Új Szó, 1974. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-31 / 13. szám, Vasárnapi Új Szó

Még probléma Tavaly Ipolyságon, a Rózsa utcában 1 millió 200 ezer koronás költséggel építették át az egyik elhagyott há­zat. A munkálatokat Bolgár István me?ter vezetésével a szolgáltatási vállalat építőcsoportja végezte el. Az épületben a művelődési ház kapott otthont és az ifjúsá­gi klub. TóthpAl Gyufa SALIMA ‘74 A hurbanovói (ógyallai) sörgyárban készített, 12 fo­kos, „egyharmados“ tölté­sű ARANYFÁCÁN sör már­cius első napjaiban, Bmó- ban, a nemzetközi élelmi- szeripari szalónban meg­rendezett kiállításon meg­kapta a SALIMA ’74 arany­érmet. Ezentúl a cimkét ez az aranyérem fogja díszí­teni. Nem volt könnyű az érem megszerzése, mert igényes követelményeket szabtak meg feltételül a rendezők. Egyik ilyen felté­tel volt például: az állami ellenőrzés szakembereitől tavaly minden alkalommal csak „A“ osztályzatot kap­ni. Az ógyallai sörgyár egyébként már hét éve is­mert a sörmaláta készíté­se által. Az idén 34 500 tonnányit készítenek. Ez több mint 10 százaléka az országos termelésnek. Te­hát bőven jut exportra is. Az idén 26 000 tonnát wx- portálnak a Szovjetunióba, 16 000 tonnát Kubába és Jugoszláviába, 10 000 ton­nát a Német Szövetségi Köztársaságba, Japánba, Venezuelába, Svájcba, Irán­ba és Algériába. Sörből 615 000 hektoli­tert készítenek. Exportra 10 000 hektolitert. Ebből Magyarország 4500 hektoli­tert importál. A külföldi reprezentációt szeptember­ben, Budapesten, az EURÓ­PA SZÁLLÓ éttermében kezdik, amikor a szlovák konyha hetén az ARANY­FÁCÁN fogja képviselni a csehszlovák sört. Budapest után Varsóban kerül majd asztalra. Hazánk területén, főleg a turisták által láto­gatott vidékeken mintegy 25 helyen árusítják majd állandó jelleggel. Megkérdeztem Ián Rimán mérnököt, a gyár igazgató­ját, hogy olyan üzemben, melynek a gyártás terén még nincsenek hagyomá­nyai, milyen módon lehet olyan terméket gyártani, mely megérdemli az arany­érmet. A sok feltétel közül hármat emelt ki: legyen jó nyeu-sanyag [ sörmaláta J, szigorú tisztaságot kell tar­tani, és nagyon pontosan, lelkiismeretesen be kell tartani a gyártási techno­lógia előírásait. Mindez persze becsületes, jó mun­kával megvalósítható. A SALIMA ’74 aranyérem is erre kötelezi a dolgozókat, akik felkészültek arra, hogy üzemük és az ARANY­FÁCÁN jó hírnevét meg­tartsák. Ottinger Árpád Esőcsinálók így is nevezhetjük ai AGROPROGRES üzem nagy- magyari részlegének az ön­tözéssel foglalkozó szak­embereit. Mit csinálnak? Már készülnek a tavaszra, a nyárra. A gépészek cso­portokba osztva igyekez­nek a szivattyúházak gépi berendezéseit minél előbb üzembe helyezni. Külön csoport végzi Felső-Csalló- köz két csatornájának tisz­títását. Ugyanakkor a Kis- Duna szakaszán levő tech­nikai berendezéseket is előkészítik. Ha beengedik á vizet -a csatornákba, szi­vattyúk segítségével meg­kezdik a föld alatti csőhá­lózat feltöltését. Szaknyel­ven szólva: a léktelení- tést. Utána kezdődhet az öntözés. A munkát a ga­bonafélék öntözésével kez­dik, mert a csapadékban szegény ősz és tél miatt alacsony a talaj nedvesség- tartalma. Nem könnyű a több mint 16 000 hektáros öntözőrendszer zavartalan üzemeltetésének biztosítá­sa. Tavaly jó munkát vé­geztek. Az országos öntö­zési versenyben első