsó Pál mester vezetésével a szocialista munkaversenyben első helyezést értek el. Közben a mester nyugdíjjogosult lett. Helyét a fia vette át, apja nyomdokain most ő irányítja, vezeti a muiikabri- gádot. Idősebb Gazső Pál azonban nem olyan ember, aki sokáig bírja a tétlenséget. Munkát vállalt a vízvezetékszerelők raktárjában. Szinte fáradhatatlan ember, hisz legutóbb, a szovjet barát ok járási konferenciáján J6 munkájáért elismerő oklevelet kapott Holczer László Példás katona és népi táncos Hat évvel ezelőtt állt be a jóval idősebb táncosok közé Spalek Ferenc, ez a mindig vidám, nyurga, féli fiatalember, aki most katona. Két évig a helyi Kis Duna együttes táncosa volt. A legjobbak közé tartozott. Később a SZŐTTES népművészeti csoport tagja lett, mert a felvételi próbán megállta a helyét. Két évig táncolt az együttesben és már a nélkülözhetetlen táncosok egyike volt, amikor bevonult katonának. Jelenleg tényleges katonai szolgálatát tölti, de persze a tánccal nem szakított. Most a DUNAJ katonaegyüttes próbáin, fellépésein szerepel. De nemcsak jó táncos, hanem jó katona is. Bizonyítja ezt őrvezetői rang ja, a „Példás határőr“ kitüntetés, és az, hogy az egyik „példás raj“ tagja. Afagy Ernő Tíz százalék A tőketerebesi járásban 1956-ban a cigánygyermekek 46 százaléka járt iskolába. A múlt tanévben már 82 százalékuk. Igaz, hogy évi átlagos mulasztása 136 tanítási óra egy-egy gyermeknek, de a javulás már tapasztalható. Még probléma tehát a beiskoláztatás kérdése. Ezért tartottak Olenyák András elvtárs vezetésével járási értekezletet az iskolák igazgatói és a helyi nemzeti bizottságok elnökei. Keresték a megoldás lehetőségeit. A legrövidebb időn belül 8—10 községben nyitnak óvodát külön a cigánygyermekek számára. Az idén nyáron több mint 100 cigánygyermek üdül majd ptonírtá- borban. Tervbe vették egy bentlakásos iskola meg nyitását is. Az értekezlet résztvevői ígéretet tettek, hogy a probléma megoldása érdekében minden lehetőt megtesznek. Szivák Béla Fáradhatatlan Mosolyogva mondja: megérte! A legtöbb ember élettörténete, mire a nyugdíjazás korhatárához érkezik, valóságos regény, mely tele van szerencsés és drámai fordulatokkal. Ezért nehéz röviden írni a guszonai Fodor László, a nyugdíjba készülő szénbányász életéről. Az eke szarva mellett gyerekeskedetl. Férfivá a második világháború frontján érett, ahol bátyja meghalt. Amikor hazajött, félárván maradt édesanyja gondjait is ő viselte. Családalapítás után pedig a hirtelen népessé vált nagyszámú család gondjait is. Hogyan könnyítsen sorsán? Bányász lett. Az ost- ravai szénmedence fekete szene az ő számára is szerencsét hozott. Először mint vájár, később pedig mint a szalagrendszer kezelője dolgozott a Május 1 Bányában. Az utóbbi időben, mint bányatűzoltó. Tizenöt évig azonban a bánya mélyén dolgozott. Többször kapott pénzbeli jutalmat is munkája elismerése Jeléül. Maholnap már nyugdíjas lesz. Örömmel, boldogan szívja a friss levegőt, mivel felesége halála után valahogy megtört kissé, könnyebben támadta meg szervezetét a bányapor. Most már inkább a könyvek olvasásában, népes családjának nevelésé ben látja az élet szépségét, de azért szívesen emlékszik a bányára. Mosolyogva mondja: Szép volt az élethivatásom, megérte! Ferencz Béláné Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg Naszvad községben a CSEMADOK helyi szervezete. Első elnöke Polgár József volt. A vezetőség tagjai: Cserepes Vilmos, Csontos Gáspár, Polgár Gáspár, Tóth Lajos, Fekete Lajos, Brencsik András, Czuczor Gyula. A helyi szervezetnek 49 tagja volt. A kezdet után sikeres folytatás következett. Nem is szólva a népművelő és politikai munka eredményeiről, elég, ha csak a tagok létszámának alakulását vesszük figyelembe. Ma a helyi szervezetnek 603 tagja van. Ez azt jelenti, hogy a község lakosságának 10 százaléka tagja a CSEMADOK helyi szervezetének. Dobost József Ezzel a címmel rendez ték (ueg Alsólánc községben a košicei járás amatőr táncdalénekeseinek vetélkedőjét. Első helyen a "nagyidai Németh Anna, második helyen a košicei Ruszinyák Árpád, harmadik helyen pedig az alsó- láncí Gazsi Sándor végzett. Gazdag József Hurin Géza, a Vöröskereszt kajali szervezetének elnöke a Jánský emlékérem ezüst fokozatának tulajdonosa. Eddig 23 alkalommal adott vért. Emberbaráti tettéért, példamutatásáért elismerést érdemel. Varga Zsigmond Tavaly a Lakszakállasi Eísz-ben komoly vita tárgyát képezte a kérdés: Kifizetődik-e a kertészettel való foglalkozás? A gazdasági óv értékelése nyomán megállapított jó eredmények feleletet adlak a kérdésre. Nagy Vince és Kovács Vince kertészek vezetésével az 57,3 hektáros területen dolgozó szövetkezeti tagok 134,8 százalékra teljesítették tervüket. Ez annyit jelent, hogy a bevételi tervben meghatározott 2 550 000 korona helyett a kertészet 3 439 000 koronás bevételt ért el. Főleg hagyma, paprika és paradicsom termesztésével foglalkoztak. Vöröshagymából 103,4 vagonnal termett. A paprika termesztése terén jól bevált a fóliasátras termesztési mód. A kedvező tapasztalatok nyomán a fóliás termesztést az idén bővítik. Paradicsomból is 25 000 korona értékkel többet termesztettek, mint ahogy tervezték. A kertészek legszorgalmasabb dolgozói Nagy Imre, Dórák Győző, ifj. Rajkovics Géza, Molnár Terézia, Angyal Ilona, Cseh Katalin, Kovács Erzsébet, Rákócza Mária, Filkó Katalin voltak. Újabban szőlővel is foglalkoznak a kertészek. Csiba Tibor vincellér vezetésével az eddigi 5 hektáros szőlőhöz újabb 5 hektárnyit telepítettek, mert a bevételi tervet tavaly ezen a munkaszakaszon is túlszárnyalták 50 000 koronával. Végh István Elismerést érdemel