he- lyen végeztek, díszokleve­let kaptak a mezőgazdasá­gi minisztertől. Az Idén sem lesz munkájukra pa­nasz. Mért István Az átépítés után 1974. III. 31. Szebbnél szebbek Az idén mintegy 74 000 női kézitáskát készítenek a BRAŠNA termelőszövetkezet komjáti műhelyében. Szebb­nél szebb táskákat. Amint felvételünkön is látható: Le- fantová Angela készséggel megmutatta a legszebbeket. Mutatóba. Igazán csak mutatóba, mert a műhely főleg exportra készíti ezeket a táskákat. Mai is Pavel Lánci lánc Idősebb Gazsó Pál köve­ző és aszfaltozó mester 27 tagú munkacsoportja 1962. március 11-én nevezett be a szocialista munkaver­senybe. Az építők napján, 1965-ben már meg is kap­ták a szocialista munka­brigád címet. Később, 1972-ben Jurij Gagarin ne- vét mintegy kitüntetésül kapta meg munkabrigád­juk. Tavaly, az első fél év­ben Dékány György mér­nök építésvezető és maga, Gazsó Pál mester vezeté­sével a szocialista munka­versenyben első helyezést értek el. Közben a mester nyugdíjjogosult lett. He­lyét a fia vette át, apja nyomdokain most ő irá­nyítja, vezeti a muiikabri- gádot. Idősebb Gazső Pál azonban nem olyan ember, aki sokáig bírja a tétlen­séget. Munkát vállalt a vízvezetékszerelők raktár­jában. Szinte fáradhatat­lan ember, hisz legutóbb, a szovjet barát ok járási konferenciáján J6 munká­jáért elismerő oklevelet kapott Holczer László Példás katona és népi táncos Hat évvel ezelőtt állt be a jóval idősebb táncosok közé Spalek Ferenc, ez a mindig vidám, nyurga, féli fiatalember, aki most ka­tona. Két évig a helyi Kis Duna együttes táncosa volt. A legjobbak közé tar­tozott. Később a SZŐTTES népművészeti csoport tag­ja lett, mert a felvételi próbán megállta a helyét. Két évig táncolt az együt­tesben és már a nélkülöz­hetetlen táncosok egyike volt, amikor bevonult ka­tonának. Jelenleg tényle­ges katonai szolgálatát tölti, de persze a tánccal nem szakított. Most a DU­NAJ katonaegyüttes pró­báin, fellépésein szerepel. De nemcsak jó táncos, ha­nem jó katona is. Bizo­nyítja ezt őrvezetői rang ja, a „Példás határőr“ ki­tüntetés, és az, hogy az egyik „példás raj“ tagja. Afagy Ernő Tíz százalék A tőketerebesi járásban 1956-ban a cigánygyerme­kek 46 százaléka járt is­kolába. A múlt tanévben már 82 százalékuk. Igaz, hogy évi átlagos mulasztá­sa 136 tanítási óra egy-egy gyermeknek, de a javulás már tapasztalható. Még probléma tehát a beisko­láztatás kérdése. Ezért tartottak Olenyák András elvtárs vezetésével járási értekezletet az iskolák igazgatói és a helyi nem­zeti bizottságok elnökei. Keresték a megoldás le­hetőségeit. A legrövidebb időn belül 8—10 község­ben nyitnak óvodát külön a cigánygyermekek szá­mára. Az idén nyáron több mint 100 cigánygyer­mek üdül majd ptonírtá- borban. Tervbe vették egy bentlakásos iskola meg nyitását is. Az értekezlet résztvevői ígéretet tettek, hogy a probléma megoldá­sa érdekében minden le­hetőt megtesznek. Szivák Béla Fáradhatatlan Mosolyogva mondja: megérte! A legtöbb ember élettör­ténete, mire a nyugdíjazás korhatárához érkezik, va­lóságos regény, mely tele van szerencsés és drámai fordulatokkal. Ezért nehéz röviden írni a guszonai Fodor László, a nyugdíjba készülő szénbányász életé­ről. Az eke szarva mellett gyerekeskedetl. Férfivá a második világháború front­ján érett, ahol bátyja meg­halt. Amikor hazajött, fél­árván maradt édesanyja gondjait is ő viselte. Csa­ládalapítás után pedig a hirtelen népessé vált nagy­számú család gondjait is. Hogyan könnyítsen sor­sán? Bányász lett. Az ost- ravai szénmedence fekete szene az ő számára is sze­rencsét hozott. Először mint vájár, később pedig mint a szalagrendszer ke­zelője dolgozott a Május 1 Bányában. Az utóbbi idő­ben, mint bányatűzoltó. Ti­zenöt évig azonban a bá­nya mélyén dolgozott. Többször kapott pénzbeli jutalmat is munkája elisme­rése Jeléül. Maholnap már nyugdíjas lesz. Örömmel, boldogan szívja a friss le­vegőt, mivel felesége halá­la után valahogy megtört kissé, könnyebben támad­ta meg szervezetét a bá­nyapor. Most már inkább a könyvek olvasásában, né­pes családjának nevelésé ben látja az élet szépségét, de azért szívesen emlékszik a bányára. Mosolyogva mondja: Szép volt az élet­hivatásom, megérte! Ferencz Béláné Huszonöt évvel ezelőtt alakult meg Naszvad köz­ségben a CSEMADOK he­lyi szervezete. Első elnöke Polgár József volt. A veze­tőség tagjai: Cserepes Vil­mos, Csontos Gáspár, Pol­gár Gáspár, Tóth Lajos, Fekete Lajos, Brencsik András, Czuczor Gyula. A helyi szervezetnek 49 tag­ja volt. A kezdet után si­keres folytatás követke­zett. Nem is szólva a nép­művelő és politikai munka eredményeiről, elég, ha csak a tagok létszámának alakulását vesszük figye­lembe. Ma a helyi szerve­zetnek 603 tagja van. Ez azt jelenti, hogy a község lakosságának 10 százaléka tagja a CSEMADOK helyi szervezetének. Dobost József Ezzel a címmel rendez ték (ueg Alsólánc község­ben a košicei járás amatőr táncdalénekeseinek vetél­kedőjét. Első helyen a "nagyidai Németh Anna, második helyen a košicei Ruszinyák Árpád, harma­dik helyen pedig az alsó- láncí Gazsi Sándor végzett. Gazdag József Hurin Géza, a Vöröske­reszt kajali szervezetének elnöke a Jánský emlék­érem ezüst fokozatának tu­lajdonosa. Eddig 23 alka­lommal adott vért. Ember­baráti tettéért, példamuta­tásáért elismerést érdemel. Varga Zsigmond Tavaly a Lakszakállasi Eísz-ben komoly vita tár­gyát képezte a kérdés: Ki­fizetődik-e a kertészettel való foglalkozás? A gazda­sági óv értékelése nyomán megállapított jó eredmé­nyek feleletet adlak a kér­désre. Nagy Vince és Ko­vács Vince kertészek veze­tésével az 57,3 hektáros területen dolgozó szövet­kezeti tagok 134,8 száza­lékra teljesítették tervüket. Ez annyit jelent, hogy a bevételi tervben meghatá­rozott 2 550 000 korona he­lyett a kertészet 3 439 000 koronás bevételt ért el. Főleg hagyma, paprika és paradicsom termesztésével foglalkoztak. Vöröshagy­mából 103,4 vagonnal ter­mett. A paprika termeszté­se terén jól bevált a fólia­sátras termesztési mód. A kedvező tapasztalatok nyo­mán a fóliás termesztést az idén bővítik. Paradi­csomból is 25 000 korona értékkel többet termesztet­tek, mint ahogy tervezték. A kertészek legszorgalma­sabb dolgozói Nagy Imre, Dórák Győző, ifj. Rajkovics Géza, Molnár Terézia, An­gyal Ilona, Cseh Katalin, Kovács Erzsébet, Rákócza Mária, Filkó Katalin vol­tak. Újabban szőlővel is foglalkoznak a kertészek. Csiba Tibor vincellér veze­tésével az eddigi 5 hektá­ros szőlőhöz újabb 5 hek­tárnyit telepítettek, mert a bevételi tervet tavaly ezen a munkaszakaszon is túl­szárnyalták 50 000 koroná­val. Végh István Elismerést érdemel

Next

/
Thumbnails
Contents